bold = Main text
      Kötet, fezejet                                              grey = Comment text

 1501     I,  IV     |                 singnyi hosszút) nyújta át a vezérnek, e szavakat mondva
 1502     I,  IV     |                    hozzá:~– Pardon, grácia a szegény delikvensnek, vitéz
 1503     I,  IV     |               Háromszor kell ismételni ezt a kérdést; ha a harmadiknál
 1504     I,  IV     |                ismételni ezt a kérdést; ha a harmadiknál is azt feleli
 1505     I,  IV     |               harmadiknál is azt feleli rá a vezér, hogy Istennél a kegyelem,
 1506     I,  IV     |                  rá a vezér, hogy Istennél a kegyelem, s aztán azt a
 1507     I,  IV     |                    a kegyelem, s aztán azt a rövid vesszőt kettétöri,
 1508     I,  IV     |                 rövid vesszőt kettétöri, s a földre dobja, akkor már „
 1509     I,  IV     |                  dobja, akkor már „lőttek” a szegény elítéltnek.~De mielőtt
 1510     I,  IV     |              roppanthatta volna Ocskay azt a vesszőt, valaki megfogta
 1511     I,  IV     |                    valaki megfogta gyöngén a kezét. – Ilonka volt az.~
 1512     I,  IV     |              Ilonka volt az.~Hol vette ezt a nagy bátorságot, hogy egy
 1513     I,  IV     |          Ajándékozza énnekem kegyelmed ezt a topolyfavesszőt.~Jaj, de
 1514     I,  IV     |                    szájával, hát még azzal a beszélő két szemével.~Ocskay
 1515     I,  IV     |                   ránézett, s rajtaveszett a szeme, a lelke is.~– S mit
 1516     I,  IV     |                    s rajtaveszett a szeme, a lelke is.~– S mit akar kegyelmed,
 1517     I,  IV     |               kegyelmed, szép húgom, ezzel a topolyfavesszővel?~– Elültetem,
 1518     I,  IV     |              elmosolyodott rá, s odanyújtá a leánynak azt a topolyfavesszőt.~(
 1519     I,  IV     |                   odanyújtá a leánynak azt a topolyfavesszőt.~(Még e
 1520     I,  IV     |                Ocskay-kastély kertjében az a nagy jegenyefa, ami ebből
 1521     I,  IV     |                  nagy jegenyefa, ami ebből a topolyvesszőből lett; úgy
 1522     I,  IV     |     topolyvesszőből lett; úgy hítták, hogy a „kegyelem fája”.)~– No,
 1523     I,  IV     |                  gézengúz! – kiálta Ocskay a delikvensre. – Most az egyszer
 1524     I,  IV     |                  száraz lábbal gázoltál ki a hínárból. Fogd ezt az aranyat,
 1525     I,  IV     |                   megbérmáltak. Feljöhetsz a kézcsókolásra.~De biz azt
 1526     I,  IV     |                  kézcsókolásra.~De biz azt a kézcsókot nem várták be.
 1527     I,  IV     |               vígan szökdécselve futott be a belső palotába, anyját felkeresni,
 1528     I,  IV     |              elfutott az egzekúció elől, s a párnák közé dugta el a fejét,
 1529     I,  IV     |                   s a párnák közé dugta el a fejét, hogy ne hallja a
 1530     I,  IV     |                    a fejét, hogy ne hallja a puskaropogást, mikor azt
 1531     I,  IV     |                   puskaropogást, mikor azt a szegény kurucot agyonlövik.~–
 1532     I,  IV     |                    agyonlövik.~– Nézd! Itt a kegyelem vesszője! Nekem
 1533     I,  IV     |              elültetem, és ki fog hajtani.~A nagyasszony sejtette már,
 1534     I,  IV     |                levelet hajtani, nemcsak az a topolyvessző.~
 1535     I,  V      |                Ilonka húgom. Az ő szíve az a vár, akit be akarunk venni.
 1536     I,  V      |             akarunk venni. Időnk pedig van a megszállásra elég, mert
 1537     I,  V      |                    megszállásra elég, mert a fővezér parancsa az, hogy
 1538     I,  V      |                    őrizzük addig Lévát meg a bányavárosokat, amíg ő Eger
 1539     I,  V      |                  Eger városát behódítja, s a fejedelem Tokajt löveti.~
 1540     I,  V      |                   fejedelem Tokajt löveti.~A nagyasszony kegyesen mosolygott
 1541     I,  V      |                   kegyesen mosolygott erre a szóra.~– Hát hiszen ha „
 1542     I,  V      |                bátyám, kegyelmedet hozzám (a „suttogó” volt az előjátéka
 1543     I,  V      |                 suttogó” volt az előjátéka a formális leánykérésnek),
 1544     I,  V      |                  aki lovat vesz, nézze meg a fogát”. – Én, amióta szegény
 1545     I,  V      |                   hogy soha több vőlegényt a leányom számára nem választok,
 1546     I,  V      |                 kopasz, se olyan vén, hogy a feje teteje legyen az, egyébiránt,
 1547     I,  V      |           testvérrel osztozik is otthon, s a leányomnak a napával kell
 1548     I,  V      |                  is otthon, s a leányomnak a napával kell is egy konyhán
 1549     I,  V      |                    konyhán lenni. Még csak a vallására sem nézek, nem
 1550     I,  V      |        meghallhatta édes húgomasszony maga a fejedelem leveléből; hogy
 1551     I,  V      |                    jó magyar, azt hirdetik a tettei; nemessége olyan
 1552     I,  V      |                 nemessége olyan régi, mint a Tiszáéké. Hogy a bor nem
 1553     I,  V      |                régi, mint a Tiszáéké. Hogy a bor nem árt meg neki, azt
 1554     I,  V      |                   meg neki, azt megmutatta a tegnapi ítéletével. Férfinak
 1555     I,  V      |                 asszony, aki parancsoljon, a leendő feleségénél. – Vallására
