Kötet, fezejet
1 I, I | csóválni, mikor megtudják, hogy itt most egy nagy lakodalom
2 I, I | beszéd! Scripta manent! Itt az én szakácskönyvem. Pujpunellamártás.
3 I, I | hogy olyan veszedelem van itt, amibe neki jobb lesz bele
4 I, I | harmadik szobáig behat. Itt öltözteti ő éppen a menyasszonyt,
5 I, I | vívják a törökök! Mit keres itt ez a sok csürhe nép? Csiba
6 I, I | konyhából, akinek nincs itt semmi dolga! Olyan zsinat
7 I, I | kilikasztotta a gelóbis: az pedig itt van a tarisznyámban, nee!~
8 I, I | ismerős, édes anyai arcot itt hagyni, s utánamenni egy
9 I, I | bátyám, mikor gyűrűváltásra itt volt: „Aztán a húgámmal
10 I, I | befonhatod már magad is. Itt van, nesze, mindjárt jövök.
11 I, I | szorítva.~– Ah! Kinek a haja ez itt? Ez a sárga?~– Ez a bátyád
12 I, I | temetésre is.~S igazán itt volt az ideje, hogy komolyan
13 I, I | oldaláról érkeznek, hamarább itt vannak: atyafiság a Nyírről,
14 I, I | menyasszony vőfénye, akik itt a városban laknak; nagy
15 I, I | soká.~Azonban már a dél is itt van, s a vőlegény mégsem
16 I, I | bátyádat megölték! Most itt van a vőlegényed is halva!
17 I, I | legkevélyebbek vagyunk. Itt a példa…~– No, hát vegye
18 I, I | én azt a vőlegényt, aki itt fordul be az erdő felől –
19 I, II | körülmény. Az, hogy a Tiszának itt éppen egy kanyarulata van,
20 I, II | látni; mert ha ez a vihar itt kapja a tábort a síkon,
21 I, II | hozzájuk a fejedelem. – Most itt a vendégség, csak kés kell
22 I, II | keresztül rohantok érettem. Itt a tűz, itt a víz – ember
23 I, II | rohantok érettem. Itt a tűz, itt a víz – ember teszi a fogadást –,
24 I, II | tudósok, mi az. Majd lesz itt igazi véreső mindjárt.~A
25 I, II | történt meg ez a csoda!~– Itt a rongyos gárda, felséges
26 I, III | mint az égi villám; ma itt csap le, holnap amott; a
27 I, III | mire az új must kiforr, itt terem előttük, s Léva-vár
28 I, III | tennék, erre a küszöbre, s itt vágnák le sorba! Hejh, de
29 I, III | igaz!~Másnap már hajnalban itt voltak a kuruc vezér komisszáriusai,
30 I, III | legfeljebb déli harangszóra itt lesz a vár alatt.~Itt fog
31 I, III | harangszóra itt lesz a vár alatt.~Itt fog elmenni a Tisza-kastély
32 I, III | az ő számára nevelnek-e itt minden virágot: a kertben –
33 I, III | mutatják, melyik ezred tanyáz itt meg amott.~A nagyasszonynak,
34 I, III | idehoznák valamennyit, s itt az én házam küszöbén vágnák
35 I, III | öcsémuram, addig, amíglen itt vannak, én hadd lássam el
36 I, III | kíséretéhez tartozó hősöket. „Ez itt Ebeczky Ádám, ez Berthóty,
37 I, IV | beszélt a kapitány. Régóta itt fekhetett már az országban,
38 I, IV | főtt bivalyhúst enni, mikor itt pompás lakomában részesülhetek…~(
39 I, IV | atyafi – mondá Tormássy. – Itt a pap (Andrássy Mihályra
40 I, IV | minthogy pápistára van szükség, itt lesz Furóné asszonyom. Azonnal
41 I, IV | jövendő várparancsnoknak.~– Itt hordom magammal – szólt
42 I, IV | nem adatok másikat; pedig itt hozzák a sült malacot egészben,
43 I, IV | a veres huszároktól van itt egy küldöttség, a sentenciával.~–
44 I, IV | kurucot agyonlövik.~– Nézd! Itt a kegyelem vesszője! Nekem
45 I, V | Ellenkezőleg! Nagyon soká is itt maradunk. Csak azt ne fájlalja
46 I, V | fővezér parancsa az, hogy itt őrizzük addig Lévát meg
47 I, V | túl nemigen vitték. Biz itt asztronómust nemigen kap
48 I, V | megtanítom azalatt, míg itt időzünk.~– Óh, az nagyon
49 I, V | rejtőzött Ilonkát. – Most itt van az a lovag, akiről egyszer
50 I, V | mondtad a látás közben: itt van a bátyám. Bizony már
