bold = Main text
      Kötet, fezejet                                              grey = Comment text

10001    II,  VIII   |                tennivalója – monda Jávorka a három társának. – Te, Rácz
10002    II,  VIII   |                     Rácz Miska, visszamégy a német táborba, s ott ólálkodod
10003    II,  VIII   |                   éppen úgy megcsalt, mint a hazáját. Meglehet, hogy
10004    II,  VIII   |                    hazáját. Meglehet, hogy a lelke nem hagyja nyugodni.
10005    II,  VIII   |                  angyal még kiimádkozza őt a pokolból is. Valamennyi
10006    II,  VIII   |                    is. Valamennyi szentjei a paradicsomnak meg nem védik
10007    II,  VIII   |                paradicsomnak meg nem védik a fejét, az az egy talán!
10008    II,  VIII   |                      kiálta egyszerre mind a három elszörnyedve.~– Leginkább
10009    II,  VIII   |                 Hiszen csak be kell kötnie a koszorúját! Én leghamarább
10010    II,  VIII   |                     Senki más ne segéljen!~A holdvilágnál négy lovag
10011    II,  VIII   |                    négy különböző irányban a rónán, egymást elhagyva.~
10012    II,  IX     |                                        IX. A feltalált régi jó barát~
10013    II,  IX     |                huszárt adott melléje, akik a hintaját kísérjék; Ocskay
10014    II,  IX     |                 kísérjék; Ocskay restellte a kíséretet, s borravalókkal
10015    II,  IX     |                  borravalókkal serkentette a postakocsisokat a gyorsabb
10016    II,  IX     |              serkentette a postakocsisokat a gyorsabb haladásra, hogy
10017    II,  IX     |                   gyorsabb haladásra, hogy a kísérőit elhagyhassa magától:
10018    II,  IX     |                   ért jobbadára, mert azok a gebéikkel el-elmaradoztak,
10019    II,  IX     |               hagyhatta el azonban magától a kirendelt fullajtárt, akinek
10020    II,  IX     |                 fullajtárt, akinek az volt a rendeltetése, hogy a kocsija
10021    II,  IX     |                  volt a rendeltetése, hogy a kocsija előtt lovagoljon,
10022    II,  IX     |                előtte minden város. Azokat a lyukakat ott a kőfalba az
10023    II,  IX     |               város. Azokat a lyukakat ott a kőfalba az ő ágyútekéi ütötték,
10024    II,  IX     |                    ő ágyútekéi ütötték, az a kormos váromladék az ő keresztfia.
10025    II,  IX     |                   ő keresztfia. Itt van az a török sánc, amit ő lóháton
10026    II,  IX     |                   ablakába ő maga tűzte ki a zászlót. Hát ez a szép kastély
10027    II,  IX     |                 tűzte ki a zászlót. Hát ez a szép kastély itt Petronellán!
10028    II,  IX     |             Petronellán! Ahol zsákra rakta a római kincsek közül, ami
10029    II,  IX     |             aranyból volt. Ne köszönje meg a szállást? Ott van a nagy
10030    II,  IX     |                    meg a szállást? Ott van a nagy római kapu, a régi
10031    II,  IX     |                 Ott van a nagy római kapu, a régi Carnunthum romjain,
10032    II,  IX     |                 wieder.” Most is olvasható a jó messzeségből is. Jó volna,
10033    II,  IX     |                    annál sűrűbben fogadták a táj emlékei. Itt a mező,
10034    II,  IX     |                fogadták a táj emlékei. Itt a mező, ahol kétszeres erővel
10035    II,  IX     |                 ütközetben; ott kelepelnek a Dunán a malmok, amiken ő
10036    II,  IX     |                     ott kelepelnek a Dunán a malmok, amiken ő gyaloghadait
10037    II,  IX     |                  gyaloghadait áthozta. Itt a várkapu, amire a császári
10038    II,  IX     |              áthozta. Itt a várkapu, amire a császári kegyleveleket török
10039    II,  IX     |           felszegezte. Azok az erdők, azok a vadaskertek mind ismerik
10040    II,  IX     |                    reszketett az ő nevének a hallásától, mint a földindulástól.~
10041    II,  IX     |                 nevének a hallásától, mint a földindulástól.~Vajon reszketnek-e
10042    II,  IX     |               megláthatá, szemközt jött rá a császári delizsánc.~Azazhogy
10043    II,  IX     |                    Azazhogy jött volna, ha a nagy sárban meg nem akadt
10044    II,  IX     |                sárban meg nem akadt volna; a négy lova közül az egyik,
10045    II,  IX     |                   közül az egyik, mégpedig a nyerges, kidőlt a hámból,
10046    II,  IX     |                 mégpedig a nyerges, kidőlt a hámból, s hiába biztatták,
10047    II,  IX     |                  csak nem kelt föl többet.~A keserves szakkermentírozás
10048    II,  IX     |         szakkermentírozás alatt odaérkezik a posta-gyorsszekérhez Ocskay
10049    II,  IX     |       posta-gyorsszekérhez Ocskay hintaja. A postaszekérnek is volt fullajtárja.
10050    II,  IX     |                 rajta; ami arra való, hogy a szemközt jövők messziről
10051    II,  IX     |                  messziről meglássák, hogy a postaszekér jön, s jó igyekezettel
10052    II,  IX     |                kitérjenek előle, ne várják a trombitaszót. Azonkívül
10053    II,  IX     |                 sárga bokrétás bőrkalapja.~A postafullajtár megállítá
10054    II,  IX     |              kocsiját.~– Ki kell fogni azt a nyergest szaporán!~Mert
10055    II,  IX     |                    Mert abban az időben az a privilégiuma volt az osztrák
10056    II,  IX     |                     hogy ha valahol kidőlt a lova az útban, a legelső
10057    II,  IX     |                    kidőlt a lova az útban, a legelső azon jövő utastól
10058    II,  IX     |                    utastól elvehette annak a lovát.~Ocskay fullajtárja
10059    II,  IX     |                  fullajtárja ellentmondott a parancsolatnak.~– Én egy
10060    II,  IX     |                    generálist viszek!~– Ha a Szent Kristófot viszed,
10061    II,  IX     |            Kristófot viszed, sem bánom én: a posta az első úr a világon.
10062    II,  IX     |               bánom én: a posta az első úr a világon. Ide azzal a lóval!~
