Kötet, fezejet
1 I, I | van talán?~– Nem fáj biz annak semmije se.~– Hát mit izent?~–
2 I, I | palóc üstökébe, s megrázta annak a fejét, kegyetlenül odaütögetve
3 I, I | bajvívásban esett el?~– Biz a volt annak a veege.~– Miért vívott?
4 I, I | almáriumot nyitott ki. Volt annak tömérdek apróbb-nagyobb
5 I, I | a leány keblére borulva, annak az égszín bársony mellénykéjét
6 I, I | alakjában. Egy személy a kettő. Annak lesz ám szép piros dolmánya!”
7 I, I | Szentháromság-egy-Isten úgy tartson, annak, akit én vőlegényül ide
8 I, I | keserves eláldást ittak annak az igazságára.~Tiszáné nagyasszony
9 I, I | anyját mégis megismerte: annak aztán megengedte, hogy a
10 I, II | seperni. Akinek ez nem elég, annak a számára van még a kanyarulat
11 I, III | legyen, mint ez az egy ni!” – Annak a tallérnak az egyik oldalán
12 I, III | őkelmét félteni. Nem fogja annak a testét se kard, se golyó;
13 I, III | kedvesekért” való imádságot, s annak nekifeküvék nagy ájtatossággal.~
14 I, III | az a friss víz; – hanem annak a szegfűbokrétának, ami
15 I, III | utolsón.~– De ez a szék annak a számára van megkoszorúzva,
16 I, IV | kuruccá akar áttérni, hát annak elébb, mint a töröknek,
17 I, IV | baptisandusnak az ábrázatján, annak a szája is tátva maradt,
18 I, IV | zászlót és hűséget, félek én annak a barátságától.~– Ügyelni
19 I, IV | vele, akit megkárosítottál. Annak köszönd az életedet, hogy
20 I, V | Amely országban időztem, annak a nyelvét mind ismerem.~–
21 I, V | nyelven! Négy lelke van-e annak, aki azt mind bírja? S az
22 I, VI | átszöktél a francia királyhoz, annak a testőrhadnagya lettél.
23 I, VI | a testőrhadnagya lettél. Annak a testét sem védted meg.
24 I, VI | és húzlak. Nem állok be annak az officiózus bolondnak,
25 I, VI | elé, s a szeme közé nézett annak bátran, őszintén, nemesen.
26 I, VII | szálerdő fenyőkből, olyan annak az illata, mint az élet!
27 I, VIII | Bottyánról az volt a hit, hogy annak a testét nem fogja se kard,
28 I, IX | volna! Ha pedig kudarc van, annak a hibáját minden ember keni
29 I, IX | csapat nem kap zsoldot, annak a tarsolya duzzad az ezüsttallértól,
30 I, IX | amelyik pedig zsoldot kap, annak a táskájában csak rézlibertas
31 I, IX | egyenruhás pedig fényes. Annak „adnak”, ez meg „vesz”. –
32 I, IX | volt vágva a kert, az erdő: annak a helyén is csak fekete
33 I, X | csinos kis tubákos pikszis: annak a kapuját petárdával csakhamar
34 I, X | olyan leckét adni, amitől annak örökre elmenjen a kedve
35 I, X | ami a lábához pattant, s annak az élével felkarcolta a
36 I, XI | nagyobbik fiú fülébe, mire annak egyszerre kimegy az álom
37 I, XI | síró öccse fejét, s ő súg annak valamit a fülébe. Erre a
38 I, XI | Maga a nő sem vette észre annak az okát, annyira el volt
39 I, XI | misét jön tartani. Mikor annak vége van, az elfogadóterembe
40 I, XI | Éppen az ellenkezője annak. Szép, deli, délceg levente.~–
41 I, XI | nagyobbik fiú fülébe, mire annak egyszerre kimegy az álom
42 I, XI | síró öccse fejét, s ő súg annak valamit a fülébe. Erre a
43 I, XI | Maga a nő sem vette észre annak az okát, annyira el volt
44 I, XI | misét jön tartani. Mikor annak vége van, az elfogadóterembe
45 I, XI | Éppen az ellenkezője annak. Szép, deli, délceg levente.~–