 1556     I,  V      |                    aggodalma kegyelmednek; a mi fejedelmünk nemcsak a
 1557     I,  V      |                   a mi fejedelmünk nemcsak a vallásszabadságot proklamálta,
 1558     I,  V      |   vallásszabadságot proklamálta, hanem még a vallások közötti jó egyetértést
 1559     I,  V      |                  ezen az emlékpénzen, amit a fejedelem veretett kiválasztott
 1560     I,  V      |          kegyelmednek küld általam Ocskay, a szíves vendéglátás emlékezetére.1~
 1561     I,  V      |             okozott ez ajándékkal Tormássy a nagyasszonynak.~– Nem tudom,
 1562     I,  V      |                    jobban megszeressem ezt a derék ifjút, mint ahogy
 1563     I,  V      |                     két kézzel adnám hozzá a lányomat, még ma, nem is
 1564     I,  V      |               derék ifjú legény megfordult a házamnál háztűznézőbe, leánykérőbe,
 1565     I,  V      |           mindeniknek azt mondtam: ott van a leány, édes uramöcsém; nem
 1566     I,  V      |                   jár; ha meg tudod nyerni a hajlandóságát, tied lesz,
 1567     I,  V      |              tetszik neked ez az egyik, az a másik? Nem derék ember-e?
 1568     I,  V      |                    olyan embert, amilyenek a holdban laknak. Annyit veszek
 1569     I,  V      |                    dalolva lehet megnyerni a kedvét: azt meg éppen kinevette;
 1570     I,  V      |                   apja könyvtárában, amint a könyveket sorba nyitogatja,
 1571     I,  V      |                  Honnan tanulta volna meg? A leányt csak nem lehet cserébe
 1572     I,  V      |                 sem igen tudnak biz ahhoz. A hic-haec-hoc-on túl nemigen
 1573     I,  V      |              asztronómust nemigen kap ezen a mi vidékünkön, aki neki
 1574     I,  V      |                    mi vidékünkön, aki neki a csillagokat megmagyarázza;
 1575     I,  V      |                   volt: az égen megismerte a „Kost”, de a földön nem
 1576     I,  V      |                    megismerte a „Kost”, de a földön nem tudta megkülönböztetni
 1577     I,  V      |                 nem tudta megkülönböztetni a toklyót a báránytól. Könyv
 1578     I,  V      |                 megkülönböztetni a toklyót a báránytól. Könyv nélkül
 1579     I,  V      |              nélkül tudta Horatiust; hanem a cselédet nem tudta összeszidni,
 1580     I,  V      |          összeszidni, ha valami kárt tett. A leánya is olyan; egészen
 1581     I,  V      |                   Aki ezt el akarja venni, a másvilágról jöjjön.~– No,
 1582     I,  V      |               Tormássy, s aztán megbiztatá a nagyasszonyt, hogy miután
 1583     I,  V      |                   hogy miután elég idő van a várostromhoz, a győzelem
 1584     I,  V      |                    idő van a várostromhoz, a győzelem egészen bizonyos,
 1585     I,  V      |            győzelem egészen bizonyos, amit a nagyasszony maga tartott
 1586     I,  V      |       legkívánatosabbnak.~      ~Ocskaynak a táborában sok mindenféle
 1587     I,  V      |                   sok mindenféle nép volt, a többek között egy csapat
 1588     I,  V      |             sárospataki diák is, akik arra a szóra, hogy „Trombita szól,
 1589     I,  V      |              verbuválnak!” földhöz csapták a „gradus ad Parnassum”-ot,
 1590     I,  V      |              azonban fáin ember volt ebben a tekintetben. A múzsafiakat
 1591     I,  V      |                  volt ebben a tekintetben. A múzsafiakat nemigen küldötte
 1592     I,  V      |               múzsafiakat nemigen küldötte a tűzbe, sőt inkább arra tartogatta,
 1593     I,  V      |               inkább arra tartogatta, hogy a legveszedelmesebb ellenséget,
 1594     I,  V      |              tréfás adomáikkal deríték föl a többi hazafiakat.~Még egy
 1595     I,  V      |                  Vörösvárott (Biebersburg) a nagyhercegi palotában gyönyörű
 1596     I,  V      |                   csigakirakás váltakozik; a falakból rejtett szökőkutacskák
 1597     I,  V      |                 lövelltek eau de Cologne-t a nézőközönségre. Hanem ezen
 1598     I,  V      |                 nézőközönségre. Hanem ezen a színpadon csak franciául
 1599     I,  V      |             játszottak. – Erre befelé csak a kollégiumi diákok produkáltak
 1600     I,  V      |                  még színdarabokat, amiket a szenior írhatott, férfi
 1601     I,  V      |                   csak annyit tudunk, hogy a pápista papokat csúfolták
 1602     I,  V      |                  egy estén azzal lepte meg a Tisza-kastélyban összegyűlt
 1603     I,  V      |                  egy tragédiát adatott elő a diákjaival magyar nyelven.
 1604     I,  V      |                 Horatiusai” volt e színmű. A legsimább képű ifjonc játszotta
 1605     I,  V      |                     Mennyivel más ez, mint a vad poéták darabjai! Mily
 1606     I,  V      |                Ilonka beszélni, mint erről a darabról. Hol termett az?~
 1607     I,  V      |                    szolgáltam, mint tiszt, a francia királyt.~– Kegyelmed
 1608     I,  V      |                   országban időztem, annak a nyelvét mind ismerem.~–
 1609     I,  V      |                 Nehéz azt megtanulni?~– Az a tanítvány kedvétől függ.~–
 1610     I,  V      |                amelyik legszebben hangzik. A német úgy mondja: „Ich liebe
 1611     I,  V      |                 mondja: „Ich liebe dich!…”~A leány utána mondta: „Ich
 1612     I,  V      |                    angol így: „Aj lov ju”, a francia így: „Zsö téme”.~