51 I, VI | hogy elmondjak neked – itt és ma – csaknem szökve jöttem
52 I, VI | mert ő hímezte ezt ki. Itt vágta keresztül az a gyilkos
53 I, VI | fiam, pihenj. – Hiszen itt van már az, akiért elfelejtem,
54 I, VII | kezelte.) Olyan tehenek vannak itt, amiknek nincsen szarvuk,
55 I, VII | előtt.~– Mit csinálsz te itt?~– Amit megfogadtam. Boldogítom
56 I, VII | tart.~– De azalatt, amíg te itt a feleségeddel csókolózol,
57 I, VII | rögtön üljek lóra, hagyjam itt a feleségemet, s menjek
58 I, VII | eldobtad olvasatlanul. De itt van nálam még egy másik
59 I, VII | ügyétől soha el ne térjen. Itt minden ember, kicsinye-nagyja,
60 I, VII | megtette azt.~– Hogy maradsz itt magadra, egyedül? – suttogá
61 I, VII | nagyasszony:~„Datum Levae.”~„Itt vagyok. A várat visszavettem.
62 I, VIII | csatlakozott a fővezér seregéhez.~Itt is azonban az egész napot
63 I, VIII | csizmaszárból! Én vagyok itt, a Vak Bottyán! – Ha van
64 I, VIII | főzött, ki eszi meg, ha itt maradsz?~– Majd akinek a
65 I, IX | volna intézni: mi történt itt? A házak mind le voltak
66 I, IX | jelentkeztek a kőomladék mögött. Itt ellenség járt. Olyan ellenség,
67 I, IX | félig kinnszorulva a faltól. Itt tehát egy nagyobb ellenséges
68 I, IX | udvaron tőből.~Mi történt itt?~Ő maga rohant fel elöl
69 I, IX | van egy nagy boroshordó. Itt vígan tivornyáztak. S a
70 I, IX | amely elvesztett hitvesétől itt maradt hírt mondani. Semmi,
71 I, IX | szavak:~„Hic fuit Ritschan”. (Itt volt Ritschán.)~– Látod?~–
72 I, X | Károlyi Sándort zaklatni. Itt pedig van egy feldühödött
73 I, X | sarcot egész barátsággal.~Itt nem soká pihenének, felkerekedtek,
74 I, X | üti fel szarvas fejét, s itt a közelben okádja sárkánytüzét.~
75 I, X | Duna-áradás miatt. Nem lakik itt most élő ember.~Ocskay erre
76 I, X | káposztáskerteken szerte, ordítva: „Itt vannak a kurucok!”~Ezen
77 I, X | fellármázzák. Ocskay átlátta, hogy itt jó lesz visszavonulásra
78 I, XI | befutotta az a rémhír, hogy „itt vannak a kurucok!”, s a
79 I, XI | nagyobb. – Nem néni: bácsi!~Itt jön már.~A szőke hölgy is
80 I, XI | nehéz gördülése. A kurucok itt voltak, visszaverettek.~–
81 I, XI | befutotta az a rémhír, hogy „itt vannak a kurucok!”, s a
82 I, XI | nagyobb. – Nem néni: bácsi!~Itt jön már.~A szőke hölgy is
83 I, XI | nehéz gördülése. A kurucok itt voltak, visszaverettek.~–
84 I, XIII | Ocskay táborában dívik. Ma itt, holnap ott, sátor alatt
85 I, XIII | mikor a cigányleány is itt van.~– Dejsz afelől beszélhetünk.
86 I, XIII | ülni.~– Cinka Panna, neked itt kell engem hagynod.~– Nehéz
87 I, XIII | mellől. Felcsapott kurucnak. Itt is sok hasznát vették. Halászokból,
88 I, XIV | neki vissza tízszeresen. Itt ez az én kardom, ahol ezt
89 I, XIV | hogy áldomást ihassék. Ha itt nem kap bort, hazamegy,
90 I, XIV | seregei a Dunába rohantak. Itt most hatvanhárom kompánia
91 I, XIV | mondta neki Sárody. – Itt fogják mutogatni holnap
92 I, XIV | No, Balahó uram, hát itt van, ráismerhet erről –
93 I, XIV | fél tudta, hogy a másik is itt van. A vezényszó áthallatszott
94 I, XIV | hosszú dárdával ellátva. – Itt lett először kipróbálva,
95 I, XIV | mártattad, úgy megégettetted. – Itt vagy gyilkos, itt vagy a
96 I, XIV | megégettetted. – Itt vagy gyilkos, itt vagy a kezem közt!”~Azok
97 I, XV | keményen, hogy mit lebzselnek itt, mikor harcolni kellene?~–
98 I, XV | Ocskaytól? Labanc! Gyere csak! Itt jövök! Én vagyok Ocskay!~
99 I, XV | most ottan? Ott is, meg itt is?~A labanc szétfutott.~
