Kötet, fezejet

1     I,  I   | öltönydarabot, s ajkát beharapva, halálos kínnal fordítá szemeit az
2     I,  III |      hetyke tréfálózás, egy olyan halálos nagy munka előtt, óh, be
3     I,  XXV |    Ocskayt; s hogy teszi ahelyett halálos beteggé a lelkét.~Már az
4    II,  V   |             De mielőtt ilyen nagy halálos útra indult volna, nem állhatta
5    II,  XI  |          azt, vagy az őtet, de az halálos találkozás lesz. Meg-megszaladnak
6    II,  XIII|        szavakkal Ocskay ereibe.~A halálos düh szállta meg idegeit.~
7    II,  XV  |           meg belőle a rámában.~A halálos veríték csorgott végig egész
8    II,  XVII|          léptél be most?~– Tudom. Halálos ellenségemébe.~– Tehát azt
9    II,  XIX |      döfést megkapta. Nem volt az halálos, nem is volt nagyon mély,