bold = Main text
      Kötet, fezejet                                              grey = Comment text

 4501     I,  XVIII  |                állítani, s annak az ajtaja a másvilágra nyílik.~Ozmonda
 4502     I,  XVIII  |              László odaállíttatja Ozmondát a puska végére, s azt mondja: „
 4503     I,  XVIII  |                    Ocskay, eltolva magától a hozzásimuló nőt.~– Tedd
 4504     I,  XVIII  |                  hollótollal! Vedd kezedbe a topolyfavesszőt! Kiáltsd
 4505     I,  XVIII  |     topolyfavesszőt! Kiáltsd el: „Istennél a kegyelem!” Majd mielőtt
 4506     I,  XVIII  |                    kegyelem!” Majd mielőtt a vesszőt kettétörnéd, valaki
 4507     I,  XVIII  |              kettétörnéd, valaki azt fogja a füledbe súgni: „Ne törd
 4508     I,  XVIII  |             főstrázsamester uram!~Ott volt a szólított, várt a hívásra,
 4509     I,  XVIII  |                 Ott volt a szólított, várt a hívásra, belépett; megállt
 4510     I,  XVIII  |       odatámaszkodott háttal az asztalhoz: a hölgy közelsimult hozzá,
 4511     I,  XVIII  |                 sokáig hallgatott, kereste a kezdetét az eszméi fonalának.
 4512     I,  XVIII  |                   Ezredes úr! – Kivallotta a kém a veszélyes titkokat?~–
 4513     I,  XVIII  |             Ezredes úr! – Kivallotta a kém a veszélyes titkokat?~– Egy
 4514     I,  XVIII  |              mondott.~Ez volt rá Ocskaynak a válasza. S ez nem volt apodycticus
 4515     I,  XVIII  |                   Hát akkor majd én veszem a kémet vallatás alá, s én
 4516     I,  XVIII  |                   Ozmonda szemei elárulták a diadalmas érzést felragyogásukkal.~–
 4517     I,  XVIII  |                 addig kell tortúrázni, míg a rábízott titkokat kivallja.
 4518     I,  XVIII  |                 kell derülni! Hadd hulljon a férges! A kémmel a haditörvényszék
 4519     I,  XVIII  |                     Hadd hulljon a férges! A kémmel a haditörvényszék
 4520     I,  XVIII  |                 hulljon a férges! A kémmel a haditörvényszék rendelkezik.~–
 4521     I,  XVIII  |          haditörvényszék rendelkezik.~– De a fogolynővel én!~– Ah! A
 4522     I,  XVIII  |                    a fogolynővel én!~– Ah! A nővel! A nővel? Ezt el is
 4523     I,  XVIII  |             fogolynővel én!~– Ah! A nővel! A nővel? Ezt el is felejtettem,
 4524     I,  XVIII  |               Ozmonda minden tagját mintha a villanyosság hatotta volna
 4525     I,  XVIII  |                 Nem úgy van, uram. – Ebben a pillanatban nem a dandárvezér
 4526     I,  XVIII  |                    Ebben a pillanatban nem a dandárvezér és alvezére
 4527     I,  XVIII  |                   elé, és jobbját folyvást a kardmarkolaton tartá.~Ocskay
 4528     I,  XVIII  |           szarvorrú! Most összeverekednek! A két vezér! A két hírhedett
 4529     I,  XVIII  |              összeverekednek! A két vezér! A két hírhedett hős. Az ő
 4530     I,  XVIII  |                most már kirántá hüvelyéből a kardot, úgy kérdezé felcsattanó
 4531     I,  XVIII  |                  Ocskay erre gyorsan, mint a gondolat, megragadta baljával
 4532     I,  XVIII  |                  Ocskay jobb öklét, mintha a kard markolatához akarná
 4533     I,  XVIII  |                    szókat:~– Kicserélem őt a fogoly feleségemért.~– Chien!
 4534     I,  XVIII  |                       hörgé fogcsikorgatva a hölgy, s eltaszítva magától
 4535     I,  XVIII  |                hölgy, s eltaszítva magától a forrón szorongatott kezet.~
 4536     I,  XVIII  |                 forrón szorongatott kezet.~A vas ember arca pedig e szóra
 4537     I,  XVIII  |                   pedig e szóra ellágyult: a kezéből kiejtette a kardot,
 4538     I,  XVIII  |             ellágyult: a kezéből kiejtette a kardot, s nyakába borult
 4539     I,  XVIII  |                erre nem gondoltam!~– Fölér a cserével? – kérdezé Ocskay.~–
 4540     I,  XVIII  |                 addig, amíg nőmet elküldik a cserére, jól gondját viseljék
 4541     I,  XVIII  |              cserére, jól gondját viseljék a méltóságos grófnőnek: terád
 4542     I,  XVIII  |          méltóságos grófnőnek: terád bízom a gondviselését.~A hosszú,
 4543     I,  XVIII  |               terád bízom a gondviselését.~A hosszú, csontos termet,
 4544     I,  XVIII  |                    csontos termet, fölvéve a földről elejtett kardját,
 4545     I,  XVIII  |               egész lovagtempóra szalutált a hölgy előtt, az arca még
 4546     I,  XVIII  |                    még akkor is véres volt a mai csatában kapott sebektől,
 4547     I,  XVIII  |                  servant-ja vagyok – egész a kicserélésig!~Ozmonda olyan
 4548     I,  XVIII  |                  ijesztő szép volt; még az a lángszínű selyempalást is
 4549     I,  XIX    |           kicserélése~Csajághy visszadugta a hüvelyébe a kardját, s azzal
 4550     I,  XIX    |                    visszadugta a hüvelyébe a kardját, s azzal egyenesen
 4551     I,  XIX    |                   tisztelgésre eresztve le a két kezét.~– Ezredes úr:
 4552     I,  XIX    |                kegyelmed magát.~– Köszönöm a gráciát! – Azzal ismét Ozmondához
 4553     I,  XIX    |                   itten, mint ahogy bánnak a kegyelmetek részén Ocskay
 4554     I,  XIX    |                féktelenül felkacagott erre a szóra. Az igaz, hogy Csajághynak
 4555     I,  XIX    |                Csajághynak sehogy sem állt a képéhez és alakjához ez
 4556     I,  XIX    |                    képéhez és alakjához ez a rögtönzött udvariaskodás.~–
 4557     I,  XIX    |            főstrázsamester uram! Elfogadom a szíves ajánlatot. És mindenekelőtt
 4558     I,  XIX    |               velem németül; mert engem ez a kultiválatlan nyelv zseníroz:
 4559     I,  XIX    |           átláthatja kegyelmed, hogy ebben a piros frizeurköpenyben az
 4560     I,  XIX    |                    gazdag uraságok laknak. A ruhához való kelmének a
 4561     I,  XIX    |                    A ruhához való kelmének a választását kegyelmedre
