Kötet, fezejet
1 I, I | Hanem hát éppen az a baj! Két szakács egy konyhában. Mind
2 I, I | szakácskönyvem nyomtatva van!”~A két hadvezér elkeseredett harcába
3 I, I | sujtás: a piros nadrág a két térdén ki van szakadva,
4 I, I | sutba, s onnan nézi aztán, a két tenyerébe támasztva az állát,
5 I, I | abbahagyni.~Éppen jött; mert a két szakács már a palacsintasütővel
6 I, I | fel sem veszi a fejét a két tenyeréből, csak úgy ingatja
7 I, I | görcsösen szorítá mind a két kezével a szívéhez azt a
8 I, I | nehéz almáriumajtót, aztán a két öklét összeszorítva, a fejét
9 I, I | szűk, ráncos viganót elöl két széles sáv díszíti, sokszínű
10 I, I | egy leány.~A nagyasszony két szeme csak még jobban veres
11 I, I | érte. A rézkondért mind a két szakács fogta a két fülénél
12 I, I | mind a két szakács fogta a két fülénél fogva, s hol az
13 I, I | harminchat tojássárgáját, két egész szerecsendiót megreszelve,
14 I, I | négy lat koriándrumot, két kanál csorgatott mézet,
15 I, I | előre, mint az alvajáró: a két karját fogta a násznagy
16 I, I | a szomorú porba, s omlik két szeméből a könny, mint a
17 I, I | asszonyhúgom! Ez nem lesz ám mese! Két esztendő; három; nem adok
18 I, I | szétdúlt párnái közt: a két szeme úgy égett, mint a
19 I, I | voltak; szép hajfonadéka két tekergő kígyó. Igaz a, hogy
20 I, II | ellen, hanem azok az első két ágyúlövésre szétrobbantak,
21 I, II | maradt zálogban.~Mind a két hadnagy huszonöt év körüli
22 I, II | előre, rongyos gárda!~A két hadnagy ügetve haladt a
23 I, III | ellenségtől elfoglalt.~A nép az út két oldalán futott mellette,
24 I, III | hölgyeket; a paripa aztán egyre két lábon ágaskodott előre,
25 I, III | Kegyelmed, bíró uram, rögtön két tulkot vágasson, háromszáz
26 I, III | hős szemeiből egyszerre két nehéz könnycsepp gördül
27 I, IV | a szája is szekundál, a két szeglete örökösen felfelé
28 I, IV | várkulcsot, s odaszorítá azt két kézzel Tormássy kezébe,
29 I, IV | kezébe, s ég felé forgatta a két szemét, amikor azt mondá: „
30 I, IV | nagyasszony összecsapta a két kezét: „De már ez nincs
31 I, IV | efelett, s egyszer csak a két kezében volt az eltűnt és
32 I, IV | özvegy is.~– Hogyan? Hát két felesége lesz?~– Csak egy.~
33 I, IV | Ott állt egy káplár meg két közvitéz a veres huszárok
34 I, IV | hát még azzal a beszélő két szemével.~Ocskay ránézett,
35 I, V | megszerettem. Ha énrajtam állna, két kézzel adnám hozzá a lányomat,
36 I, VI | kívánta Ocskaytól, hogy két helyre saját kezűleg írjon
37 I, VI | a Pálffy-ezrednél. Ezt a két urat expressz kívánta meginvitáltatni.~
38 I, VI | meginvitáltatni.~Érkezett is mind a két úrtól idejekorán válasz
39 I, VI | izmos nyak miatt. Az arcán két mély ránc vonult végig,
40 I, VI | álla simára borotválva, s a két bajusza hegyesre kifenve,
41 I, VI | bajusza hegyesre kifenve, mint két orsó. A szemei mélyen benn
42 I, VI | szemei mélyen benn ültek, s a két szemöldöke bozontosan hegyezte
43 I, VI | hogy alig látszanak.~A két férfi szemközt állt már,
44 I, VI | bátran, őszintén, nemesen. A két férfi megszorítá egymás
45 I, VI | édesanyád”-hoz.~…Mind a két asszony együtt volt: az