10063    II,  IX     |                    úr a világon. Ide azzal a lóval!~A másik fullajtár
10064    II,  IX     |                világon. Ide azzal a lóval!~A másik fullajtár még magasabbra
10065    II,  IX     |            fullajtár még magasabbra emelte a hangját.~– Abban a hintóban
10066    II,  IX     |                  emelte a hangját.~– Abban a hintóban Ocskay László generális
10067    II,  IX     |                  László generális ül.~Erre a névre – vesd el magad! –
10068    II,  IX     |                vesd el magad! – megfordítá a lovát a postai fullajtár,
10069    II,  IX     |                magad! – megfordítá a lovát a postai fullajtár, s otthagyva
10070    II,  IX     |              postai fullajtár, s otthagyva a postát, delizsáncot, ráhasalt
10071    II,  IX     |              postát, delizsáncot, ráhasalt a lova nyakára, s a két nagy
10072    II,  IX     |                 ráhasalt a lova nyakára, s a két nagy csizmával oldalba
10073    II,  IX     |               csizmával oldalba ösztökélve a gabancsát, elcafolt Bécs
10074    II,  IX     |                 volna. Hiába kiabált utána a másik fullajtár, hogy ne
10075    II,  IX     |                   ne szaladjon, hiszen nem a kurucvezér, hanem császári
10076    II,  IX     |                    akkor ilyen hatása volt a nevének.~– Hanem mármost
10077    II,  IX     |              mármost mégis jó lesz bevárni a társzekeret – tanácsolá
10078    II,  IX     |                    társzekeret – tanácsolá a fullajtár Ocskaynak –, mert
10079    II,  IX     |           fullajtár Ocskaynak –, mert majd a vámnál egy kicsit akadékoskodni
10080    II,  IX     |                  Ocskay László megtartotta a jó magyar szokást, hogy
10081    II,  IX     |              mindezek nélkül nem ér semmit a földi élet. Azután meg a
10082    II,  IX     |                   a földi élet. Azután meg a parádéhoz való öltözetek
10083    II,  IX     |                 Társzekér kellett azoknak.~A németnek pedig már akkor
10084    II,  IX     |                 pedig már akkor megvolt az a rossz szokása, hogy a vámsorompónál
10085    II,  IX     |                   az a rossz szokása, hogy a vámsorompónál mindenbe beleütögette
10086    II,  IX     |                beleütögette az orrát azzal a kérdéssel, hogy „Nix mautbares?”,
10087    II,  IX     |              kenyeret az be nem hagy vinni a vámon. Azért jó lesz, ha
10088    II,  IX     |                   vámon. Azért jó lesz, ha a szekér egyszerre megy át
10089    II,  IX     |                   szekér egyszerre megy át a sorompón a hintóval: talán
10090    II,  IX     |               egyszerre megy át a sorompón a hintóval: talán itt is lesz
10091    II,  IX     |                   rég volt még, mikor ezen a vámsorompón Ocskay Lászlót
10092    II,  IX     |                eresztették nagy sietséggel a jó vámos urak, pedig ugyancsak
10093    II,  IX     |              előttük szépen, s tűrni, hogy a vámos őrmester bedugja a
10094    II,  IX     |                   a vámos őrmester bedugja a fejét a hintóablakon, s
10095    II,  IX     |                   őrmester bedugja a fejét a hintóablakon, s megnézi
10096    II,  IX     |                    hintóablakon, s megnézi a bennülőt keményen, s megtapogatja
10097    II,  IX     |                   keményen, s megtapogatja a tenyerével a mellét meg
10098    II,  IX     |                  megtapogatja a tenyerével a mellét meg a hasát, hogy
10099    II,  IX     |                    tenyerével a mellét meg a hasát, hogy igazi-e, nincs
10100    II,  IX     |            veszedelmes szándékkal forgatja a kezében azt a hosszú nyársat,
10101    II,  IX     |          szándékkal forgatja a kezében azt a hosszú nyársat, amivel a
10102    II,  IX     |                   a hosszú nyársat, amivel a becsomagolt málhákba szokás
10103    II,  IX     |                    László tábornok vagyok.~A vámos nagyot nézett mérgesen.~–
10104    II,  IX     |                  mérgesen.~– Ah! Das könnt a jeder sagen! Miért nem mondja
10105    II,  IX     |                  nem mondja mindjárt, hogy a kínai császár? Sok gauklert
10106    II,  IX     |         szerencsénk. Csak tessék kiszállni a hintóból, és bejönni a vámházhoz.~
10107    II,  IX     |           kiszállni a hintóból, és bejönni a vámházhoz.~Jaj, hogy viszketett
10108    II,  IX     |            vámházhoz.~Jaj, hogy viszketett a tenyere Ocskay Lászlónak!~
10109    II,  IX     |           kiszabadította egy vámtiszt, aki a vámházból előjött, s az
10110    II,  IX     |                 valami ismerősöm? S akinek a szava olyan sokat nyom.
10111    II,  IX     |                  lehet az?~– Hát az biz az a „Fehér Angyal”.~Ocskay elnevette
10112    II,  IX     |                    kocsmárosa. Ide szoktak a magyarországi urak szállni,
10113    II,  IX     |                   otthon érzik magukat. Ez a derék, élelmes polgár előre
10114    II,  IX     |              polgár előre meg szokta tudni a lesbe állított szolgáitól,
10115    II,  IX     |                  Bécs felé, s kimegy eléje a vámig; ott ráteszi a kezét,
10116    II,  IX     |                 eléje a vámig; ott ráteszi a kezét, nem hagyja a többi
10117    II,  IX     |                ráteszi a kezét, nem hagyja a többi belvárosi vendégfogadósoknak
10118    II,  IX     |                    számmal vannak Bécsben: a „Veres Kakas”, az „Arany
10119    II,  IX     |                   Arany Bárány”, aztán meg a „Három Nyúl”, a „Zörgettyű”,
10120    II,  IX     |                  aztán meg a „Három Nyúl”, a „Zörgettyű”, a „Sárga Sas”,
10121    II,  IX     |                Három Nyúl”, a „Zörgettyű”, a „Sárga Sas”, a „Veres Tető”,
10122    II,  IX     |                 Zörgettyű”, a „Sárga Sas”, a „Veres Tető”, mind előkelő
10123    II,  IX     |                ezek közt csak legtöbbet ér a „Fehér Angyal” a Görög utcában,
10124    II,  IX     |              legtöbbet ér a „Fehér Angyal” a Görög utcában, ami még mind
