bold = Main text
      Kötet, fezejet                                              grey = Comment text

 6001     I,  XXIII  |                  az aranyat-ezüstöt.~– Hát a francia segélypénz?~– Nem
 6002     I,  XXIII  |                 kegyelmed, hogy koccintott a követ úr az asztalnál az
 6003     I,  XXIII  |                      Igaza van; adjon maga a nemzet. Aki szabad akar
 6004     I,  XXIII  |                   akar lenni, feszítse meg a maga erejét; ne várja az
 6005     I,  XXIII  |                  erejét; ne várja az égből a mannát. Contribuáljunk.~–
 6006     I,  XXIII  |              Contribuálni. Ilyen szó nincs a magyar dictionáriumban.
 6007     I,  XXIII  |                    dictionáriumban. Hiszen a német ellen is azért támadtunk
 6008     I,  XXIII  |                   kegyetlen, cudar szó van a világon, mint „dica”, „portio” – „
 6009     I,  XXIII  |                  mind lekaszaboljuk.~– Hát a nemesi rendek? A főurak?~–
 6010     I,  XXIII  |                       Hát a nemesi rendek? A főurak?~– A főurak? Akiket
 6011     I,  XXIII  |                 nemesi rendek? A főurak?~– A főurak? Akiket kegyelmed
 6012     I,  XXIII  |                   sürgetni van itten, s ez a sok cifra erdélyi mágnás,
 6013     I,  XXIII  |                   kölcsönadta volna nekünk a fejedelmet, otthon minden
 6014     I,  XXIII  |              szásznak meg egy örménynek, s a zöld szattyánsarujának minden
 6015     I,  XXIII  |        szattyánsarujának minden csikorgása a brassói varga pénzét siratja. – „
 6016     I,  XXIII  |                  szabadságharcban így van. A financiális oldala a dicsőségnek
 6017     I,  XXIII  |                  van. A financiális oldala a dicsőségnek fekete. Azt
 6018     I,  XXIII  |              közelről. Isten csodája, hogy a fejedelem rég oda nem dobta
 6019     I,  XXIII  |                fejedelem rég oda nem dobta a kormánybotot közéjük, s
 6020     I,  XXIII  |              megsérti. Valódi hipochondrái a becsületérzésnek. Ott is
 6021     I,  XXIII  |                  mivel sérthesse meg egyik a másikat. Egy szóban, egy
 6022     I,  XXIII  |                    és nevessen, mi történt a mai hadiszemle alatt! Országos
 6023     I,  XXIII  |                eset. Forgách kommandérozta a felállított hadakat, midőn
 6024     I,  XXIII  |                 felállított hadakat, midőn a fejedelem végiglovagolt
 6025     I,  XXIII  |                    fejedelem végiglovagolt a hadsor előtt. Mikor aztán
 6026     I,  XXIII  |                  hadsor előtt. Mikor aztán a hadsorok háta mögé került,
 6027     I,  XXIII  |                 hadsorok háta mögé került, a fejedelem tisztességből
 6028     I,  XXIII  |            tisztességből hüvelyébe dugatta a kardot a tábornokkal, úgy
 6029     I,  XXIII  |                 hüvelyébe dugatta a kardot a tábornokkal, úgy lovagoltatta
 6030     I,  XXIII  |                   lovagoltatta az oldalán. A másodszori szemlénél Bercsényi
 6031     I,  XXIII  |            szemlénél Bercsényi járta körül a hadi lineát. Ez meg elfelejté
 6032     I,  XXIII  |               Forgáchcsal hüvelybe dugatni a kardot, mikor visszakerültek.
 6033     I,  XXIII  |                Forgách most efölött dühös, a fogait csikorgatja Bercsényire.
 6034     I,  XXIII  |           ütközetet elveszteni azért, hogy a kevély fővezér meg legyen
 6035     I,  XXIII  |                  ilyen gyermekség miatt! – A fejedelem ide célzott az
 6036     I,  XXIII  |             célzott az asztal fölött azzal a meglepő kérdésével Bercsényihez,
 6037     I,  XXIII  |                   amire még meglepőbb volt a felelet. Higgye el kegyelmed,
 6038     I,  XXIII  |                  Higgye el kegyelmed, hogy a háborúban csak a verekedés
 6039     I,  XXIII  |           kegyelmed, hogy a háborúban csak a verekedés maga a tiszta
 6040     I,  XXIII  |            háborúban csak a verekedés maga a tiszta munka, a többi előtte-utána –
 6041     I,  XXIII  |             verekedés maga a tiszta munka, a többi előtte-utána – csupa
 6042     I,  XXIII  |                 aceto.~Ocskay jót nevetett a bohó fiú expectoratióin.
 6043     I,  XXIII  |                bennük valami igaz, de hogy a való mennyire meghaladja
 6044     I,  XXIII  |                   való mennyire meghaladja a leírást, azt csak másnap
 6045     I,  XXIII  |                Takarodóverés előtt ugyanis a vezérek mind felgyűltek
 6046     I,  XXIII  |                    vezérek mind felgyűltek a fejedelem elfogadótermébe
 6047     I,  XXIII  |                  fejedelem elfogadótermébe a tábori jelszó megtudása
 6048     I,  XXIII  |                   jelszó megtudása végett; a brigadérosok künn maradtak,
 6049     I,  XXIII  |                brigadérosok künn maradtak, a két tábornok, Bercsényi
 6050     I,  XXIII  |              Bercsényi és Forgách bementek a fejedelemhez a jelszót átvenni.~
 6051     I,  XXIII  |                    bementek a fejedelemhez a jelszót átvenni.~Kevésvártatva,
 6052     I,  XXIII  |                Kevésvártatva, anélkül hogy a fejedelem belső szobájából
 6053     I,  XXIII  |                volt, az ajkai szederjesek, a szemei fehérét elfutotta
 6054     I,  XXIII  |                   szemei fehérét elfutotta a sárgaság, a kezei reszkettek,
 6055     I,  XXIII  |              fehérét elfutotta a sárgaság, a kezei reszkettek, a megsértett
 6056     I,  XXIII  |              sárgaság, a kezei reszkettek, a megsértett kevélység szellete
 6057     I,  XXIII  |                    nem látná meg, elnézett a feje fölött.~– Mi a tábori
 6058     I,  XXIII  |               elnézett a feje fölött.~– Mi a tábori jelszó? – kérdé tőle
 6059     I,  XXIII  |                tábori jelszó? – kérdé tőle a brigadéros.~Erre Forgách
 6060     I,  XXIII  |                     Erre Forgách felcsapta a fejére a kócsagos kalapját,
 6061     I,  XXIII  |                 Forgách felcsapta a fejére a kócsagos kalapját, s azt
 6062     I,  XXIII  |             kalapját, s azt mondá: „Eb ura a fakó!” – S azzal rengő léptekkel