 1613     I,  V      |                   francia így: „Zsö téme”.~A leány utánapróbálgatta valamennyit;
 1614     I,  V      |                aztán elpróbálta sorba mind a négyet, mintha ízlelgetné,
 1615     I,  V      |                 Hát akkor mondja, mit tesz a „zsö téme” magyarul?~– Azt
 1616     I,  V      |                teszi, hogy „én szeretlek”.~A leány a kezében tartott
 1617     I,  V      |                     én szeretlek”.~A leány a kezében tartott violavirággal
 1618     I,  V      |              kezében tartott violavirággal a szájára ütött az ifjúnak.~–
 1619     I,  V      |                 hat válasszon, hogy melyik a legszebb?~– Egyik sem! Egy
 1620     I,  V      |                 Mind azt válogatta, melyik a legszebb? Ich liebe dich,
 1621     I,  V      |                első szó is olyan szép mind a négy nyelven! Négy lelke
 1622     I,  V      |                mind bírja? S az ötödik még a magyar?~Meg volt találva
 1623     I,  V      |                   magyar?~Meg volt találva a holdbeli ember, az ismeretlen,
 1624     I,  V      |                  akinek amennyivel erősebb a karja az asszony karjánál,
 1625     I,  V      |                 karjánál, annyival erősebb a lelke az asszony lelkénél;
 1626     I,  V      |             világokba; feltárni előtte azt a mindenséget, aminek lételét
 1627     I,  V      |                 Tormássy Lászlóval együtt, a hölgyek belső palotájába,
 1628     I,  V      |               palotájába, s maga kérte meg a nagyasszonytól Ilonka kezét.~–
 1629     I,  V      |                  monda Tiszáné, előrehúzva a háta mögé rejtőzött Ilonkát. –
 1630     I,  V      |                 Ilonkát. – Most itt van az a lovag, akiről egyszer álmod
 1631     I,  V      |                  álmod volt, s azt mondtad a látás közben: itt van a
 1632     I,  V      |                    a látás közben: itt van a bátyám. Bizony már visszajött.
 1633     I,  V      |                 lesz. No, hát mondd ki azt a szót.~Ilonka arca lángolt,
 1634     I,  V      |               szemérmetes módon megkerülve a kegyetlen nehéz kérdést.~… –
 1635     I,  V      |                      Mégiscsak legszebb az a szó magyarul.~S azzal a
 1636     I,  V      |                    a szó magyarul.~S azzal a kezét ottfelejté az ifjú
 1637     I,  V      |                 ottfelejté az ifjú kezében a leány. Mindenki megértette
 1638     I,  V      |                    Mindenki megértette azt a választ.~Csak legszebb az,
 1639     I,  V(1)   |                                 Ez volt az a ritka emlékpénz, tallérnyi
 1640     I,  V(1)   |                   daliás mellképe látható, a másikon egy égő oltár (a
 1641     I,  V(1)   |                   a másikon egy égő oltár (a honszerelem oltára), melyen
 1642     I,  V(1)   |                honszerelem oltára), melyen a tüzet egy magyar hős alakja
 1643     I,  V(1)   |                  amelyre virágaikat hintik a három vallás nemtői. – A
 1644     I,  V(1)   |                   a három vallás nemtői. – A bécsiek: később egy ellen-medalionnal
 1645     I,  V(1)   |             allonge-parókás fő volt verve, a másikon ugyanazon oltár,
 1646     I,  V(1)   |                   az oltártüzet eloltja, s a három vallás nemtőit: kergeti
 1647     I,  V(1)   |                    kergeti háromfelé. Mind a kettő látható a budapesti
 1648     I,  V(1)   |            háromfelé. Mind a kettő látható a budapesti Nemzeti Múzeumban.~
 1649     I,  VI     |                                        VI. A vas ember~Nem sok időhaladékot
 1650     I,  VI     |       előkészületekre, csupán annyit, hogy a távolabb lakó rokonokat
 1651     I,  VI     |               által meg lehessen hívogatni a menyegző napjára.~Tiszáné
 1652     I,  VI     |                    egyik Ocskay Sándornak, a vőlegény öccsének szólt,
 1653     I,  VI     |                   vőlegény öccsének szólt, a másik pedig Csajághy Mártonnak,
 1654     I,  VI     |              Csajághy Mártonnak, aki, mint a nagyasszony mondá, a szegény
 1655     I,  VI     |                  mint a nagyasszony mondá, a szegény megboldogult Tisza
 1656     I,  VI     |                   is szolgáltak hajdanában a török háború alatt, ahol
 1657     I,  VI     |                   török háború alatt, ahol a „lelkem fiam” elhalt, a
 1658     I,  VI     |                    a „lelkem fiam” elhalt, a Pálffy-ezrednél. Ezt a két
 1659     I,  VI     |                     a Pálffy-ezrednél. Ezt a két urat expressz kívánta
 1660     I,  VI     |          meginvitáltatni.~Érkezett is mind a két úrtól idejekorán válasz
 1661     I,  VI     |                    úrtól idejekorán válasz a meghívólevelekre. Ocskay
 1662     I,  VI     |          örvendetes ünnepélyen, mivelhogy, a lóról leesvén, a lábát kificamította;
 1663     I,  VI     |                mivelhogy, a lóról leesvén, a lábát kificamította; nem
 1664     I,  VI     |                    kificamította; nem nagy a baj, de veszteg kell maradnia
 1665     I,  VI     |                    azt válaszolta, hogy ha a napjára el nem jöhet is
 1666     I,  VI     |                esküvőnek, mert aznap éppen a hópénzt kell kifizetnie
 1667     I,  VI     |                    hópénzt kell kifizetnie a katonáknak, s ebre nem bízhatja
 1668     I,  VI     |            katonáknak, s ebre nem bízhatja a hájat; de másodnapra a „
