1000-amely | amenn-becsi | becsu-borok | borot-csurg | csusz-elacs | eladj-elosz | elota-ertet | erthe-felja | felje-fogad | fogai-gyasz | gyava-hatar | hatas-hozza | huh-izzad | izzan-kelje | kelle-kifut | kigor-korny | korom-lapba | lapid-letor | letre-megen | meger-megva | megve-muves | muzeu-odale | odalo-orvos | os-prele | preli-rozsa | rubin-szaml | szamo-szivg | szivi-tarta | tarth-tokja | tokos-utana | utani-veszt | veszu-zuzo
Fezejet
15615 3 | hadifoglyokért csak nem veszünk tán váltságdíjat? Ki fizetné
15616 25 | nem gyűlöl engem. Hiába vet ön oly megölő tekintetet
15617 8 | egy jelentékeny tekintetet vete ama másik hölgyre.~Lemmingné
15618 14 | olyan szégyenelni való nagy vétek! Aki abba beleesik, úgy
15619 19 | hagyományozni. Ez volna a rossz vétel.~A halottaiból feltámadott
15620 20 | A vetélytárs és vetélytársnő~Régen láttuk
15621 2 | Első bolond • AKINEK VETÉLYTÁRSA EGY KIRÁLY (Önéletírás)~
15622 2 | hogy volt okom őt félteni vetélytársamtól, aki egy királytigris.~Ha
15623 20 | A vetélytárs és vetélytársnő~Régen láttuk a farkasvölgyi
15624 20 | Tízszer leszúrhatta volna vetélytársnőjét ez idő alatt. Nem törődött
15625 15 | Elmegyek Lemminghez, nyakára vetem a hurkot, s azt mondom neki: „
15626 14 | akit keres. Még arra is vetemedett, hogy a rendőrségi osztályon
15627 10 | a nemes áldozatkészségre vetemedtek, hogy felerészük odaadta
15628 28 | fejőstehenek, a kotlósok, a veteményes kert, a befőttek, a hízók,
15629 26 | áldást ígérő tavasz, gazdag vetéssel takarva minden mező, s akadt
15630 9 | kisasszony kilovagolt az érő vetéstáblákat nézni, olyan bandsologva
15631 13 | mely nagy tért foglalt a vetetlen avarban, mutatta, hogy merre
15632 14 | ellen azt a hóbortos fiút? Vétett az önnek?~– Ellenkezőleg,
15633 3 | akiknek tulajdonosai nekem nem vétettek semmit.~És valahányszor
15634 16 | lelkesülni senkinek.~Nem önök vetették-e el azt az átkozott magot,
15635 15 | millió?~Érted-e már, miért vetik zálogba a financier-k feleségei
15636 23 | egy asszonyhoz, akárminő vétkesnek találtassék is a férje?~–
15637 20 | az ő mennydörgése alatt vétkezem szerelmemben hozzád! Hiszed-e
15638 28 | az utcán, s reggel felé vetődik haza. Nem keresi azokat
15639 11 | ide átkozott rossz helyre vetődött. Itt egzekució van. S ezek
15640 15 | Beszélt sokat az országos vetőmagkölcsönről. Elhiszem, hogy azt szeretné
15641 21 | Azok elhasználták volna vetőmagnak.~– Ön azt hiszi, uram, ugye,
15642 10 | parancsoltok. Este ágyat vettettek magatoknak a festett szobákban.
15643 12 | kipihente magát, ugarba vetünk mindenütt. A jövő évben
15644 13 | hogy majd aláírja vele a vevényt.~Angyaldy úgy tett, mint
15645 10 | egyszerűségnek s a nagyúri fel sem vevésnek.~A tiszt azután elmondá
15646 18 | gunyoros és mindent tréfára vevő, hogy nem tud hogyan végezni.
15647 16 | utoljára öltözetét. Ha vevője akadt, eladta házát, eladta
15648 10 | teljesítem is. Megyek, ahová ön vezényel. Ehhez hozzászoktam. Solferinónál
15649 10 | Solferinónál a kartácstűzbe vezényeltek. Belementem. Így esküdtem
15650 10 | martalócnak. Én katonákat vezénylek, nem maródőröket.~Gierig
15651 10 | vértes lovag egy kapitány vezénylete alatt.~Volt annak több katonája
15652 11 | hangzott a kapitány vezényszava, s a tizenhat lovas tovarobogott
15653 29 | Pál, az ellenzék ismert vezére odajött a sátorhoz, s merész
15654 16 | kérdezé az irányadó körök vezéregyénisége.~– Én azt hiszem – magyarázá
15655 8 | út porondját; nem is a „Vezérhalmon”, hol kintornaszó mellett
15656 20 | engedi a heves vérnek a vezéri szót; nem ijed, nem buzdul,
15657 13 | mely a nádasi pusztára vezet.~Onnan azután egyedül ment
15658 16 | mást, csak keresztnevet; a vezetéknevét el hagyja veszni minden
15659 3 | lőlek, mint a kutyát, azután vezetem magam a csapatomat torony
15660 22 | megnevezett urakat; a kormány vezetői dühösek érte; a botrány
15661 24 | fenntartott mellékajtón vezették be Ilonkát. Ott már teljes
15662 13 | koldusbotnak.~Egy ácsorgó vézna gyerek aztán egy kutyanyelvbankóért,
15663 20 | adománynak nevezik azt, mikor a viadal percei alatt tér meg a szív
15664 20 | arca sárga volt, mint a viasz, és szemei fölött félig
15665 23 | házból nézte, azt hihette, viaszbáb, mely egészen hasonlít az
15666 13 | gyászfátyolok, virágok, viaszgyertyák; fehér és fekete kesztyűk;
15667 18 | kézből hordja számára Hugo Victor és Charles Dickens legújabb
15668 8 | lakomára vártál – szólt vidáman az úri hölgy, s odalépve
15669 15 | Arábia, mint a Holdhegyek vidéke, mint a Palmira hazája,
15670 15 | és állattól lakatlan holt vidékek, paloták eltemetett romjaival
15671 16 | szekérszámra az ínséges vidékekre; népkonyhákat, közkemencéket
15672 Elo| amíg élt. – Sok romantikus vidéket be lehetne ezzel az ezüstkoporsóval
15673 21 | hintójában. A szemközt jövő vidéki emberek, kik a hetivásárra
15674 13 | paradicsom képe volt; a dunántúli vidéknek még volt zöldje, mezeje,
15675 10 | együtt más, adóbehajtásmentes vidékre teszi át, s nekem pihent
15676 26 | világos reggel vetette haza a vigalomból. Angyaldy régen várt már
15677 9 | politikai értekezésnek, minden vigalomnak az volta vége, hogy „még
15678 14 | keresztül a gyanútlan leánykák viganói után kapkodnak, hogy ha