 6063     I,  XXIII  |                rengő léptekkel mérte végig a termet, s úgy ment ki onnan,
 6064     I,  XXIII  |                kérdezék egymástól: ez lesz a jelszó: „Eb ura a fakó!”~
 6065     I,  XXIII  |                  ez lesz a jelszó: „Eb ura a fakó!”~Hiszen nagyon nevezetes
 6066     I,  XXIII  |                     Olyankor hangzik ez el a magyar ajkáról, mikor valakinek
 6067     I,  XXIII  |                 tanakodtak, ismét felnyílt a fejedelem szobájának ajtaja;
 6068     I,  XXIII  |                beszéd. Nem lát meg senkit, a két előrenyújtott tenyerével
 6069     I,  XXIII  |                akit útjában talál; eközben a kardja a lába elé akad,
 6070     I,  XXIII  |                    talál; eközben a kardja a lába elé akad, majd elbukik
 6071     I,  XXIII  |                  övéről, s tokostul együtt a sarka alá gázolva, ketté
 6072     I,  XXIII  |                    elgörbül, de nem törik; a kardot sem lehet kihúzni
 6073     I,  XXIII  |                dühösen az asztal alá vágja a kardot tokostul együtt,
 6074     I,  XXIII  |                tokostul együtt, s rohan ki a teremből, majd magával viszi
 6075     I,  XXIII  |               teremből, majd magával viszi a szárnyajtó másik felét is;
 6076     I,  XXIII  |                    másik felét is; s mikor a tornácba kiér, elkezd fuldokolva
 6077     I,  XXIII  |          körülöttem! – Belefulladok!”~Erre a lármára összefutott az egész
 6078     I,  XXIII  |                 azt vélte, halszálka akadt a torkán, másik, hogy vitriolt
 6079     I,  XXIII  |                ivott tévedésből. Odafutott a felesége is, aki különben
 6080     I,  XXIII  |                   most arra sem ismert rá: a ruháit tépte magárul, a
 6081     I,  XXIII  |                    a ruháit tépte magárul, a nyakravalóját bontotta,
 6082     I,  XXIII  |                  mint egy őrült, s cibálta a saját üstökét; utoljára
 6083     I,  XXIII  |                   úgy fogták fel és vitték a szobájába, ahova doktor
 6084     I,  XXIII  |                    együtt nyomban követte. A tudós doktor Bercsényitől
 6085     I,  XXIII  |                  tudós doktor Bercsényitől a fejedelemhez sietett, s
 6086     I,  XXIII  |            előteremben csak annyit mondott a diagnózisból a tudakozó
 6087     I,  XXIII  |              annyit mondott a diagnózisból a tudakozó uraságoknak, hogy
 6088     I,  XXIII  |                    hogy Bercsényin kiütött a Szent Vida tánca.~Mindenki
 6089     I,  XXIII  |         katasztrófának kellett végbemenni. A fejedelem szobájában pedig
 6090     I,  XXIII  |                    volt.~Nemsokára előjött a szobából Jávorka, hidegvérét
 6091     I,  XXIII  |              kérdezé tőle Ocskay.~– Viszem a fővezérnek a fejedelemasszony
 6092     I,  XXIII  |              Ocskay.~– Viszem a fővezérnek a fejedelemasszony repülősós
 6093     I,  XXIII  |                  kérdezék egyre Jávorkától a többi urak.~Az íródiák vállat
 6094     I,  XXIII  |                   össze tudnak kocódni még a kecskeszőr fölött is.)~–
 6095     I,  XXIII  |            kecskeszőr fölött is.)~– De hát a tábori jelszó? – sürgölé
 6096     I,  XXIII  |                 sürgölé Ocskay.~– Úgy? Hát a generálisok nem mondták
 6097     I,  XXIII  |                   azt mondta, hogy „eb ura a fakó!”, a másik meg azt,
 6098     I,  XXIII  |                     hogy „eb ura a fakó!”, a másik meg azt, hogy „coki
 6099     I,  XXIII  |                  súgva mondá meg Ocskaynak a mai parolát.~– „Magad uram,
 6100     I,  XXIII  |                  nincs.”~Ocskay továbbadta a jelszót súgva, az alvezérek
 6101     I,  XXIII  |                  az alvezérek aztán vették a kalapjaikat, s nagy fejlógatva
 6102     I,  XXIII  |               énekli, s hangjánál van mind a kettő.~– Összekaptak egymással?~–
 6103     I,  XXIII  |             egymással?~– De meg egy kicsit a harmadikkal is.~– A fejedelemmel?~–
 6104     I,  XXIII  |                 kicsit a harmadikkal is.~– A fejedelemmel?~– Nem is mással.
 6105     I,  XXIII  |                       Nem is mással. Amint a fejedelem Bercsényinek megsúgta
 6106     I,  XXIII  |            fejedelem Bercsényinek megsúgta a tábori jelszót, Bercsényi
 6107     I,  XXIII  |                Bercsényitől nem fogadja el a parolát, mert nem ismeri
 6108     I,  XXIII  |          főhadvezérnek, s azzal megfordult a sarkán és kiment. Bercsényit
 6109     I,  XXIII  |                Bercsényit emiatt elfutotta a méreg. A fejedelem igazságot
 6110     I,  XXIII  |                  emiatt elfutotta a méreg. A fejedelem igazságot akart
 6111     I,  XXIII  |                     hogy hiszen igaz, hogy a szövetséges rendek nem tették
 6112     I,  XXIII  |        főhadvezérnek. Erre aztán „eltörött a mécsescserép”, Bercsényi
 6113     I,  XXIII  |           Bercsényi is el-kirohant, s most a vitustáncot járja herkulesi
 6114     I,  XXIII  |             herkulesi dühében: mintha csak a Nessus-ing ragadt volna
 6115     I,  XXIII  |                    Nessus-ing ragadt volna a testéhez. Ilyen semmiségeken
 6116     I,  XXIII  |                    semmiségeken fordul meg a világ sorja, patrónus uram.~–
 6117     I,  XXIII  |                       De éppen most, mikor a külföldi követek köztünk
 6118     I,  XXIII  |                    az alkudozásokra.~– Azt a bécsi udvari dámát láttam
 6119     I,  XXIII  |            Forgáchcsal. Aligha benne nincs a keze ebben a komédiában.~
 6120     I,  XXIII  |                   benne nincs a keze ebben a komédiában.~Ocskay is Ozmondára
 6121     I,  XXIII  |            jelenetek nagyon jók arra, hogy a fejedelmet megpuhítsák.~
 6122     I,  XXIII  |               fejedelmet megpuhítsák.~Maga a helyszűke is segített növelni
 6123     I,  XXIII  |              helyszűke is segített növelni a bajt. Valami nagy rezidenciában
 6124     I,  XXIII  |                    az ilyen összezördülést a fejedelem és tanácsosai
