Kötet, fezejet

1     I,  VII|   dicsőségem mámorában azt hittem, hogy körös-körül ragyogok.
2     I,  XVI|       Mi a kakukk! Sohasem hittem, hogy az én hadnagyom olyan
3     I,  XIX| Hogyan? Ön megszólalt? Azt hittem, hogy meg van némulva.~–
4     I,  XIX| vágyával. – Egy percig azt hittem, hogy ön kitalálta ezt a
5     I,  XIX|   bocsátom.” Ah, akkor azt hittem egy percig, hogy megértett;
6    II,  XX |  de előttem egy sincs. Nem hittem a mások szavának: odamentem,