15679 24 | menjen hozzájuk haza? Nincs vigasz, sem gyógyszer, sem mosolygó
15680 24 | munkában megtörik. Ilonka vigasztalá őt; akinek Isten terheket
15681 13 | némaságban, e véget nem ígérő vigasztalan pusztaságban, e rémfedező
15682 10 | hogy egyszerre két emberre vigyázhasson, minden embernek mind a
15683 23 | Tehát csak óvatosan és vigyázva!~Malvina.”~Angyaldy ismét
15684 3 | hátamra vennem, hogy utánuk vigyem. Meg sem álltak addig a
15685 21 | váltott e látmányra; hol vigyorgott, hol elsápadt; utoljára
15686 3 | A vezér vállat vont, rám vigyorította két sor szép fehér fogát:
15687 15 | egy-egy vissza nem fojthatott vihogás szakította félbe a hangokat,
15688 24 | bocsátkozik előtte, és elkezd vihogni, mint egy ember, ki örömét
15689 14 | melyben nevetni, tombolni, vijjongani kell – mert fizetnek érte.~
15690 13 | kérdezőnek.~Egy ugató eb, egy vijjongó madár, egy csirpelő prücsök
15691 11 | A két komédiás poronty vijjongva futott el apja elől, odamenekültek
15692 14 | kebelvért szarvasbőrbül, két víkesztyű és két sodrony álarc. Aztán
15693 24 | lámpákat a parton, azoknak a világa táncolt a víz fekete tükrén.~
15694 3 | légben, a holdban, a képzelet világában. Elfutottam hajdani meggyőződéseimtől,
15695 24 | hímzés megrontja szemeik világát; hanem aki vállalkozik rá,
15696 18 | jeles jogtudós a fentebbi világesemény óta. Elkezdett Világosiékhoz
15697 17 | iszonyú tájképre sápadtan világít le az epesárga ég, a nyárnak
15698 18 | tisztességes végcélját hozná hamis világításba, sőt meglehet, hogy éppen
15699 13 | asztalra tegyék le, hogy jó világításban álljon; s mikor el volt
15700 3 | két ölnyi vastag falon át világította egy sokszorosan elrácsolt
15701 2 | szemei most már oly zölden világítottak kéjesen le-lehunyt pillái
15702 24 | napsugárt), már az egész élet világosabb volna. Talán már hajnalodik?~
15703 15 | árjegyzékeit ez idő alatt?~Még majd világosabban is meg fogjuk azt érteni
15704 18 | világesemény óta. Elkezdett Világosiékhoz látogatóba járni, kiknek
15705 16 | Deák Ferenc volt.~ ~Világosiéknál is mindennap négy szegény
15706 14 | Pedig az ölében hozta.~Világosinéból most tört ki a keserv. Néma
15707 10 | leszállva az eléje siető Világositól.~Világosi bámulva kérdezé:
15708 10 | egy percre találkozott Világosival.~Csak ezt az egy szót mondta
15709 23 | napló tokja!~Angyaldy a világosság felé fordító azt, hogy beleláthasson;
15710 10 | tegyetek! Most élhetitek világotokat: És aztán, azt mondom, akármit
15711 25 | emléke engem túlüldözött a világtengeren, beleüldözött idegen nemzetek
15712 Elo| Azután felidézhetném a világtörténelem nagy kísérteteit, s elmondanám
15713 Elo| emberi szív szerepléséről a világtörténelemben. Beszélhetnék a szerelem
15714 Elo| emlékezeteseknek talált, hogy a világtörténet margójára feljegyezze.~De
15715 25 | lesüté szemeit, miknek hideg villáma meg volt törve. Érzé, hogy
15716 20 | haladásra korbácsolja lovát; a villámlobbanás ellen fel-felkapja kezét,
15717 20 | keblén; s mentül jobban villámlott, mennydörgött odakinn, annál
15718 20 | törődve a futókat üldöző villámmal, s amint berobban a ház
15719 15 | pillanat alatt sebesebben a villámnál kellett végigcikázni gondolataimnak
15720 2 | háborítni merészli – oly vörös villámokat szórtak szemei akkor megfagyott
15721 2 | minden csepp vérem, mint a villanyfolyam, fut ereimben. Nézze csak
15722 15 | termete egy élő, tündéri villanytelep; aki e percben hozzáért
15723 24 | Csilla!”~A lovacska mint egy villanyütésre szökött fel erre, s egy
15724 16 | nincsenek felírva. Hiába is vinnék el őket katonának, a názárénusoknak
15725 28 | harcolunk. Mikor vége a virág-időnek, leölnek, eldobnak, meg
15726 13 | meggyászolt véget ért ifjúkora virágában.~A bírálat és néma szemlélődés
15727 24 | akácfáknak nem volt tiltva, hogy virágaik illatával a körüllakó zsellérek
15728 14 | leánynak egy ifjút (kinek virágaival annyit ábrándozott) egy
15729 9 | Azokat Ilonka kertébe, virágcserepeibe elültetgeté, gondosan öntözte,
15730 8 | a harmadik piros; egész virágerdő, mely a tündérország édes
15731 20 | simult a papírra, mint a virághímszál.~– Tehát menjünk a terembe.~
15732 8 | nappali pávaszemnek; s a virághullató bokorban rigófütty, fülemüleábránd
15733 9 | csupán csak néhány csomag virágmag.~Egzotikus külső országok
15734 8 | szeret?”…Ha igaza van a virágnak, akkor egy csókkal kell
15735 9 | Kisasszony! Több vizet virágöntözésre nem adok.~Ilonka elbámult.~–
15736 9 | bízta azt.~És azoknak a virágoknak is volt története.~Mióta
15737 9 | tudta volna mondani minden virágról, mit gondol az magában,
15738 20 | virágszálért!~Hanem a letört virágszál csak mégsem hervadt el.~
15739 20 | egy ily kegyetlenül letört virágszálért!~Hanem a letört virágszál
15740 8 | levéltányérkán zsenge szamóca a virányból szedve; és aztán egy szerény
15741 8 | akar pihenni; nem is a „Virányosban”, hol kocapuskások lövöldöznek
15742 13 | elkezde sírni keservesen.~Ott virradt meg azon a gyeppamlagon.~
15743 25 | folytassuk aztán egész reggelig a virrasztómécses mellett…~Egy ismerős gyermeki
15744 11 | vándorszínészek, cigányok, koncertadó virtuózok, s aztán adót sehol sem
15745 3 | megcsókolom. Hát ön nem visel-e Madonna-képet a mellén?