 6125     I,  XXIII  |                 Érsekújváron nem lehet azt a jégre eltenni. A különben
 6126     I,  XXIII  |                 lehet azt a jégre eltenni. A különben is kicsiny és ostromoktul
 6127     I,  XXIII  |                  van, azt mind elfoglalták a külföldi uraságok; az egyetlen
 6128     I,  XXIII  |                    egyetlen nagy épületbe, a franciskánusok kolostorában
 6129     I,  XXIII  |                   kolostorában összeszorul a fejedelem az udvarával és
 6130     I,  XXIII  |                  fejedelem az udvarával és a fővezéreivel. Az emeleten
 6131     I,  XXIII  |                  saját udvari személyzete, a másikon Eleonóra és udvarhölgyei;
 6132     I,  XXIII  |                  Eleonóra és udvarhölgyei; a földszinten tanyáznak Bercsényi
 6133     I,  XXIII  |             tanyáznak Bercsényi és Ocskay, a feleségükkel és cselédségökkel.
 6134     I,  XXIII  |               pilulásdobozokat hordva mind a két kezében, a hóna alatt
 6135     I,  XXIII  |                 hordva mind a két kezében, a hóna alatt meg azt a bizonyos
 6136     I,  XXIII  |              kezében, a hóna alatt meg azt a bizonyos veszedelmes lövőszerszámot;
 6137     I,  XXIII  |                   vágtat, mintha ő maga is a vitustáncot járná, de már
 6138     I,  XXIII  |                 már galoppban; minduntalan a fejedelemhez fut be, mintha
 6139     I,  XXIII  |                 Nincs talán elég gyógyszer a patikában a páciens számára?~–
 6140     I,  XXIII  |                 elég gyógyszer a patikában a páciens számára?~– Dehogy
 6141     I,  XXIII  |             számára?~– Dehogy nincs – szól a doktor, kihúzgálva egy csoport
 6142     I,  XXIII  |              kihúzgálva egy csoport üveget a zsebéből. – Ez itt az aqua
 6143     I,  XXIII  |                   Ez itt az aqua vitae, ez a vincetoxicum, ez a salmagundi,
 6144     I,  XXIII  |               vitae, ez a vincetoxicum, ez a salmagundi, ez a moschus,
 6145     I,  XXIII  |          vincetoxicum, ez a salmagundi, ez a moschus, ez a nostoc Paracelsi,
 6146     I,  XXIII  |               salmagundi, ez a moschus, ez a nostoc Paracelsi, ez a salamandra
 6147     I,  XXIII  |                  ez a nostoc Paracelsi, ez a salamandra theriacalis. –
 6148     I,  XXIII  |                    de mit használ mind, ha a páciens nem ereszti az embert
 6149     I,  XXIII  |                    az orvosságot, s ha ezt a lövőszerszámot felé fordítom,
 6150     I,  XXIII  |                    kapott ijedtében, mikor a férjét ilyen állapotban
 6151     I,  XXIII  |               egyik szobában az úr ejulál, a másikban az asszony cacchinnál:
 6152     I,  XXIII  |            másikban az asszony cacchinnál: a sok cseléd egyik ágytól
 6153     I,  XXIII  |                    sok cseléd egyik ágytól a másikhoz szaladgál, s szaporítja
 6154     I,  XXIII  |                    szaladgál, s szaporítja a confusiót, éppen azért voltam
 6155     I,  XXIII  |              confusiót, éppen azért voltam a fejedelemnél, hogy engedje
 6156     I,  XXIII  |                 emplastrum terbenedictumot a szívgödrére. De őfelsége
 6157     I,  XXIII  |                    egy új alak csatlakozék a konzíliumot tartó csoporthoz.
 6158     I,  XXIII  |                 Ocskay Lászlóné asszonyom. A fejedelemnő szobáiból jött
 6159     I,  XXIII  |          fejedelemnő szobáiból jött elő, s a férjét kereste.~– Ugyan,
 6160     I,  XXIII  |                 engedj meg nekem valamit – a fejedelemnő már beleegyezett.~–
 6161     I,  XXIII  |          beleegyezett.~– Mire adjam én még a placetumomat, ha a fejedelemnő
 6162     I,  XXIII  |                  én még a placetumomat, ha a fejedelemnő beleegyezett,
 6163     I,  XXIII  |                   valami nehéz kór bántja: a cselédnép nem tud mit tenni
 6164     I,  XXIII  |                engedd meg, hadd menjek oda a beteghez, talán én tudom
 6165     I,  XXIII  |                   Ocskay. Eszébe jutott az a sok keserű megbántás, amivel
 6166     I,  XXIII  |                 Nem jut eszébe az, hogy őt a fővezér megbántotta, csak
 6167     I,  XXIII  |                  ölelé.~Jávorka is értette a dolgot. Neki is sokszor
 6168     I,  XXIII  |             tréfával térdelt le előtte; de a tréfa mélyén komoly érzelem
 6169     I,  XXIII  |                  sohasem feledhette el ezt a szót!~Doktor Wolffius aztán
 6170     I,  XXIII  |          orvosságot milyen rendben adja be a betegnek, ha rá tudja azt
 6171     I,  XXIII  |                   azt bírni, hogy bevegye. A neveiket el ne felejtse.~–
 6172     I,  XXIII  |             meggyógyítaná egy jó szó, amit a fejedelem papirosra írna.~–
 6173     I,  XXIII  |                    írna.~– De ki merné ezt a fejedelemtől kérni, mostani
 6174     I,  XXIII  |                  mostani felindulásában?~– A tanácsosok bizonyára nem,
 6175     I,  XXIII  |                megkísértem.~Jávorka bement a fejedelemhez, s nemsokára
 6176     I,  XXIII  |                   Itt van az „aqua vitae”.~A fejedelem ezt a néhány sort
 6177     I,  XXIII  |                    vitae”.~A fejedelem ezt a néhány sort írta a lapra.~„
 6178     I,  XXIII  |           fejedelem ezt a néhány sort írta a lapra.~„Édes jó hívem.~Megengedj,
 6179     I,  XXIII  |             Rákóczi.”~– Csupa aranyból van a szíve – dörmögé Ocskay.~–
 6180     I,  XXIII  |                   Ocskay.~– De még ott van a „nostoc Paracelsi” is az
 6181     I,  XXIII  |                      Forgách elmegy rögtön a nagyszombati táborba.”~–
 6182     I,  XXIII  |                  mondá Ocskay, s elkísérte a feleségét Bercsényi szobája
 6183     I,  XXIII  |                   ajtón keresztül hangzott a fővezér görcsös nyavalygása,
 6184     I,  XXIII  |               fővezér görcsös nyavalygása, a harag és kín ordításaival
 6185     I,  XXIII  |                 Ilona belépett az ajtaján, a beteg az ágyán feküdt, a
 6186     I,  XXIII  |                   a beteg az ágyán feküdt, a falnak fordulva, s a két
 6187     I,  XXIII  |               feküdt, a falnak fordulva, s a két öklével ütötte a falat.