10125    II,  IX     |                Görög utcában, ami még mind a mai napig fennáll.~Hiszen
10126    II,  IX     |                  tessék bízvást előremenni a „Fehér Angyal”-ba – nyugtatá
10127    II,  IX     |                  ba – nyugtatá meg Ocskayt a vámtiszt –, a korcsmáros
10128    II,  IX     |                  meg Ocskayt a vámtiszt –, a korcsmáros úr majd itt marad,
10129    II,  IX     |          korcsmáros úr majd itt marad, míg a társzekeret megvizsgáljuk:
10130    II,  IX     |                   lesz, azt majd teljesíti a korcsmáros úr, s beszámol
10131    II,  IX     |                  korcsmáros úr, s beszámol a bollétával.~– No, hát az
10132    II,  IX     |                 hát az Isten áldja meg azt a barátságos korcsmáros urat.~
10133    II,  IX     |                Ocskay aztán előrehajtatott a hatalmas Bécs városi erősségeken
10134    II,  IX     |                    megtalálta szerencsésen a Görög utcát, abban a „Fehér
10135    II,  IX     |          szerencsésen a Görög utcát, abban a „Fehér Angyalt”-t, s ott
10136    II,  IX     |            egymagának.~Nemsokára utánajött a társzekere is: a háziszolgák
10137    II,  IX     |                 utánajött a társzekere is: a háziszolgák felhordták a
10138    II,  IX     |                   a háziszolgák felhordták a málhákat, az elemózsiát,
10139    II,  IX     |                benne minden.~– Küldjék fel a kocsmárost – mondta Ocskay
10140    II,  IX     |                 kocsmárost – mondta Ocskay a legényeknek –, hadd elégítem
10141    II,  IX     |                fizetett.~Még akkor megvolt a magyarban az az ősi virtus,
10142    II,  IX     |           Nemsokára hangzott az ajtó előtt a lábcsoszogás, kopogtatás,
10143    II,  IX     |                   fel az ajtót, s legalább a vállára ütögessen, s megemelje
10144    II,  IX     |              ütögessen, s megemelje előtte a süvegét. Megérdemli azt
10145    II,  IX     |                    süvegét. Megérdemli azt a német azért, ha nem nemesember
10146    II,  IX     |                   távolságra találta magát a belépő korcsmárossal. Egyszerre
10147    II,  IX     |        kecskeszakáll ugyan áldozatul esett a bécsi polgári divatnak;
10148    II,  IX     |                   az egyenes, hosszú orrt, a kerek, fekete szemöldököt,
10149    II,  IX     |                 kerek, fekete szemöldököt, a sűrű ráncok közé szorított
10150    II,  IX     |                    s szekundál nekik hozzá a felfelé húzódó két szájszeglet.~
10151    II,  IX     |            Nagyszombat alatt, hogy ahol ez a kezébe akad, ott széttépje,
10152    II,  IX     |                 szétdarabolja: hanem aztán a másik perc visszahozza onnan.
10153    II,  IX     |                    perc visszahozza onnan. A gondolat gyorsabb, mint
10154    II,  IX     |                    gondolat gyorsabb, mint a fénysugár, ami negyvenezer
10155    II,  IX     |          esküvéstől, mely bosszút kiáltott a nagyszombati árulóra, a
10156    II,  IX     |                    a nagyszombati árulóra, a Bécsbe jövetelig. Ez nagyobb,
10157    II,  IX     |                  átváltozás volt az arcon! A haragra ráncolt szemöldök,
10158    II,  IX     |                 haragra ráncolt szemöldök, a villogó szemek, a lüktető
10159    II,  IX     |               szemöldök, a villogó szemek, a lüktető arcvonások az egyik
10160    II,  IX     |              arcvonások az egyik percben – a másikban aztán a kiderült
10161    II,  IX     |                 percben – a másikban aztán a kiderült homlok, a nevető
10162    II,  IX     |                   aztán a kiderült homlok, a nevető arc.~– Ármányadta
10163    II,  IX     |           Ármányadta Scharodija! – kiálta, a vállára ütve a gazdának –,
10164    II,  IX     |                     kiálta, a vállára ütve a gazdának –, hát te hogy
10165    II,  IX     |             kocsmárossá?~S azzal felcsapta a süvegét a fejére.~Arra aztán
10166    II,  IX     |                  azzal felcsapta a süvegét a fejére.~Arra aztán Scharodi
10167    II,  IX     |                aztán Scharodi is felnyomta a nyírott tarkójára a zöld
10168    II,  IX     |              felnyomta a nyírott tarkójára a zöld bársonysapakját. –
10169    II,  IX     |                   sem volt mit respektálni a másikon.~– Vigye az ördög
10170    II,  IX     |                   önelégülten ütögetett rá a tenyerével. Mert nagy büszkeség
10171    II,  IX     |                  az én saját szerzeményem. A lumpok, a csavargók a schnorrerek
10172    II,  IX     |                    szerzeményem. A lumpok, a csavargók a schnorrerek
10173    II,  IX     |        szerzeményem. A lumpok, a csavargók a schnorrerek mind soványok;
10174    II,  IX     |                    egész Ocskayt. Elővette a porcelánpipáját, s rágyújtott
10175    II,  IX     |                 cimborahangon. – Többet ér a gölődény a haubicnál. –
10176    II,  IX     |                       Többet ér a gölődény a haubicnál. – Nem jut az
10177    II,  IX     |                    zöld ágra ezen az úton. A lelkem is elkárhozott már
10178    II,  IX     |                  Megbántam, hogy átszöktem a németekhez, mint a kutya,
10179    II,  IX     |               átszöktem a németekhez, mint a kutya, aki kilenc családtaggal
10180    II,  IX     |              családtaggal szaporította meg a nemzetségét. – Nem volt
10181    II,  IX     |             vesznem. Aztán ottfelejtettek. A zsoldomat soha nem fizették,
10182    II,  IX     |                   ütni rája. Kezemben volt a császár kinevezése őrnaggyá:
10183    II,  IX     |                 hederítettek, azt mondták: a Hofkriegsratnak contrasignaturája
10184    II,  IX     |            megkínoztak. Ha panaszra mentem a fővezérhez, azt felelte: „
10185    II,  IX     |                    Wir werden schon sehn!” A császártól utalványt kaptam
10186    II,  IX     |                   Mikor aztán perre vittem a dolgot, akkor ők kerültek
10187    II,  IX     |                   amnesztialevelemre, amit a császártól kaptam, s akkor