15746 23 | miután ön hivatalt nem viselend többé. Tehát csak óvatosan
15747 8 | tüntetnek elő; hanem külső viselete maga a divatos elegancia,
15748 3 | fickók voltak; regényes viseletekben: ahány, annyiféle alakú
15749 28 | jelenleg látható emberek viselhetnék.~A kisfiú lármája fölveri: „
15750 25 | van becsületes neve, amit viselhetünk én és gyermekem büszkén;
15751 6 | elmúlnak. Erősen vagy gyáván viselik magukat, mindegy az; ha
15752 8 | bolondhoz, gyűlölthöz? Óh, ne viselj szétszórt fürtöket!~– Óh,
15753 8 | minden színházba; csak viselje haját toronynak fonva, csigának
15754 7 | birkának, igásmarhának gondját viseljék. Még virágmagokat vetni
15755 3 | nincs szükségem álnévre. Viseljenek álarcot azok, akik félnek
15756 10 | zsenírozzátok magatokat semmit! Úgy viseljétek magatokat, mintha itthon
15757 14 | ránk bízta, hogy gondjukat viseljük, kik magukon nem tudnak
15758 3 | kerülhet, ha páncélinget viselne is, és ha sarkig a Léthe
15759 8 | viselném.~– Elégnél tőle, ha te viselnéd.~– Hát nem látsz-e égni? –
15760 29 | Tisza-párthoz tartoztam.~Ennek aztán viselnem is kellett a konzekvenciáit.~
15761 14 | gazdasszonynak, házi népnek a viselő ruháit soha sem volt szabad
15762 23 | egy ily befertőzött névnek viselője legyen, hogy ily meggyalázott
15763 6 | amit akkor oly délcegen viseltek az éltesebb asszonyok.~–
15764 10 | magyar feliratú arany; nagyon viselték azt egy időben. Azzal a
15765 8 | kivette szájából a mérget, és visszaadá neki.~– Nesze! Tedd vissza!
15766 14 | tanultam, hogy szülőimnek visszaadhassam azt, amit rám fordítottak.~–
15767 23 | raktárban van, s ha kívánom, visszaadja azon az áron, amin tőlem
15768 8 | Méltóságos uram! A pénzünket visszaadták! – szólt Angyaldy úr, midőn
15769 15 | sértő gorombaságokat? Nem visszaborzad-e valaki attól, hogy egy fájó
15770 8 | szívet lecsillapítsa egy visszadobbanó kebel.~– De lásd, milyen
15771 21 | csomag pénz, melyet ön belőle visszadobott. Nekem e tárcát vissza kell
15772 14 | támadót félrehárítani, s aztán visszadöfni, hogy a vas a lelkén menjen
15773 13 | önhibája által jutott. Ön visszaél a mi gyöngeségünkkel, amivel
15774 21 | az is köztudomású, hogy e visszaélésekbe Lemmingen túl még igen nagy
15775 16 | akarok szólani az 1863-iki visszaélésekről. Kétségtelenül számosak
15776 29 | Pál (a kritikára szoktam visszaemlékezni): „Harter Nándort, azt jól
15777 20 | visszatartani; a cseléd akkorra visszaérkezett a bérkocsival, mire Ilonka
15778 15 | sehogy sem ment; megint csak visszaesett búskomor mélázásába. Úgy
15779 24 | Kikeriki”-t. Persze fejjel visszafelé fordítva. „Filosof” segít
15780 23 | bizonyos ötezer aranyak visszafizetéséhez; hát csak mégis sima arcot
15781 21 | harmadfél mérőnek az árából visszafizethetik azt könnyen.~Abban a városban
15782 21 | alá, hogy tartozunk azt visszafizetni; hát ugyanaz a kormány ugyanabban
15783 8 | pénznem, melyben egy összeg visszafizettetik, oly bankutalványokban fog
15784 7 | foltokban.~– Jól van, Böske, visszafogadlak – szólt Ilonka. – Hanem
15785 20 | anyád!…~…Ilonka e szóra visszafordította a kulcsot a závárba, s egy
15786 22 | szögletéig, onnan aztán visszafordulva, érezteté kegyes engedelmét
15787 3 | aki e királyi ajándékokat visszahajigálja.~A műáruson volt ezután
15788 6 | megjutalmaz, csak azt, hogy visszahelyez abba, amit elvett. Én nem
15789 10 | fegyelmet a maga jogaiba visszahelyeztem.~– Ellenkezőleg! Ön maga
15790 13 | és távozott. Az ajtóból visszahívaték.~– Jöjjön vissza, még kap
15791 23 | Adja vissza nőmet!~Angyaldy visszahőkölt e szóra, mint aki most veszi
15792 11 | kapu felé, hanem Gierig úr visszahozatta a csendőrökkel.~– Ejnye,
15793 23 | Hogyan lehetne Malvinát visszahozni mint asszonyt az én házamhoz;
15794 20 | Ilonkának; a vívás hevélye neki visszahozta lelke önuralmát. Meggondolta:
15795 27 | ön nekem kölcsönzött, ím visszahoztam.~Azzal elővette a tokocskát,
15796 8 | illedelemszegést kövessünk el, s visszahúzásra adjunk ürügyet.~– Jó; menjen
15797 12 | annyi lesz rajta az áldás. Visszakapjuk, amit elvesztettünk, s majd
15798 23 | Tudom. Ön az asszonyt akarja visszakapni tőlem. Már mondta az asszony.~
15799 25 | megpihennem, a túlvilágról is visszakergetett; se élnem, se halnom nem
15800 13 | Nem lehetne azt a papoktól visszakérni?~– Maga most is olyan bolond,
15801 21 | élelmezési biztos lakáig visszakerült. Konyec úr után kérdezősködve,
15802 24 | Engedje, hogy anyjához visszakísérjem.~Ilonka nagyot sóhajtott.