 4562     I,  XIX    |              kegyelmedre bízom: azt is kap a görög kereskedőnél nagy
 4563     I,  XIX    |              érkezett meg Bécsből. Apropó! A selyemkelme kiválasztásánál
 4564     I,  XIX    |            kegyelmedet, hogy küldjön nekem a patikából egy üveg spiritus
 4565     I,  XIX    |                   spiritus vinit, hogy ezt a barnára festő diófaolajat
 4566     I,  XIX    |                  diófaolajat kimossam vele a hajamból. Aztán ugyanott
 4567     I,  XIX    |                   hajamból. Aztán ugyanott a patikában ragasztasson kegyelmed
 4568     I,  XIX    |                nyugodtan hallgatta mindezt a hosszú komissiót végig,
 4569     I,  XIX    |                 meglesz minden.” Ami pedig a spiritus vinit illeti, az
 4570     I,  XIX    |                  rögtön szolgálhatott vele a grófnőnek; aki azt köszönettel
 4571     I,  XIX    |               kezdett látnia vizesdézsánál a hajkimosási műtéthez. Csajághy
 4572     I,  XIX    |               kellene tojásfehére hozzá, s a friss vér még jobb.”~Csajághy
 4573     I,  XIX    |                   úr?~Csajághy megcsóválta a fejét; de hát mit tehetett?
 4574     I,  XIX    |        servant-jának, engedelmeskedés volt a dolga, nem más.~– Teljesítem
 4575     I,  XIX    |             Ozmonda pedig végig kigombolta a veres soutane ujjait, s
 4576     I,  XIX    |                   soutane ujjait, s azokat a válláig felgyűrve hozzáfogott,
 4577     I,  XIX    |                felgyűrve hozzáfogott, hogy a sűrű, omló haját a szivaccsal
 4578     I,  XIX    |                    hogy a sűrű, omló haját a szivaccsal kimossa, míg
 4579     I,  XIX    |             szokott lenni.~Ocskay nézhette a műtétet, nem törődtek a
 4580     I,  XIX    |                    a műtétet, nem törődtek a jelenlétével.~Hiszen mindez
 4581     I,  XIX    |                csak odakinn ne folyt volna a háború. De most már, hogy
 4582     I,  XIX    |                   Scharodi uram, elkezdett a bolondóci vár fokáról a
 4583     I,  XIX    |                    a bolondóci vár fokáról a kurucok által elfoglalt
 4584     I,  XIX    |              Bombái ott csapkodtak le mind a városháza körül, ahol a
 4585     I,  XIX    |                    a városháza körül, ahol a kurucok főhadiszállását
 4586     I,  XIX    |           főhadiszállását lehetett sejteni a várbelieknek.~Mikor egy
 4587     I,  XIX    |        várbelieknek.~Mikor egy bomba éppen a városház udvarán durrant
 4588     I,  XIX    |               ellenfél gránátjai mind erre a házra hullanak.~– Az az
 4589     I,  XIX    |                   színüket, s akkor odaült a terjedelmes, fehérre meszelt
 4590     I,  XIX    |             meszelt banyakemence padkájára a haját szárítani, elterítve
 4591     I,  XIX    |                    selyemhullámokat, végig a kemence odalán.~– Tudja
 4592     I,  XIX    |             megköszönném.~– Hát mit tettek a nőmmel? – kérdé Ocskay,
 4593     I,  XIX    |                   Régen volt az már, mikor a Ruyszel-korcsmáros a fogoly
 4594     I,  XIX    |                 mikor a Ruyszel-korcsmáros a fogoly úrnőket megetette
 4595     I,  XIX    |                   fogoly úrnőket megetette a vendégeivel Bécsben. Most
 4596     I,  XIX    |           contraire.~Most már Ocskayn volt a sor, hogy nevessen.~– Aha,
 4597     I,  XIX    |            énbennem fel akarja kelteni azt a sárga szemű szörnyeteget,
 4598     I,  XIX    |                 uram élt, s elvitt magával a temesvári táborba: magának
 4599     I,  XIX    |                  bűnnek olyan mélyen nézni a más asszonya szemébe, ahol
 4600     I,  XIX    |               asszonya szemébe, ahol annak a lelkét is lehet látni. Csaknem
 4601     I,  XIX    |                  még. Ki tanított meg arra a nyelvre, mit a szív beszél?
 4602     I,  XIX    |                    meg arra a nyelvre, mit a szív beszél? Ha ön szenvedett
 4603     I,  XIX    |                    egyik tudott felejteni: a másik nem; ez a különbség.
 4604     I,  XIX    |                 felejteni: a másik nem; ez a különbség. Most már özvegy
 4605     I,  XIX    |               házas. Ki veszi el tőlem azt a jogot, hogy összetépjem,
 4606     I,  XIX    |                     Én vagyok az ördög, az a másik az angyal. – Kinek
 4607     I,  XIX    |                      Kinek hogyan tetszik! A négernek az angyala fekete,
 4608     I,  XIX    |                  az angyal? Lázadóvá tette a koronás királya ellen. A
 4609     I,  XIX    |                   a koronás királya ellen. A nevét fölíratta vérrel,
 4610     I,  XIX    |                    átokkiáltássá tette ezt a nevet, s az angyal el fogja
 4611     I,  XIX    |              angyal el fogja önt még vinni a száműzetés pokolországába:
 4612     I,  XIX    |         pokolországába: el fogja vinni még a vérpadra is! Igen: ez az
 4613     I,  XIX    |                  mérgét lohasztani; hordja a kiengesztelő szót a trón
 4614     I,  XIX    |                 hordja a kiengesztelő szót a trón és a lázadás tűzhelye
 4615     I,  XIX    |                kiengesztelő szót a trón és a lázadás tűzhelye között,
 4616     I,  XIX    |                   olajággal egyik táborból a másikba; kér, könyörög:
 4617     I,  XIX    |                 pusztítsák kölcsönösen ezt a szegény országot: nyújtsák
 4618     I,  XIX    |                     nyújtsák üdvös munkára a véres kezeiket. Ezt teszi
 4619     I,  XIX    |                  Ezt teszi az ördög. Hanem a négernek az angyala fekete,
 4620     I,  XIX    |                    fog neki ellentmondani.~A hölgy homlokara csapta a
 4621     I,  XIX    |                   A hölgy homlokara csapta a két kezét.~– Hat esztendő
 4622     I,  XIX    |                     mint egy jéghegy, mint a magas Kriván. – Azt mondták
 4623     I,  XIX    |               szemérmét? Van-e elég aranya a császárnak, elég áldása
 4624     I,  XIX    |                    császárnak, elég áldása a római pápának, ami erre
 4625     I,  XIX    |              határos az őrültséggel, rokon a mártírság vágyával. – Egy