10188    II,  IX     |            lótottam-futottam egyik ajtótul a másikra, hogy igazságot
10189    II,  IX     |                     Nyolc hónapig rohantam a fejemmel a főudvarmesteri
10190    II,  IX     |                hónapig rohantam a fejemmel a főudvarmesteri hivatal ajtajának,
10191    II,  IX     |                    hivatal ajtajának, hogy a császárnál audienciát kapjak:
10192    II,  IX     |                elutasítottak, nincs itthon a császár! Ha tél volt, azt
10193    II,  IX     |              szerencsémre elvitte az ördög a „Fehér Angyal”-t, a nagybátyámat,
10194    II,  IX     |                  ördög a „Fehér Angyal”-t, a nagybátyámat, rám maradt
10195    II,  IX     |                   nagybátyámat, rám maradt a vendéglője: nosza én is
10196    II,  IX     |                otthagytam az uniformisomat a pokolnak, s beálltam magam „
10197    II,  IX     |                    hallgatná is, nem is, s a málháit rakosgatá; de pedig
10198    II,  IX     |                   nagyon is szeget ütöttek a fejébe Scharodi viselt dolgai.
10199    II,  IX     |                  te is végig fogod mindezt a gyönyörűséget élvezni.~–
10200    II,  IX     |                    élvezni.~– Ne törd azon a fejedet koma – vágott közbe
10201    II,  IX     |                Ocskay mogorván. – Én tudom a magam útját. Nem szorultam
10202    II,  IX     |                  kamerádom. Mit használ ez a hetvenkedés? Bécsben nem
10203    II,  IX     |                 mentem volna ki eléd egész a vámig? – Hallottad-e hírét
10204    II,  IX     |                 vámig? – Hallottad-e hírét a Scandáliának?~– Mi a patvar
10205    II,  IX     |                 hírét a Scandáliának?~– Mi a patvar az?~– Ez egy újság,
10206    II,  IX     |                     hanem írnak. Nem kerül a cenzúra alá, s frissiben
10207    II,  IX     |                     Én azonban megduplázom a fizetést, hogy nekem a legelső
10208    II,  IX     |         megduplázom a fizetést, hogy nekem a legelső példányt küldjék
10209    II,  IX     |                  kapott volna belőle. Amit a többi korcsmárosok csak
10210    II,  IX     |                 csak ma éjjel kapnak meg, (a lap éjjel osztatik szét)
10211    II,  IX     |                    szét) az már nekem most a zsebemben van. Nézd csak,
10212    II,  IX     |                    oly részletesen előadva a legkisebb körülményekig,
10213    II,  IX     |                 őneki Bécsbe kell feljönni a tudvalevő három császári
10214    II,  IX     |          beüvöltötték Jávorka halálmadarai a vészhírt: „Elárulta a hazáját
10215    II,  IX     |         halálmadarai a vészhírt: „Elárulta a hazáját Ocskay László!”,
10216    II,  IX     |                   puskalövésekkel fogadták a barátságosan bekocogtatót. –
10217    II,  IX     |                 senki – csak még egy ember a világon.~Megállt az esze:
10218    II,  IX     |                  úgy bámult maga elé, abba a nagy dohányfüstbe, amit
10219    II,  IX     |                  levetve magát kényelmesen a bőrkanapéra. – Azt okosan
10220    II,  IX     |                    tetted, hogy otthagytad a kurucokat; infámis csőcselék!
10221    II,  IX     |                  olyan háládatlanok voltak a te uraid, mint énhozzám
10222    II,  IX     |             mármost elég lehetett neked is a dicsőségből, kedves kamerád
10223    II,  IX     |            csömörölve. Tudod mit? Csapd te a földhöz azt a te generálisi
10224    II,  IX     |                     Csapd te a földhöz azt a te generálisi kinevezésedet,
10225    II,  IX     |                    megerősítve soha. Akkor a másik levelednek hasznát
10226    II,  IX     |                 levelednek hasznát veszed, a húszezer forintos utalványnak.
10227    II,  IX     |                 utalványnak. Pénz dolgában a császár generosus. Azt kifizetteti
10228    II,  IX     |                kifizetteti rögtön, mihelyt a generálisságot abbahagyod.
10229    II,  IX     |                    légy az én compánistám. A vendéglőm címerét átváltoztatjuk: „
10230    II,  IX     |                 valamennyi vendégfogadóját a lábáról: úgy beveszünk vele
10231    II,  IX     |                beveszünk vele egyik hotelt a másik után, mint ahogy hajdanában
10232    II,  IX     |               ahogy hajdanában egyik várat a másik után bevettük. Én
10233    II,  IX     |                Gazdag emberek leszünk mind a ketten, a többit ütheti
10234    II,  IX     |             emberek leszünk mind a ketten, a többit ütheti már a mennykő.~
10235    II,  IX     |                ketten, a többit ütheti már a mennykő.~Ocskay majd megpukkadt
10236    II,  IX     |                 Ocskay majd megpukkadt már a mérgében; egész pulykavörös
10237    II,  IX     |           hátraszegve megmerevített nyakát a kemény dolmánygallér közé. –
10238    II,  IX     |                adjon, hanem hogy vegye elő a krétáját, s csinálja meg
10239    II,  IX     |                   krétáját, s csinálja meg a számadást rögtön, hadd fizetek.~
10240    II,  IX     |            számadást rögtön, hadd fizetek.~A „kendezés”-re aztán a kamerád
10241    II,  IX     |             fizetek.~A „kendezés”-re aztán a kamerád is megexcellenciásuramozta
10242    II,  IX     |           infámisabbul vigyorgott hozzá, s a kiégett pipájának a hamvát
10243    II,  IX     |               hozzá, s a kiégett pipájának a hamvát a tenyerébe verve,
10244    II,  IX     |                 kiégett pipájának a hamvát a tenyerébe verve, azt el
10245    II,  IX     |                szórta nagy familiaritással a padlaton.~– Hiszen ráérünk
10246    II,  IX     |                 Bécsben maradnom, de innen a kend korcsmájából minden
10247    II,  IX     |                    elmegyek.~Scharodi uram a szájába dugta az üres pipát,
10248    II,  IX     |                  mérgesen, s olyant vágott a kosbőr dohányzacskójával
10249    II,  IX     |               asztalra, mint valaha Botond a bizánci rézkapura, hogy