46 I, XIII | annálfogva gubancos: jaj volt annak a fésűnek, aki abba rendet
47 I, XIII | azokon megesett a szíve annak, aki hallgatta. Ő maga szerezte
48 I, XIII | hegedűjét megszólaltatja, annak a lelke már ott rezeg az
49 I, XIII | vetettem a kapusnénak.~– Annak a háznak a kapuja előtt
50 I, XIV | kálvinista, pápista és görög. Annak dobszó mellett a hadirendbe
51 I, XIV | megrohanták az ágyúüteget, annak a fedezetét is elverték.
52 I, XIV | éppen a borsodi hajdúezred. Annak kellett a keserűjét kiállni.
53 I, XV | fel akar törni az égbe, annak hinnie kell a saját csillagában…
54 I, XV | igazi kuruc volt: mást mutat annak az arca!~Milyen „rajta,
55 I, XV | varázslatos tünemény volt, hogy annak a kétszáz kuruc lovasnak
56 I, XVI | pörköltmandola-torta, gót stílben építve, annak a tetejét ékesíté egy teljes
57 I, XVII | csak szemfényvesztés. Nincs annak semmi szüksége erre a kockáztatott
58 I, XVIII| Csajághy vállat vont.~– Hát annak még eddig semmi baja sem
59 I, XVIII| izeneteket küldeni: megvan annak a módja. Az izenetvivőnek
60 I, XVIII| Csajághyhoz, mintha önkénytelen annak a védelmét keresné e megverő
61 I, XVIII| rábízott azért, hogy mondja el annak a hatalmas államférfinak
62 I, XVIII| ellentmondhatni.~– Más módja is lehet annak – szólt Ocskay. – Vannak
63 I, XVIII| odasimult Ocskayhoz, szétvonta annak a keresztbe font karjait
64 I, XVIII| mindenik névhez, hogy mi annak az ára. Mivel lehet megejteni?
65 I, XVIII| Nevetni való is az! Hogy még annak is ára legyen, aki megfizethetetlen.
66 I, XVIII| haditörvényszék elé fogják állítani, s annak az ajtaja a másvilágra nyílik.~
67 I, XVIII| Árulás van soraink között! Annak ki kell derülni! Hadd hulljon
68 I, XIX | más asszonya szemébe, ahol annak a lelkét is lehet látni.
69 I, XIX | meglehet, hogy ma reggel annak a puskának az agyával taszítá
70 I, XIX | fejedelmet is beleártotta! Hogy annak is inkább tetszenék a lengyel
71 I, XIX | színű hintóhoz indultak. Annak az ajtaja kulcsra járt,
72 I, XX | a férjnek; de különösen annak a negyediknek, aki most
73 I, XX | az ostromolt kolostorba. Annak a rimánkodó kezei nyúltak
74 I, XX | fokozása a boldogságnak: annak az üdvösséggel határosnak?~
75 I, XX | generális.~Ilonka úgy örült annak, hogy ő mármost hát brigadérosné
76 I, XXI | Cinka Pannát a fejedelemnek. Annak van szüksége búfelejtőre,
77 I, XXI | egy kicsit rongyos; de hát annak úgy kell lenni.~Tiszáné
78 I, XXI | ebédeltünk. „Aki enni-inni adott, annak neve legyen áldott! Ámen.”
79 I, XXII | szétrombolni, és hallotta annak a népnek az üdvrivallását,
80 I, XXII | urat?~– Par hasard.~– Talán annak a neve is ott van a kegyelmed
81 I, XXII | Hát hallgasd meg, hogy mi annak az „én albumomnak” a története.~
82 I, XXII | egy kérdés volt.~Ozmonda annak is meg tudott felelni.~–
83 I, XXII | kolostorába fog elvonulni, annak lesz fejedelemasszonya;
84 I, XXII | miért fogtak el?~– Mert annak, aki kergetett, jobb lova
85 I, XXII | Gábor megöletésének, s aztán annak a meggyalázásnak, amit őrajta
86 I, XXII | kérem a számára, amelyik annak a palóc fogolynak a kezére
87 I, XXII | nagytemplomban megszólalt a harang, annak jeléül, hogy a fejedelemnő