46 I, VII | úgy egyeztünk, bajtárs. Két föltételt hallottál tőlem.
47 I, VII | Isten vagyok-e én, hogy két ellenkező dolgot tudjak
48 I, VII | Mért nem tartotta nyitva a két szemét? Neki nem volt fiatal
49 I, VII | zárva; hanem tinálatok. Van két ember a földön, aki gyanakodik
50 I, VIII | VIII. Párbaj a harcmezőn két hős között, akiknek a testét
51 I, VIII | korona őrhelye.~Először állt két nagy táborban egymással
52 I, VIII | felállított hadirendben két egyenlő erejű hadseregnek
53 I, VIII | részben lovasság volt mind a két tábor. Kuruc és labanc egyaránt
54 I, VIII | kettőnek kevés. A labancoknál két ezred muskétás, aki tudott
55 I, VIII | akarta csinálni a dolgot. Két alvezére: Károlyi disputált,
56 I, VIII | délutáni három óra is eljött; a két sereg kölcsönösen megunta
57 I, VIII | hadsorból, s odavágtatva a két sereg közötti térre, harsány
58 I, VIII | vizahólyaglemez egyszerre mind a két végével összeugrott. „Ez
59 I, X | sympatheticus bűbájosság, mintha két ember egymásnak a szívében
60 I, X | akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod. Melyik
61 I, X | kiáltozott-e?~Egy ablakon át két hófehér kéz nyúlt elő, s
62 I, X | megsüsse. Volt a császárnak két betanított párduca is, amikkel
63 I, XI | halavány hölgy összetapsolt a két kezével, s mintegy esedezve
64 I, XI | benyíló. Ott aludt egy ágyban két gyermek. Szépek, mint két
65 I, XI | két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik hatéves,
66 I, XI | nadrágba. Mire készen vannak, két kis savoyard fiú áll ottan,
67 I, XI | tűzlángja volt az.~A nő és a két gyermek felugrottak az imazsámolyról,
68 I, XI | Csodálatos! Egy gyönge nő és két kicsiny gyermek, akik örülnek,
69 I, XI | Eleonóra hercegnő, az a két fiúcska az ő két gyermeke,
70 I, XI | hercegnő, az a két fiúcska az ő két gyermeke, az a sima arcú
71 I, XI | harangszónál már együtt van a két hölgy a kis házikápolnában.
72 I, XI | csupa fekete szőr, melyből két kancsal szem világít elő;
73 I, XI | mellett.~Ez az a nő, akinek a két átkozott szép szeme miatt
74 I, XI | Gábort.~E miatt az átkozott két szép szem miatt még sok
75 I, XI | halavány hölgy összetapsolt a két kezével, s mintegy esedezve
76 I, XI | benyíló. Ott aludt egy ágyban két gyermek. Szépek, mint két
77 I, XI | két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik hatéves,
78 I, XI | nadrágba. Mire készen vannak, két kis savoyard fiú áll ottan,
79 I, XI | tűzlángja volt az.~A nő és a két gyermek felugrottak az imazsámolyról,
80 I, XI | Csodálatos! Egy gyönge nő és két kicsiny gyermek, akik örülnek,
81 I, XI | Eleonóra hercegnő, az a két fiúcska az ő két gyermeke,
82 I, XI | hercegnő, az a két fiúcska az ő két gyermeke, az a sima arcú
83 I, XI | harangszónál már együtt van a két hölgy a kis házikápolnában.
84 I, XI | csupa fekete szőr, melyből két kancsal szem világít elő;
85 I, XI | mellett.~Ez az a nő, akinek a két átkozott szép szeme miatt
86 I, XI | Gábort.~E miatt az átkozott két szép szem miatt még sok
87 I, XIII | a kedvence, akit a másik két vezér mindenféle praktikával
88 I, XIII | leszek másnap éjfél után két órakor, ha a magam ladikjával
89 I, XIV | mert nekem adózott egész két vármegye. Kastélyaim voltak
