Kötet, fezejet

1     I,  XXV | valamennyi.~Az arc nélküli kísértet marad magára egyedül a lázbetegnél.~
2     I,  XXVI|   hogy a sarkában lappangó kísértet egy gyenge órát találjon
3    II,  XV  |    rémületében.~– Mitől?~– Kísértet van ott.~– Egy halott?~–
4    II,  XV  |     Nem! Egy élő!~– Miféle kísértet?~– Azt én meg nem mondom,
5    II,  XV  |    alatta.~Ki az ott? Az a kísértet! Aki előtte áll!~Pokol ördöge
6    II,  XV  |  festett rém, ez élettelen kísértet mégis megverte az elevent.
7    II,  XV  |    katonáknak. – Nincs már kísértet a házban. Végezzétek a többit!~