Kötet, fezejet

 1     I,  IV  |        egy vékony, kísértetes hang megszólalt onnan felülről,
 2     I,  IV  |      Egy perc múlva egy másik hang, olyan, mintha valaki az
 3     I,  XIX |       itt most közöttük. Az a hang, amivel Ocskay e nevet kimondá: „
 4     I,  XXV | viszonzá egy öreges, törődött hang a fátyol alól.~Más váltotta
 5     I,  XXVI|      láttára torkába szakad a hang a két éneklő diáknak, míg
 6     I,  XXVI|     hibás.~Erre valami vihogó hang szólalt meg valamelyik sutból.~–
 7     I,  XXVI|   kezében nem szokott, s az a hang, amely énekel, lágyabb,
 8    II,  III |       belülről megszólalt egy hang, amely olyan volt, mintha
 9    II,  III |      szörnyű nyájasan recsegő hang – kegyelmed se nem eszik,
10    II,  IV  |        Ocskayval tudatta ez a hang, ez a tekintet, hogy a lelkébe
11    II,  XII |       a háta mögött. A kacagó hang ismerős volt. – Ozmonda