Kötet, fezejet

 1     I,  I   |    imakönyv lapjai közé volt szorítva.~– Ah! Kinek a haja ez itt?
 2     I,  IV  |  szemei oly sűrű ráncok közé szorítva, mintha mindig nevetésre
 3    II,  III | vagyok – mondá Ocskay, kezet szorítva az öreggel is, a menyével
 4    II,  IV  |    Ilonkától, erősen magához szorítva a hű teremtést.~– Ezért.~–
 5    II,  X   |   bocsássuk, meleg keblünkre szorítva, Magyarországot! Be fölséges
 6    II,  XIII| amelyik görcsösen ökölre van szorítva. – A kisebbik egészen ellentétese
 7    II,  XV  |  betoppant a terembe, öklébe szorítva kivont kardját.~Rémülten
 8    II,  XVI |  amint két gyermekét keblére szorítva, hintajából nézte ezt a
 9    II,  XVII|    kezén, a másik a kebléhez szorítva. – Ebben a fegyverzetben
10    II,  XVII|       kezeit megtörő szívére szorítva. – Ő volt a halálra sebesített…~