100 I, XV | alászállt. Abba kellett itt már hagyni minden munkát.
101 I, XV | derék dolog lett volna. Én itt maradok; eltemetnek. Ilonka
102 I, XVI | idekarmolta?~– Alatta a neve.~– Itt biz a. – Pinxit Scharodi. –
103 I, XVI | olyat ütött a fejemre, hogy itt van a helye, nézd! A fél
104 I, XVII | piros orcáját.~– Apa nincs itt: messze van.~– De az angyalka
105 I, XVII | nem reflektált rá.~– Nincs itt az, amit apának kell kapni.~–
106 I, XVII | a gyóntatóatya előtt. – Itt ennél a háznál senkitől
107 I, XVII | észrevétlenül kijutni?~– Elmondom. Itt jön a vízkereszt ünnepe.
108 I, XVIII| német muskétásai védték. Itt nagy vérbe került az ostrom.
109 I, XVIII| már, édes vezérem, hogy itt most egy rendkívüli esettel
110 I, XVIII| ezt mind kitanultam. Ha itt elveszek, tudassa excellenciáddal
111 I, XVIII| s azt dörmögé hozzá:~– Itt van, madame, vegye fel ezt
112 I, XVIII| Tortúrázni fogom.~– Ezt az alakot itt?~– Ezt. – Mindig utáltam
113 I, XVIII| hangjával dörmögé:~– Vezér! Itt semmi hamis érzékenykedésnek
114 I, XVIII| érzékenykedésnek nincsen helye. Itt ezen a patyolaton írva van
115 I, XVIII| áttért labanc generális itt is hadvezéri rangot foglal
116 I, XIX | ezt mind Beckó városában. Itt gazdag uraságok laknak.
117 I, XIX | megszólítá Ozmondát.~– Grófnő, ez itt nagyon veszedelmes hely
118 I, XIX | Csajághy visszajött.~– Maradj itt, kérlek – mondá neki. –
119 I, XIX | átizennek a labanchoz, hogy itt van egy nagyon értékes fogoly
120 I, XIX | is nagyon keveset szoktak itt.~– Keveset, de jól. Az itteni
121 I, XIX | volna kifogásom. Csakhogy itt én egy fölösleges ember
122 I, XIX | bizonyosan tudja azt, hogy itt a közelben van egy kis helyecske,
123 I, XIX | leginkább énnekem, hogy itt ebben a béke szigetében
124 I, XIX | volna mondva: „Uram, én itt ülök, elfogva mint túsz,
125 I, XIX | dolog késik, s tíz nap alatt itt volna Ocskay László uram
126 I, XIX | kitalálta, minő harc foly itt most közöttük. Az a hang,
127 I, XIX | mondá nyugodtan Ocskaynak –, itt volt Pöstyénen, felépülés
128 I, XIX | hintóból.~– Anyám! Kegyelmed itt? – szólt elbámulva Ocskay.~–
129 I, XXI | embernek hétszámra.~– Hát most itt maradsz nálunk?~– Majd meglátom.
130 I, XXI | meglátom. Hajó idő lesz, itt maradok; ha zegernye idő
131 I, XXI | Minden ember dologhoz készül itt. Még majd az én markomba
132 I, XXI | hanem ennek a pápistának itt ni: erre ráfér – szólt Cinka
133 I, XXI | diadallal. Ez a zöld fa itt a diadal. Ki is jössz: nem
134 I, XXII | kurucvezér lett volna is itt most Ocskay helyében, azt
135 I, XXII | maga előtt, semmi mást. Itt volt az ősz főpap, aki őt
136 I, XXII | ország prímása, Széchenyi; itt jött eléje az ország nádora,
137 I, XXII | aki aláírta száműzetését, itt fogadta őt Pálffy János
138 I, XXII | fejedelemnő jobbjára lépett át, s itt egyszerre szembetalálkozott
139 I, XXII | a francia nyelvet, amin itt társalognak. Más az, amit
140 I, XXII | kedvesem, látod, mi történik itt most körülöttünk? Fény,
141 I, XXII | bán.~– S miért nincsen az itt?~Hiszen ez az, amit az a
142 I, XXII | egymástól.~Miért nincsen itt a korona? Szent Istvánnak
143 I, XXII | nehéz vasajtók nyíltak.~– Ez itt a mi kincstárunk – szólt
144 I, XXII | Szegény magyar vér!”~– Ez itt börtön? – kérdezé Ocskay.~
145 I, XXII | holtig foglyul tartja őt itt e torony fenekén, makacs
146 I, XXII | neki a bán.~– Már – vagy itt, vagy a csatamezőn.~Úgy
147 I, XXII | Látta őt már valamikor?~Most itt lett volna a feladat: mondani