88 I, XXII | s föltette magában, hogy annak meg fog felelni egész tehetségével.~
89 I, XXII | felől, akárcsak az apja. Annak volt az a szívbeli kedvence.
90 I, XXII | legszebb férfinak találja annak a férjét.~Ozmonda vette
91 I, XXIII| mint két udvari dáma. Jaj annak, aki az etikettet megsérti.
92 I, XXIII| nyújtózott, és ásított utána. Ez annak a jele, hogy a görcsök elmúltak.
93 I, XXIII| fejedelemnőhöz, ott találta Rákóczit, annak átadta a beteg fővezér izenetét,
94 I, XXIV | sem akarja elfogadni. Fele annak már eddig is hamis pénz:
95 I, XXIV | neki kedvező volt, de nem annak a négyfolyamos ország címerének.~
96 I, XXIV | Mérföldekig ható szava volt annak.~– Fiam! – mondá az ifjúnak
97 I, XXIV | Igen népszerű mesterség. Annak ugyan már harmincöt esztendeje,
98 I, XXIV | János szenvedéseire, amiket annak a gonosz Heródestől és az
99 I, XXV | regényes kalandot kereste, annak legjobb is volt Ocskay táborában.
100 I, XXV | épen maradtak meg; testvére annak a sok romladéknak, ami körüle
101 I, XXV | sebet kapott. Vége volt annak a regényes nimbusznak, ami
102 I, XXV | nem a felesége; mert öröm annak az oka, ami őt ebben akadályozza.
103 I, XXV | után. Nem volt neki elég annak a tartalmát hallania, az
104 I, XXV | homlokához, mintha úgy akarná annak a tartalmát a fejébe átköltöztetni.
105 I, XXV | győzelmet aratott, akkor annak az érdemét átruházzák egy
106 I, XXVI | kipanaszkodhatta magát lelke szerint annak a lelke másik felének (a
107 I, XXVI | felének), megkönnyebbült tőle, annak a hűséges vigasztalása megacélozta
108 I, XXVI | Egész lelkével odaadta magát annak a gondolatnak, hogy nemzete
109 I, XXVI | golyó elsodorja, s erre annak a hajdúi rémülten megfutnak,
110 I, XXVI | haderejével nekifordult annak magának, ki őt legcsábítóbb
111 I, XXVI | Ocskay tanúságát is adta annak, hogy elfogadható okai voltak
112 I, XXVI | lerakva. Raktár kellett annak, hogy elférjen benne: mázsa
113 I, XXVI | meg elég jól a színhelyén, annak még a fejét is vették.~Ocskay
114 I, XXVI | várát; de meghúzni magát annak ágyúi alatt. Mind a ketten
115 I, XXVI | napokban. Ember legyen, aki annak a sok pohárkoccintásnak „
116 I, XXVI | besötétedni; mintha még annak az egypár bíborszín felhőnek
117 I, XXVI | Ocskayhoz, s megragadva baljával annak a vállán a kacagányt, rárivall
118 I, XXVI | akinek a fejére ez kisül, annak a feje guruljon el a földön!
119 I, XXVI | arcát piros vére festé, annak az arcába ne kergesse még
120 I, XXVI | paplanyos ágyon. Fújhatod most annak azt a nótát a tárogatóddal!~
121 I, XXVI | van~ Karikagyűrűje,~Annak van, annak van~ Szőlke
122 I, XXVI | Karikagyűrűje,~Annak van, annak van~ Szőlke szeretője.~(
123 I, XXVI | kisujjára, s hirtelen lerántotta annak az ujjáról a karikagyűrűjét,
124 I, XXVI | Ki az urát nem szereti,~Annak van most becsületi.~Nekem
125 I, XXVI | a gyertya hamvát, amitől annak a kanóca csak jobban sercegett.~
126 I, XXVI | így szokta adni? – Mint annak a tartóba égett gyertyának
127 II, I | tartogatta magát egy várban, meg annak a Podhrágyában.)~– Futás
128 II, I | egymagában a szép tarló mezőre, s annak a közepére érve, ahonnan
129 II, I | ajándékképpen is.~– De annak a háta mögött ott van az