 4626     I,  XIX    |              hittem, hogy ön kitalálta ezt a rejtélyt.~Amidőn azt mondták: „
 4627     I,  XIX    |                 azt mondja: „Kicserélem őt a feleségemmel.”~A hölgy a
 4628     I,  XIX    |             Kicserélem őt a feleségemmel.”~A hölgy a két kezével a szétszórt
 4629     I,  XIX    |                   a feleségemmel.”~A hölgy a két kezével a szétszórt
 4630     I,  XIX    |                      A hölgy a két kezével a szétszórt hajába markolt.~–
 4631     I,  XIX    |               mondta volna: „Elcserélem őt a feleségemért!” Cserébe dob
 4632     I,  XIX    |                    kösöntyűt, váltságdíjul a fogoly asszonyáért! Mert
 4633     I,  XIX    |                   vitték, most ott ápolják a jótékony apácák. – De hát
 4634     I,  XIX    |                     hogy „még nem jöhet el a cserére”?~Mintha éles nyíl
 4635     I,  XIX    |                    árulni indulatját, mert a hölgy élveteg kárörömmel
 4636     I,  XIX    |                  én gratulálni fogok önnek a nyereséghez! – viszonzá
 4637     I,  XIX    |                  oda ütött volna be inkább a szobába.~Mint a fölmentő
 4638     I,  XIX    |                  be inkább a szobába.~Mint a fölmentő érkezése, olyan
 4639     I,  XIX    |                   érkezése, olyan jólesett a lelkének, mikor Csajághy
 4640     I,  XIX    |                    Nagyot lélegzett, mikor a szobából kiment.~De a beckói
 4641     I,  XIX    |                mikor a szobából kiment.~De a beckói ostromnak mégiscsak
 4642     I,  XIX    |                 ostromnak mégiscsak ő volt a legnehezebb sebesültje.~
 4643     I,  XIX    |                  lehetett válogatni benne.~A szabók atyamestere becsületes,
 4644     I,  XIX    |                   aki sokkal jobb szerette a tubákot, mint a puskaport.
 4645     I,  XIX    |                   szerette a tubákot, mint a puskaport. Ozmondának rettenetes
 4646     I,  XIX    |                  mulatsága volt vele; amíg a meister mértéket vett a
 4647     I,  XIX    |                    a meister mértéket vett a ruhához, úgy reszketett,
 4648     I,  XIX    |              ruhához, úgy reszketett, mint a kocsonya, a jámbor. Nem
 4649     I,  XIX    |               reszketett, mint a kocsonya, a jámbor. Nem is volt az bolondság;
 4650     I,  XIX    |             mértéket venni, aztán kiszabni a kelmét, mikor egyre durrognak
 4651     I,  XIX    |              kelmét, mikor egyre durrognak a gránátok az ablak alatt,
 4652     I,  XIX    |                 legény mind az ujjába szúr a tűvel.~Pedig a munka sietős:
 4653     I,  XIX    |                 ujjába szúr a tűvel.~Pedig a munka sietős: estig el kell
 4654     I,  XIX    |                 mert estére már megérkezik a császári tábornok, Viard
 4655     I,  XIX    |          dandárával, s azt nem szándékozik a kuruc had bevárni. Ők elvégezték
 4656     I,  XIX    |                 had bevárni. Ők elvégezték a maguk munkáját, Beckóban
 4657     I,  XIX    |                  Beckóban megsemmisítették a császári sereg számára felhalmozott,
 4658     I,  XIX    |                 télre való élelmiszereket, a külső erődöket szétrombolták,
 4659     I,  XIX    |                  az őrhadat lekaszabolták: a sziklafészek odafenn Bolondócon
 4660     I,  XIX    |                    innen tovább menni, míg a fogoly úrnő számára a fűződerék,
 4661     I,  XIX    |                  míg a fogoly úrnő számára a fűződerék, szalup, vertugadén,
 4662     I,  XIX    |                    mind el nem készül; míg a haja szép tornyosan fel
 4663     I,  XIX    |                    kezében csak úgy pattog a cérna: csak a gránát ne
 4664     I,  XIX    |                   úgy pattog a cérna: csak a gránát ne pattogna a fejük
 4665     I,  XIX    |                  csak a gránát ne pattogna a fejük felett. Azonban nemsokára
 4666     I,  XIX    |                    is segít Ocskay László. A Veres-hegyre húzat fel ágyúkat,
 4667     I,  XIX    |                  lövéseivel elhallgattatja a bolondóci bombavető mozsarakat.
 4668     I,  XIX    |                   tüzes golyókat röpítenek a városba a szakállas ágyúkból,
 4669     I,  XIX    |               golyókat röpítenek a városba a szakállas ágyúkból, hanem
 4670     I,  XIX    |           szakállas ágyúkból, hanem azokat a kurucok nyers marhabőrökkel
 4671     I,  XIX    |             tehetnek nagy kárt.~Így azután a teljes öltözet ruha, legújabb
 4672     I,  XIX    |                  Ozmonda grófnő, kísérője, a lovagias Csajághy Márton
 4673     I,  XIX    |                    Csajághy Márton karján, a legelegánsabb dámának öltözve,
 4674     I,  XIX    |                  öltözve, hagyhatja el azt a termet, ahová reggel oly
 4675     I,  XIX    |             meglehet, hogy ma reggel annak a puskának az agyával taszítá
 4676     I,  XIX    |               lépni: ő maga lóháton kíséri a hintót, s magyarázza német
 4677     I,  XIX    |               nyugot felé villogni lát, az a császári csapatok sisaktaraja,
 4678     I,  XIX    |                    tartani, hogy utolérjék a hintót. Ott van Ocskay a
 4679     I,  XIX    |                   a hintót. Ott van Ocskay a lovasaival, majd visszaveri
 4680     I,  XIX    |                   visszaveri őket. – Mikor a hegyoldalra följutnak a
 4681     I,  XIX    |                    a hegyoldalra följutnak a hintóval, már meg is kezdődik
 4682     I,  XIX    |              hintóval, már meg is kezdődik a csetepaté. A Trencsén felőli
 4683     I,  XIX    |                   is kezdődik a csetepaté. A Trencsén felőli síkon a
 4684     I,  XIX    |                    A Trencsén felőli síkon a sisakos dragonyosok s a
 4685     I,  XIX    |                    a sisakos dragonyosok s a piros csákós kurucok előre-hátra
 4686     I,  XIX    |                   előre-hátra kergetőznek. A hajdúság a sövény mellől
 4687     I,  XIX    |                    kergetőznek. A hajdúság a sövény mellől sortüzet ád,