15803 23 | nézve adóssági tétel. Amikor visszakívántatik, kész fizető vagyok. – A
15804 23 | megváljék, s régi férjéhez visszaköltözzék? Ezt még az indián morál
15805 8 | leszek. Az a másvalaki a neki visszaküldött összeget, ha nagysádtok
15806 6 | Hallom, hogy igen sokan visszaküldték. Férjem is kapott, azaz
15807 23 | egymásé lehessünk, mint visszalépni a római egyház kebelébe
15808 23 | kész tőlem elválni és önhöz visszamenni. S ez megtörténhetik, amint
15809 27 | Valóban? – kérdé a hölgy, s visszanézett Tihamérra, hogy a felnyitott
15810 24 | Ilonka számláját, s aztán visszanyújtá neki.~– Hja, kedves mamzell,
15811 24 | magasztalásában, ki az elvesztettet visszapótolta. Óh, ennek a derék embernek
15812 20 | váll alatt.~Amint Malvina visszarántá fegyverét, a nyílt seben
15813 16 | jónapotkívánás fele, de Mihály bácsi visszarántotta belé a szót.~– Fiú, vigyázz!
15814 3 | eltűnt előlem ismét, s én visszaroskadtam a túlvilági gyönyör s az
15815 17 | füstölögve, mely lomhán visszaszáll a földre, s kékesbarna felleg
15816 9 | vele, megérti; ha szeretik, visszaszeret.~Szárnyas állat és négylábon
15817 11 | kötőfékről, s eleresztik. Visszatalál az a gazdájához egyenest.~
15818 11 | csak nem jön vissza, akkor visszatámolygott az udvarra.~A katonák mind
15819 26 | találkozásnak, de Harter úr visszatartá.~– Csak maradjon ön itt,
15820 8 | vadrózsabokor felé.~Tízszer is visszatekintett, amíg a völgyi út kanyarulatához
15821 21 | indokokkal megnyugtatja, visszatereli; ha nem hajt a szép szóra,
15822 14 | ki szokott lovagolni, s a visszatérés s az új átöltözés közti
15823 23 | amint önök elhagyott hitükre visszatérnek. Hanem az szép öntől, hogy
15824 18 | nagy bajom, a szívgörcsök visszatérte stb. stb. ily csapással
15825 14 | egyúttal utalványt is, hogy ha visszatérteig valami pénzhez jutna, abból
15826 23 | ablakba, és várt főnöke visszatértére. Ha valaki az átelleni házból
15827 27 | gentlemant? – kérdé Leona visszatérve s közelebb húzva székét
15828 23 | Ilyenformán patakzott a büszke visszatorlás.~Hja, e’ biz úgy van. Így
15829 16 | enni, legalább azt az édes visszatorlást ne szerezze magának, hogy
15830 24 | hódolata bókját, szép csendesen visszaügetett elhagyott asztalához, még
15831 8 | azonnal egy szóra.~Azzal ismét visszaült helyére, s elkezdett a társalkodónővel
15832 13 | szólt az utolsó epitáfium visszautasításakor Nándor úr. S hozzáfogott
15833 26 | azután Eleméren volt a sor visszautasító mozdulatra emelni föl kezét.~–
15834 22 | egyezséget, amit én ismételten visszautasítok. Aki oly vakmerő volt, hogy
15835 22 | legyen, én önnek ajánlatát visszautasítom. Nem kell semmi egyezség.~–
15836 20 | történni kellett volna:~– Én visszautasítottam őt.~– Üm! Úgy-e?~Malvina
15837 16 | elrendelt finánc által rögtön visszavétessenek, és oda vitessenek, honnan
15838 26 | az eszközt, mely Malvinát visszavívja számára!~Nemeskeblű ifjú!~
15839 23 | levetni a lábáról.~– Célom visszavonulni egészen a politikai küzdtérről.