 1669     I,  VI     |            bízhatja a hájat; de másodnapra a „tyúkverő”-re (ahogy a lakodalom
 1670     I,  VI     |          másodnapra a „tyúkverő”-re (ahogy a lakodalom utáni dáridót
 1671     I,  VI     |             pompával megtartatott; amelyen a Tisza-család atyafiságán
 1672     I,  VI     |                 lakodalom volt ám ez, mint a négy év előtti! A táborban
 1673     I,  VI     |                     mint a négy év előtti! A táborban és a várbeli ágyúkkal
 1674     I,  VI     |                   év előtti! A táborban és a várbeli ágyúkkal annyi victoriát
 1675     I,  VI     |                ütközetnek is bevált volna.~A menyegző napjára következő
 1676     I,  VI     |                  következő délelőtt eltölt a társzekerek felpakolásával,
 1677     I,  VI     |                szállítandók voltak. Ocskay a feleségét ocskói kastélyába
 1678     I,  VI     |                  szándékozott hazavinni, s a mézesheteket ott tölteni
 1679     I,  VI     |          mézesheteket ott tölteni el; amíg a háború szünete tart. A régi
 1680     I,  VI     |                amíg a háború szünete tart. A régi hadviselésnél még erre
 1681     I,  VI     |               emészthesse. Tehát nagy volt a készület a menyasszonyhozó
 1682     I,  VI     |                 Tehát nagy volt a készület a menyasszonyhozó utazásra.~
 1683     I,  VI     |                 időt arra fordította, hogy a leánykori barátnőitől vegyen
 1684     I,  VI     |                    misét tartatott magának a tábori pappal.~Mikor a miséből
 1685     I,  VI     |             magának a tábori pappal.~Mikor a miséből kijött, azt mondá
 1686     I,  VI     |                   került eléje.~Ez volt az a Csajághy Márton.~A nevét
 1687     I,  VI     |                 volt az a Csajághy Márton.~A nevét sem jelentette be
 1688     I,  VI     |                 azt kérte, hogy mutassanak a számára egy üres szobát,
 1689     I,  VI     |              termetesebb férfi volt, jóval a harmincon túl; de alakja
 1690     I,  VI     |                  akkora, hogy más embernek a feje belefért a markába.
 1691     I,  VI     |                   embernek a feje belefért a markába. A feje aránylag
 1692     I,  VI     |                   feje belefért a markába. A feje aránylag kicsinynek
 1693     I,  VI     |               aránylag kicsinynek látszott a termetéhez, még inkább a
 1694     I,  VI     |                   a termetéhez, még inkább a túl izmos nyak miatt. Az
 1695     I,  VI     |                    mély ránc vonult végig, a feszes magatartás véshette
 1696     I,  VI     |                     barna, bronzfényű volt a bőre, az álla simára borotválva,
 1697     I,  VI     |                  álla simára borotválva, s a két bajusza hegyesre kifenve,
 1698     I,  VI     |                    kifenve, mint két orsó. A szemei mélyen benn ültek,
 1699     I,  VI     |                szemei mélyen benn ültek, s a két szemöldöke bozontosan
 1700     I,  VI     |             szemöldöke bozontosan hegyezte a végét előre a villogó szemek
 1701     I,  VI     |          bozontosan hegyezte a végét előre a villogó szemek fölött. Mikor
 1702     I,  VI     |           beszorítja, hogy alig látszanak.~A két férfi szemközt állt
 1703     I,  VI     |                  arca sem mutatta még csak a hajnalodását sem valami
 1704     I,  VI     |                   sem valami örömnek, hogy a másikat láthatja. Csajághy
 1705     I,  VI     |                    öntve. Ocskay erőltette a nyugalmat.~Egyik sem nyújtotta
 1706     I,  VI     |             nyugalmat.~Egyik sem nyújtotta a másik elé kezét. Ocskaynak
 1707     I,  VI     |                 másik elé kezét. Ocskaynak a száján nem jött ki ez a
 1708     I,  VI     |                    a száján nem jött ki ez a szó: „Isten hozott”.~Csajághy
 1709     I,  VI     |           Meghívtál: eljöttem. Nem akartam a napjára érkezni: tudhatod,
 1710     I,  VI     |                  vettél egy leányt, akinek a bátyját párviadalban megölted. –
 1711     I,  VI     |                 Megtörtént – megvan. – Ezt a titkot nem tudja más, mint
 1712     I,  VI     |                    más, mint az öcséd, aki a párbajnál a te segéded volt,
 1713     I,  VI     |                  az öcséd, aki a párbajnál a te segéded volt, és én,
 1714     I,  VI     |                    ellenségképpen találtad a tiszabecsi átjárásnál: mikor
 1715     I,  VI     |                    azt az új divatot, hogy a kurucok a hajukat elöl befonva
 1716     I,  VI     |                    divatot, hogy a kurucok a hajukat elöl befonva viseljék;
 1717     I,  VI     |                   megcsonkíttatásodat: még a hitvestárs sem fedezheti
 1718     I,  VI     |                 Követeljük tőled, hogy ezt a nőt, akit feleségeddé tettél,
 1719     I,  VI     |             követeljük tőled azt, hogy ezt a hazát, ezt a szabadságot,
 1720     I,  VI     |                 azt, hogy ezt a hazát, ezt a szabadságot, amelynek zászlóját
 1721     I,  VI     |                   szerető férj lehet – aki a nemzet dicsőítését kivívta,
 1722     I,  VI     |                  nem egyforma sárból gyúrt a teremtő. – Te nem maradsz
 1723     I,  VI     |                 onnan megszöktél, eldobtad a barátcsuhát; katonának álltál.
 1724     I,  VI     |             barátcsuhát; katonának álltál. A táborban egy pár átkozott