 4688     I,  XIX    |                 sövény mellől sortüzet ád, a felgyújtott kazlak megvilágítják
 4689     I,  XIX    |           felgyújtott kazlak megvilágítják a tájat, a bolondóci várból
 4690     I,  XIX    |              kazlak megvilágítják a tájat, a bolondóci várból meg a Veres-hegyről
 4691     I,  XIX    |                     a bolondóci várból meg a Veres-hegyről a tűzgolyók
 4692     I,  XIX    |                 várból meg a Veres-hegyről a tűzgolyók ide-oda repülnek,
 4693     I,  XIX    |                  ist gottvoll! – mondja rá a hintóban ülő úrhölgy: lornyettjén
 4694     I,  XIX    |                lornyettjén át gyönyörködve a mulatságban.~*~A beckói
 4695     I,  XIX    |              gyönyörködve a mulatságban.~*~A beckói vakmerő megrohanásra
 4696     I,  XIX    |                Ocskay visszahúzódott Bánba a hegyek közé; ellenfele,
 4697     I,  XIX    |               irányban visszahátrált egész a Csallóközig. Egy kis ideig
 4698     I,  XIX    |                  Azazhogy nem az ég, hanem a föld. A múlt évben nem termett
 4699     I,  XIX    |                   nem az ég, hanem a föld. A múlt évben nem termett ezen
 4700     I,  XIX    |                múlt évben nem termett ezen a vidéken se széna, se szalma.
 4701     I,  XIX    |                    se szalma. Amint Ocskay a Beckóban összegyűjtött takarmányt
 4702     I,  XIX    |            takarmányt fölégeté, ezzel arra a télre véget vetett a háborúnak.
 4703     I,  XIX    |                  arra a télre véget vetett a háborúnak. Hanem aztán futhatott
 4704     I,  XIX    |                 lovának sem volt mit enni. A kurucok is a házak zsúpfödeleivel
 4705     I,  XIX    |                volt mit enni. A kurucok is a házak zsúpfödeleivel delektáltatták
 4706     I,  XIX    |              zsúpfödeleivel delektáltatták a paripáikat. Milyen próza
 4707     I,  XIX    |                paripáikat. Milyen próza ez a hőskölteményben! „Nincsen
 4708     I,  XIX    |                 Talán akkor keletkezett ez a nóta.~Ocskaynak volt módja
 4709     I,  XIX    |                 nóta.~Ocskaynak volt módja a pihenésben.~Ő maga ott maradt
 4710     I,  XIX    |              elküldé Zayugrócba, ahol azok a Zay grófok kies fekvésű
 4711     I,  XIX    |                 kies fekvésű őskastélyában a szokott vendégszeretettel
 4712     I,  XIX    |                  egy tövis volt, s ahol az a lelkébe beletörött, ott
 4713     I,  XIX    |       eltántorodását lehetőnek mondta. Még a fejedelmet is beleártotta!
 4714     I,  XIX    |                  annak is inkább tetszenék a lengyel királyság, mint
 4715     I,  XIX    |                   Ő talán tudhatna valamit a leánya felől. „Ingadozik,
 4716     I,  XIX    |                  Ingadozik, hajladozik, ha a szellő megéri!” – azt fújja
 4717     I,  XIX    |                szellő megéri!” – azt fújja a nóta. Az „asszonyt” érti
 4718     I,  XIX    |                   nóta. Az „asszonyt” érti a „csalfa nád” alatt. Szerette
 4719     I,  XIX    |                  alatt. Szerette volna azt a gyanút kitépni a szívéből;
 4720     I,  XIX    |                 volna azt a gyanút kitépni a szívéből; de olyan volt
 4721     I,  XIX    |                     de olyan volt az, mint a gyepűbodza, benne szakad
 4722     I,  XIX    |                   gyepűbodza, benne szakad a gyökere, s még erősebben
 4723     I,  XIX    |                  utána. – És aztán mindezt a titkot úgy őrizte, nehogy
 4724     I,  XIX    |                    idő is telik abba, amíg a kuruc főhadiszállásról átizennek
 4725     I,  XIX    |                 főhadiszállásról átizennek a labanchoz, hogy itt van
 4726     I,  XIX    |                  ajánl fel az elfogó vezér a saját, foglyul tartott felesége
 4727     I,  XIX    |                   felexpediálják, amíg ezt a főhaditanácsban meg az udvari
 4728     I,  XIX    |                 helyet megállapítják, ahol a kicserélésnek végbe lehet
 4729     I,  XIX    |            mindenüvé, mint az árnyék. – Én a kegyelmed hűséges szolgálatait
 4730     I,  XIX    |                   hosszú kezd már lenni ez a kényszerített mulatság.~–
 4731     I,  XIX    |                   Az valószínű.~– Aztán az a szegény Ocskay is olyan
 4732     I,  XIX    |               türelmetlenül várja már haza a feleségét: az is örülne
 4733     I,  XIX    |              Csajághy, de biz az kiszaladt a száján.)~Ozmonda nagyot
 4734     I,  XIX    |                    Ozmonda nagyot kacagott a legyezője mögött ez elszólásra.~–
 4735     I,  XIX    |                   találok, aki igazat mond a szemembe. Hiszen azt is
 4736     I,  XIX    |                    fegyverszünet van; mint a régi időkben a „treuga Dei”,
 4737     I,  XIX    |                   van; mint a régi időkben a „treuga Dei”, amikor minden
 4738     I,  XIX    |                 félnek abba kellett hagyni a verekedést. Éppen erről
 4739     I,  XIX    |             bizonyosan tudja azt, hogy itt a közelben van egy kis helyecske,
 4740     I,  XIX    |                  szerint örökössé van téve a treuga Dei: örök fegyverszünet
 4741     I,  XIX    |               uralkodik.~– Hallottam róla. A pöstyéni fürdő, a Vágon
 4742     I,  XIX    |                    róla. A pöstyéni fürdő, a Vágon túl.~– Igen: az. Egy
 4743     I,  XIX    |                    kuruc, labanc egyformán a maga lábadozó harcosait,
 4744     I,  XIX    |                    ez egy neutrális sziget a csatatéren. Ez olyan szép
 4745     I,  XIX    |                    énnekem, hogy itt ebben a béke szigetében van nekem
 4746     I,  XIX    |                 barátom”, akit kegyelmetek a szomolyáni ütközetben kegyetlenül
 4747     I,  XIX    |                      Ismerem, én vágtam le a két ujját a jobb kezéről.~–
 4748     I,  XIX    |                   én vágtam le a két ujját a jobb kezéről.~– Tehát kedves
 4749     I,  XIX    |              Ocskay László ezredes uramnak a feleségeért. Ezt a nőt kegyelmed
 4750     I,  XIX    |                 uramnak a feleségeért. Ezt a nőt kegyelmed ragadta el