 6188     I,  XXIII  |                     s a két öklével ütötte a falat. Két hajdú meg egy
 6189     I,  XXIII  |              ablakfülkébe vonulva bámultak a betegre, tört székek, tépett
 6190     I,  XXIII  |             takarók tanúskodtak róla, hogy a dühöngő már mindent, ami
 6191     I,  XXIII  |                   dühöngő már mindent, ami a kezébe akadt, az ápolói
 6192     I,  XXIII  |                   s keszkenőjével megtörlé a kíntól izzadó arcot.~Ettől
 6193     I,  XXIII  |                    pillanatra magához tért a kór. Vértől elfutott szemeivel
 6194     I,  XXIII  |              Hányszor megsebesítette ő ezt a nőt meg ennek a férjét –
 6195     I,  XXIII  |       megsebesítette ő ezt a nőt meg ennek a férjét – a nyelvével! És
 6196     I,  XXIII  |                   nőt meg ennek a férjét – a nyelvével! És most íme utolérte
 6197     I,  XXIII  |            nyelvével! És most íme utolérte a nemezis őt is a nyelv sebesítette
 6198     I,  XXIII  |                   utolérte a nemezis őt is a nyelv sebesítette meg, a
 6199     I,  XXIII  |                   a nyelv sebesítette meg, a leggyilkolóbb fegyver, s
 6200     I,  XXIII  |                  fekszik bele, mint akinek a szíve házáig hatolt a döfés.~
 6201     I,  XXIII  |               akinek a szíve házáig hatolt a döfés.~Amíg az az asszony
 6202     I,  XXIII  |                  döfés.~Amíg az az asszony a homlokán tartotta a kezét,
 6203     I,  XXIII  |                asszony a homlokán tartotta a kezét, megszűntek a rángatózásai;
 6204     I,  XXIII  |               tartotta a kezét, megszűntek a rángatózásai; ennek a szelíd
 6205     I,  XXIII  |           megszűntek a rángatózásai; ennek a szelíd s bátor tekintete
 6206     I,  XXIII  |                  bátor tekintete megfékezé a feldühödött démont, ami
 6207     I,  XXIII  |             idegeinek urává tette magát.~– A fejedelemnő küldött ide
 6208     I,  XXIII  |                     S ütötte nehéz öklével a szívét, aminek a feldobogását
 6209     I,  XXIII  |                   öklével a szívét, aminek a feldobogását az öltönyön
 6210     I,  XXIII  |              keresztül lehetett látni. „Ez a kutya szív.”~– Megengedi
 6211     I,  XXIII  |            maradjak az ágya mellett, ahogy a fejedelemnő kívánja – szólt
 6212     I,  XXIII  |                fejedelemnő kívánja – szólt a türelmetlen beteghez Ilonka.~
 6213     I,  XXIII  |                    meri közel hozni hozzám a mérget? A kegyelmed kezéből
 6214     I,  XXIII  |               közel hozni hozzám a mérget? A kegyelmed kezéből majd beveszem.~–
 6215     I,  XXIII  |            enyémből, kegyelmes uram. Nincs a kegyelmed bajának orvosságra
 6216     I,  XXIII  |                   kegyelmed. Ráolvasással. A receptet a panaceához, amit
 6217     I,  XXIII  |                   Ráolvasással. A receptet a panaceához, amit én hoztam,
 6218     I,  XXIII  |                panaceához, amit én hoztam, a fejedelem írta.~– A fejedelem?
 6219     I,  XXIII  |                hoztam, a fejedelem írta.~– A fejedelem? Hát tud valamit
 6220     I,  XXIII  |                 fejedelem? Hát tud valamit a fejedelem arról, hogy van
 6221     I,  XXIII  |                  fejedelem arról, hogy van a világon egy ember, akit
 6222     I,  XXIII  |                     Olvassa kegyelmességed a választ erre a kérdésre.~–
 6223     I,  XXIII  |              kegyelmességed a választ erre a kérdésre.~– Ugyan mi receptet
 6224     I,  XXIII  |                 Ugyan mi receptet írhatott a fejedelem a bolondos Bercsényinek? „
 6225     I,  XXIII  |              receptet írhatott a fejedelem a bolondos Bercsényinek? „
 6226     I,  XXIII  |                kegyelmed.~S odatartá elébe a fejedelem levelét, s fél
 6227     I,  XXIII  |            fejedelem levelét, s fél karját a feje alá tevé, hogy a világosság
 6228     I,  XXIII  |               karját a feje alá tevé, hogy a világosság ellen fordulhasson.~
 6229     I,  XXIII  |                   ellen fordulhasson.~Amíg a levelet olvasta a beteg,
 6230     I,  XXIII  |                     Amíg a levelet olvasta a beteg, megszűntek tagjaiban
 6231     I,  XXIII  |          szomjepedéssel látszott elnyelni. A szemei megteltek könnyel.~
 6232     I,  XXIII  |              megfogta reszkető kezével azt a levelet, s bedugta az inge
 6233     I,  XXIII  |                   bedugta az inge alá: oda a szíve gödre fölé, halkan
 6234     I,  XXIII  |                  Ez talán kiszabadítja azt a kutya szívet a farkas fogai
 6235     I,  XXIII  |            kiszabadítja azt a kutya szívet a farkas fogai közül. – Most
 6236     I,  XXIII  |                 fázom.~Ilonka betakarta őt a medvebőrrel, ami a térdére
 6237     I,  XXIII  |            betakarta őt a medvebőrrel, ami a térdére volt vetve.~– Szüksége
 6238     I,  XXIII  |               fürdőkre; azoktól elmúlik ez a nervozitás.~– Igazán elmúlik?
 6239     I,  XXIII  |                     amit az orvos rendelt? A látásától is görcsöket kapok.
 6240     I,  XXIII  |                    asszonyom, hajigálja ki a medicinákat az ablakon.~–
 6241     I,  XXIII  |                     kegyelmes uram. Lássa, a doktornak is van büszkesége.
 6242     I,  XXIII  |                  váratlanul meglepetve. – „A doktor! Rúgkapálózva! A
 6243     I,  XXIII  |                    A doktor! Rúgkapálózva! A megsértett doktor! Nagyon
 6244     I,  XXIII  |                   Nagyon jó volt!”~S attól a kacagástól egyszerre lepattantak
 6245     I,  XXIII  |           kacagástól egyszerre lepattantak a vaskapcsok szívéről, amik
 6246     I,  XXIII  |                    ásított utána. Ez annak a jele, hogy a görcsök elmúltak.
 6247     I,  XXIII  |               utána. Ez annak a jele, hogy a görcsök elmúltak. Egészen
 6248     I,  XXIII  |           nyomorulttá lesz az ember, mikor a szíve megfájdul.~– Kivált
 6249     I,  XXIII  |                 szíve van.~– Hát melyik az a nagy szív?~– Az, amelyik