 1725     I,  VI     |                     s meg tudtad azt ölni. A megfenyítésért átszöktél
 1726     I,  VI     |                    az ország ellenségéhez, a törökhöz: mohamedán lettél.
 1727     I,  VI     |                  Aztán – ahogy megtagadtad a Krisztust, megtagadtad a
 1728     I,  VI     |                   a Krisztust, megtagadtad a prófétát is; farba rúgtad
 1729     I,  VI     |                  prófétát is; farba rúgtad a magas portát, s átszöktél
 1730     I,  VI     |                  magas portát, s átszöktél a francia királyhoz, annak
 1731     I,  VI     |                   francia királyhoz, annak a testőrhadnagya lettél. Annak
 1732     I,  VI     |               testőrhadnagya lettél. Annak a testét sem védted meg. Otthagytad
 1733     I,  VI     |                 sem védted meg. Otthagytad a faképnél, s kóbor kalandorokból
 1734     I,  VI     |                kószáltad be Németországot. A német elfogott, fejeden
 1735     I,  VI     |                    futott érted könyörögni a hatalmasokhoz, vagyonát
 1736     I,  VI     |               pazarolta, hogy megvásárolja a kegyelmüket. Elbocsátottak;
 1737     I,  VI     |             kegyelmüket. Elbocsátottak; de a németek zászlója alá kellett
 1738     I,  VI     |             átmentél Rákóczihoz, s most az a neved a nép ajkán: „Rákóczi
 1739     I,  VI     |              Rákóczihoz, s most az a neved a nép ajkán: „Rákóczi mennyköve”.
 1740     I,  VI     |                      Hűségesen adtam-e elő a curriculum vitae-t nálad?~
 1741     I,  VI     |                   volt egy tükör sem abban a szobában, nem láthatta benne
 1742     I,  VI     |                   benne magát Ocskay ebben a pillanatban. Egy hős: megfogva,
 1743     I,  VI     |                 pro coronide elvetted nőül a vidék legszebb, leggazdagabb
 1744     I,  VI     |                  bírta fölemelni.~Csajághy a vállára tette a kezét.~–
 1745     I,  VI     |                   Csajághy a vállára tette a kezét.~– Ne mondd ezt, kedves
 1746     I,  VI     |                Nekem fáj az jobban, téged, a hőst, a nép bálványát, s
 1747     I,  VI     |                  az jobban, téged, a hőst, a nép bálványát, s megvallom,
 1748     I,  VI     |              szkeptikus vagyok: nem hiszek a sors véletleneiben. Abban,
 1749     I,  VI     |                  véletleneiben. Abban, ami a világon történik, több része
 1750     I,  VI     |                  az emberi akaratnak, mint a vak predestinációnak. Láthatatlan
 1751     I,  VI     |                    tanultad megismerni azt a hölgyet, akit ő elég ártatlanul
 1752     I,  VI     |                   festett le előtted, mint a női tökéletesség ideálját.
 1753     I,  VI     |                  várostrom játékot, amiben a leány mint diadalmas hőst
 1754     I,  VI     |                   előtt. Hisz Léva várának a bevétele csupa mesterfogás
 1755     I,  VI     |                  öltöztetett katonáid, kik a szétvert had maradványai
 1756     I,  VI     |            maradványai gyanánt kerültek be a várba, hátulról támadták
 1757     I,  VI     |               várba, hátulról támadták meg a várőrséget, s ők nyitották
 1758     I,  VI     |                   ők nyitották meg előtted a kaput az első lövésre. Ami
 1759     I,  VI     |                 bevételére számítva: egész a hasból beszélő labanckapitány
 1760     I,  VI     |                    tudnám hinni, hogy maga a halálra ítélési és megkegyelmezési
 1761     I,  VI     |                   is vagy. Jól van. Bravó! A kurtina le van már bocsátva:
 1762     I,  VI     |          tapsolhatunk. Tapsolunk is. Éljen a szerző! Éljen a hős! Hanem
 1763     I,  VI     |                  is. Éljen a szerző! Éljen a hős! Hanem aztán most én
 1764     I,  VI     |                     diadalmaskodtál. Én is a diadalszekeredbe fogom magamat,
 1765     I,  VI     |                  officiózus bolondnak, aki a triumfátor szekere mellett,
 1766     I,  VI     |                  az ujjongó nép hallatára, a hősnek a hibáit hányta szemére.
 1767     I,  VI     |                    nép hallatára, a hősnek a hibáit hányta szemére. Dicső
 1768     I,  VI     |                     semmi mást. Férje vagy a legszebb, s ami több annál,
 1769     I,  VI     |                legszebb, s ami több annál, a legjobb asszonynak a földön –
 1770     I,  VI     |                annál, a legjobb asszonynak a földön – légy boldog családfő!
 1771     I,  VI     |        hatalmasítsák el utódaidat e földön a jövő századok! Gazdag lettél,
 1772     I,  VI     |                 kiskirálya gyanánt mind az a föld, amit felszabadítasz. –
 1773     I,  VI     |           felszabadítasz. – Becsülve vagy. A fejedelem egy szavával elveszi
 1774     I,  VI     |                 elveszi tőlünk, többiektől a becsületet, hogy terád halmozza.
 1775     I,  VI     |                  mint követendő példaképre a kortársak előtt. – Bálványa
 1776     I,  VI     |           kortársak előtt. – Bálványa vagy a népnek – légy megváltója! –
 1777     I,  VI     |                   ígéret földébe, s írd be a nevedet a legelsők közé,
 1778     I,  VI     |                földébe, s írd be a nevedet a legelsők közé, akik ott
 1779     I,  VI     |                   villáma vagy! Győzhetlen a harcban; – a nép hitében
 1780     I,  VI     |                    Győzhetlen a harcban; – a nép hitében a mesék lovagja,