90 I, XIV | derék, hűséges asszony, azt két fára kötve kettéhasították,
91 I, XIV | el fog válni, mert mind a két félen olyan legénység jő
92 I, XIV | egy hordót, tele borral a két sánc közé, s a hordó fenekére
93 I, XIV | nézve. Igaz, hogy a sík tért két patak szeli keresztül, a
94 I, XIV | ütközetet Heisterrel, míg a két portyázó dandárvezér, Ebeczky
95 I, XIV | hadirendben áll a síkon. De a két tábor még nem láthatta egymást
96 I, XIV | hóeséstől. De azt már mind a két fél tudta, hogy a másik
97 I, XIV | felszakadoztak, a havazás elmúlt, s a két tábor meglátta egymást,
98 I, XIV | magában: „Szegény feleségemet két fához köttetted, kettéhasíttattad –,
99 I, XIV | akkor aztán Balahó uram két kézre kapta a pallost, s
100 I, XV | ütközet meg van nyerve.~Két sakkhúzás, és azzal „matt”!~
101 I, XV | sakkhúzás az volt, hogy két tartalék lovasezred rohanjon
102 I, XV | gyalogezred magával sodort két lovasezredet is, a harmadikat,
103 I, XV | zűrzavar tökéletes lett.~Mind a két táborban vége volt az összefüggő
104 I, XV | ágyúk ott álltak mind a két táborhelyen, magukra hagyva,
105 I, XV | volt ez, melyben mind a két fél úgy szerteszéjjel verte
106 I, XV | hasonlítottak egymáshoz, csak két év korkülönbség volt közöttük.
107 I, XV | hasonmása volt Lászlónak.~A két testvér átölelte egymást
108 I, XVI | vitézt mellettem nem látom.~Két ordinánctiszt rögtön sietett
109 I, XVI | kitalálni.~Minthogy azonban a két ordinánc mindegyik külön
110 I, XVI | haragudott. Ez volt nála a két véglet: komolyan dühösködni
111 I, XVI | kétfelé repült a fején, mint két sasszárny, behemóti hangon
112 I, XVII | XVII. Két karácsonfa~A kis Krisztus
113 I, XVII | az ő ártatlan szívébe!~A két hölgy pedig alig várta,
114 I, XVII | szétverték mind a kurucokat.~A két nő úgy elbölcselkedett a
115 I, XVII | elfognának? Gondold meg, hogy két táboron kellene keresztülvergődnöd,
116 I, XVIII| negyediket, a meneteles oldalt két magas rovátkozott kőbástya
117 I, XVIII| Ocskay. – Te láttad?~– Biz a két szememmel láttam én azt,
118 I, XVIII| egész lelke felháborodott.~Két hajdú között, akik kivont
119 I, XVIII| lehetett látni, mert azt a két felemelt karjával eltakarva
120 I, XVIII| egyet! – parancsolá Ocskay a két őrt álló hajdúnak, akik
121 I, XVIII| amint e szóra leereszté két felemelt karját az arca
122 I, XVIII| szoborszerű, gyönyörű termetét, két kezével összeszorítá azt
123 I, XVIII| egymással váltottunk, meg az a két szó, amit egymással kicseréltünk,
124 I, XVIII| László és Csajághy Márton. Két férfi, akiknek egymással
125 I, XVIII| milyen gyönyörűség, ilyen két nemes fenevadat egymásra
126 I, XVIII| Most összeverekednek! A két vezér! A két hírhedett hős.
127 I, XVIII| összeverekednek! A két vezér! A két hírhedett hős. Az ő két
128 I, XVIII| két hírhedett hős. Az ő két szép szeme miatt!~Csajághy
129 I, XVIII| odaugrott mellé, s megfogta két kézzel Ocskay jobb öklét,
130 I, XIX | tisztelgésre eresztve le a két kezét.~– Ezredes úr: pardon,
131 I, XIX | hölgy homlokara csapta a két kezét.~– Hat esztendő után
132 I, XIX | farkascsordák elől; belopózva két ellenséges tábor harcvonalaiba,