148 I, XXIII| város. A vasúton járókelőket itt várja a Bécs és Budapest
149 I, XXIII| segítségével) a magyar fejedelem. Itt volt a fejedelmi udvar.
150 I, XXIII| volt a fejedelmi udvar. Itt gyűltek össze a fejedelemnő
151 I, XXIII| csillag! Csak egy szó, és mind itt vannak az ember forró kezében –
152 I, XXIII| főurak? Akiket kegyelmed itt lát, az mind hű szolgálatainak
153 I, XXIII| Mindenki azt hitte, hogy itt valami megrendítő katasztrófának
154 I, XXIII| feleségükkel és cselédségökkel. Itt minden heves jelenetet egyszerre
155 I, XXIII| üveget a zsebéből. – Ez itt az aqua vitae, ez a vincetoxicum,
156 I, XXIII| salamandra theriacalis. – Itt van, készen van, csak fel
157 I, XXIII| az összehajtott papír.~– Itt van az „aqua vitae”.~A fejedelem
158 I, XXIII| fájdalmas.~– Ugye? Mikor itt, itt mintha egy vad farkas
159 I, XXIII| fájdalmas.~– Ugye? Mikor itt, itt mintha egy vad farkas harapna
160 I, XXIII| Megengedi kegyelmes uram, hogy itt maradjak az ágya mellett,
161 I, XXIII| elkezdene rugdalni, kapálózni itt előttünk görcsökben.~– Hahaha! –
162 I, XXIII| Mikor lóra kell ülni, ismét itt leszek mellette.~– Elvégzem,
163 I, XXIV | gondolkoznunk. – Te pedig, kedvesem, itt maradhatsz, és őrizheted
164 I, XXIV | légköréből. Körös-körül temető itt a környék!~Ocskay is megkapta
165 I, XXIV | akkor tudom, hogy örökre itt marad.~Már akkor számára
166 I, XXIV | kikomplimentíroztak az ajtón; s most már itt vagyok, s azt kérdezem: „
167 I, XXIV | külön mesterséget kultivál. Itt vannak a „fopper”-ek, akik
168 I, XXIV | állat, mint ez az alabárdos itt ni! Páncél van a derekán,
169 I, XXV | bán saját birtoka volt. Itt volt a hatalmas császárpárti
170 I, XXV | megkaptad, amit kerestél! Te itt küszködöl, éjt-napot eggyé
171 I, XXV | tudná szegény, hogy férje itt fekszik sebesülten!~Azonközben
172 I, XXV | az ismeretlen új alakban!~Itt, ezen a földön megint csak
173 I, XXV | felolvasva.~– Hát ez? Mi van még itt?~– Egy név, tán a kegyelmed
174 I, XXV | írtam. S azért virrasztok itt az ágya mellett, hogy megnyerjem
175 I, XXV | tudod, hogy erőtlen vagyok. Itt fekszem, mint egy darab
176 I, XXV | levelet nem írta Wratislaw. Itt fabrikálták Vöröskő-várott.~–
177 I, XXVI | ellenkezőjévé tesz!”~Már itt volt valamennyi.~A fátum
178 I, XXVI | fátum látható arcot öltött. Itt volt: közel járt. Megmondta
179 I, XXVI | medvebőrön, akkor úgy érzé, hogy itt van az igazi élet, az igazi
180 I, XXVI | azé a két játszó gyermeké itt. Ezeké az apa hűsége, erénye,
181 I, XXVI | Ocskay. (Őnála is éppen itt volt a páncélingnek a nyílása.)
182 I, XXVI | főstrázsamesterek. Nekem itt van rátok szükségem.~Így
183 I, XXVI | nem volt szüksége rá, hogy itt legyünk a teste körül. Én
184 I, XXVI | Idehívatásunk bizonyítja. Ha mi itt vagyunk körülötte, akkor
185 I, XXVI | Wsetin sáncai alá. Ő akarta itt maga bevégezni az életét.~
186 I, XXVI | féljetek semmit! Nem lőnek itt másra, csak énreám.” Őt
187 I, XXVI | hajtva maguk előtt:~– Íme, itt a leveled, bátya. Mit tegyek
188 I, XXVI | hazaoszlottak békében. Itt volt egyesülve az egész
189 I, XXVI | rikácsoló hangon:~– Hát itt ti dorbézolni tudtok most?~
190 I, XXVI | Minket öldökölnek, s ti itt tivornyáztok! Turnától Ugrócig
191 I, XXVI | hány sebet kaptam. S ti itt isztok, devernyáztok ezalatt
192 I, XXVI | tovább is; miért töltötte itt a napot hiába? Egyszerre
193 I, XXVI | körmünkön ég a tapló.~És itt ismét Ocskayhoz fordult
194 I, XXVI | ostobákat, könnyen rémülőket. Itt van még intacte Ocskay brigadéros
