Kötet, fezejet

1     I,  I    |          Nesze: ezt most neked adom.~– Hogyan? A könyvet is?~–
2     I,  XIV  |    minden dibdáb labancnak nem adom bitangra az életemet. De
3    II,  III  |    végigolvasá.~– Kegyelmednek adom. Elteheti. Hasznát veszi –
4    II,  IV   |    hogy megkötözött kézzel nem adom oda magamat, hanem lőtávolban
5    II,  VI   | ideadják nekem; én aztán annak adom, akit én szeretek. – No
6    II,  VIII |      fogom; bakó kezébe át nem adom! Tűz és vas engem úgy segéljen!~–
7    II,  XVII |        fogod megkapni. Ezt nem adom neked.~– De én elveszem
8    II,  XVIII|   oltáriszentség, hogy teneked adom előbb tudtul, mint akárki
9    II,  XX   |  mondom. – De most már halálra adom Ocskayt! – Tegyen meg kegyelmed