Kötet, fezejet

 1     I,  IX  |   tőlem, azt ami az enyim: én esküszöm a poklokra, hogy elveszem
 2     I,  XI  | szabadítani az én árváimat.~– Esküszöm az égre, hercegnő, hogy
 3     I,  XI  | szabadítani az én árváimat.~– Esküszöm az égre, hercegnő, hogy
 4     I,  XIV |      képet, ide a keblembe! S esküszöm a szent herkópáterre, hogy
 5     I,  XXVI|     Ne törjetek egymás ellen! Esküszöm az élő Istenre kegyelmednek,
 6    II,  VIII|       mondja ki-ki a nevét! – esküszöm a minden varázslatok bűbájos
 7    II,  XII |      Szent Kristóf lábszárára esküszöm, ami a Riesentornál van
 8    II,  XII |   cseléd vagy vendég sincsen. Esküszöm Szent Holofernesre!~– Holofernes
 9    II,  XIV |    magasra emelte azért is.~– Esküszöm rá!~– No, látják kegyelmetek! –
10    II,  XIV |     Azt mondja: „Végrehajtom! Esküszöm rá.” Nem mondogatja azt: „