 4751     I,  XIX    |             ragadta el ocskói kastélyából. A kegyelmes lovagias kötelessége,
 4752     I,  XIX    |              kötelessége, hogy visszahozza a férjének, amidőn az olyan
 4753     I,  XIX    |                   gondol, lovag uram, erre a levélre nem tartaná-e kötelességének
 4754     I,  XIX    |                    Ritschán eldobni rögtön a mankóját, nyeregbe ülni,
 4755     I,  XIX    |                felvágtatni Bécsbe, eljárni a legfelsőbb helyeket, ahol
 4756     I,  XIX    |               legfelsőbb helyeket, ahol ez a dolog késik, s tíz nap alatt
 4757     I,  XIX    |                  megszégyenülve sütötte le a fejét. Tehát mégis csalatkozott
 4758     I,  XIX    |    visszautasíthatlan cserét ajanlanak. Ez a nő mégsem olyan gonosz,
 4759     I,  XIX    |                   rá hagyta magát szedetni a szegény jámbor kálvinista
 4760     I,  XIX    |               éppen Ozmonda Ocskay szívére a skorpiócsípéshez a méregcseppet
 4761     I,  XIX    |                 szívére a skorpiócsípéshez a méregcseppet is hozzáejteni.
 4762     I,  XIX    |              embere által küldte Pöstyénbe a Ritschánnak szóló levelet,
 4763     I,  XIX    |                    s attól vissza is hozta a választ. Ritschán Ozmondán
 4764     I,  XIX    |             tudatva vele, hogy már kiépült a sebeiből, s legnagyobb készséggel
 4765     I,  XIX    |          legnagyobb készséggel fog eljárni a rábízott ügyben.~Nem telt
 4766     I,  XIX    |                staféta érkezett Ocskayhoz. A felesége útban van már,
 4767     I,  XIX    |                kíséretével, magával hozván a túszul tartott hölgyet.
 4768     I,  XIX    |                    túszul tartott hölgyet. A találkozás napja hamvazószerda,
 4769     I,  XIX    |          találkozás napja hamvazószerda, s a hely a motesici úri kastély
 4770     I,  XIX    |                    hamvazószerda, s a hely a motesici úri kastély előtti
 4771     I,  XIX    |             indulnak, az egyik fél Bánból, a másik Trencsénből, csaknem
 4772     I,  XIX    |                     Az előbb jövő megvárja a később érkezőt.~A mondott
 4773     I,  XIX    |                 megvárja a később érkezőt.~A mondott napon Ocskay maga
 4774     I,  XIX    |                  egyenes úton Motesic felé a zárt hintóval, amiben Ozmonda
 4775     I,  XIX    |               Ozmonda ült. Hamarabb odaért a motesici kastély elé; neki
 4776     I,  XIX    |                   Ozmonda azalatt kiszállt a hintóból.~Kevés vártatva
 4777     I,  XIX    |                Kevés vártatva megvillantak a császári lovasok sisaktarajai
 4778     I,  XIX    |                    lovasok sisaktarajai is a Hévíz felől alákanyarodó
 4779     I,  XIX    |                    alákanyarodó úton, mely a magas hegyhátról vezet alá:
 4780     I,  XIX    |                    többen kétszáznál.~Mind a két lovascsapat, a kuruc
 4781     I,  XIX    |                    Mind a két lovascsapat, a kuruc is, labanc is, kívül
 4782     I,  XIX    |                    labanc is, kívül maradt a helységen, hadirendben felállítva,
 4783     I,  XIX    |               hadirendben felállítva, csak a hintók jöttek előre, s az
 4784     I,  XIX    |               mellett léptető vezérlovagok a hintó két oldalán.~A Trencsén
 4785     I,  XIX    |          vezérlovagok a hintó két oldalán.~A Trencsén felől jövő hintó
 4786     I,  XIX    |              lovagolt, messziről üdvözölve a várakozókat nyájas mosolygással.~–
 4787     I,  XIX    |                vonásait egyszerre. Kezével a torkához kapott, mintha
 4788     I,  XIX    |             diadalmas kárörömmel nézte ezt a kínvonaglást az arcán: a
 4789     I,  XIX    |                   a kínvonaglást az arcán: a sárga szemű szörnyeteg ébren
 4790     I,  XIX    |                 nézett hol az egyikre, hol a másikra, s egy perc alatt
 4791     I,  XIX    |                 foly itt most közöttük. Az a hang, amivel Ocskay e nevet
 4792     I,  XIX    |              kimondá: „Ritschán”, elárulta a benn dúló szenvedélyt.~–
 4793     I,  XIX    |                     Ritschán ment föl érte a múlt napokban – mondá nyugodtan
 4794     I,  XIX    |                   menjen fel, és siettesse a cserét. Én küldtem el a
 4795     I,  XIX    |                    a cserét. Én küldtem el a levelét ma kilenc napja.~
 4796     I,  XIX    |        cselszövénye volt. – Megkönnyebbült a lelke, amint ezt megtudta.~
 4797     I,  XIX    |                   és szokás szerint. Te is a grófnőt?~– Ott áll.~– Rendben
 4798     I,  XIX    |                 Rendben minden.~Azzal mind a ketten leszálltak lovaikról,
 4799     I,  XIX    |                    leszálltak lovaikról, s a császári színű hintóhoz
 4800     I,  XIX    |                  az ajtaja kulcsra járt, s a kulcsa Ritschánnál volt.
 4801     I,  XIX    |                  hogy Ritschán még biccent a kapott sebek miatt.~A hintó
 4802     I,  XIX    |              biccent a kapott sebek miatt.~A hintó nagy, kényelmes, bőrrel
 4803     I,  XIX    |                   az ajtót, s kezét nyújtá a bennülőnek.~Ocskay – Tiszáné
 4804     I,  XIX    |               nagyasszonyt látta leszállni a hintóból.~– Anyám! Kegyelmed
 4805     I,  XIX    |                    anyósának. Hová tűnt el a sárga szemű szörny egyszerre!
 4806     I,  XIX    |                  egyszerre! Hisz vele volt a nővel az anya! És milyen
 4807     I,  XIX    |                   És milyen anya!~– De már a többieket magad vedd le
 4808     I,  XIX    |                    többieket magad vedd le a hintóból – mondá Ritschán.~–
 4809     I,  XIX    |                 Hát melyik az apa? – szólt a gyermekhez Ritschán.~Így
 4810     I,  XIX    |                  tréfálhat.~S elébb ő nyúl a gyermek felé.~A kis angyalka
 4811     I,  XIX    |               elébb ő nyúl a gyermek felé.~A kis angyalka haragos képet
 4812     I,  XIX    |                  Aztán Ocskay nyújtja felé a kezét. Akkor az angyalka