 6250     I,  XXIII  |                   okozza azt. Jó volna ezt a helyet elhagyni.~– Ha magamtól
 6251     I,  XXIII  |                   van, jól. Ok nélkül ment a fejembe a vér. A klimakterikus
 6252     I,  XXIII  |                   Ok nélkül ment a fejembe a vér. A klimakterikus esztendő
 6253     I,  XXIII  |               nélkül ment a fejembe a vér. A klimakterikus esztendő okozta.
 6254     I,  XXIII  |                   az érvágást tűrni: pedig a csízió azt tanácsolja.~–
 6255     I,  XXIII  |               valami fürdő kigyógyítja ezt a bajt egészen?~– Tapasztalásból
 6256     I,  XXIII  |              kegyelmedet. Legyen szószólóm a fejedelemnél. Köszönje meg
 6257     I,  XXIII  |                 Köszönje meg neki nevemben a küldött levelet. És azután
 6258     I,  XXIII  |                 hogy engedjen elmennem ide a közel pöstyéni fürdőbe,
 6259     I,  XXIII  |                megvirrad. Ott maradok, míg a fegyverszünet tart. Mikor
 6260     I,  XXIII  |                     rakja ide mellém sorba a doktor medicinás üvegeit,
 6261     I,  XXIII  |                   uramat. Igazán üdvözlöm.~A másik pillanatban már szunnyadt.~
 6262     I,  XXIII  |                     s ott is rendet hozott a betegápolás dolgába. Onnan
 6263     I,  XXIII  |         betegápolás dolgába. Onnan felment a fejedelemnőhöz, ott találta
 6264     I,  XXIII  |             találta Rákóczit, annak átadta a beteg fővezér izenetét,
 6265     I,  XXIII  |                    izenetét, amit megértve a fejedelem, nagy nyájasan
 6266     I,  XXIII  |                    nyájasan sodorgatta fel a bajuszát, s azt mondá Ocskaynénak:~–
 6267     I,  XXIII  |                 földről zarándokolni, mint a máriapócsi csodatevő szűzhöz.
 6268     I,  XXIII  |                    hogy Bercsényit rávette a pöstyéni fürdőbe félrevonulásra,
 6269     I,  XXIII  |               Bercsényi eltávolítása által a legnehezebbnek vélt akadály
 6270     I,  XXIII  |                    jelleme nem tartóztatná a fejedelmet, az hajlandóbb
 6271     I,  XXIII  |                 hajlandóbb volna elfogadni a császár békeföltételeit!
 6272     I,  XXIII  |                 békeföltételeit! Hallgatna a szelídítő suttogására egy
 6273     I,  XXIII  |              magában: „No, most már szabad a vásár!”~Rákóczi pedig azért
 6274     I,  XXIII  |                 Rákóczi pedig azért érezte a szívét meggyógyulva Bercsényi
 6275     I,  XXIV   |                                      XXIV. A „Spinnerin am Kreuz” előtt~
 6276     I,  XXIV   |                   Bécsből Aspremontnét is, a fejedelem testvérnénjét,
 6277     I,  XXIV   |               szeretett, s igen hallgatott a szavára. Talán két asszony
 6278     I,  XXIV   |                   Ocskay mindent megtudott a feleségétől, ami zárt ajtók
 6279     I,  XXIV   |                     ami zárt ajtók mögött, a legtitkosabb tanácskozásokban
 6280     I,  XXIV   |           ígéretekkel kecsegteti Wratislaw a fejedelmet, hogy tárja fel
 6281     I,  XXIV   |             mondott neki Franciaországról, a bukott fejedelmek ezen kórházáról.
 6282     I,  XXIV   |                fejedelmek ezen kórházáról. A külhatalmak követei milyen
 6283     I,  XXIV   |                 livre-rel van hátralékban, a fejedelem alig képes a háborút
 6284     I,  XXIV   |                     a fejedelem alig képes a háborút folytatni. Rézpénzeit
 6285     I,  XXIV   |                  folytatni. Rézpénzeit már a nemesség maga sem akarja
 6286     I,  XXIV   |                   vésetűt akarnak veretni. A magyar urak tele vannak
 6287     I,  XXIV   |                urak tele vannak panasszal. A nép zúgolódik a háború miatt.
 6288     I,  XXIV   |                 panasszal. A nép zúgolódik a háború miatt. Egyes vármegyék
 6289     I,  XXIV   |                   Hat vármegye reprezentál a jezsuiták ellen hozott törvény
 6290     I,  XXIV   |                ellen hozott törvény miatt. A vezérek között is nagy az
 6291     I,  XXIV   |          egyenetlenség. Sokan megunták már a kardjukat. Az a fehér ing (
 6292     I,  XXIV   |               megunták már a kardjukat. Az a fehér ing (Ozmonda albuma),
 6293     I,  XXIV   |                     Ozmonda albuma), amire a neveik fel vannak írva,
 6294     I,  XXIV   |                 neveik fel vannak írva, az a fehér zászló, mely a megadásra
 6295     I,  XXIV   |                    az a fehér zászló, mely a megadásra ád jelt. – S még
 6296     I,  XXIV   |                    könnyei, mint Eleonóra, a feleség, és Júlia, a testvér!
 6297     I,  XXIV   |             Eleonóra, a feleség, és Júlia, a testvér! Meg kell az ilyen
 6298     I,  XXIV   |                 kedvező volt, de nem annak a négyfolyamos ország címerének.~
 6299     I,  XXIV   |                   kisírt szemekkel jött ki a fejedelemnőtől Ozmonda Ocskay
 6300     I,  XXIV   |                   erdélyi fejedelemségről. A háború újra megindul. A
 6301     I,  XXIV   |                    A háború újra megindul. A fejedelemnőt visszaviszik
 6302     I,  XXIV   |                   már elutazott.~Ilonkának a szíve összeszorult erre
 6303     I,  XXIV   |                    szíve összeszorult erre a gondolatra. Egyszer elveszteni
 6304     I,  XXIV   |              elveszteni: azt hallani, hogy a boldogság napjai, hetei
 6305     I,  XXIV   |              Ozmonda, hideg lemondással. – A fejedelemnő zárdába vonul,
 6306     I,  XXIV   |                  vonul, és én vele megyek. A mi kettőnk küldetése ezen
 6307     I,  XXIV   |                  mi kettőnk küldetése ezen a világon megszűnt. Nem marad
 6308     I,  XXIV   |                  Nem marad hátra más, mint a másvilágról gondolkoznunk. –
 6309     I,  XXIV   |                   maradhatsz, és őrizheted a magad szerelmesét a balsors
 6310     I,  XXIV   |              őrizheted a magad szerelmesét a balsors minden zivataraitól,
 6311     I,  XXIV   |               fogják. – Az egyikünknek jut a hideg ég, a másikunknak
 6312     I,  XXIV   |                egyikünknek jut a hideg ég, a másikunknak a forró pokol:
 6313     I,  XXIV   |                    hideg ég, a másikunknak a forró pokol: az édes, biztos
 6314     I,  XXIV   |                   édes, biztos földet mind a ketten elveszítettük.~Ilonka
 6315     I,  XXIV   |               Ocskay –, csak azt nem, hogy a grófnő apácává akar lenni.
 6316     I,  XXIV   |          Jávorkától.~Éppen odatoppant erre a szóra az emlegetett.~– Az
 6317     I,  XXIV   |                 ember abból akarja letenni a remeket, hogy miként titkolja
 6318     I,  XXIV   |                  Ki sem szabad mondani azt a szót, hogy eltörött a békepipa.
 6319     I,  XXIV   |                  azt a szót, hogy eltörött a békepipa. Mindnyájan a legvastagabb
 6320     I,  XXIV   |            eltörött a békepipa. Mindnyájan a legvastagabb barátságban
 6321     I,  XXIV   |         legvastagabb barátságban maradunk. A bécsi követek nem szakítják
 6322     I,  XXIV   |           hazamennek újabb instrukciókért. A fejedelemnő nem azért megy
 6323     I,  XXIV   |                 innen, hogy újra folytassa a keserves fogságát, hanem
 6324     I,  XXIV   |                    csehországi fürdőben, s a cseh kancellár úr őkegyelmessége
 6325     I,  XXIV   |                    elkíséri őt odáig. Csak a „viszontlátásig” vesznek
 6326     I,  XXIV   |               búcsút. Mindenki marad abban a hitben, hogy a béke meg
 6327     I,  XXIV   |                 marad abban a hitben, hogy a béke meg lesz kötve, s a
 6328     I,  XXIV   |                   a béke meg lesz kötve, s a méltsás urak osztogathatják
 6329     I,  XXIV   |               osztogathatják egymás között a tárnokmesteri, főpohárnoki,
 6330     I,  XXIV   |               főlovászmesteri hivatalokat, a főispánságokat meg a donációkat,
 6331     I,  XXIV   |          hivatalokat, a főispánságokat meg a donációkat, amikből kegyelmedet,
 6332     I,  XXIV   |            fejedelemnő elutazik, kegyelmed a maga ezredével ismét kísérni
 6333     I,  XXIV   |              ezredével ismét kísérni fogja a határig – de a feleségét
 6334     I,  XXIV   |               kísérni fogja a határig – de a feleségét nem viszi ám magával, –
 6335     I,  XXIV   |                 onnan, ki tudja, hová lesz a menetele!~Úgy lett; mindenkinek
 6336     I,  XXIV   |              mindenkinek azt mondták, hogy a fejedelemnő fürdőre megy.
 6337     I,  XXIV   |                     Körös-körül temető itt a környék!~Ocskay is megkapta
 6338     I,  XXIV   |                környék!~Ocskay is megkapta a parancsot, hogy dandárját
 6339     I,  XXIV   |                   kísérni fogja Eleonórát.~A fejedelemnő mindenkitől
 6340     I,  XXIV   |                menjen haza az anyjához meg a kisfiához, „hiszen még látjuk
 6341     I,  XXIV   |                    visszahozod még egyszer a fejedelemnőt? – kérdezé
 6342     I,  XXIV   |             fejedelemnőt? – kérdezé Ilonka a férjétől, mikor egyedül
 6343     I,  XXIV   |                    maradtak.~– Abban töröm a fejemet, de akkor tudom,
 6344     I,  XXIV   |                    akkor számára is hozták a felnyergelt paripát.~Jávorka
 6345     I,  XXIV   |               felnyergelt paripát.~Jávorka a fejedelemnő poggyászos szekereire
 6346     I,  XXIV   |            szekereire felügyelni küldetett a kísérettel. Azok jó előre
 6347     I,  XXIV   |                  hogy hamarább érkezzenek.~A fejedelem egész a bajor
 6348     I,  XXIV   |              érkezzenek.~A fejedelem egész a bajor sáncig elkísérte a
 6349     I,  XXIV   |                   a bajor sáncig elkísérte a feleségét. Ugyanaz a kapitányi
 6350     I,  XXIV   |             elkísérte a feleségét. Ugyanaz a kapitányi egyenruha volt
 6351     I,  XXIV   |          idejövetelekor tréfásan meglepte. A sánchoz érve leszállt a
 6352     I,  XXIV   |                    A sánchoz érve leszállt a lováról, odament a hintóhoz,
 6353     I,  XXIV   |                leszállt a lováról, odament a hintóhoz, s még egyszer
 6354     I,  XXIV   |              egyszer megölelte, megcsókolá a fejedelemasszonyt. „A viszontlátásig.”~
 6355     I,  XXIV   |           megcsókolá a fejedelemasszonyt. „A viszontlátásig.”~A gyermekeiről
 6356     I,  XXIV   |     fejedelemasszonyt. „A viszontlátásig.”~A gyermekeiről nem szólt hozzá.
 6357     I,  XXIV   |                    nem szólt hozzá. Hiszen a fejedelemasszony nem azokhoz
 6358     I,  XXIV   |                   megy most.~Azután, amint a hintó tovább gördült, a
 6359     I,  XXIV   |                    a hintó tovább gördült, a fejedelem felhágott a bajor
 6360     I,  XXIV   |             gördült, a fejedelem felhágott a bajor sáncra, ahonnan húsz
 6361     I,  XXIV   |                    húsz év előtt bombázták a török várműveket, s az ember
 6362     I,  XXIV   |                    jól, hogy ami ott abban a porfellegben eltávozik,
 6363     I,  XXIV   |                 ezt meg az arcáról.~Ocskay a fejedelemnő hintaja mellett
 6364     I,  XXIV   |                lovagolva visszanézett erre a messze kimagasló alakra,
 6365     I,  XXIV   |                  csak távolból, valahonnan a karámok közül, megszólalt
 6366     I,  XXIV   |                  karámok közül, megszólalt a tárogató, s elkezdte hangoztatni
 6367     I,  XXIV   |                Repülj, fecském, ablakára!” A mélabús dallam végigringott
 6368     I,  XXIV   |                mélabús dallam végigringott a puszta rónán, síró, panaszló,
 6369     I,  XXIV   |                hangjaival. Ocskay leborult a lova nyakára, s úgy sírt,
 6370     I,  XXIV   |                   gyermek. Mikor letörülte a könnyeit, hátratekintett
 6371     I,  XXIV   |                  még akkor is úgy állt ott a sánctetőn, mint elébb, karjait
 6372     I,  XXIV   |                    elkeserülten kirántotta a kardját hüvelyéből Ocskay,
 6373     I,  XXIV   |                    előtte, nagyokat vágott a levegőbe, s azzal előrevágtatott,
 6374     I,  XXIV   |                    amíg Jávorkát utolérte.~A tárogató dala még odáig
