Kötet, fezejet

1     I,  I    |     nagyasszony pedig zokogva borult László bátyja nyakába.~–
2     I,  III  |      orcája még jobban lángba borult.~– Látod, hogy megbecsülik
3     I,  VIII |    maga előre, a lova nyakára borult: az okos állat egyszerre
4     I,  XIII |    eléje sietett, s a nyakába borult.~– Cimborám! – kiálta, indulattól
5     I,  XVIII| kiejtette a kardot, s nyakába borult Ocskaynak.~– Vezérem vagy,
6     I,  XXVI |      a szeméből, amitől tűzbe borult az egész világ: erdők, hegyek,
7    II,  XI   |     ablakára!”~Máskor könnybe borult, most szikrázott a két szeme,