 1781     I,  VI     |                   harcban; – a nép hitében a mesék lovagja, akinek a
 1782     I,  VI     |                    a mesék lovagja, akinek a testét nem fogja se kard,
 1783     I,  VI     |               kettőnket: öcsédet és engem: a mi testünk fog védelmezni
 1784     I,  VI     |                  mi testünk fog védelmezni a csaták vészei között; mi
 1785     I,  VI     |                  te egyszer ennek az útnak a lejtőjére tévedsz, te ha
 1786     I,  VI     |             Testedet nem fogja fegyver? Ám a testvér dákosa megtalálja
 1787     I,  VI     |              sebhető részedet; ha van kard a világon, amitől félhetsz:
 1788     I,  VI     |                    amitől félhetsz: bizony a testvéredé az. Ha megcsalod
 1789     I,  VI     |                    Ha megcsalod valaha ezt a nőt, ha elárulod valaha
 1790     I,  VI     |                     ha elárulod valaha ezt a hazát, gyilkosod lesz –
 1791     I,  VI     |               kezét nyújtá Csajághy elé, s a szeme közé nézett annak
 1792     I,  VI     |                 bátran, őszintén, nemesen. A két férfi megszorítá egymás
 1793     I,  VI     |              Csajághy –, az el van temetve a sírban, csak magad fel ne
 1794     I,  VI     |                  az „édesanyád”-hoz.~…Mind a két asszony együtt volt:
 1795     I,  VI     |                 Szegény jó Gábornak ő volt a legkedvesebb barátja. Nem
 1796     I,  VI     |                barátja. Nem is tudott vele a nagyasszony egyébről beszélni,
 1797     I,  VI     |                    egyébről beszélni, mint a megholt fiáról; bárhogy
 1798     I,  VI     |               vidámabb tárgyakra fordítani a beszédet: meg csak visszatért
 1799     I,  VI     |                        Miért olyan hidegek a kezeid? – suttogá a hozzásimuló
 1800     I,  VI     |                hidegek a kezeid? – suttogá a hozzásimuló hitves, aggodalmaskodva.)~–
 1801     I,  VI     |                  özvegy. Mennyire szerette a húgát. Mikor menyasszony
 1802     I,  VI     |                    Meg ne keserítsd valaha a húgomat, mert akkor megöllek.”
 1803     I,  VI     |                    meghallotta volna, hogy a testvére sír a férje miatt,
 1804     I,  VI     |                 volna, hogy a testvére sír a férje miatt, a sírból is
 1805     I,  VI     |                testvére sír a férje miatt, a sírból is fölkelt volna
 1806     I,  VI     |                    sírból is fölkelt volna a fogadását megtartani, hogy
 1807     I,  VI     |                   Ilonka egészen odaborult a férje keblére, mintha féltené
 1808     I,  VI     |                Azzal odavezette őket ahhoz a nagy szekrényhez, amelyben
 1809     I,  VI     |                 krónikai rendben: legfelül a hímzett mellény.~Kivette,
 1810     I,  VI     |                     Itt vágta keresztül az a gyilkos golyó, amely életét
 1811     I,  VI     |                  az égnek reszkető öklében a tépett öltönydarabot.~Csajághy
 1812     I,  VI     |                   most átkot talál mondani a gyilkos fejére! – Ocskay
 1813     I,  VI     |                    Ocskay olyan volt, mint a halál.~De a fájdalom torzította
 1814     I,  VI     |               olyan volt, mint a halál.~De a fájdalom torzította arc
 1815     I,  VI     |                   Isten!~S azzal megölelte a leánya férjét, az Úr adta
 1816     I,  VI     |                  Úr adta édes figyermeket.~A nagy, kemény vas embernek
 1817     I,  VI     |                embernek is szemébe szökött a könny, s végigfutott azon
 1818     I,  VI     |                      azzal megcsókolta azt a golyó ütötte nyílást a mellényen,
 1819     I,  VI     |                 azt a golyó ütötte nyílást a mellényen, azt a titoktartó
 1820     I,  VI     |                   nyílást a mellényen, azt a titoktartó szájat, s aztán
 1821     I,  VI     |                mindenkinek meg kellett ezt a néma ajkat csókolni: Ocskay
 1822     I,  VI     |           visszatette azt az özvegyasszony a fiókjába. – Most már aludjál
 1823     I,  VI     |                     hogy olyan nagyon fájt a szívem valaha miattad.~S
 1824     I,  VI     |             egymáshoz ölelte az ifjú párt: a vőt és leányát.~… Csajághy
 1825     I,  VI     |                voltak, Csajághy megragadta a kezét vas markával, s azt
 1826     I,  VI     |                dörmögé fülébe.~– Ha te ezt a jelenetet valaha el tudnád
 1827     I,  VI     |                 kísérve lement az udvarra, a lovát ott jártatta egy zöld
 1828     I,  VI     |                    egy zöld mondúros hajdú a fák alatt: Csajághy véletlen
 1829     I,  VI     |                   véletlen szemügyre vette a hajdú arcát, s megdöbbent
 1830     I,  VI     |                  hajdú arcát, s megdöbbent a láttára.~– Te, legény! Nem
 1831     I,  VI     |                      Te, legény! Nem Marci a neved?~– A vaóna, ha más
 1832     I,  VI     |               legény! Nem Marci a neved?~– A vaóna, ha más nincs.~– Nem
 1833     I,  VI     |                    az inasa?~– Reegen vaót a: talán nem is igaz.~– Hát
 1834     I,  VI     |                    Hát téged nem vágtak le a többivel együtt Tiszabecsnél?~–
 1835     I,  VI     |                     hogy kapicányon tartsd a nyelvedet, hogy ki ne beszéljen
 1836     I,  VI     |                 Mert ha meg talál szaladni a nyelved, bizony mondom,
 1837     I,  VI     |                   mondom, hogy utánafut az a te nagy tökkolop fejed is.~–