133 I, XIX | feleségemmel.”~A hölgy a két kezével a szétszórt hajába
134 I, XIX | Ismerem, én vágtam le a két ujját a jobb kezéről.~–
135 I, XIX | többen kétszáznál.~Mind a két lovascsapat, a kuruc is,
136 I, XIX | léptető vezérlovagok a hintó két oldalán.~A Trencsén felől
137 I, XIX | szemérmesen diadalmas arccal nyújt két kezével előre.~Lehet már
138 I, XIX | azt teszi, hogy „szép”.~Két idegen úr áll előtte.~–
139 I, XIX | angyalka haragos képet csinál; két kezével lefelé csapkod. „
140 I, XIX | kitörését az örömnek, mikor két egymástól eltépett, összetartozó
141 I, XIX | mondja: „Hott, hott!”~A két hintó a kicserélt hölgyekkel
142 I, XX | kétszer huhukolt a bagoly, két óranegyed múlt, az egész
143 I, XX | az egész óra betelt, a két ércember a kalapáccsal elverte
144 I, XX | tornác előtt állt egy csatlós két felnyergelt lóval, amik
145 I, XX | egy másik csatlós, s az is két paripát vezetett kantárszáron.~
146 I, XX | rebegé Ocskay, erőteljes két karral odaszorítva magához
147 I, XX | térdre bocsátkozék, s a két nő is odatérdelt mellé (
148 I, XXI | hiszen a fegyverszünet még két hónapig fog tartani, s azalatt
149 I, XXII | akar, boldog ember.~Mind a két félnek meg kellett mutatni,
150 I, XXII | igyekeznek a büfébe, s mind a két nem külön kedve szerint
151 I, XXII | akarja onnan taszítani.~A két férfi szeme e sötétségtől
152 I, XXII | Hiszen ez az, amit az a két égő tekintet kérdez így
153 I, XXII | neki felelni tudna ez a két okos nagy ember!~Ha felelni
154 I, XXII | Pozsonytól odáig azonban jó két napi járó az út legjobb
155 I, XXIII| várlakot helyettesíté, a „két” magyar haza főrendei voltak
156 I, XXIII| ügyelnek egymásra, mint két udvari dáma. Jaj annak,
157 I, XXIII| megsértésnek veszi. Mint két udvari dáma! Mint két pedáns
158 I, XXIII| Mint két udvari dáma! Mint két pedáns katonatiszt! Ez most
159 I, XXIII| brigadérosok künn maradtak, a két tábornok, Bercsényi és Forgách
160 I, XXIII| beszéd. Nem lát meg senkit, a két előrenyújtott tenyerével
161 I, XXIII| Szép nóta az, kivált ha két generális énekli, s hangjánál
162 I, XXIII| pilulásdobozokat hordva mind a két kezében, a hóna alatt meg
163 I, XXIII| a falnak fordulva, s a két öklével ütötte a falat.
164 I, XXIII| öklével ütötte a falat. Két hajdú meg egy kenőasszony
165 I, XXIV | hallgatott a szavára. Talán két asszony le tudja győzni!~
166 I, XXIV | jelt. – S még mindezekhez két olyan gyöngéden szerető
167 I, XXIV | szalmaszálat rágogatott.~Két nap telt bele, míg Szakolcáig
168 I, XXIV | ni! Páncél van a derekán, két toll van a fején, bajusz
169 I, XXV | fekszik sebesülten!~Azonközben két tábori felcser is vesződött
170 I, XXV | veszedelmeset sohasem. A két seborvos pedig két különböző
171 I, XXV | sohasem. A két seborvos pedig két különböző véleményt látszott
172 I, XXV | gyógyszerek teremnek!~A két orvos disputájából az ajtón
173 I, XXV | legnagyobb resensust keltette. A két orvos protestált; ők egy
174 I, XXV | találhatják ki.~Ocskay a két kezével szorítá azt a levelet
175 I, XXVI | volt egy menekülése. – A két hűség együtt jár. A szerelemhez
176 I, XXVI | boldog, családi körbe. Két gyermeke volt már, két angyalarc