 4813     I,  XIX    |              nevetni kezd, s repesve borul a nyakába, s azt mondja: „
 4814     I,  XIX    |                      Ez pedig nagy szó. Ez a superlativusa mindennek,
 4815     I,  XIX    |       superlativusa mindennek, ami kedves.~A másik pillanatban aztán
 4816     I,  XIX    |              megöntözni könnyekkel. Azokat a kis kezeket egészen a szájába
 4817     I,  XIX    |               Azokat a kis kezeket egészen a szájába venni, s dicsekedő
 4818     I,  XIX    |                 nevetéssel biztatni, mikor a bajuszát tépik!~Látja ezt
 4819     I,  XIX    |               jelenetnek? Nem hallja azért a csókok csattanását, s azt
 4820     I,  XIX    |                 valami belső melegség erre a látványra. Mikor nehány
 4821     I,  XIX    |                 érzi az ember magát? Lehet a nőt is boldogítani, meg
 4822     I,  XIX    |                    nőt is boldogítani, meg a hazáért is küzdeni egyszerre.~–
 4823     I,  XIX    |               belenyugodhatnak kegyelmetek a cserébe – mondá Ritschán. –
 4824     I,  XIX    |                    tudomást róla, hogy van a világon? Azt sem mondják
 4825     I,  XIX    |                    ott.~Ocskay László siet a maga hintajába emelni hölgyeit.
 4826     I,  XIX    |                 hintajába emelni hölgyeit. A fiút?~Óh, azt nem adja oda.
 4827     I,  XIX    |             lovaskatona lesz; neki már ott a helye. Beburkolja őt a kacagányába;
 4828     I,  XIX    |                 ott a helye. Beburkolja őt a kacagányába; úgy lovagol
 4829     I,  XIX    |           kacagányába; úgy lovagol vele ki a harcosai közé, akik százszoros
 4830     I,  XIX    |               százszoros viváttal fogadják a kis ezredesüket. Ocskay
 4831     I,  XIX    |               Ocskay odaülteti őt maga elé a nyeregbe. Másfél éves a
 4832     I,  XIX    |                    a nyeregbe. Másfél éves a kis kuruc, hogyne tudna
 4833     I,  XIX    |                    ő mondja: „Hott, hott!”~A két hintó a kicserélt hölgyekkel
 4834     I,  XIX    |                   Hott, hott!”~A két hintó a kicserélt hölgyekkel indul
 4835     I,  XX     |                Isten békéje~Ocskay ezúttal a zayugróci kastélyba vitte
 4836     I,  XX     |                 kastélyba vitte kedveseit, a hűséges Zay grófok vendégszerető
 4837     I,  XX     |       elmondanivalójuk lehetett egymásnak! A nőnek, az anyának, a férjnek;
 4838     I,  XX     |            egymásnak! A nőnek, az anyának, a férjnek; de különösen annak
 4839     I,  XX     |                férjnek; de különösen annak a negyediknek, aki most tanul
 4840     I,  XX     |                   csakugyan majd odaégette a feleségét akkor, annál az
 4841     I,  XX     |                ostromolt kolostorba. Annak a rimánkodó kezei nyúltak
 4842     I,  XX     |                 Onnan azután Ilonkát, hogy a gyermeke megszületett, más
 4843     I,  XX     |                   híven megosztá vele, még a böjtös eledelt is megette. –
 4844     I,  XX     |              faluról falura, s ott aludnod a sátorban, mint a cigánynak.”~–
 4845     I,  XX     |                   aludnod a sátorban, mint a cigánynak.”~– Mint a Cinka
 4846     I,  XX     |                  mint a cigánynak.”~– Mint a Cinka Pannának! – mondá
 4847     I,  XX     |               Ilona nem tudta tovább vinni a szerepét: nevetésre gömbölyült
 4848     I,  XX     |                   Ezen aztán nevettek mind a hárman. – Nem is hárman,
 4849     I,  XX     |                 négyen – sőt az ötödik is. A vas ember is ott állt, mint
 4850     I,  XX     |            köszönhetnek ők Csajághynak. Ez a példányképe a jó barátoknak.~
 4851     I,  XX     |              Csajághynak. Ez a példányképe a jó barátoknak.~Rá is elragadt
 4852     I,  XX     |                 barátoknak.~Rá is elragadt a nevetés.~Ocskay megszorítá
 4853     I,  XX     |                 nevetés.~Ocskay megszorítá a jó barát kezét.~– Mennyivel
 4854     I,  XX     |                vagyok én teneked adósod?~– A többi semmiség volt – dörmögé
 4855     I,  XX     |                 bíztál volna rám, mint ezt a némbert.~– Vége van. Felejtsük
 4856     I,  XX     |                    féltékennyé akart tenni a nőd ellen. A boszorkány!~
 4857     I,  XX     |                   akart tenni a nőd ellen. A boszorkány!~Ilona komoly
 4858     I,  XX     |               anyám.~Tiszáné tréfára fogta a dolgot.~– Igaz biz az, fiam
 4859     I,  XX     |                   vele voltam, s vigyáztam a kegyelmed feleségére, de
 4860     I,  XX     |                   ne tegyék.~Ismét nagy ok a nevetésre.~– Mert héj, bizony
 4861     I,  XX     |                    Kegyelmed már elvetette a drága virágmagot Bellarminiussal,
 4862     I,  XX     |              csírát hajt. Én csak jótállok a magam leányáról, de hát
 4863     I,  XX     |                nevettek rajta.~Hiszen, aki a viszontlátás órájában féltékeny
 4864     I,  XX     |                   mondom, hogy nem kívánom a mai napért cserébe az üdvösséget!
 4865     I,  XX     |                  az üdvösséget! Mert ennek a boldogságnak lehetetlen,
 4866     I,  XX     |                  Ocskayhoz, valamit súgott a fülébe, amire Ocskay nagy
 4867     I,  XX     |               szónál Ocskayra, aminőre ezt a kemény arcot alig hihette
 4868     I,  XX     |                      Ocskay rögtön fölkelt a neje mellől, s a nyakába
 4869     I,  XX     |                   fölkelt a neje mellől, s a nyakába csimpajkozó gyermeket
 4870     I,  XX     |                  Csajághyval együtt kiment a szobából.~A gyermek álmos
 4871     I,  XX     |                  együtt kiment a szobából.~A gyermek álmos volt, azt
 4872     I,  XX     |               egyedül maradt ott.~Elkezdte a fejét törni ezen a talányon.~
 4873     I,  XX     |                Elkezdte a fejét törni ezen a talányon.~Mi lehet az, hogy
 4874     I,  XX     |                  mégis nem lehet idejönni, a férjnek kell kimenni hozzá?~
 4875     I,  XX     |                férjnek kell kimenni hozzá?~A kíváncsiság nagyon jogosult