195 I, XXVI | édes sarkantyúm, ne hencegj itt a hátam mögött! Azért, hogy
196 I, XXVI | Hát ugyan ki maradt volna itt más, mint a Cinka Panna?
197 I, XXVI | tárogatót fújni?!~– Mit nevetsz itt?~– Hát ugyan miért ne nevetne
198 I, XXVI | erőset! – „Mit dorbézoltok itt!” – No hát dorbézoljunk! –
199 I, XXVI | Arra is, ha megharagszom,~Itt a csárda, majd beiszom,
200 I, XXVI | ijesztgetett: aludjál szépen, mert itt jön a tündelevény (vámpír),
201 I, XXVI | összevissza keveredve. Most van itt a jó alkalom, egy merész
202 II, I | ordították végig az utcán: „Itt jönnek a rácok!”~Erre a
203 II, I | kedvük a verekedéshez.~– Itt van ni! Hát az egyik azért
204 II, I | elöl, hol ők hátul. Éppen itt kerítünk meg most egy csapat
205 II, I | lehetett utánatörtetni.~Hanem itt azután új ellenség bukkant
206 II, I | annál, hogy „ü le, koma, itt a kű”!~– No hát, az éppen
207 II, I | a saját ezredével volna itt kegyelmed, nem mondom, hogy
208 II, II | zászlók? – kérdezé Ocskay.~– Itt vannak mind az udvaron.~–
209 II, II | Blaskovich István! Ez még itt van. Pedig mit jósolt felőle
210 II, II | királypárthoz. S még íme itt van. – Hát mégsem oly pontosan
211 II, II | azokat a magam kezével. Itt küldöm azonban Pestvármegyei
212 II, II | volna a fejedelem udvaránál. Itt minden ember árulásról beszél.
213 II, II | hamar „ad ugrandum”. Mert itt nagyon sokan azt hiszik,
214 II, II | ellenkezőjévé tesz”. S most itt volt, nem egyesével, hanem
215 II, III | mossa a Vág, aminek a medre itt mély, sziklás, szakadékos,
216 II, III | nyalábra szedve legeli. Itt látni egy úri kastélyban
217 II, III | rá Ocskay. – Úgy lakjanak itt nálam, mintha saját édesanyjuk
218 II, III | Ne is gondoljon rá! Ha itt lesznek a felesége, a gyermekei
219 II, III | fel a lépcsőn.~– De biz itt akarok maradni éjszakára –
220 II, III | vacsorát sem kapsz, mert itt semmi sincs.~– Beérem azzal,
221 II, III | azt nem ihatod.~– Lesz itt bizonnyal, aki vacsorát
222 II, III | vacsorát tud főzni.~– Biz itt nincs. A szakácsném férjhez
223 II, III | eszel. – Dej’szen nincs is itt! Ki mondta, hogy itt van?
224 II, III | is itt! Ki mondta, hogy itt van? Bolond volt, aki mondta.
225 II, III | is tudakozódjál! Mert ha itt volna is, nem azért volna
226 II, III | volna is, nem azért volna itt, hogy teveled csípicsókát
227 II, III | Tyúktojás négylábú állattól. Ha itt tartom a parafernumát, kamat
228 II, III | valami zálogot?~– Hoztam. Itt van a vasládában. Az összes
229 II, III | nem tartom idehaza nálam. Itt bizonyosan elrabolnák, felvernének
230 II, III | idehaza őrizetlen marad.~– Itt hagyom ezt a tíz huszárt,
231 II, III | Aranyos ember. Ugyebár, itt maradsz vacsorára?~– Ha
232 II, III | visszatérhessen.~– Mindjárt itt lesz a szépasszony főzte –
233 II, III | nagy rendetlenség lehet. Itt is jól lehet lakni a kis
234 II, III | van.~– Van hát! No, hát itt van. De hát ahhoz neked
235 II, III | Tehát ezekre, amiket itt látsz: adsz nekem ezer aranyat
236 II, III | pedig nem láthattál. Ezeket itt, ha nem akarod elfogadni,
237 II, III | nem is vagyok kénytelen itt hagyni, elfér mind az iszákomban,
238 II, III | akkor potom zálogárban itt maradna ez a temérdek sok
239 II, III | gyönyörűséges szép öcsém. Egyben itt lesz.~Azzal az öreg maga
240 II, III | No, csak ne háborgassatok itt most engem: üljetek le,
241 II, III | hihetetlen, mert apáca mondja. Itt van nálam az ítéletük párban.
242 II, III | példány veled megy, a másik itt marad. Írd alá, hogy láttad!~