177 I, XXVI | Két gyermeke volt már, két angyalarc hívogatta le a
178 I, XXVI | leheveredett, mellette a két gyermek a medvebőrön, akkor
179 I, XXVI | fejedelmeké, hanem azé a két játszó gyermeké itt. Ezeké
180 I, XXVI | Ha már választani kell a két savanyú alma között, a muszka-
181 I, XXVI | talált ki egy óvszert.~Volt két alvezére: Csajághy és az
182 I, XXVI | és az öccse, Sándor. Azok két külön ezredet vezényeltek
183 I, XXVI | mellé beszólítani azt a két emberét, akikben föltétlenül
184 I, XXVI | tőlünk megszabadulni! A két vigyázó ellenőrzőtől, akik
185 I, XXVI | feladatukat bevégezték. Az pedig két nap alatt megvan, s akkor
186 I, XXVI | Erdélyben a kuruc hadakkal, s két nagy váruk volt még csak
187 I, XXVI | hogy mikor fogytán van a két várban a prófont, s a lovakat
188 I, XXVI | Trencsénvár elfoglalása. Mind a két várból sűrűn jöttek szökevények
189 I, XXVI | ezzel a sereggel!~A császári két hadvezért, Heistert és Pálffy
190 I, XXVI | elvesztegetve, menekült a két császári vezér a Vág felé.
191 I, XXVI | gombot. Kapituláció várt a két tábornagyra, semmi egyéb:
192 I, XXVI | jelenti a házigazda, hogy két vándorló diák van itten;
193 I, XXVI | vett a szíveken, s mikor a két diák elvégezte a maga énekét,
194 I, XXVI | torkába szakad a hang a két éneklő diáknak, míg a vendégek
195 I, XXVI | a szemeik egymásba, mint két összecsapkodó acél.~– Mennyköveket
196 I, XXVI | Ocskay Sándornak sikerült a két dühösködő vezér közé furakodni,
197 I, XXVI | nagy összeveszés lesz a két úr között, eléjük vágott.~–
198 I, XXVI | köztünk! – monda Csajághy, a két vezérhez fordulva, amire
199 I, XXVI | bokályba öntsék. Felvette két kézzel a faedényt, s az
200 I, XXVI | szájában csak úgy villogott a két fehér fogsor.~– Hát hiszen,
201 I, XXVI | kútnál, bekenem a bábaírrel a két szemöldököm táját, hét babot
202 I, XXVI | színét, fölöttük a sűrű, két fekete szemöld, majd összeér
203 I, XXVI | piros ajkpár, s kivillan a két gyöngyfogsor: olyankor azt
204 I, XXVI | nagyot nevetett azon: a két vállát csak úgy rángatta.~
205 I, XXVI | hamvát.~Deliancsa arra a két ujja megnyálazott hegyével
206 I, XXVI | utcán nincsen más nesz, mint két alvó férfi hortyogása, akik
207 II, I | tudott ültetni, alig tesz két századot. Azokkal a futó
208 II, I | fel az országút mellett két felől à cheval, két escadronnal,
209 II, I | mellett két felől à cheval, két escadronnal, egy escadron
210 II, I | ellenséget flankírozni; két róta eklerőrnek harzelírozza
211 II, I | Hát az sem lehetetlen.~A két szemközt álló dalia csak
212 II, I | elfütyöltek erre-arra. A két vezér visszament a maga
213 II, I | rendbe szedésére rohant, két mély vízmosáson kellett
214 II, I | el legyen távolítva az a két alvezér, aki az isztricei
215 II, I | szemben.~Aztán pedig ennek a két embernek az eltávolításával
216 II, II | nagyon útjokban állok, hogy két kis pénzért eladnának az
217 II, III | megesik, hogy egy vadász két medvét is meglő; ahogy az
218 II, III | megtörténni.~A déli harangszóra két cifra csatlós jött a vendég
219 II, III | magában egy asszonyembert két gyermekkel, s különösen
220 II, III | előtornácba, hogy annak a két oldalán keskeny ablakocskák
