Kötet, fezejet

1     I,  III  | fogadták; ő maga csak hirtelen kivált a kísérete közül, s odalovagolt
2     I,  XX   |       Mi őt nagyon szerettük – kivált az anyám. Talán azért?~–
3     I,  XXIII|        mint te!” Szép nóta az, kivált ha két generális énekli,
4     I,  XXIII|     mikor a szíve megfájdul.~– Kivált akinek nagy szíve van.~–
5     I,  XXVI |        és éjfél látja végüket; kivált ahol a jó borhoz még annyi
6    II,  I    |     vasasok csapatjából rögtön kivált egy vezéri alak, s az is
7    II,  V    |       a budetini vár lakóiról! Kivált mikor ébren vala!~
8    II,  XIII |    megbámulta a délceg alakot, kivált a Grabenen. Ott voltak akkor
9    II,  XVIII|    őket előbb, mint hajnalban; kivált, hogy pénze sem volt az