10250    II,  IX     |                 hogy csak úgy döngött bele a ház.~Scharodi magában kacagott,
10251    II,  IX     |               Pedig most is van itt, éppen a mellette való szobában,
10252    II,  IX     |               választja el, abban is benne a kulcs, egy szép magyar menyecske –
10253    II,  IX     |              dohányzacskóját, kitekergette a sallangjaiból, s aztán abból
10254    II,  IX     |                    s aztán abból tömte meg a pipáját, hamiskásan döcögtetve
10255    II,  IX     |                  hamiskásan döcögtetve elő a szót.~– Pedig alighanem
10256    II,  IX     |                    Tudja, mikor egyszer az a barátságos találkozásunk
10257    II,  IX     |                 volt Beckó várában; amikor a kurucok ezt az úrhölgyet
10258    II,  IX     |                  Ocskay csak elképedt, még a szája is nyitva maradt. –
10259    II,  IX     |                  ezúttal lefelé görbítette a feltátott szája szegleteit,
10260    II,  IX     |               azalatt kedélyesen tömögette a pipáját. Háttal volt fordulva
10261    II,  IX     |                    hogy ennek most megadta a kegyelemdöfést.~Ocskay egy
10262    II,  IX     |                  Scharodi pedig megtalálva a bükkfataplót, letört belőle
10263    II,  IX     |                belenyomtatva az égő taplót a pipába, kettő-hármat szippantott
10264    II,  IX     |                    szippantott rajta, amíg a dohány is égni kezdett.~–
10265    II,  IX     |                  égni kezdett.~– Pompás ez a bükkfatapló! – De még ez
10266    II,  IX     |                   bükkfatapló! – De még ez a véki muskotály se kutya. –
10267    II,  IX     |                 uram. – Mindjárt hozom azt a számadást.~Azzal kikomplimentírozta
10268    II,  IX     |                     Ocskay elkezdett, mint a kalitkába zárt tigris, alá
10269    II,  IX     |                 tigris, alá s fel járkálni a szobában.~Ozmonda itt!~Egy
10270    II,  IX     |                    Scharodi szerkeszti azt a lapot maga.~Hisz Ozmonda
10271    II,  IX     |                   is világos mármost, hogy a „Fehér Angyal” kinek a szívességéből
10272    II,  IX     |                hogy a „Fehér Angyal” kinek a szívességéből tudta meg,
10273    II,  IX     |                   elkapva. – És éppen abba a szobába, amely a szép vendégnőé
10274    II,  IX     |                éppen abba a szobába, amely a szép vendégnőé mellett van.
10275    II,  IX     |            választja el, és abban is benne a kulcs.~Ocskaynak olyan kedve
10276    II,  IX     |                 olyan kedve lett volna azt a nehéz almáriumot az ajtó
10277    II,  IX     |                   Mert az egész más dolog! A budetini várban, ahol még
10278    II,  IX     |                    s édes szavakat váltani a világ legbűbájosabb asszonyával;
10279    II,  IX     |                itten idillt játszani. – Ez a gaukler még csak az étlapját
10280    II,  IX     |                  étlapját mutatta be annak a sok „feketelevesnek”, amit
10281    II,  IX     |              erkölcsre magára, hanem annak a látszatára. Csak egy kis
10282    II,  IX     |                  kis botrány kell, s ennél a szigorú udvarnál el van
10283    II,  IX     |             szigorú udvarnál el van rontva a hősnek az egész életpályája.~
10284    II,  IX     |               hősnek az egész életpályája.~A mellékszobában halkan dúdolta
10285    II,  IX     |             bűbájos dal meleg áriáját: ezt a dalhanggá változott kábító
10286    II,  IX     |               Azért sem!~Nagyot dobbantott a lábával.~„Nem megyek át
10287    II,  IX     |              tudomást sem venne róla, hogy a szomszéd szobában van valaki,
10288    II,  IX     |                    van valaki, s folytatta a csendes lépegetést az ajtótól
10289    II,  IX     |                     Egyszer aztán felnyílt a közbenső ajtó, s belépett
10290    II,  IX     |                  közbenső ajtó, s belépett a szomszédnő.~– Ha te nem
10291    II,  IX     |                    te nem jössz; én jövök.~A grófnő állig és körömhegyig
10292    II,  IX     |              Bécsben. Ahogy Magyarországon a violaszín, úgy Bécsben a
10293    II,  IX     |                   a violaszín, úgy Bécsben a fehér szín volt a gyász.
10294    II,  IX     |                  Bécsben a fehér szín volt a gyász. Ezt pedig jó volt
10295    II,  IX     |                   pedig jó volt megtartani a nagy császárvárosban; mert
10296    II,  IX     |                fiatal, hamar megállították a titkos rendőrség közegei,
10297    II,  IX     |                    olyan fehér volt hozzá: a tisztes főkötő pedig egészen
10298    II,  IX     |                    pedig egészen eltakarta a haját.~– Megbocsát kegyelmed,
10299    II,  IX     |                    jövök kegyelmedhez.~Még a tegezést is elhagyta. Az
10300    II,  IX     |                fogadta:~– Ugyan minek jött a grófnő ide utánam?~– Én
10301    II,  IX     |                   előre jöttem.~– De azzal a szándékkal, hogy itt velem
10302    II,  IX     |                 rosszul is volna választva a hely a „Fehér Angyal”-ban.
10303    II,  IX     |                  is volna választva a hely a „Fehér Angyal”-ban. Az ok,
10304    II,  IX     |                    hogy kegyelmednek sehol a világon nincs olyan szüksége
10305    II,  IX     |                 köszönjön meg. Bécs városa a legveszedelmesebb csatatér,
10306    II,  IX     |                  felsülésre. Kegyelmed itt a legelső lépésnél már el
10307    II,  IX     |                tévedni. Az udvarnál azokat a bejárókat, amik célhoz vezetnek,
10308    II,  IX     |             vezetnek, csak nagyon kevesen, a beavatottak ismerik. A publikum
10309    II,  IX     |                     a beavatottak ismerik. A publikum csak a nagy kapukat
10310    II,  IX     |                   ismerik. A publikum csak a nagy kapukat látja, s azok
10311    II,  IX     |                 nagy kapukat látja, s azok a labirintba vezetnek. Én
10312    II,  IX     |               alkalmat és időt; megnyerjem a kedélyeket és indulatokat;