221 II, III | nagyanyám meg a te nagyanyád két vénasszony volt. De csak
222 II, III | belőle, hogy „egy dénár, két dénár, neked semmi se jár”,
223 II, III | feneketlen sötétségből két égő csillag világított eléje,
224 II, III | Ozmonda szemeiben az a két vészcsillag nagyot lobbant.
225 II, IV | vulkántüzet ki tudta oltani két ilyen kicsiny könnycsepp!~
226 II, IV | Nézd a gyermekeidet! Ezt a két ártatlant, aki még nem vétett
227 II, IV | Mikor utoljára megcsókolta a két gyermeket, így szólt: „Úgy
228 II, V | félteni: itt pedig csak két vadász meg négy sinkorán
229 II, V | végbe itt a Vág mentén: két család nagy romlásával.
230 II, V | elveszni. – Hát amint a két csapat összetalálkozik,
231 II, V | verekedjék össze mind a két fegyveres népség; hanem
232 II, V | népség; hanem csak maguk a két vőlegények. – Amelyik a
233 II, VI | szívéhez Ocskay kezét mind a két kezével.~– Itthon van az
234 II, VI | ablaka ki volt világítva: két szál gyertya égett mindenikben.
235 II, VI | olyan édes. – Ha egy ember két pohárból issza a bort, megittasul;
236 II, VI | kettős vállfűző van rajta. A két réteg halcsont közé vannak
237 II, VI | Elnevette magát, s Ocskay arcát két tenyere közé fogva, megcsókolta
238 II, VI | köztudomású dolog az.~A két keze két ujja hegyével megcsípi
239 II, VI | köztudomású dolog az.~A két keze két ujja hegyével megcsípi a
240 II, VI | ujja hegyével megcsípi a két orcáját, s aztán úgy csókolja
241 II, VI | Ozmonda belemarkolt mind a két kezével a hajcsimbókjaiba,
242 II, VI | hát legyek egészen rossz. Két asszonyt megcsalni egyszerre,
243 II, VII | legfurfangosabb, amit valaha két remekjátékos végigjátszott.~
244 II, VII | csak jöjjön bátran a maga két zászlójával az ezredéhez.~
245 II, VII | ezrede közepén vonult fel, a két szárnyat a nemesi hadak
246 II, VII | szépen elmaradoznak mind a két szárnyon, s azok helyett
247 II, VII | fuvallata a fák között. Az a két ölelkező, csókolózó alak
248 II, IX | ráhasalt a lova nyakára, s a két nagy csizmával oldalba ösztökélve
249 II, IX | nekik hozzá a felfelé húzódó két szájszeglet.~Egy percig
250 II, IX | akarom azokat felhasználni. Két dolgot hoztam magammal,
251 II, X | asszonyosan. – „Orra alatt két előre meredő, paragrafus
252 II, X | strafbolletákból, s írjon fel két forint bírságot a registráltnak,
253 II, X | megérkezének a kapu elé, a két granatéros strázsa éppen
254 II, X | Federreiter úr meginvitálta a két jó barátot másnap estére,
255 II, X | férfi és asszonyszemély két egymás mellett levő, de
256 II, X | tekepályáján, versenyezve a két barátjával, hogy melyik
257 II, X | már talyigán felhozni, s két ember fogta a két hóna alján,
258 II, X | felhozni, s két ember fogta a két hóna alján, mikor beexpediálták
259 II, XI | XI. A két kereszt~Ez volt az utolsó
260 II, XI | A düh felforralta vérét!~Két pisztolyát hirtelen övébe
261 II, XI | nem talált ott mást, mint két nyárspolgárt, akik egymást
262 II, XI | borult, most szikrázott a két szeme, mikor az a nóta szólalt
263 II, XI | ketten fognak lefekünni. Két halott lesz belőle.~Azoknak
264 II, XI | Egy útféli domb tetején két egymás mellé állított nagy