15840 16 | állam nem a mienk.” Nem visszhang-e ez az erdőből az önök kiáltására: „
15841 26 | valami.~A csendes folyosó visszhangját az oly jól ismert léptek
15842 16 | Éppenséggel nincsen. Azért nem visszük éppen a paphoz keresztelni
15843 6 | galambom, ez egy csodagyerek! A vista elzongoráz egy egész operapartitúrát,
15844 16 | Maguk sem tudják, de azok viszik városrul városra a názárénusok
15845 27 | nyomorultak azt hitték, ők visznek engem, pedig én vittem őket;
15846 11 | nálad az entrée?~A bohóc viszonozni vélte a tréfát.~– Embere
15847 3 | egyoldalú barátsága is, bár nem viszonoztatik, mégis szégyenítő; és aki
15848 23 | Residenzstadtba. Én csak egy viszonszívességre fogom önt felkérni. Ön bizonyosan
15849 14 | ajánlani ily látszólag csekély viszonszolgálatért.~Magától rá nem jött, mert
15850 9 | nyomra egy magyar haszonbérlő viszontagsága, elkezdve a tengerből kimeneküléstől
15851 13 | meg Lemmingnek is olyan viszonyai vannak Harterrel, hogy vele
15852 23 | katolikus szentszék nem ismeri e viszonyt másnak, mint együttlakásnak.
15853 26 | közöttünk!~– Tudom, uram – viszonza Elemér nyugodtan. – Nem
15854 10 | papírpénz között, egy kis vitája volt Gierig úrral az ázsió
15855 21 | qui habet tempus, habet vitam. Aki él, az még tovább élhet.
15856 2 | klub elnöke. Lássuk, ki vitatja el tőle az elsőbbséget.~
15857 6 | tyutyi-mutyi ember, csak azt vitatta, hogy nehéz az ilyen nagy
15858 13 | ki. Azután a képet csak vitesse Lemmingné asszonysághoz;
15859 16 | visszavétessenek, és oda vitessenek, honnan ezen könyörületesség
15860 13 | szegezett képet, s egyenesen vitette azt Lemmingék szállására.~
15861 3 | hogy eresszen engemet és vitézeimet legelöl a megkezdődő harcba.~
15862 21 | minden sanyarúságban osztozni vitézeivel, megevett, megrágott, le
15863 3 | többet.~– No, ti ugyan szép vitézek vagytok! – magasztalám őket. –
15864 22 | kardosan, panyókásan, magyar vitézeknek maszkírozva; még a portás
15865 3 | és aki ellen nem véd sem vitézség, sem vasjellem, sem hadvezéri
15866 15 | megijedtek, hogy elhajigálták vítőreiket.~A kékruhás egyszerre sírva
15867 15 | vítőrét félrehárítá, saját vítőrével egy ligament csinálva, kiütötte
15868 20 | egy szökéssel az eldobott vítőrnél termett, felkapta azt, s
15869 15 | plasztronnal fog vívni, eltöröm a vítőröket, s nem tanítom önt többet.~–
15870 20 | távozni akarsz, ezzel a vítőrrel kezemben olyan bélyeget
15871 27 | visznek engem, pedig én vittem őket; én emeltem őket, hogy
15872 15 | végiggyakorolva, átmentek a szabad vívásba; ekkor aztán a pirosruhás
15873 14 | nekem mindennap egy órát a vívásból.~– Ah, asszonyom …~– Nos,
15874 20 | parancsolja, asszonyom, lássunk a vívási tanulmányunkhoz.~– Önnek
15875 14 | kezébe erőlteté Ilonkának a vívásleckékért. Szegény gyermek – úgy örült
15876 20 | behívni.~– Jöjjön be kegyed! A vívásleckén úrnője kezében a vítőr elpattant,
15877 17 | nemesebb ügyért harc nem vívatott a földön, s soha nemesebb
15878 20 | az Óvilágban, hogy két nő vívjon meg egy férfi miatt. Hadd
15879 20 | tartva véletlen esetekre a vívóiskolák segédszere, a szivacs és
15880 14 | hiszen ő is sokáig járta a vívóiskolát.~Azonban egy védtelenül
15881 14 | hosszú lágyfa-deszka, amin a vívóknak mozogni kell, mert a fénymázon
15882 18 | Malvina nem engedte el a vívóleckét. Meg akarta tudni, nem reszket-e
15883 27 | érdekes. Az a leány Pesten vívómesterné volt. Onnan elűzték.~– Meglehet.
15884 14 | lett volna kitől. De férfi vívómestertől nem tanulhatok. Meg is szólnának
15885 15 | térdig engedett látni a vívóöltöny: a mesék tündérhősnőinek
15886 14 | meg. A kék termet fogjuk vívóteremnek használni; akkor bezárjuk
15887 20 | gyakorlataikat.~Már rég idő óta nem vívtak sem rövid ruhában, sem melltakaróval,
15888 20 | Ki fognak vallatni: miért vívtunk, okát kell adnom. Azt mondom-e:
15889 3 | nem kellett a passzusomat vizáltatnom, s amíg Rómába értem, nem
15890 24 | lámpák bolygó fénye táncolt a vizek halottai fölött; és homloka
15891 19 | utazik egyedül, szárazon és vízen; de jaj volna annak a férfinak,
15892 20 | patakja, sárga, iszapos vizével.~A mezőkről a munkások hazamenekültek
15893 16 | csalatkozik!~Mert nem talál vízfeneket, hanem hínárt, mely befonja,
15894 3 | viseltem.~Az álom és ébrenlét víziói között alig tudok most különböztetést
15895 6 | soha ez életben.~ ~– Vizit van odabenn – súgá a cseléd
15896 23 | végigrakhat ön rám; hozzászoktam, vízmentes vagyok. Se vissza nem mondom,
15897 16 | vizsgálatot vezessen; mely vizsgálat azon megnyugtató helyreigazítást
15898 22 | Lemming ellen indítandó vizsgálatnál az ő saját számvetésének
15899 23 | délelőttre híva vagyok a vizsgálóbíróhoz, Lemming ügyében.~– Hány
15900 23 | fogadtak. Egész együttlétünk a vizsgálóbíróval inkább bizalmas diskurzus
15901 13 | fizetni.~Harter még egy percig vizsgálta gyanakodva titkárja arcát,
15902 24 | megint belenézett a fekete víztükörbe, amiben a lámpák bolygó
15903 13 | Hja, uram, ha kenyerünk és vizünk volna, akkor nagy urak volnánk.