10313    II,  IX     |                  elnyertem.~– Hálás vagyok a jó szándékért – szólt Ocskay
10314    II,  IX     |                 vagyok győződve, hogy azok a szolgálatok, amiket ön nekem
10315    II,  IX     |                  férfierőm! Ezekkel megyek a trón elé. S van elég önbizalmam,
10316    II,  IX     |                  én hiszem, hogy ott, ahol a férfiértéket becsülik, ki
10317    II,  IX     |               akkor is hamarább elfogadnám a Fehér Angyal korcsmárosának
10318    II,  IX     |                  az ajánlatát, hogy legyek a vendéglője kapuján kocsmacímer,
10319    II,  IX     |           szelídebb hangon szólt hozzá: de a szavakban még mindig dölyf
10320    II,  IX     |                  tudtam magamtól elhagyni, a férfibüszkeséget. Ahhoz
10321    II,  IX     |                     Ha pofont, hát azt; ha a másikat…~Ocskay megadta
10322    II,  IX     |               másikat…~Ocskay megadta neki a másikat.~Abban a percben
10323    II,  IX     |              megadta neki a másikat.~Abban a percben nyitott be Scharodi
10324    II,  IX     |                 ajtón. – Szétugrottak mind a ketten. – Ozmonda visszafutott
10325    II,  IX     |                       Ozmonda visszafutott a szobájába.~– Nem láttam
10326    II,  IX     |                 Nem láttam semmit! – mondá a korcsmáros.~– Mit akar kend? –
10327    II,  IX     |                 rivallt rá Ocskay.~– Hozom a számlát.~– Nem megyek sehová!
10328    II,  IX     |               Bocsánatot kérek, de nemcsak a kontót hozom; az nem sürgetős,
10329    II,  IX     |                  Nr. 615, s ott felkeresni a Fremdenregistrierungscommissiont,
10330    II,  X      |                    Augustin!”~Fújd hát azt a nótát most! – parancsolá
10331    II,  X      |                  most! – parancsolá Ocskay a trombitásának. „Hát a nénéd
10332    II,  X      |               Ocskay a trombitásának. „Hát a nénéd él-e még? Hát a foga
10333    II,  X      |                  Hát a nénéd él-e még? Hát a foga ép-e még? Rád-e, rád-e,
10334    II,  X      |                   még?~S aztán előre, mint a szélvész!~A bánus vértesezrede
10335    II,  X      |                    előre, mint a szélvész!~A bánus vértesezrede szétomlik
10336    II,  X      |        vértesezrede szétomlik előtte, mint a pozdorja.~Tovább, tovább!~
10337    II,  X      |                 rád-e, rád!~Hullanak, mint a szilva a fáról, ha megrázza
10338    II,  X      |                    Hullanak, mint a szilva a fáról, ha megrázza erős
10339    II,  X      |              egyenesen. Kaptatva! Repülnek a paripák az árkon keresztül!
10340    II,  X      |                  árkon keresztül! Repülnek a levágott fejek bele az árokba.~
10341    II,  X      |                    Tovább, tovább!~Ott üli a diadalát nagyfejű Heister
10342    II,  X      |                  diadalát nagyfejű Heister a csatatéren; azt hiszi, hogy
10343    II,  X      |                     Kartács zúdul; dübörög a föld. Császári muskétások
10344    II,  X      |                   Hajtsad, kuruc, hajtsad!~A dobszó egyre közelebb hallatszik
10345    II,  X      |                   fontot.” Erre masíroznak a német katonák. A vége az,
10346    II,  X      |                masíroznak a német katonák. A vége az, hogy: „Feküdj,
10347    II,  X      |                   hogy Bécs városában van: a német katonáknak verik a
10348    II,  X      |                   a német katonáknak verik a gyülekezőt, akik a házaknál
10349    II,  X      |                   verik a gyülekezőt, akik a házaknál vannak elszállásolva.~
10350    II,  X      |              álmaiban fogja feltalálni azt a régi Ocskay Lászlót, mint
10351    II,  X      |                  ahogy feltalálja az ember a régi kedves szeretőjét még
10352    II,  X      |                álmában, mikor az már régen a másé.~A ketyegő faliórára
10353    II,  X      |                 mikor az már régen a másé.~A ketyegő faliórára nézett:
10354    II,  X      |                    kilenc órára ott legyen a politzeihivatalban pontosan. –
10355    II,  X      |             politzeihivatalban pontosan. – A német csak egy helyen rettenetes,
10356    II,  X      |                csak egy helyen rettenetes, a hivatalszobában. Másutt
10357    II,  X      |                    vele jönni valahogy; de a hivatalszobában nem kíméli
10358    II,  X      |                   s személyesen kísérte el a rendőrségre, egész a hivatalszoba
10359    II,  X      |                    el a rendőrségre, egész a hivatalszoba ajtajáig, ahol
10360    II,  X      |                   nem tévedhetett. Az volt a főregistratura.~A német,
10361    II,  X      |                  Az volt a főregistratura.~A német, aki odaparancsolta
10362    II,  X      |                    Ha birokra került volna a sor, fél fogára is kevés
10363    II,  X      |              Ocskay Lászlónak. – Hanem hát a kalamáris a legfélelmesebb
10364    II,  X      |                      Hanem hát a kalamáris a legfélelmesebb löveg annak
10365    II,  X      |                 legfélelmesebb löveg annak a keze ügyében, aki abból
10366    II,  X      |                   szépen oda kellett állni a rácsozott asztal elé, s
10367    II,  X      |            rácsozott asztal elé, s felelni a hozzá intézett kérdésekre.~
10368    II,  X      |                hány éves, hol született, s a többi.~Mi a mestersége?~
10369    II,  X      |                   született, s a többi.~Mi a mestersége?~Generális.~Császári
10370    II,  X      |                    más?~Azután következett a személyleírás.~Ezt az oberregistrator
10371    II,  X      |                   oberregistrator diktálta a kancellistának.~Ocskaynak
10372    II,  X      |                 alakú szőrtekervény”.~Arra a hatalmas bajuszra különös „
10373    II,  X      |                    pikk”-je látszott lenni a főlajstromozónak. Valahányszor
10374    II,  X      |              Valahányszor Ocskay felemelte a fejét, ő mindig hátrakapta