243 II, III | megint egy ezer aranyat. Itt van az írás róla. Hanyadik
244 II, III | nap múlva érte jöhetsz.~– Itt leszek minden bizonnyal.~–
245 II, III | hamarább.~– Három hét alatt itt vagyok – mondá Ocskay, kezet
246 II, III | a menyével is.~Azzal, az itt maradó csatlósainak kiadva
247 II, IV | rángatózás látszott rajtuk.~Itt valami háborúság esett! –
248 II, IV | sejtem, hogy nem maradhatunk itt békében. Azért jöttem ide,
249 II, IV | súgd meg nekem, mit tegyünk itt! – Mit is mondott? – Eredj
250 II, IV | szeretetemet az, hogy most itt vagyok nálad. De szükséges,
251 II, IV | Bűnöm még nincs; de van itt Sztropkón sok felhalmozott
252 II, IV | veletek ellenség földére. Itt van az én kis tót impériumom,
253 II, V | rengeteg erdőséget látni itt körös-körül; a bástyafalakról
254 II, V | pagonyba, nem kellett félteni: itt pedig csak két vadász meg
255 II, V | visszakergesse őket erdeikbe. Itt a medvék vannak otthon.
256 II, V | mindezekről szó sincs. Nincs itt semmi gazdaság: azt kívül
257 II, V | Az is nemrég ment végbe itt a Vág mentén: két család
258 II, V | neki:~– Most csak maradj itt békében, drága kincsem,
259 II, V | kedves jó barátja lakott itt a sztremói óvárban, Andaházy
260 II, VI | s megszólítá:~– Te vagy itt, Ozmonda?~– Hogy én vagyok-e
261 II, VI | Ozmonda?~– Hogy én vagyok-e itt? Hogy Ozmonda van-e itt? –
262 II, VI | itt? Hogy Ozmonda van-e itt? – suttogá a fehér alak. –
263 II, VI | alak. – Hát ugyan ki várna itt rád más? Hát ugyan hogyne
264 II, VI | pedig negyednapja már, hogy itt várlak-leslek az ókútnál,
265 II, VI | várral.~Bezzeg kimutatták itt, hogy milyen nagyon várták!
266 II, VI | húszezer tallérról szóló. Ismét itt vannak.~– Nem szúrod őket
267 II, VI | Ocskay.~– A legszebb birtok itt, a tót impériumban.~– De
268 II, VII | Ugyan régen várlak már itt!”~– Talán untad is magadat
269 II, VII | úr a tót impériumból mind itt lesz nálad, s mennek veled
270 II, VII | Elhoztad-e az ezüstmarháidat?~– Itt vannak Lietaván, a feleségemmel.~–
271 II, VII | számoljunk, ha ráérsz. Itt van a pénzed.~Gáspár úr
272 II, VII | te tíz embered azalatt is itt evett-ivott.~– Hát azt húzd
273 II, VII | Hát te magad? Mióta vagy itt?~– Öt napja.~Gáspár úr kezébe
274 II, VII | elefánti zárdába vitték, hogy itt vannak a szökevények.~Ocskayt
275 II, VIII | nyergéből a pénzeszsákot –, itt az utolsó fityingetek, osszátok
276 II, VIII | fusson, amerre lát; mert itt jön a pribék, s bizony elfogja
277 II, VIII | Hát énvelem ki akar „itt” maradni?~A kurucok egymásra
278 II, VIII | értették, mit jelent az: „Itt maradni?”~– Igen bizony,
279 II, VIII | maradni?”~– Igen bizony, itt maradni; az áruló sarkában
280 II, VIII | aki el tudja viselni, hogy itt megbotozzák, ott megkorbácsolják:
281 II, VIII | ne adjon: hát az maradjon itt velem. Aztán annak, aki
282 II, IX | váromladék az ő keresztfia. Itt van az a török sánc, amit
283 II, IX | zászlót. Hát ez a szép kastély itt Petronellán! Ahol zsákra
284 II, IX | fogadták a táj emlékei. Itt a mező, ahol kétszeres erővel
285 II, IX | ő gyaloghadait áthozta. Itt a várkapu, amire a császári
286 II, IX | sorompón a hintóval: talán itt is lesz valami hatása az
287 II, IX | excellenciádnak továbbhaladni. Itt van már valaki, aki kezeskedik
288 II, IX | szállni, ha Bécsbe jönnek, s itt egészen otthon érzik magukat.
289 II, IX | a korcsmáros úr majd itt marad, míg a társzekeret
290 II, IX | emberségem, se becsületem. Itt fellöktek, ott felrúgtak.
