Kötet, fezejet

 1     I,  I   |     lábáról leroskadjon.~Ilona nevetve folytatá:~– No, én tudom,
 2     I,  IV  |        is vagyok bolond – szól nevetve a kapitány –; hogy ott maradjak
 3     I,  XI  | fiúknak öltözünk ma – suttogja nevetve a kicsike, nagy kedvvel
 4     I,  XI  | fiúknak öltözünk ma – suttogja nevetve a kicsike, nagy kedvvel
 5     I,  XX  |     után az énekesmadár: olyan nevetve tudta elmondani az anyjának,
 6    II,  VI  |      török késeddel? – kérdezé nevetve.~Óh pedig olyan kínálkozó
 7    II,  X   |       sem bánom – szólt Ocskay nevetve.~– De ne tessék ezen nevetni –
 8    II,  XVI |        csak játék volt mindig: nevetve szokott belemenni, kacagva
 9    II,  XVII|      Ilonkának a válasza, hogy nevetve ölelte át Ozmonda vállait.~–
10    II,  XX  |         Ha tudsz hozzá – szólt nevetve –, hát mondj szerencsét