 1838     I,  VI     |                  eleeg!~Csajághy felkapott a lovára, s elvágtatott.~
 1839     I,  VII    |                   negyednap kapott levelet a leányától Ocskóról, ahol
 1840     I,  VII    |                 tölté. E levelek áradoztak a boldogságtól.~Egy új világot
 1841     I,  VII    |                   az álmok tündérei hoznak a vágytelt leányi szívek elé. –
 1842     I,  VII    |                    foglalni. Az ilyesmiről a szemérmes nő még az anya
 1843     I,  VII    |                  az anya előtt sem beszél. A férjének csak ez volt címe
 1844     I,  VII    |                 férjének csak ez volt címe a leveleiben: „az én drágám”, „
 1845     I,  VII    |                 ifjú menyecske az egész úr a háznál: korlátlan egyedúr,
 1846     I,  VII    |               jólesik az asszonynak, ha az a gond őrá van bízva! Ez az
 1847     I,  VII    |                   Igaz, hogy mind ez ideig a Sándor öccse kezelte.) Olyan
 1848     I,  VII    |               háromszor kell őket fejetni; a birkák pedig selymet hordanak
 1849     I,  VII    |                   hordanak gyapjú helyett. A baromfiudvarban kalekuti
 1850     I,  VII    |                    ismerik őt már. Hát még a kert! Az egy valóságos paradicsom.
 1851     I,  VII    |             gyümölcsöket ő sohasem ízlelt. A virágoknak maga az „édesem”
 1852     I,  VII    |                virágoknak maga az „édesem” a kertésze; ő oltja, plántálja
 1853     I,  VII    |               kertésze; ő oltja, plántálja a csemetéket, s a gyümölcsöt
 1854     I,  VII    |                  plántálja a csemetéket, s a gyümölcsöt ő szedi le a
 1855     I,  VII    |                    a gyümölcsöt ő szedi le a fákról. A kert közepén vannak
 1856     I,  VII    |            gyümölcsöt ő szedi le a fákról. A kert közepén vannak a halastavak,
 1857     I,  VII    |              fákról. A kert közepén vannak a halastavak, amikben pisztrángokat
 1858     I,  VII    |                  azokban ők ketten.~Azután a kerten túl van az erdő;
 1859     I,  VII    |                    kerten túl van az erdő; a szép óriási szálerdő fenyőkből,
 1860     I,  VII    |                  abban sétálni, lovagolni, a szelíd dámvadakat etetni
 1861     I,  VII    |               vadászni, unatkozásra hagyva a másikat, nem hívogat jókedvű
 1862     I,  VII    |                 hívogat jókedvű cimborákat a házhoz, hogy legyenek többen:
 1863     I,  VII    |               dohányozni sem lopózik félre a férj, mind elajándékozta
 1864     I,  VII    |                   férj, mind elajándékozta a pipáit, azt mondta, hogy
 1865     I,  VII    |               pipáit, azt mondta, hogy árt a mellének; pedig csak azért
 1866     I,  VII    |                 csak azért tette, hogy még a pipa se lopjon el tőle egy
 1867     I,  VII    |           gazdaságból, kertészetből áll ki a világ, vannak komolyabb
 1868     I,  VII    |                asszonyfővel helyrepótolja. A „drágám” leckéket ád a feleségének
 1869     I,  VII    |                     A „drágám” leckéket ád a feleségének a francia nyelvből;
 1870     I,  VII    |                  leckéket ád a feleségének a francia nyelvből; azt mondja,
 1871     I,  VII    |                  ők ketten. Igen jól halad a tanulás. Már a gyakorlatokig
 1872     I,  VII    |                   jól halad a tanulás. Már a gyakorlatokig ment. Fél
 1873     I,  VII    |                 esztendő alatt, azt mondja a drágám, hogy kész franciának
 1874     I,  VII    |                 kész franciának tanítja ki a nejét.~(– Fél esztendő alatt! –
 1875     I,  VII    |                  esztendő alatt! – dörmögé a nagyasszony, mikor ezt olvasá. –
 1876     I,  VII    |                    mikor ezt olvasá. – Hát a hadverésből mi lesz? Azért
 1877     I,  VII    |              fiamuramat ezredeskapitánynak a fejedelem, hogy komanvuportévut
 1878     I,  VII    |                    tanítgasson hat hónapig a feleségének? – Node az az
 1879     I,  VII    |                   eddig nem értek rá tenni a vidéken. (Nem értek rá?
 1880     I,  VII    |                    tünemény.)~Nehogy pedig a „drágám” megunja magát az
 1881     I,  VII    |                    magát az együttélésben, a maga számára is talált olyan
 1882     I,  VII    |             magyarra. Aztán úgy megy ám ez a fordítás, hogy előtte fekszik
 1883     I,  VII    |              fordítás, hogy előtte fekszik a könyv, a térdén meg a feleség
 1884     I,  VII    |                    előtte fekszik a könyv, a térdén meg a feleség ül –
 1885     I,  VII    |              fekszik a könyv, a térdén meg a feleség ül – ahol comma
 1886     I,  VII    |                     ahol semicolon jön: az a kettő, a pausánál egy ölelés.~(
 1887     I,  VII    |                 semicolon jön: az a kettő, a pausánál egy ölelés.~(No,
 1888     I,  VII    |                   szép dolgok vannak abban a könyvben, amit a „szerelmem”
 1889     I,  VII    |              vannak abban a könyvben, amit a „szerelmem” diákból magyarra
 1890     I,  VII    |                   melegében olvassa, ahogy a toll hegyéből kisül. De
 1891     I,  VII    |                     Bellarminiusnak hívják a szerzőjét.~(No, megütheti
 1892     I,  VII    |                  szerzőjét.~(No, megütheti a kaszakő ezt a mulatságot! –
 1893     I,  VII    |                    megütheti a kaszakő ezt a mulatságot! – mondá ennek