291 II, IX | politzei-felügyelet alá helyeztek. Itt lótottam-futottam egyik
292 II, IX | mert én nem akarok soká itt időzni.~– Dehogynem, excellenciás
293 II, IX | befelé.~– Pedig most is van itt, éppen a mellette való szobában,
294 II, IX | járkálni a szobában.~Ozmonda itt!~Egy nappal előbb érkezett,
295 II, IX | azzal a szándékkal, hogy itt velem találkozzék?~– Azzal.
296 II, IX | kegyelmed valaha megfordult, s itt vitézség, bátorság nem segít,
297 II, IX | ellenkezőleg: felsülésre. Kegyelmed itt a legelső lépésnél már el
298 II, IX | kegyelmedet idáig, elhiheti, hogy itt magára nem hagyom: veszendőre,
299 II, X | certifikátot, melynél fogva itt tartózkodhatik egy egész
300 II, X | Gyaloghintót? Nem vagyok én dáma.~– Itt az urak azon járnak. Gyalog
301 II, X | következik a sor?~– Tessék itt lenni mindennap. Meglehet,
302 II, X | nyugtalanul várta.~– Már itt a mi kedves barátunk. Asztalon
303 II, XI | vajon miféle áruló járhat itt Bécsben, aki az ő életének
304 II, XI | Verestorony-kapunál.~Ezt a nótát pedig itt Bécs városában nem tudja
305 II, XI | amivel végig volt hintve; itt kendertilolók laktak), Kumpf,
306 II, XI | alatta ez az epitaphium:~„Itt nyugosznak a két veszekedő
307 II, XI | őrvezetőt.~– Micsoda hely ez itt?~– A Währinger Spitz.~–
308 II, XII | bolond bajusszal.~Ha soká itt időzik, még bécsi celebritás
309 II, XII | szövetségesét, a zsidót: itt van maga a kuruc generális; „
310 II, XII | tolni a bajuszos pofádat, s itt is complottot csinálsz a
311 II, XII | csinálsz a császár ellen, s itt is hősködöl, és agyba-főbe
312 II, XII | tele ördöggel! Mit akartok itt, emberek? – Kinek loptam
313 II, XII | nekik: jöhettek; látjátok itt ezt a hordó puskaport, ha
314 II, XII | pumpernickel van a kezemben. Itt van! Egyétek meg! – S odadobta
315 II, XII | ide tért vissza, most is itt kell neki lenni? Bemargarírozva
316 II, XII | Bemargarírozva tartom én itt a szállóimat? Mit keresitek
317 II, XII | keresitek a kuruc Ocskayt! Itt van az én házamban elrejtve;
318 II, XII | mondá Ocskay fásultan.~– Itt borzasztó ármány van ellened.
319 II, XII | beleugrani; de nem a kloakába. Itt nem menti meg Ocskayt a
320 II, XII | megszabadította. Hol van egy pék?~– Itt van egy pék!~– Azután egy
321 II, XII | tűz van, senki se mondja: itt a szabó, itt a varga, itt
322 II, XII | se mondja: itt a szabó, itt a varga, itt a hentes, ez
323 II, XII | itt a szabó, itt a varga, itt a hentes, ez az elébbvaló,
324 II, XII | menjen előre a tűzbe! No, hát itt az a nagy tűz, ami annyiszor
325 II, XII | észrevette azt.~– Ne félj! Itt leszek a közeledben. Kezemben
326 II, XII | próba csütörtököt adott – itt meg nem foghatta Ocskayt;
327 II, XIII | kívánja tiszteletét tenni.~– Itt vagyok neki.~Az ezredes
328 II, XIII | császárné után.~Tehát ezek itt Rákóczi Ferenc fiai! Akiknek
329 II, XIII | apjuk karjaiba! No, hát itt van! – Hány tervet főzött
330 II, XIII | magával elvihesse! Most itt voltak előtte, s még csak
331 II, XIII | mosva az emlékéből az, hogy itt, ezen ajtóban találkozott
332 II, XIII | Rákóczi Ferenc fiaival, akit itt Lipót hercegnek hínak.~Visszatérőben
333 II, XIII | nem maradhat!)~Nincs már itt megállapodás. Aki elkezdett
334 II, XIII | meggyőződésre jutottam, hogy itt egy idegen kezek által szított
335 II, XIII | mellett feltűntek, s kik most itt a bécsi tolvaj és naplopó
336 II, XIII | neki ezt a meggyaláztatást, itt, az idegen földön! Hát azok
337 II, XIII | agyában, mintha valakinek itt Bécs városában még valamivel