 4876     I,  XX     |                    nagyon jogosult volt: s a talány nehéz.~Az idő pedig
 4877     I,  XX     |                  nehéz.~Az idő pedig telt: a nagy remekművű álló órán
 4878     I,  XX     |                  órán már kétszer huhukolt a bagoly, két óranegyed múlt,
 4879     I,  XX     |                 múlt, az egész óra betelt, a két ércember a kalapáccsal
 4880     I,  XX     |                 óra betelt, a két ércember a kalapáccsal elverte az órát
 4881     I,  XX     |                kalapáccsal elverte az órát a harangon; s a férj mégsem
 4882     I,  XX     |              elverte az órát a harangon; s a férj mégsem jött vissza.~
 4883     I,  XX     |                   kibámult az udvarra.~Ott a tornác előtt állt egy csatlós
 4884     I,  XX     |                lóval, amik közül az egyik, a nemes telivér paripa, nyugtalanul
 4885     I,  XX     |                     Egyszer aztán megnyílt a tornácajtó, s kilépett rajta
 4886     I,  XX     |               rajta Ocskay, útnak öltözve. A nehéz, combig érő saruk,
 4887     I,  XX     |                   nehéz, combig érő saruk, a farkasbőr bunda a vállán,
 4888     I,  XX     |                   saruk, a farkasbőr bunda a vállán, a kulacs az oldalán,
 4889     I,  XX     |                  farkasbőr bunda a vállán, a kulacs az oldalán, mind
 4890     I,  XX     |                 nagyon felbundázva, ő csak a párduckacagányt vette a
 4891     I,  XX     |                    a párduckacagányt vette a nyakába.~De ami az útiöltözetnél
 4892     I,  XX     |                 jobban meglepte Ilonát, az a sajátszerű búskomorság volt
 4893     I,  XX     |               nyíltak szóra.~Felveté magát a nyeregbe, s onnan szorított
 4894     I,  XX     |              Ocskay!”~És Ocskay kirobogott a kapun, anélkül hogy Ilonától
 4895     I,  XX     |                   minden bizonnyal.~Hát ez a fokozása a boldogságnak:
 4896     I,  XX     |               bizonnyal.~Hát ez a fokozása a boldogságnak: annak az üdvösséggel
 4897     I,  XX     |             Csajághy, s kulcsát adja ennek a talánynak. Még inkább elbámult
 4898     I,  XX     |                     hogy ez is lóra kap, s a kapun kirobogva, Ocskayval
 4899     I,  XX     |                    irányban elvágtat, csak a csatlósától kísérve.~Hát
 4900     I,  XX     |                    bámult ki az ablakon át a távolba, összekulcsolt kezekkel.
 4901     I,  XX     |             összekulcsolt kezekkel. Bámult a tovarobogó férj után; és
 4902     I,  XX     |                 visszanéz, s úgy elszorult a szíve, mikor azt látta,
 4903     I,  XX     |               szíve, mikor azt látta, hogy a távozó alakot mindjobban
 4904     I,  XX     |                  Ekkor egyszerre átkarolja a vállait valaki, egy nesztelenül
 4905     I,  XX     |                vissza, s ott találja magát a férje karjai között.~Ocskay
 4906     I,  XX     |                  úgy olvas ez arcban, mint a nyitott könyvben.~– Te most
 4907     I,  XX     |                   ő még jobban szeret mind a hármunkat, mint mi őt együtt
 4908     I,  XX     |                     mint mi őt együtt mind a hárman. Jer anyánkhoz, hadd
 4909     I,  XX     |                     hogy mit hozott nekünk a mi Sándorunk.~– Az még boldogabbá
 4910     I,  XX     |                    Ilonka ismét megtalálta a kedvét, mint elzajlott zivatar
 4911     I,  XX     |                 anyjának, hogyan elnézte ő a Sándort a Lászlónak, s hogy
 4912     I,  XX     |                 hogyan elnézte ő a Sándort a Lászlónak, s hogy duzzogott
 4913     I,  XX     |                      No hát, mi jót hozott a Sándor nekünk? – kérdé a
 4914     I,  XX     |                   a Sándor nekünk? – kérdé a nagyasszony.~– Jobbnál jobbakat –
 4915     I,  XX     |                     szólt Ocskay László. – A fejedelem őfelsége küldte
 4916     I,  XX     |                brigadérosának; egy ranggal a mostaninál feljebb. Innen
 4917     I,  XX     |                   Innen csak egy lépés már a generális.~Ilonka úgy örült
 4918     I,  XX     |                 abból legtöbb dicsősége.~– A második irata a fejedelemnek
 4919     I,  XX     |               dicsősége.~– A második irata a fejedelemnek egy donationalis
 4920     I,  XX     |                  melyben nekem adományozza a sztropkói uradalmat ősi
 4921     I,  XX     |              földönfutó, van, ahová vigyem a feleségemet, fiacskámat:
 4922     I,  XX     |         dicsőségesen szerezve.~Ilonka csak a fejét ingatta, s odatapadva
 4923     I,  XX     |               semmiféle fényes palotájáért a fejedelemnek többé; hanem
 4924     I,  XX     |                    hogyan lesz tökéletessé a boldogságunk! A harmadik
 4925     I,  XX     |                tökéletessé a boldogságunk! A harmadik levélben arról
 4926     I,  XX     |            harmadik levélben arról tudósít a fejedelem, hogy alá lett
 4927     I,  XX     |              fejedelem, hogy alá lett írva a fegyverszünet hat hónapra
 4928     I,  XX     |                  fegyverszünet hat hónapra a császárral, külső hatalmasságok,
 4929     I,  XX     |                     s ha lehet, megszerzik a békét. Erre az időre hazaoszolhat
 4930     I,  XX     |                 Erre az időre hazaoszolhat a felkelő sereg, ki-ki a maga
 4931     I,  XX     |        hazaoszolhat a felkelő sereg, ki-ki a maga családi tűzhelyéhez;
 4932     I,  XX     |                  maga családi tűzhelyéhez; a vezérek is a maguk váraikba:
 4933     I,  XX     |                  tűzhelyéhez; a vezérek is a maguk váraikba: csak az
 4934     I,  XX     |                   csak az őrségek maradnak a zászlók mellett. Hat hónapig
 4935     I,  XX     |                    egyéb hivatalom, mint – a bölcsőt ringatni. Áldassék
 4936     I,  XX     |               László térdre bocsátkozék, s a két nő is odatérdelt mellé (
 4937     I,  XX     |              békéje, de nagy kincs vagy te a földön! „Együtt leszünk