15904 29 | Ez volt Budapestnek a vízvezetéke, harminc év előtt. Hat puttony,
15905 24 | Tisza melléki nyomorúság völgyéből kijutottak, egymás mellett
15906 3 | déltájon, amint egy hegyi patak völgyén felfelé vonultam mintegy
15907 8 | nézett, mikor már erdőt, völgyet ellepett az esti köd.~Csak
15908 13 | provizórium; felülkerülhetnek a vörösek vagy feketék, az ő rangját
15909 14 | negyednapra odajön szekéren egy vöröshajú fiskális egy magakerült
15910 10 | feketéssárgától a legvörösebb vörösig az időjárás szerint. Köznyelven
15911 10 | ezt mondja róla Cuvier. Voigt F. S. észlelései nyomán
15912 18 | Elég az hozzá, hogy levél vőlegény helyett.~Ilonka arca ragyogott.
15913 13 | vizünk volna, akkor nagy urak volnánk. Itt nem lakik uraság.~Hát
15914 9 | értekezésnek, minden vigalomnak az volta vége, hogy „még most sem
15915 17 | alakú halottak, kik még vonaglanak, még életet adnak a sárnak,
15916 15 | karcsú derekának párducszerű vonaglása, telt csípőinek kihívó dacossága,
15917 8 | gyönyörködött amannak kínjaiban, vonaglásában, kétségbeesésében, s mikor
15918 8 | kétségbeesésében haját tépte, és vonaglott előtte, mint egy féreg.~
15919 3 | felkötöm, egy vékony veres vonal a nyakamon eszembe juttatja,
15920 20 | betűkkel, amiknek minden vonala oly gyöngéden simult a papírra,
15921 18 | meghalt?~Ilonka arcán egy vonás sem változott.~– Nem hallottam.~–
15922 22 | Bizony ott állt az, és egy vonása sem mutatta, hogy tréfál.~–
15923 17 | arcának elkényszeredett vonásai azon vének közé sorozzák,
15924 27 | asztalra, úgy nézett a hölgy vonásaiba.~– De hát mi közünk nekünk
15925 10 | büszke polgár, ki nyílt vonásaiban embertársai szeretetét árulja
15926 24 | borotvált képpel, melynek vonásain annyi komoly jószívűség
15927 14 | arca, hogy nem ismerhettem vonásaira. De egész alakja, termete,
15928 3 | finom fehér keze. De ha a vonásokban madonna volt is az arc:
15929 23 | van, azokkal a reszketeg vonásokkal; míg minden betű magában
15930 16 | emberi fantázia, mely egy új vonást tudjon hozzáadni azon borzasztó
15931 10 | teljesíteni. Kérem őt feleletre vonatni.” Punktum. Egy betűt sem
15932 13 | éjszaka közepén, hogy a vonatra felülhessen.~Ott azután
15933 7 | mikor a házőrző ebek nagy vonítására kiment az udvarra, egy nagy
15934 21 | kenyerével még nyavalyát is vonjanak magukra; értem ti. a polgári
15935 13 | keservemről ég és föld! Vonjunk egy asztalt ide elénk. Húzzuk
15936 13 | bírta egyiket a másik után vonszolni.~A komornyik, ki bejelentené,
15937 3 | kezeimmel, és égő ajkaimhoz vontam azt, és a túlvilág eksztázisát
15938 11 | ez a karaván éppen most vonul be az egzekvált ház udvarára
15939 3 | hegyi patak völgyén felfelé vonultam mintegy százra felszaporodott
15940 14 | után aztán a pipázóterembe vonulva, a mokka és curacao mellett
15941 25 | kínoz egyszerre rettentő vonzerejével.~Addig nem lehetett barátját
15942 1 | ellenségek lennének, s a vonzódás és küzdelem közös tárgya
15943 27 | a nevét, és beáll commis voyageurnek. Ezt besorolhatnátok a szerelem
15944 29 | kell jegyeznem e munkámnak.~Wallner, berlini színháztulajdonos (
15945 15 | borravalóra?~– Biz arra! „Wer schmiert, der fahrt!” Ezt
15946 15 | közzétenni: „Frau M… von L… werden aufgefordert, hogy tudvalevő
15947 15 | egyféle kulcsa volna a férje Wertheim-szekrényéhez, mely, mint minden reklám
15948 15 | kedves Angyaldyt, úgy még egy whisztpartie is ki lenne egészítve.~Angyaldyt
15949 3 | capitano; jól tenné, ha Wisemannak nevezné el magát; az a név
15950 24 | egy ló különbséget tenni X és a V, meg az L és az I
15951 Elo| bohóságait, mely egylet a XVI. században azt a szabályt
15952 14 | forintot kap, egyebet is: mint „yes, sir”. – Angolra fogta a
15953 17 | volt a tábori estafette New York felé a tábornok diadaltudósításával
15954 16 | úgy hogy a búzából végre zab lett, s mikor elvetették,
15955 8 | kisuhant, elérte paripáját, zabláját helyreigazítva, felszökött
15956 8 | fiatal bükk ágához, kivéve a zablát szájából, hogy legelhessen
15957 9 | mert ha elfelejtett neki zabot adni, megfogta a ködmene
15958 15 | konkolyos, üszögös olcsó zagyvalék?~A föld jó titoktartó.~ ~
15959 16 | Ugyan mire való az a nagy zaj és pénzgyűjtés? – kérdezé
15960 25 | Csak már vége volna e zajnak, hogy mehetnék haza az én
15961 16 | hogy nem követelt, nem zajongott, nem rabolt. Kétmillió koldus
15962 8 | csinálhat annyi szükséges zajt egy üzlet emberének, mint
15963 11 | batkám sincs!~– Akkor ingó zálogot tartozik adni, vagy végrehajtásképes
15964 8 | mert azon keresztül a csók zamatja elvész.~– Itt vagy tehát
15965 8 | eteti a maga párját.~Milyen zamatosak e szamócák!~Azután leült
15966 20 | jobban rákezdi a zápor.~E záporban, viharban egy hölgy lovagol
15967 9 | láthatáron, rég leimádott záporral hitegetve a földrészt, s
15968 7 | mind és egymás után, mint a záportól támadt zuhatag, követ, sarat
15969 14 | erőszakkal is felnyittathatom a zárakat.” Addig-addig beszélt, míg
15970 25 | hol e virág termett, mint zarándok a búcsújáró szent helyre.