130 II, I | valamennyi vasasezredével: csak annak köszönheti megmenekülését,
131 II, II | mégsem oly pontosan teljesül annak a varázslónőnek minden jóslata.~
132 II, II | akart állni a bánhoz, csak annak a közeledését várta. De
133 II, II | Ocskay László, a kalandor! Annak átkozott munka lesz a fölébredése!~
134 II, III | mondják: „megállj!”, hát annak nem szabad ezen a kapun
135 II, III | asszonyságé volt, aki a férjétől annak a hűtlensége miatt még harminc
136 II, III | a legelső szobájában, s annak a nagy aranyos rámája tele
137 II, III | meg a budetini borz nevet, annak cifra históriája van.~Hanem
138 II, III | összehozott, valami tollát annak a keze között ne hagyta
139 II, III | fel az előtornácba, hogy annak a két oldalán keskeny ablakocskák
140 II, III | menyem tisztességes asszony, annak az ilyen garázda, korhely,
141 II, III | tizenegyet vert éjfél előtt. Annak az órának is éppen olyan
142 II, III | gyémánt és rubin között.~Biz annak a szobájában még akkor is
143 II, IV | olvas. Titkosírás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott
144 II, IV | Ejh, hát nem örülsz-e annak, ha hazajövök? – felelt
145 II, IV | Hiszen bizonyos, hogy annak ez nagy baj, de hű gondviselés
146 II, IV | Ocskay, s aztán töprengett annak az okain.~Azonban elérkezett
147 II, IV | talált annál, nincs szám, ami annak az értékét ki tudja fejezni –
148 II, IV | én nem tudom kimondani annak a nevét. Az rettenetes egy
149 II, IV | nem szól, szót nem ért. Annak zokogtam el vért verítékező
150 II, IV | ahol én vagyok a kiskirály. Annak egy kulcsos völgyében van
151 II, V | ezrede számára, akkor ez nem annak a jele, hogy el akarja hagyni
152 II, V | Hát bizony csak az lett annak a vége, hogy a vitéz oroszlánkői
153 II, V | budetini ivadéknál. Jaj annak, aki abban a várban csak
154 II, VI | hogy a hosszú szőke haja annak a vállán omlott végig.~Úgy
155 II, VI | egyebet halcsontnál. Ozmonda annak a késnek a hegyével végighasogatta
156 II, VI | ideadják nekem; én aztán annak adom, akit én szeretek. –
157 II, VIII | maradjon itt velem. Aztán annak, aki velem jön, ne légyen
158 II, VIII | legyen se Istene, se szentje annak, aki veled akar tartani.~–
159 II, VIII | planétájára, a holdra, hogy annak, aki ma elárulta a hazáját –
160 II, IX | azon jövő utastól elvehette annak a lovát.~Ocskay fullajtárja
161 II, IX | ilyen szívességet tett, annak maga nyissa fel az ajtót,
162 II, IX | ismerni első tekintetre annak, aki valaha látta azt az
163 II, IX | az nem sikerült neki. Már annak az ablakán beüvöltötték
164 II, IX | csak az étlapját mutatta be annak a sok „feketelevesnek”,
165 II, IX | erkölcsre magára, hanem annak a látszatára. Csak egy kis
166 II, X | kalamáris a legfélelmesebb löveg annak a keze ügyében, aki abból
167 II, X | meg.~Mégiscsak igaza volt annak a registrátornak.~– S megérkezése
168 II, X | az utcákon, Augustint is annak nézték, feldobták a szekérre,
169 II, X | be nem vesz már), s amint annak a tartalmát rángatózó mozdulattal
170 II, X | gondviselője: az a duda. Mindig annak a nótáit kell elébb végighallgatni
171 II, X | becsület! Ki súgta ezt be annak a dőre utcai énekesnek?~
172 II, XII | bódorogjon a külvárosokban. Annak köszönheti kegyelmed, hogy
