Kötet, fezejet

1     I,  I  |          Majd jólesnék még az anyád szavát hallanod: ha csörölve-pörölve
2     I,  VI |    Ocskay.~– Eredj vissza az „anyád”-hoz. Neki van rád szüksége,
3     I,  VII| bizonnyal el fogod olvasni. – Anyád írja.~Ocskay összerezzent. –
4     I,  XX |          Mert szerettük?~– Az anyád inkább, mint te. De ő még
5    II,  IV |      keresztül beszélt.~– Hát anyád hol van? – kérdezé egyszer
6    II,  IV |      érdes hangon:~– Neked az anyád beszélt valamit felőlem?~–
7    II,  XV |  kedves fiam? Mindjárt jön az anyád, és fölébreszt!~Oda kellett