 4938     I,  XX     |                 szarv nélkül, bő tejelők – a kalkuttai kakasok. – A mókus
 4939     I,  XX     |                     a kalkuttai kakasok. – A mókus a kalickában. – Dehogy
 4940     I,  XX     |               kalkuttai kakasok. – A mókus a kalickában. – Dehogy az!
 4941     I,  XX     |                   kalickában. – Dehogy az! A gyermek a bölcsőben – nem,
 4942     I,  XX     |                       Dehogy az! A gyermek a bölcsőben – nem, nem! A
 4943     I,  XX     |                    a bölcsőben – nem, nem! A kis paripa hátán. – Anyánk
 4944     I,  XX     |                    ez így fog tartani, míg a világ világ lesz!”~Mindenkinek
 4945     I,  XX     |                   hiszen olyan nagy idő az a – hat hónap, amíg tart a „
 4946     I,  XX     |                   a – hat hónap, amíg tart a „Treuga Dei”.~Tehát ugye
 4947     I,  XX     |                hogy van fokozása még ennek a boldogságnak is?~És ezt
 4948     I,  XX     |                    boldogságnak is?~És ezt a potenciára emelést a testvér
 4949     I,  XX     |                   ezt a potenciára emelést a testvér hozta meg!~Az a
 4950     I,  XX     |                    a testvér hozta meg!~Az a Sándor, aki valaha olyan
 4951     I,  XX     |                szívesen látott vendég volt a Tisza-háznál. Aki mindig
 4952     I,  XX     |                     S aki most, mikor mind a ketten embernyi emberekké
 4953     I,  XX     |              lettek, olyan nagyon hasonlít a bátyjához, hogy a távolban
 4954     I,  XX     |                 hasonlít a bátyjához, hogy a távolban még az ángya is
 4955     I,  XX     |                 kelepcébe szorították bele a gonosz labancok.~A kandallótűz
 4956     I,  XX     |                    bele a gonosz labancok.~A kandallótűz mellett ülve,
 4957     I,  XX     |                 szívdobogva hallgatják ezt a regét. Ilonka nagyokat borzad.
 4958     I,  XX     |                borzad. Tiszáné nagyasszony a könnyeit törli.~Végig elbeszéli
 4959     I,  XX     |                    őt csúf halálveszélyből a testvére, Sándor, hogyan
 4960     I,  XX     |                   mondott el Ocskay László a feleségének. Azt a rövidke
 4961     I,  XX     |                  László a feleségének. Azt a rövidke szóváltást, ami
 4962     I,  XX     |            Csajághy között megtörtént. Azt a végszót: „Ha még egy percig
 4963     I,  XX     |              milyen jól jártunk volna mind a hárman!” – Most már azt
 4964     I,  XX     |                             Másnap utaztak a sztropkói új uradalmukba –
 4965     I,  XX     |                tíznapi járóföld volt attól a csatatértől, amelyen Ocskay
 4966     I,  XX     |                csatatértől, amelyen Ocskay a babérait tépte. Tehát nagyon
 4967     I,  XX     |                Rákóczi villáma volt, akkor a fejedelem ugyan hüvelybe
 4968     I,  XX     |             fejedelem ugyan hüvelybe dugta a villámát!” – Nevetett azon
 4969     I,  XX     |                  azon Ocskay László, mikor a fülébe ment. – Csak soha
 4970     I,  XX(1)  |                                         Ez a kifejezés abban az időben
 4971     I,  XX(1)  |                  balesettel; úgy, hogy még a levesbe esett légynek a
 4972     I,  XX(1)  |                    a levesbe esett légynek a kázusával is ezt tették.~
 4973     I,  XXI    |                                       XXI. A „Repülj, fecském”~Ocskay
 4974     I,  XXI    |                  László most már átengedte a Cinka Pannát a fejedelemnek.
 4975     I,  XXI    |                   átengedte a Cinka Pannát a fejedelemnek. Annak van
 4976     I,  XXI    |                   muzsika már őneki, mikor a Gábor gyerek elkezd sivalkodni. (
 4977     I,  XXI    |                   az elsőszülöttét Ilonka, a megholt bátyja nevére.)~
 4978     I,  XXI    |                  csak betoppan Cinka Panna a sztropkói várba. Éppen együtt
 4979     I,  XXI    |                  egész család.~Gyalog jött a cigányleány, s odakinn havas
 4980     I,  XXI    |                odakinn havas fergeteg volt a hegyek között, hanem azért
 4981     I,  XXI    |                azért ő mégsem volt átázva. A cigányleány, mikor utoléri
 4982     I,  XXI    |                 cigányleány, mikor utoléri a zivatar, felkapja a ruháit
 4983     I,  XXI    |                utoléri a zivatar, felkapja a ruháit a fejére, a csizmáit
 4984     I,  XXI    |                 zivatar, felkapja a ruháit a fejére, a csizmáit eldugja
 4985     I,  XXI    |                felkapja a ruháit a fejére, a csizmáit eldugja alájuk,
 4986     I,  XXI    |                   az alsógúnyája ázik, meg a bőre; mikor hajlékba jut,
 4987     I,  XXI    |                    hajlékba jut, leereszti a viganóját, felhúzza a piros
 4988     I,  XXI    |            leereszti a viganóját, felhúzza a piros csizmáit, s olyan,
 4989     I,  XXI    |                   volt az ínyére, hogy ezt a cigányleányt a szobába beeresztik;
 4990     I,  XXI    |                    hogy ezt a cigányleányt a szobába beeresztik; de Ilonka
 4991     I,  XXI    |                Cinka Panna, már megszöktél a fejedelemtől? – kérdezé
 4992     I,  XXI    |                    megyek. Akkor jó utazni a cigánynak.~– Csak vinnéd
 4993     I,  XXI    |                   Csak vinnéd magaddal ezt a csúfidőt! – mondá neki Tiszáné
 4994     I,  XXI    |                  tudni való, hogy mikor én a hegedűmet előveszem, megríkatom
 4995     I,  XXI    |                    Még az egeket is! Tüzet a nyelvedre. Engem sem ríkatsz
 4996     I,  XXI    |              ríkatsz meg. No, vedd elő azt a hegedűt, hadd látom, micsoda
 4997     I,  XXI    |         nagyasszony.~– Hát bizony megteszi a „fecském” óta, akit a felséges
 4998     I,  XXI    |             megteszi a „fecském” óta, akit a felséges fejedelem szerzett
 4999     I,  XXI    |                felséges fejedelem szerzett a szegény fogoly feleségéhez;
 5000     I,  XXI    |                   feleségéhez; én meg csak a nótát csináltam hozzá.~–