173 II, XII | bajusztól minden kitelik. Annak akkor sem kell hinni, amikor
174 II, XIII | Bierglockéval; egyébiránt annak is mentségére szolgál az,
175 II, XIII | hasonlít az álomhoz, csakhogy annak éppen az ellentéte: öntudatlan
176 II, XIII | Bierglockéval; egyébiránt annak is mentségére szolgál az,
177 II, XIII | elkezdett esni – fölfelé, annak esni kell, amíg a csillagokat
178 II, XIII | maradt.~A szép szomszédnő!~Annak bizony adósa maradt valamivel!
179 II, XIV | kis Hiób-hírecske fogadta.~Annak az átadója pedig Tököli
180 II, XIV | uram nem valami ivadéka annak a híres Thököly Imrének,
181 II, XIV | van kegyelmednek!~– Van annak, aki meg nem issza – veté
182 II, XIV | uram handzsárt rántott, s annak a lapjával ütött az Ocskay
183 II, XIV | soha, pogány török teszi, annak is a söpredéke. Pfúj az
184 II, XIV | volt közöttük: Ritschán. Annak az arcát is csak úgy futólag
185 II, XIV | mellett egy üres széket, annak megfogta a támláját, s előrehúzta
186 II, XIV | lelkéig égette magát. Mikor annak a haláladó csőnek a sötét
187 II, XIV | kicsiny kis nyomás kellene annak a ravaszára, s mindjárt
188 II, XV | áttekinteni a ködös világot. Biz annak a kastélynak is áldozatul
189 II, XV | s azt nyerte vele, hogy annak a parancsolatjára adták.
190 II, XV | utánam! Majd én szemébe nézek annak a mumusnak!~– Jó lesz, generális
191 II, XVI | többi huszárok tanúi voltak annak: hisz elsősorban őket rémíté
192 II, XVI | biz az. Egészen igaza volt annak a levélnek, amelyik azt
193 II, XVI | lóhalálában.~De nem lehetett annak a ruháján felismerni, hogy
194 II, XVII | visszafoglalom.~– Dejsz ütheted annak bottal a nyomát, ha egyszer
195 II, XVII | részlete egy méregkehely volt annak a másiknak. Hogy harcolt
196 II, XVII | tudta azt! Kéjelgett a lelke annak a tudatában, hogy most ezt
197 II, XVII | Szemben vele olyan volt annak a másik nőnek az arca, mint
198 II, XVII | tüzében el kellett volna égni annak a gyémántnak.~Eggyel több
199 II, XVII | almáriomhoz ment, kinyitá annak az egyik szárnyát, egy hosszú,
200 II, XVII | Ilonka előtt, s átkarolva annak a térdeit, azt mondá neki:~–
201 II, XVII | fel: azt mondtam, így kell annak lenni. Azt mondtam magamban:
202 II, XVII | szokni.~Idehoztál engem annak a házához, ki nekem halálom.
203 II, XVIII| Ozmondához. Tudta jól, hol van annak a szobája, s szabad bejárata
204 II, XVIII| úrnőhöz, s mereven nézett annak az arcába, amit megvilágított
205 II, XVIII| elől futsz, ugye? Aztán meg annak a szeretője elől? A zsiványok
206 II, XVIII| haragját, s szabadítsa meg annak a feleségét, akit olyan
207 II, XVIII| Ocskay Lászlót megszerette, annak azt nem szeretni többé nem
208 II, XVIII| pofájával! Az az én bálványom. Annak esküdtem meg, hogy ahol
209 II, XIX | ekkor aztán ő vette át maga annak a vezetését.~A két lovasezred
210 II, XIX | hátulról előre bukva, leesett annak a fejéről.~Ráismert azután. –
211 II, XX | László! Nem hisz már senki annak, amit te mondasz. Ellenben
212 II, XXI | mintha ki akarná csalni annak az ajkaiból még azt a vigasztaló
213 II, XXI | a férjét, vagy osztozik annak a halálában.~– Hajts Érsekújvár
214 II, XXI | lábaihoz, s könnyeivel áztatva annak a kezeit, könyörgött kegyelmet
|