265 II, XI | találta, amit keresett.~Az a két magas kő volt „a két veszekedő
266 II, XI | Az a két magas kő volt „a két veszekedő testvérek emléke”.~
267 II, XI | epitaphium:~„Itt nyugosznak a két veszekedő testvérek, Péter
268 II, XI | gyilkosod!”~Ledűlt bénultan a két sírkő közös talapjára, s
269 II, XI | közös talapjára, s fejét két kezére hajtá.~Végigbámult
270 II, XI | felkelni a kőről, ami azt a két testvért nyomtatja el, akik
271 II, XII | Mikulás-napi krampuszt, a két nagy bolond bajusszal.~Ha
272 II, XII | nagy szál füstfaragólegény, két veres kakastollal a sapakja
273 II, XII | lépett, hanem gördült. A két talpa alatt egy kis hordót
274 II, XII | hengerített maga alatt; a két kezében pedig egy-egy pisztolyt
275 II, XII | kacagva Scharodi. – Hiszen két pumpernickel van a kezemben.
276 II, XII | onnan nézett ki az utcára. Két pisztolya oda volt téve
277 II, XII | fejem! – hörgé Ozmonda, két keze közé fogva azt a bálványozott
278 II, XII | kisietve a szobából. – Talán a két levágott férfidíszt is elvitte
279 II, XII | engemet harmadmagammal! A két társat majd kiválasztom
280 II, XII | be hát a kakastollas meg két társa, Ocskayt keresni,
281 II, XII | Jávorkáék voltak. Ő maga és még két kuruc összeesküvő.~Ocskayt
282 II, XII | közeledben. Kezemben ez a két pisztoly. Ha rád talál valaki
283 II, XIII | kezdhetnének, mint éjfél után két órakor látogatást tenni.)~
284 II, XIII | ezüstfogantyús nádpálcával. Két drabant kísérte, nyeles
285 II, XIII | ezúttal a császári várba, elöl két inas a fehér parókás kocsis
286 II, XIII | kocsis mellett a bakon, hátul két vadász. Jöttére a Burgwache
287 II, XIII | állt és prezentírozott. Két sor harschier-gárdista között
288 II, XIII | legelsőbben fogadni. Csupán két fejedelemfi előzi meg az
289 II, XIII | a legelébb bebocsátandó két fejedelemfi állt.~Ocskay
290 II, XIII | figyelme a vele szemközt álló két hercegi fiúcska számára.
291 II, XIII | harapásra volna készen; a két keze a mellén; az egyik
292 II, XIII | hagyja magát elriasztani.~A két ifjonc alak ismét elsuhan
293 II, XIII | vezérőrnaggyá, s tulajdonosává tette két lovasezrednek, amiknek toborzására
294 II, XIV | arcképes medaillonnal. A két utóbbit, a kinevezést és
295 II, XIV | volt, hogy magával hozta a két escadron dragonyost, különben
296 II, XIV | olyanformán húzta széjjel a két szájszegletét, mintha mosolyogna,
297 II, XIV | asztalra, s aztán odatartsa a két kezét, hogy verjék békóba,
298 II, XV | Valami gonosz-akaróm ilyen két levelet külde hozzám! Az
299 II, XV | Ezen aztán elévelődött a két öreg. Nem volt már a nagyasszonynak
300 II, XV | nem hitte el, ami abban a két levélben volt írva. – Azt
301 II, XV | jól ezt a titkot?~Az anya két keze lassú reszketéssel
302 II, XV | fölvetve magát fektéből, mind a két kezével a szívéhez kapott,
303 II, XV | láttára. Hogy imádkozott akkor két szerető szív érette oly
304 II, XV | durva deszkakoporsóban, két keze összetéve keblén, s
305 II, XVI | XVI. Két kincs közül az egyiket!~
306 II, XVI | mozdulatlanul kényszerültek a Duna két partján vesztegelni hadseregeikkel;