 6375     I,  XXIV   |                ifjúnak Ocskay. – Nem fáj-e a szíved?~– Az enyimnek nincs
 6376     I,  XXIV   |                   még egyszer visszahozzuk a fejedelemasszonyt?~Jávorka
 6377     I,  XXIV   |                Szakolcáig feljutottak. Ott a határszélen a vallon kommendáns
 6378     I,  XXIV   |             feljutottak. Ott a határszélen a vallon kommendáns jött a
 6379     I,  XXIV   |                   a vallon kommendáns jött a hintók elé, hogy a magyar
 6380     I,  XXIV   |                    jött a hintók elé, hogy a magyar kíséretet felváltsa.
 6381     I,  XXIV   |              felváltsa. Ocskay búcsút vett a fejedelemnőtől, s azt a
 6382     I,  XXIV   |                    a fejedelemnőtől, s azt a magyarok közül ezentúl már
 6383     I,  XXIV   |                    volt az utasítása, hogy a fegyverszünet végéig maradjon
 6384     I,  XXIV   |                végéig maradjon dandárjával a határszéli Szakolca alatt.
 6385     I,  XXIV   |                  valami tíz nap volt hátra a fegyverszünetből.~Ezalatt
 6386     I,  XXIV   |                   még egyszer visszahozzuk a fejedelemasszonyt?~– Igenis:
 6387     I,  XXIV   |                    feleltél akkor mindjárt a kérdésemre?~– Azt gondoltam,
 6388     I,  XXIV   |                    valami bolondságon töri a fejét kegyelmed.~– Miféle
 6389     I,  XXIV   |                  erőszakhoz nyúlni, amikor a fejedelemnő maga jószántából
 6390     I,  XXIV   |             tetszik ennek?~– Nem ám. Amint a fejedelemnő megérkezett
 6391     I,  XXIV   |                 rögtön strázsát állítottak a palotája elé; de nem azért,
 6392     I,  XXIV   |           követelték az átalagokat, amiket a fejedelem sárosi várából
 6393     I,  XXIV   |                    sárosi várából hozatott a neje számára. Mondtam nekik,
 6394     I,  XXIV   |                  való az az eldugott pénz? A cseh népet insurgáltatni!
 6395     I,  XXIV   |           Csehországban nagy respektus van a lázadó asszonyok ellenében.~–
 6396     I,  XXIV   |             kellett volna az erőszak ellen a fejedelem nevében.~– Hát
 6397     I,  XXIV   |                   mondani?”~– Visszahozzuk a fejedelemnőt. Ők megszegték
 6398     I,  XXIV   |                fejedelemnőt. Ők megszegték a fegyverszünetet.~– Csak
 6399     I,  XXIV   |            alattomban.~– Meg van nehezítve a dolog. A fejedelemnő Karlsbadban,
 6400     I,  XXIV   |                 Meg van nehezítve a dolog. A fejedelemnő Karlsbadban,
 6401     I,  XXIV   |                   fejedelemnő Karlsbadban, a fiai meg Bécsben. Egyik
 6402     I,  XXIV   |                    fiai meg Bécsben. Egyik a másik helyett kezes.~– Elhozzuk
 6403     I,  XXIV   |             helyett kezes.~– Elhozzuk mind a hármat.~Jávorka a fejét
 6404     I,  XXIV   |            Elhozzuk mind a hármat.~Jávorka a fejét csóválta.~– Akkor
 6405     I,  XXIV   |                 ide fogják aztán adni mind a hármat.~– Akárhová srófolom
 6406     I,  XXIV   |                  húzta magához Jávorkát, s a fülébe súgta:~– Elfogjuk
 6407     I,  XXIV   |                    súgta:~– Elfogjuk magát a császárt.~Jávorka összerázkódott.~–
 6408     I,  XXIV   |                  Jávorka összerázkódott.~– A hideg borzongatja végig
 6409     I,  XXIV   |                    hideg borzongatja végig a hátamat.~– Ha elmondom,
 6410     I,  XXIV   |                   bevitte magához Jávorkát a belső szobájába, bezárva
 6411     I,  XXIV   |                  múlva Jávorka visszajött, a szemei villogtak, az arca
 6412     I,  XXIV   |                     három szál bajusz volt a szája fölött, azt pödörgette
 6413     I,  XXIV   |                     Még volt egy hét hátra a fegyverszünetből; abba még
 6414     I,  XXIV   |       fegyverszünetből; abba még beleesett a János napi vásár. – Még
 6415     I,  XXIV   |              messze földről felgyülekezett a népség, kinek eladója, kinek
 6416     I,  XXIV   |                    kinek vennivalója volt, a városon kívül utcasarokra
 6417     I,  XXIV   |                   sátorok alatt válogattak a kerek világ drágaságaiban;
 6418     I,  XXIV   |                drágaságaiban; s kirakhatta a távolról hozottat. Kapható
 6419     I,  XXIV   |            távolról hozottat. Kapható volt a bécsi vásáron a hollandi
 6420     I,  XXIV   |               Kapható volt a bécsi vásáron a hollandi aranybrokáttól
 6421     I,  XXIV   |                    hollandi aranybrokáttól a pukovai halináig s a velencei
 6422     I,  XXIV   |        aranybrokáttól a pukovai halináig s a velencei ötvösmunkától a
 6423     I,  XXIV   |                   a velencei ötvösmunkától a pozsonyi mézesbábig minden.~
 6424     I,  XXIV   |                    mézesbábig minden.~Erre a vásárra különösen sok marhát
 6425     I,  XXIV   |                   megszokott alakok voltak a gulyások, a csikósok a maguk
 6426     I,  XXIV   |                  alakok voltak a gulyások, a csikósok a maguk népies
 6427     I,  XXIV   |              voltak a gulyások, a csikósok a maguk népies viseleteikben,
 6428     I,  XXIV   |                 rájuk lehetett ismerni már a gulyáikról: ez a széles
 6429     I,  XXIV   |               ismerni már a gulyáikról: ez a széles piros szegélyű szűr
 6430     I,  XXIV   |                  piros szegélyű szűr azzal a nagykarimás kalappal Göcsejből
 6431     I,  XXIV   |                kalappal Göcsejből jött; az a fekete fürtösgubájú, a magas
 6432     I,  XXIV   |                  az a fekete fürtösgubájú, a magas karimátlan csákóval,
 6433     I,  XXIV   |                 magas karimátlan csákóval, a Sárrétről való.~A vásáros
 6434     I,  XXIV   |                csákóval, a Sárrétről való.~A vásáros népen kívül természetesen
 6435     I,  XXIV   |                   ez idő szerint nevezetes a jól organizált koldustestületéről.
 6436     I,  XXIV   |                    criminalcodexszel, mely a koldusok hercege által szigorúan
 6437     I,  XXIV   |           mesterséget kultivál. Itt vannak a „fopper”-ek, akik dühös