10375    II,  X      |                 fejét, ő mindig hátrakapta a magáét; mintha megijedt
10376    II,  X      |                    vele.~Aztán következett a vallatás, hogy mi járatban
10377    II,  X      |            vallatás, hogy mi járatban van.~A császárhoz jött.~Mi dolga
10378    II,  X      |           tartózkodik?~Nincs-e pestis azon a vidéken, ahonnan idejött?~
10379    II,  X      |                    mikor azt kérdezte tőle a kerek hasú, hogy „volt-e
10380    II,  X      |                   módon?”, akkor elszakadt a türelem madzaga, s összeszidta
10381    II,  X      |                    összeszidta jó magyarul a kérdezőnek minden hím- és
10382    II,  X      |                   Vegyen ön csak elő egyet a strafbolletákból, s írjon
10383    II,  X      |                    fel két forint bírságot a registráltnak, illetéktelen
10384    II,  X      |        illetéktelen fennhangon kiabálásért a hivatalszobában.”~– Hát
10385    II,  X      |                  forint árát lekáromkodott a kerek hasú összes atyafiságának
10386    II,  X      |                    rendben lévén, megkapta a certifikátot, melynél fogva
10387    II,  X      |                   egy egész hétig Bécsben, a Fehér Angyalban, ha más
10388    II,  X      |                    múlva én már ott viszem a dandáromat ütközetbe a Garam
10389    II,  X      |              viszem a dandáromat ütközetbe a Garam mellett!~Mikor aztán
10390    II,  X      |                    Mikor aztán eltávozott, a főlajstromozó utánament,
10391    II,  X      |                 utánament, hogy kikísérje. A hivatalszobán kívül igen
10392    II,  X      |                  kívül igen nyájas volt ez a derék úr. Megkínálta Ocskayt
10393    II,  X      |                 egy szippanat burnóttal is a szelencéjéből, s azt mondta
10394    II,  X      |            pártfogói ábrázattal veregetett a vállára.~Ocskay fújt dühében,
10395    II,  X      |                  fújt dühében, mikor kiért a folyosóra: s mérgesen verte
10396    II,  X      |             folyosóra: s mérgesen verte le a válláról a hivatalfő tubákos
10397    II,  X      |               mérgesen verte le a válláról a hivatalfő tubákos ujjainak
10398    II,  X      |                    Őneki, Ocskay Lászlónak a vállára veregetni! Ezt még
10399    II,  X      |                halandó!~Mikor visszakerült a kapuhoz, ismét ott találta
10400    II,  X      |              szerencsésen átestünk – monda a Fehér Angyal. – Nem vertél
10401    II,  X      |             legelébb is bejelentsd magadat a főudvarmesteri hivatalnál.
10402    II,  X      |               hivatalnál. Én addig hozatok a számodra az István térről
10403    II,  X      |               mehetsz, mert csupa sár lesz a sárga csizmád a Burgig.
10404    II,  X      |                   sár lesz a sárga csizmád a Burgig. Aztán mikor a déli
10405    II,  X      |              csizmád a Burgig. Aztán mikor a déli harangozást hallod,
10406    II,  X      |                   csak négyecskén leszünk: a grófnőt is meginvitáltam,
10407    II,  X      |               cimbora. Hát nem törte rajta a fejét.~Felment a szobájába,
10408    II,  X      |               törte rajta a fejét.~Felment a szobájába, fél gálába vágta
10409    II,  X      |               látogatásokat tesz, ellenben a kardjáról lelógó tarsolyába
10410    II,  X      |            tarsolyába belerakta mindazokat a nagybecsű okiratokat, amik
10411    II,  X      |                    s így vitette fel magát a gyaloghintón a császári
10412    II,  X      |                   fel magát a gyaloghintón a császári Burgba, a levett
10413    II,  X      |            gyaloghintón a császári Burgba, a levett kalpagját a kezében
10414    II,  X      |                 Burgba, a levett kalpagját a kezében tartva – mert a
10415    II,  X      |                    a kezében tartva – mert a német, mikor a gyaloghintót
10416    II,  X      |               tartva – mert a német, mikor a gyaloghintót építette, nem
10417    II,  X      |                  kürtőt csináltatott volna a tetejére, amiben a kócsagtollas
10418    II,  X      |                   volna a tetejére, amiben a kócsagtollas forgójuk elférjen.~
10419    II,  X      |            kócsagtollas forgójuk elférjen.~A Burgban elég hamar rátalált
10420    II,  X      |                Burgban elég hamar rátalált a főudvarmesteri hivatalra,
10421    II,  X      |                    hogy kinek híják, és mi a címe.~– Én Ocskay László
10422    II,  X      |              László generális vagyok.~Erre a koszperdes a füle mellé
10423    II,  X      |                  vagyok.~Erre a koszperdes a füle mellé dugta a tollát
10424    II,  X      |              koszperdes a füle mellé dugta a tollát és fölállt.~– Akkor
10425    II,  X      |                   Akkor én önt legelébb is a profoszhoz küldöm kétnapi
10426    II,  X      |                  elmulasztotta ön föltenni a mellszalagját.~Ocskaynak
10427    II,  X      |               éppen azért jöttem, hogy azt a szalagot megkapjam.~– Az
10428    II,  X      |            megkapjam.~– Az már más – mondá a koszperdes. – Akkor csak
10429    II,  X      |                   koszperdes. – Akkor csak a többi címeit kérem, hogy
10430    II,  X      |                   borítékba kötve. Legelöl a császárveres, azután a fekete,
10431    II,  X      |             Legelöl a császárveres, azután a fekete, azután az aranyos,
10432    II,  X      |              ezüstös, azután az acélos meg a rózsaszínű, meg a hupikék,
10433    II,  X      |               acélos meg a rózsaszínű, meg a hupikék, azután zöld, végül
10434    II,  X      |                hupikék, azután zöld, végül a talitarka, utoljára a sárga.
10435    II,  X      |                végül a talitarka, utoljára a sárga. Ez már az asztal
10436    II,  X      |              hevert, különben ő lett volna a tizedik.~– Gróf? – kérdezé
10437    II,  X      |                 tizedik.~– Gróf? – kérdezé a parókás, az ezüstös táblájúra