307 II, XVI | kandalló mellett töltötték, s a két asszony csak úgy a képzelete
308 II, XVI | immortellakoszorú!~S azzal megkapva két kézzel azt az egész rámán
309 II, XVI | magam a fehércselédjeimmel. Két kisfiamat viszem csak el:
310 II, XVI | Jössz vagy maradsz. Én a két gyermekemmel megyek innen.
311 II, XVI | szerencséltetni magát, a két gyönge gyermekével együtt!
312 II, XVI | az ábrázatjából is csak a két szeme látszott ki. Azonban
313 II, XVI | velem; a többi utolérhet. – Két kicsiny porontyom! Megállj,
314 II, XVI | reszketett a szíve, amint két gyermekét keblére szorítva,
315 II, XVII | indulni kell. Ilonkát és a két gyermeket pedig nem hordhatja
316 II, XVII | miféle mesével ámítsa el a két asszonyt, hogy mind a kettő
317 II, XVII | megmelegítettük.~Amint aztán Ilonka a két gyermekkel a lépcsőkön felment,
318 II, XVII | szakadhattam, mert akkor mind a két helyen megvernek: csak az
319 II, XVII | A feleségedet?~– Meg a két fiamat.~– Hát az ezüstödet?~–
320 II, XVII | a kurucok elviszik is; a két fiadat sem eszik meg: de
321 II, XVII | maga ment fel a kastélyba a két gyermekkel.~A vendégteremben,
322 II, XVII | találkozott Ozmondával.~A két asszony, amint egymásra
323 II, XVII | látja maga előtt. – Mint két egymásnak fordított tükör,
324 II, XVII | mégiscsak könny szökött a két szemébe. „Szegény”-nek a
325 II, XVII | mind amíg csak élek.~Ha a két gyermekem nem volna, kolostorba
326 II, XVII | bocsátani.~De mivel itt van a két ártatlan gyermekem, s nem
327 II, XVII | igazgyönggyel. Ilonka a két gyermekkel úgy eltűnt a
328 II, XVIII| helyen. Gyalog, egymagában, két gyermekkel a kezén, akik
329 II, XVIII| arrafelé vette az útját a két gyermekével.~Mikor közelebb
330 II, XVIII| mélyében volt elrejtve, két férfi a törpefenyőből rakott
331 II, XVIII| odaborult le eléje, s átkarolva két izmos karjával az asszony
332 II, XVIII| volt cigányos. Ilonkát és két gyermekét felültették a
333 II, XVIII| asszony, s aztán betakargatá a két fiát a bundába, hogy a kisebbnek
334 II, XVIII| utatokban egy úriasszonyt két kicsiny gyermekkel az ölében?~
335 II, XVIII| fátyolos recefice főkötő. A két kis úrficskának sárga volt
336 II, XVIII| úriasszonynak, tőlünk kért kölcsön két dénárt a révészek számára,
337 II, XVIII| Hogyne embereltük volna meg két dénárig a hozzátartozóját?~
338 II, XVIII| egy cigány?~– Itt van a két dénárod fejében! – monda
339 II, XIX | tervvel járul a fővezér elé:~Két nap egymás után a Tormás-szigetből
340 II, XIX | maga annak a vezetését.~A két lovasezred szép rendes zárt
341 II, XIX | messze a csapatok előtt a két ellenséges vezér, egymást
342 II, XIX | illik.~Ez időben mind a két félen, a rendes könnyűlovasság
343 II, XIX | ismerhetlenné vált.~Mikor a két vezér összetalálkozott,
344 II, XIX | testvére volt, Ocskay Sándor.~Két ilyen nehéz ütésre, ha vér
345 II, XX | lovagias jellemét; mind a két fél úgy harcolt egymással,
346 II, XX | s azzal ötven huszárját, két leghívebb cimborájával,
347 II, XX | lapály: a falvak mind a túlsó két parton vannak, itt közbül
348 II, XXI | Azzal hátrakapta mind a két kezét, nehogy megcsókolja
349 II, XXII | szívén keresztül szúrva. Két karjával átölelte a sírt.~
|