Kötet, fezejet

1     I,  XV  |       gondolkoztam, hogy élve nem hagyom magam labanc kézre kerülni:
2     I,  XVII|        rossz dolgában soha el nem hagyom”? Bűnöm nekem az, hogy a
3     I,  XXI |     minden háborúba, de én el nem hagyom többet.~– Igenis – folytatá
4    II,  III |    idehaza őrizetlen marad.~– Itt hagyom ezt a tíz huszárt, akit
5    II,  IX  |     elhiheti, hogy itt magára nem hagyom: veszendőre, kockára nem
6    II,  XVII|            Nem tartod ingyen. Itt hagyom nálad, a hitedre bízva,
7    II,  XVII| gyöngyöket adtál, azokat is itten hagyom: a gyöngy könnyet jelent,