10438    II,  X      |                  az ezüstös táblájúra téve a kezét.~– Nem vagyok gróf.~–
10439    II,  X      |                  sem. Magyar nemes vagyok.~A hivatalnok bólintott a fejével,
10440    II,  X      |                     A hivatalnok bólintott a fejével, s kihúzta a kilenc
10441    II,  X      |             bólintott a fejével, s kihúzta a kilenc könyv közül a kék
10442    II,  X      |               kihúzta a kilenc könyv közül a kék színűt, abba írta be
10443    II,  X      |                 Mégiscsak igaza volt annak a registrátornak.~– S megérkezése
10444    II,  X      |                  íratják be magukat ezekbe a megelőző könyvekbe, mert
10445    II,  X      |                mert azt tudni fogjuk, hogy a legújabb hofceremoniell
10446    II,  X      |              legmagasabb audenciára. Ebben a császárvörösben vannak az
10447    II,  X      |                vannak az egyházfejedelmek, a feketében a többi papok,
10448    II,  X      |              egyházfejedelmek, a feketében a többi papok, szerzetesek,
10449    II,  X      |                   szerzetesek, az aranyban a hercegek, az ezüstben a
10450    II,  X      |                    a hercegek, az ezüstben a grófok, az acélban a katonatisztek,
10451    II,  X      |              ezüstben a grófok, az acélban a katonatisztek, a rózsaszínű
10452    II,  X      |                   acélban a katonatisztek, a rózsaszínű a báróké, a kék
10453    II,  X      |                katonatisztek, a rózsaszínű a báróké, a kék a nemeseké,
10454    II,  X      |                     a rózsaszínű a báróké, a kék a nemeseké, a zöld a
10455    II,  X      |                 rózsaszínű a báróké, a kék a nemeseké, a zöld a polgárságé,
10456    II,  X      |                  báróké, a kék a nemeseké, a zöld a polgárságé, a tarka
10457    II,  X      |                   a kék a nemeseké, a zöld a polgárságé, a tarka a parasztoké, (
10458    II,  X      |             nemeseké, a zöld a polgárságé, a tarka a parasztoké, (mindegyikre
10459    II,  X      |                 zöld a polgárságé, a tarka a parasztoké, (mindegyikre
10460    II,  X      |           parasztoké, (mindegyikre ráütött a tenyerével). Ez a sárga
10461    II,  X      |                  ráütött a tenyerével). Ez a sárga meg a zsidóké. (Már
10462    II,  X      |                tenyerével). Ez a sárga meg a zsidóké. (Már arra csak
10463    II,  X      |                    zsidóké. (Már arra csak a sarkával mutatott.)~– És
10464    II,  X      |                 így énrám mikor következik a sor?~– Tessék itt lenni
10465    II,  X      |             ezredem otthon mind szétszalad a világba – gondola magában
10466    II,  X      |                  Önre nézve, ugye? – mondá a magas úr csendes szarkazmussal.~–
10467    II,  X      |                  Kérem, tessék helyet adni a következőnek.~Ocskay háta
10468    II,  X      |                    archonok palotája előtt a kőszobornak kezdte elpanaszolni
10469    II,  X      |            kőszobornak kezdte elpanaszolni a baját. Azok talán inkább
10470    II,  X      |             Tarsolyában ott van Wratislav, a hatalmas miniszter levele
10471    II,  X      |                   szintén Ozmonda hozta el a számára, s mégiscsak asszonyi
10472    II,  X      |                asszonyi közbenjárás vegyül a dolgába: de nem nyilvánosan. –
10473    II,  X      |            nyilvánosan. – Odavitette magát a kancellár palotájához.~Éppen
10474    II,  X      |                   harangoztak délre, mikor a zselleszék-hordozók megérkezének
10475    II,  X      |           zselleszék-hordozók megérkezének a kapu elé, a két granatéros
10476    II,  X      |                   megérkezének a kapu elé, a két granatéros strázsa éppen
10477    II,  X      |                    hopplétz” (abg’lőst). – A kapus nem volt a bejárat
10478    II,  X      |                  lőst). – A kapus nem volt a bejárat alatt. – Ocskay
10479    II,  X      |        savanyúkáposztás gölődény előtt ült a legkomolyabb intenciókkal.~–
10480    II,  X      |                  Itthon van őexcellenciája a kancellár?~– Nos aztán? –
10481    II,  X      |                       Nos aztán? – kérdezé a kapus, a fél pofáját teletömve
10482    II,  X      |                  aztán? – kérdezé a kapus, a fél pofáját teletömve gölődénnyel.~–
10483    II,  X      |               Honnan való lehet ez az úr? (A kapus a háta mögé beszélt
10484    II,  X      |                   lehet ez az úr? (A kapus a háta mögé beszélt a feleségéhez.)
10485    II,  X      |                  kapus a háta mögé beszélt a feleségéhez.) Nem tudja
10486    II,  X      |                  nem fogad őexcellenciája?~A kapus majd kiejté a szájából
10487    II,  X      |        őexcellenciája?~A kapus majd kiejté a szájából a gombócfalatot,
10488    II,  X      |               kapus majd kiejté a szájából a gombócfalatot, úgy röhögött.~–
10489    II,  X      |           hivatalos, pontban tizenkettőre. A közös jó barát már talán
10490    II,  X      |         várakoztassuk! Visszavitette magát a Fehér Angyalba.~Scharodi
10491    II,  X      |               nyugtalanul várta.~– Már itt a mi kedves barátunk. Asztalon
10492    II,  X      |                  kedves barátunk. Asztalon a leves. Csak terád vártunk.
10493    II,  X      |                   vitte karonfogva Ocskayt a maga szobájába.~Ocskayra
10494    II,  X      |             kellemetes meglepetés várt. Az a mi közös jó barátunk senki
10495    II,  X      |                   senki sem volt más, mint a politzeiregistratura főnöke.
10496    II,  X      |                    egészen más ember, mint a kalamáris és porzótartó
10497    II,  X      |                  Nagyon jól tette ön, hogy a Fehér Angyalba jött szállni! –
10498    II,  X      |               csapva Ocskay tenyerébe – ez a legkreuzfidélebb kocsma
10499    II,  X      |                    legkreuzfidélebb kocsma a császárvárosban, mind ide
10500    II,  X      |         császárvárosban, mind ide szállnak a magyar urak; azok az én