15971 16 | rágalmázni – egy derék ájtatos zárdafőnök írta meg a legszelídebb
15972 16 | hambárai is kifogytak, a zárdák, a szerzetek pincéiben sem
15973 7 | nyitható kilincset, egy zárható kulcsot, egy meszelt falat
15974 20 | türelme.~– Ejh, asszonyom, ne zárja el előttem az ajtót! Ez
15975 18 | melyben azok megjelentek.~(Zárjel között mondva, én kétféle
15976 6 | most egyszerre be kell azt zárnom előtte. Vége lesz mindennek,
15977 10 | jött eléje megköszönni a zárszavakat.~– Ejh, hagyjon ön nekem
15978 23 | Angyaldy sietett felnyitni a zárt, feltárni a napló lapjait.~
15979 24 | egyenesen odarohan a proszcénium zártszékeihez, ott egy fiatal leány előtt
15980 3 | kitűnő vezér, Rossolino Pilo zászlója alá. Ezt azonban nem fogadhattam
15981 24 | tudom előadni, mert itt most zavar van; hanem adok róla elismervényt,
15982 10 | előtte, és gyönyörködött zavarában.~Ilonka most hirtelen a
15983 20 | visszafordította a kulcsot a závárba, s egy szökéssel az eldobott
15984 20 | vezető ajtókat, hogy senki se zavarhassa gyakorlataikat.~Már rég
15985 14 | az ajtókat, hogy senki se zavarhasson bennünket. Igazság! Nekünk
15986 13 | apák pillanatnyi pénzbeli zavarokban hagytak.~(Ily alapítványra
15987 14 | Nőmet hallom érkezni. Nem zavarom a tanórát. Isten önnel.~
15988 21 | ellenszegülök.~És aközben zavart tekintete a szekrényen heverő
15989 22 | Harter Nándor minden szónál zavartabb lett.~– De hát minek kevernek
15990 1 | Angliában; amit kérek nem zavartatni össze a politikai gyűldék
15991 10 | példabeszédet a három fillérről: „Zehrpfenning” – „Notpfenning” – „Ehrenpfenning.”
15992 26 | éjszakában, s míg idebenn a tánc, zene tart, országok lesznek hamuvá!…
15993 15 | összecsisszenő vítőrök sajátszerű zenéjétől.~Néha egy-egy vissza nem
15994 25 | Tehát gyászoljunk két óráig zeneszónál, tapsriadal mellett, könnytelenül…~…
15995 26 | percre elhallgattatni a zenét, félbehagyni a keringést
15996 20 | és föld között felvonva, zengett a villám cikázó kezétől,
15997 21 | tanyázott csapatjával.~A nyomor zenitjén jártak már a rossz csillagok.
15998 6 | ajtóból, könnyeden, mint egy zerge, aki szökellve jár, mert
15999 15 | másiknak sötétkék ruhája és zergeszín harisnyái. Mindkettő keblét
16000 29 | mézeskalácsos sátor alatt árult Zichy-Kray grófnő, a high life ünnepelt
16001 15 | mintha két nő egész haragban zihálna forró lélegzettel, de amelyet
16002 20 | Megállott és reszketett. Keble zihált és egész arca égett.~Ilonka
16003 7 | tanulják.~Tanítja azt a zimankós jégesőtől kezdve az utolsó
16004 28 | arcát bearanyozza!~*~Sötét, zivataros éjjel.~Pest utcáin hordja
16005 3 | olyan rémületes, úgy zeng, zizeg, nincs az a kísértetes akkord,
16006 3 | keresztül, mely idő alatt zöldborsónál és nyers káposztánál egyebet
16007 3 | térdemen lyukakat koptatni, s zöldborsót enni nyersen. Fogj hozzá,
16008 2 | pislogó szemei most már oly zölden világítottak kéjesen le-lehunyt
16009 8 | hangversenyére, mik a fészkén ülő zöldikét altatják; nagy terjű körökben,
16010 13 | dunántúli vidéknek még volt zöldje, mezeje, a házak körül asztagok,
16011 3 | A fővezér úr alacsony, zömök termetű férfiú volt, s amit
16012 18 | olyan, mint a méhe, szeretem zöngését, tudom, hogy tele van mézzel,
16013 13 | érve, azt bezárva találta. Zörgetett, nem felelt senki. Lehetetlen,
16014 9 | s felverte az éjszakát zörgő hangversenyével, mintha
16015 28 | lármája fölveri: „Apa jön, zörög a kocsi!” Perc múlva már
16016 13 | szemére nyomja, és halk zokogáshoz kezd.~Erre már Harter úr
16017 14 | most sem állhatta meg, hogy zokogásra ne fakadjon ennél a szónál.~–
16018 15 | Lássa ön – szólt szemrehányó zokogással a kékruhás.~– De hát mi
16019 14 | koszorúzva körül, úgy rebegte zokogástól szaggatott suttogással:~–
16020 26 | elszorítja szívét; egyedül zokoghat a kis koporsó után végig.~
16021 11 | késsel?~A bohóc elkezdett zokogni, és nem volt több szónak
16022 15 | intézett felé, mellyel a zongorának nekiszoríthatni vélte a
16023 15 | bűvészetet. Az a fiatal leány a zongoránál végignézte az egész csábtáncot,
16024 15 | fleuretjéhez kapott, amely a zongorára volt téve.~Malvina nem engedett
16025 8 | bár Lemmingné nem tudott zongorázni. Lehet, hogy most tanul.~–
16026 2 | szerelmesnek lenni. Ez a szép zoológiai gyűjtemény megérdemli a
16027 3 | engedné-e meg néki, hogy egy zsák tengerit bevigyen a malomba
16028 21 | amint kimarkolta azt a zsákból, odatartott a megláncolt
16029 3 | berohanni, s az orrunk elől a zsákmány javát elkaparintani!~Én
16030 3 | kötelezem magamat, hogy a kész zsákmánynak egynegyed részét s a foglyok
16031 7 | loptam el soha életemben. Ha zsákszámra úgy heverne a konyhában
16032 3 | Trivulzióm. – Mi itt most csúnya zsákutcába jutottunk. Ez a Rampognoso-malom.