 6438     I,  XXIV   |                kezeiken lánc; egyik társuk a láncnál fogva vezeti őket,
 6439     I,  XXIV   |               harapni akarnak. – Azok ott, a lerongyolt török jelmezben,
 6440     I,  XXIV   |                  beragasztott fél szemmel, a török fogságból megszabadult „
 6441     I,  XXIV   |                 harmincöt esztendeje, hogy a törökök Ausztriából legutoljára
 6442     I,  XXIV   |             legutoljára fogságra hajtották a népet, mint a csordát; hanem
 6443     I,  XXIV   |                    hajtották a népet, mint a csordát; hanem azért a „
 6444     I,  XXIV   |                mint a csordát; hanem azért a „laszner”-ek még mindig
 6445     I,  XXIV   |                  szavakat vegyítenek. Akik a járó-kelő nép útjába kiülnek,
 6446     I,  XXIV   |                   nép útjába kiülnek, azok a „zikiss”-ek: a szegény vakok,
 6447     I,  XXIV   |               kiülnek, azok a „zikiss”-ek: a szegény vakok, akik nem
 6448     I,  XXIV   |                talán ide se találtak volna a vásárba. A „grandmer”-ek,
 6449     I,  XXIV   |                  találtak volna a vásárba. A „grandmer”-ek, a hamis nyavalyatörősek
 6450     I,  XXIV   |                  vásárba. A „grandmer”-ek, a hamis nyavalyatörősek veszedelmes
 6451     I,  XXIV   |                  veszedelmes versenytársai a „seffer”-eknek, akiknek
 6452     I,  XXIV   |                     seffer”-eknek, akiknek a tudományuk abból áll, hogy
 6453     I,  XXIV   |                    arisztokráciát képeznek a grémiumban a „kamdirer”-
 6454     I,  XXIV   |       arisztokráciát képeznek a grémiumban a „kamdirer”-ek, akik tönkrejutott
 6455     I,  XXIV   |                   igen szépen tudnak sírni a viszontagságaik elmesélése
 6456     I,  XXIV   |      viszontagságaik elmesélése mellett. – A „beghárd”-ok mesterségéhez
 6457     I,  XXIV   |                  az ájtatos rimánkodást, s a cordáikról bokáig lecsüggő
 6458     I,  XXIV   |           mindegyik szem egy-egy dió. Azok a diók pedig ólommal vannak
 6459     I,  XXIV   |                  segítség olyankor, amikor a beghárdot az alkalmatlankodó
 6460     I,  XXIV   |                   és azzal rokon népe, még a szomszédból is, de messze
 6461     I,  XXIV   |              messze földről is összecsődül a János-fővételi búcsúra a
 6462     I,  XXIV   |                   a János-fővételi búcsúra a félkézkalmárok mindenféle
 6463     I,  XXIV   |         félkézkalmárok mindenféle fajtája, a cigányok sem maradnak el.~
 6464     I,  XXIV   |                    az országúton, mankóval a hónuk alatt a sánta-bénák,
 6465     I,  XXIV   |                     mankóval a hónuk alatt a sánta-bénák, boton vezetve
 6466     I,  XXIV   |                 sánta-bénák, boton vezetve a vakok, targoncán tolatva
 6467     I,  XXIV   |                   vakok, targoncán tolatva a nyavalyatörősök: együtt
 6468     I,  XXIV   |              nyavalyatörősök: együtt velük a medvetáncoltató, dudanyekegtető
 6469     I,  XXIV   |      medvetáncoltató, dudanyekegtető oláh, a szent éneket gajdoló vénasszony,
 6470     I,  XXIV   |                 előtte egy pár rossz gebe, a szekér echója alól sebekkel
 6471     I,  XXIV   |               karokat, lábakat lógatnak ki a benn ülő lázárok; a csoport
 6472     I,  XXIV   |            lógatnak ki a benn ülő lázárok; a csoport közepén pedig ordas
 6473     I,  XXIV   |               ordas szamárvemhén parádézik a díszes társaság vezére,
 6474     I,  XXIV   |                    díszes társaság vezére, a kápzsáló barát: piszoktól
 6475     I,  XXIV   |                    piszoktól ragadó kámzsa a termetén, nagy olvasó a
 6476     I,  XXIV   |                    a termetén, nagy olvasó a cordáján, a kezében roppant
 6477     I,  XXIV   |                    nagy olvasó a cordáján, a kezében roppant crucifixus.
 6478     I,  XXIV   |                   idegen vásáros nép téved a közelükbe, akkor a barát
 6479     I,  XXIV   |                   téved a közelükbe, akkor a barát előáll prédikálni,
 6480     I,  XXIV   |                minden nemzet megtalálhatja a magáét. Keverve van a prédikáció
 6481     I,  XXIV   |        megtalálhatja a magáét. Keverve van a prédikáció latinnal, tóttal,
 6482     I,  XXIV   |              csőcselék mind Ocskay embere. A legvakmerőbb fickók, aminőket
 6483     I,  XXIV   |                    aminőket csak Andrássy, a barátvezér siserahadából
 6484     I,  XXIV   |                  ki lehetett válogatni. Az a barát, aki ott a többinek
 6485     I,  XXIV   |             válogatni. Az a barát, aki ott a többinek prédikál: az meg
 6486     I,  XXIV   |                 hisz mind gyalog vannak, s a mankó nem fegyver. Hanem
 6487     I,  XXIV   |                  nem fegyver. Hanem azokon a szekereken, amikről a csalfa
 6488     I,  XXIV   |               azokon a szekereken, amikről a csalfa sebmutogatók lógatják
 6489     I,  XXIV   |                   sebmutogatók lógatják le a lábaikat, kardok vannak
 6490     I,  XXIV   |            lábaikat, kardok vannak eldugva a gyékény alá; a szűrujjában,
 6491     I,  XXIV   |              vannak eldugva a gyékény alá; a szűrujjában, a koldusiszákban
 6492     I,  XXIV   |                gyékény alá; a szűrujjában, a koldusiszákban töltött mordály
 6493     I,  XXIV   |                   töltött mordály lappang, a koldusbot végére egy perc
 6494     I,  XXIV   |                    alatt fel lehet rántani a fokos vasát, s akkor az
 6495     I,  XXIV   |            mindjárt fegyver. Azután meg az a kétszáz csikó, amit a búcsújárók
 6496     I,  XXIV   |                   az a kétszáz csikó, amit a búcsújárók előtt hajt a
 6497     I,  XXIV   |                    a búcsújárók előtt hajt a vásárra tizenkét csikós,
 6498     I,  XXIV   |              vénasszony fokost, kardot kap a kezébe, felkap a lovára
 6499     I,  XXIV   |                kardot kap a kezébe, felkap a lovára szőrén, s akkor aztán
 6500     I,  XXIV   |                    ők tudják, mit tesznek.~A vásártér és a Favorita-kert