338 II, XIV | Csernovics Arzén beköltözőivel, itt a császár szolgálatába állt,
339 II, XIV | nézve minden ember, aki itt most körülveszi: – ellensége –
340 II, XIV | ép háztetőt. Most aztán itt jön a tél. Nekünk mindenütt
341 II, XV | harámbasa. Ez egyébért sincs itt a gallérjához varrva, mint
342 II, XV | világnak, édes húgomasszony. Itt van Ocskay László, az átkozott!
343 II, XV | olvastam a levelet. Nincs itt segedelem. Fussunk, amerre
344 II, XV | koporsóba tegyetek engem. Itt van a halalom. – Érzem. – „
345 II, XV | féljen még a pokoltól, mikor itt van ezen a világon Ocskay
346 II, XV | síromhoz! Minek mondaná az: itt nyugszik az Úrban! Nem nyugszom.
347 II, XVI | győzelem tökéletes volt.~Itt került még egyszer össze
348 II, XVI | micsoda urad ő teneked! Itt van: olvasd el a Jávorka
349 II, XVI | halljátok egy kiáltásomat, de ha itt maradok, megőrülök! Meg
350 II, XVI | viszem csak el: a többi férfi itt marad.~– Arra megint erős
351 II, XVI | Pestvármegyei látta, hogy itt nem használ semmi ellenvetés,
352 II, XVI | félbeszakítani ezt az idilli életet itt Budetinban, ugye?) – Azt
353 II, XVI | ezüstöt hoz magával; s aztán itt is marad – nem a vendég,
354 II, XVI | fújjátok a trombitát! Ahányan itt vagytok, jöjjetek velem;
355 II, XVI | megindult Sturec felé. Itt maga Beleznay volt a vezér.~
356 II, XVII | fogadott be? Igaz-e az, hogy itt van az a nő, akiről ő azt
357 II, XVII | pedig megölő mérge. – Vajon itt találja-e?~Ocskayt magát
358 II, XVII | én addig teneked folyvást itt tartom tyúkkal, kaláccsal
359 II, XVII | gratiasért?~– Nem tartod ingyen. Itt hagyom nálad, a hitedre
360 II, XVII | mosolyt ezen az estén. Hát itt van nyitva a páncél!~Ocskay
361 II, XVII | igazgyöngy már meg is került: itt van a keblemben.~Azzal elővonta
362 II, XVII | elmondá, hogy ma vigadnak itt utószor. Ez búcsúlakoma.
363 II, XVII | szavaddal pokolkínokat okozasz itt! (Öklével a mellére ütött.)~–
364 II, XVII | császár birodalmában van; s te itt nem vagy Ocskay László felesége
365 II, XVII | hogy katolikussá lettem, s itt ebben a házban is, Bécs
366 II, XVII | a rejtélyes nevetés, mit itt ezen a helyen hallatott
367 II, XVII | elválsz; de én megsemmisülök – itt – és a másvilágon.~Ilonka
368 II, XVII | Ha nincs más mondandód, itt hagylak. Megyek a gyermekeimhez.~–
369 II, XVII | akarsz futamodni előlem?~– Itt maradok.~– Sebhetlennek
370 II, XVII | tud bocsátani.~De mivel itt van a két ártatlan gyermekem,
371 II, XVIII| lélegzetvétel hangja.~Nem itt volnának-e?~Felkapta a karos
372 II, XVIII| gyöngyfüzér megmondá neki, hogy itt voltak. Ez volt a tanyájuk.~
373 II, XVIII| elfutni! – Óh, ne bántsátok itt!~Jávorka az öklével csapkodta
374 II, XVIII| tudná mindezt egy cigány?~– Itt van a két dénárod fejében! –
375 II, XVIII| cigánykordé Vöröskő-vár aljáig. Itt leszállt Ocskayné, s gyalog
376 II, XX | túlsó két parton vannak, itt közbül az erdő. Itt már
377 II, XX | vannak, itt közbül az erdő. Itt már csak a compass volt
378 II, XX | oda nem lett volna írva:~„Itt vagyok!~ Deliancsa.”~
379 II, XX | férjeket. – Ocskay László még itt is meg akarja érdemelni
380 II, XX | harminc kuruc vitézzel.~– Itt a kuruc! Illa berek, nádak,
381 II, XX | fel az asztaltól.~– Ah, itt van a drága császármadár! –
382 II, XXI | megsúgta a szív ösztöne, hogy itt kell keresni a védelmet
383 II, XXI | verstehe kein Türkisch!~Igaz. Itt nem szabad törökül beszélni.
384 II, XXI | Bátyám!~– Bontsd fel, itt az ideje. Akarom, hogy most
|