16033 23 | asszonyt éjszaka, fedett, zsalugádoros hintóban; a reggeli vonattal
16034 16 | az adót nem fizeti, aki a zsandárt, fináncot nem tiszteli,
16035 1 | párizsi művészektől, kik e zsánerben sokat dolgoznak: hanem ezt
16036 3 | érték, és le nem zuhant a zsarátnokba, és kellett hallanom vérfagyasztó
16037 21 | csak kegyetlenség, csak zsarnokság; hanem itt rablásról is
16038 6 | embernek tartanak, mert nem zsarolom az ügyfeleket; azoknak érdekében
16039 14 | múmiaprofillal? Ez a kicsiny, zsebbeli kiadása a teremtés remekének.
16040 13 | érzelmeit, finom batiszt zsebkendőjét szemére nyomja, és halk
16041 13 | könnyeit felszárítva batiszt zsebkendőjével. – Bennünket így kétségbeejteni.
16042 23 | duellálok; végighallgatom, zsebredugom, s viszem azt is haza a
16043 24 | virágaik illatával a körüllakó zsellérek szobáit is betöltsék.~Kevés
16044 11 | a kedvenc póni; szép kis zsemlyesárga lovacska volt, hófehér sörénnyel
16045 8 | Hosszú, testhez tapadó zsemlyeszín öltöny volt rajta, nyakán
16046 13 | fölváltani. Éhségét elverte egy zsemlyével. Azoknak talán ennyi sincs!~
16047 19 | fordulva egymásnak.~– Bizony az zsenant helyzet lehetett.~– Eh,
16048 8 | virággal; zöld levéltányérkán zsenge szamóca a virányból szedve;
16049 15 | barátném, te eddig végtelen zsenialitást fejtettél ki az én belügyeim
16050 24 | kegyedet egy cseppet sem fogja zsenírozni. Kegyed mindennap más páholyban
16051 17 | Itt akarok maradni. Nem zsenírozom a szenteket odafenn, sem
16052 10 | képen keresztül. Csak ne zsenírozzátok magatokat semmit! Úgy viseljétek
16053 14 | teszem, elcsendesül; ha zsibbadásában megszólítom, felelevenül.
16054 22 | végeredményekre jutni.~Harter Nándor zsibbadásokat érzett minden idegében.~–
16055 27 | irgalmas!”~Harter Nándor zsibbadt kézzel ejté le az asztalra
16056 23 | Harter Nándor minden ízét zsibogni érzé.~– Meg kell önnek mondanom
16057 27 | Nándor oly kényelmetlen zsibongást érzett minden idegében,
16058 28 | mezei virágokat döngő méhek zsibongják körül; s a méhek döngése
16059 7 | felesége, a szegény jámbor zsidóasszony, tökéletesen elvesztette
16060 8 | vont ki kebléből, mely ott zsinóron függött, s abból egy vékony
16061 10 | kevesebbet, rakjanak kevesebb zsinórt dolmányukra, ne prédálják
16062 11 | úton egyszerre csak nagy zsivaj kerekedik: a sok lebzselő
16063 7 | tettem, de nem lopok többet a zsiványnak egy babszemet sem. No, ne
16064 14 | Jancsi! Dorongra, kapára! Zsiványok vannak a háznál! Segítség!”
16065 16 | végig az utcán temetési zsolozsmákat énekelve.~Mintha arcul vágtak
16066 13 | hever az udvaron. A pajtának zsúptetője volt, az is le van szedve
16067 2 | akarata elleni gikszer. Ha zsűri volnék, fölmenteném. Nem
16068 10 | gyermekeit. Ha van önnél egy kis zug számomra, ahol az ördögadta
16069 25 | általános elszörnyedés hörgő zúgása váltó fel a közönségnél,
16070 21 | kikereste annak a legrejtettebb zugát is, ahol még tán egy árva
16071 17 | meghúzom magamat itt valami zugban… Mi kell egy olyan kis léleknek,
16072 8 | hegyek között. Nem a népes „Zugligetben”, ahol a gazdag polgárnők
16073 16 | kitől koldulni: nem sír, nem zúgolódik, hanem csak kifekszik az
16074 15 | köszönhetjük, hogy embereink nem zúgolódnak. És egy egész évig nemcsak
16075 9 | mellett megélni.~Voltak zúgolódó emberek, akik azt mondták,
16076 12 | amint ezt meghallá, nem zúgolódott, nem tett senkinek szemrehányást,
16077 12 | kevélyek voltunk, ugyan zúgolódtunk, hogy mért nincs még jobban.
16078 10 | kulcsai. Keressen fel minden zugot a házamnál, és ha talál
16079 25 | Ilonka.~Elemér feje körül zúgott a lég; azt az érzést hozta
16080 3 | el nem érték, és le nem zuhant a zsarátnokba, és kellett
16081 7 | mint a záportól támadt zuhatag, követ, sarat és szemetet
16082 20 | kezétől, s a hegyi utakon apró zuhatagokban omlott alá az eső patakja,
16083 6 | még kacagott is azzal a zűrzavaros nevetéssel, amivel a némák
16084 23 | mondunk; – Harter e földre zúzó bukásban valami örömöt érzett.~
|