 1894     I,  VII    |                   már hallotta hírét ennek a Bellarminiusnak. Ennek az
 1895     I,  VII    |               olvastatásával térítették el a jó Brandenburgi Katalint
 1896     I,  VII    |                   Brandenburgi Katalint is a kálvinista hitről, úgyhogy
 1897     I,  VII    |              Bethlen Gáborné volt, már ezt a gúnydalt énekelték róla:~
 1898     I,  VII    |                   Most már nem bánta volna a nagyasszony, ha inkább azon
 1899     I,  VII    |              panaszkodott volna egy kicsit a fiatal menyecske, hogy a
 1900     I,  VII    |                   a fiatal menyecske, hogy a férje naphosszant vadászni
 1901     I,  VII    |                hogy azzal dicsekedik, hogy a „drágalátos egyetlene” Bellarminiust
 1902     I,  VII    |               fordítja magyarra, s azalatt a feleségét a térdén ringatja.~
 1903     I,  VII    |            magyarra, s azalatt a feleségét a térdén ringatja.~A nagyasszony
 1904     I,  VII    |               feleségét a térdén ringatja.~A nagyasszony erősen hitbuzgó
 1905     I,  VII    |             gyűlölhette egyik magyar ember a másikat, testvér a testvérét
 1906     I,  VII    |                   ember a másikat, testvér a testvérét azért, mert az
 1907     I,  VII    |                  azért, mert az egyik így, a másik amúgy dicsérte az
 1908     I,  VII    |                  száz esztendőn át ez volt a kor uralkodó gondolatja:
 1909     I,  VII    |                  ragadhasson el egy lelket a másiknak az aklából a magáé
 1910     I,  VII    |               lelket a másiknak az aklából a magáé számára. A hittérítők
 1911     I,  VII    |                   aklából a magáé számára. A hittérítők odatelepedtek
 1912     I,  VII    |                   hittérítők odatelepedtek a révek átjáróihoz, s a kompon
 1913     I,  VII    |        odatelepedtek a révek átjáróihoz, s a kompon átkelőket igyekeztek
 1914     I,  VII    |                    igyekeztek megtéríteni; a vásárokban prédikáltak egymás
 1915     I,  VII    |           színdarabokat adtak elő, amikben a papokat agyoncsúfolták,
 1916     I,  VII    |                 agyoncsúfolták, s hogy már a megszólalásnál felismerjék
 1917     I,  VII    |               felekezet az „ly”-t „1”-nek, a másik „j”-nek ejté ki, s
 1918     I,  VII    |                 egy kálvinista prédikátort a pápisták áttérítettek a
 1919     I,  VII    |                    a pápisták áttérítettek a maguk hitére, ugyanaz nap
 1920     I,  VII    |                ugyanaz nap tromfra tromfot a kálvinisták is fogtak maguknak
 1921     I,  VII    |                 nagyobb gyászt hozott arra a halálesetnél. Úgy beszéltek
 1922     I,  VII    |              Rákóczi) fejedelem kezdé azon a hadjáratát, hogy ennek a
 1923     I,  VII    |                   a hadjáratát, hogy ennek a kölcsönös torzsalkodásnak
 1924     I,  VII    |                oltárral vessen véget, amin a hazaszeretet lángjánál áldoztak:
 1925     I,  VII    |                    emlékpénz is. De bizony a kor fogalmai még nagyon
 1926     I,  VII    |                gyökerekkel voltak belenőve a szívekbe – Tiszáné nagyasszonynak
 1927     I,  VII    |                 mint hogy ővele Ocskay azt a veszedelmes Bellarminiust
 1928     I,  VII    |              valamikor maga is barát volt.~A mai kor gyermekei előtt
 1929     I,  VII    |                  gyermekei előtt mindennek a nagy keserűségnek nincsen
 1930     I,  VII    |                   azért háborodunk fel, ha a magunk vacsoráját redukálja
 1931     I,  VII    |               vacsoráját redukálja valaki.~A szerelmes ifjú pár úgy élt
 1932     I,  VII    |             magányában, akár egy szigetben a Csendes-tenger közepén.
 1933     I,  VII    |               Csendes-tenger közepén. Hogy a világ nagy zaja meg ne háborítsa
 1934     I,  VII    |               becsukta felbontatlanul abba a ládikóba, s a kulcsát felakasztotta
 1935     I,  VII    |          felbontatlanul abba a ládikóba, s a kulcsát felakasztotta a
 1936     I,  VII    |                    a kulcsát felakasztotta a fogasra. Miatta talpra állhatott,
 1937     I,  VII    |            tetszése szerint.~Pedig azokban a levelekben aligha fontos
 1938     I,  VII    |                 foglaltattak Bercsényitől, a fővezértől, Károlyi Sándortól,
 1939     I,  VII    |                    mókussal bírni. Az volt a valódi parancsolat. Fogott
 1940     I,  VII    |                   egyet; az meg is harapta a kezét, megcáfolva ezáltal
 1941     I,  VII    |                     megcáfolva ezáltal azt a hitet, hogy az ő testét
 1942     I,  VII    |                  asszonyka részéről, mikor a mókusharapás sebét kendőjével
 1943     I,  VII    |              kendőjével letörülgeté, s azt a miatta hulló vért meglátta. –
 1944     I,  VII    |                    egyszer…?~Bizonyosan az a rendelet is benne volt valamelyik
 1945     I,  VII    |             Schlick tábornok, aki nem érti a tréfát. Hanem ennél sokkal
 1946     I,  VII    |                 kalitkát készíteni, amiben a tréfás állatka az asszony
 1947     I,  VII    |                 azon kapta Csajághy Márton a szerelmespárt, mikor a mókust
 1948     I,  VII    |              Márton a szerelmespárt, mikor a mókust etették; a kalitka
 1949     I,  VII    |                    mikor a mókust etették; a kalitka az asszony ölében
 1950     I,  VII    |                    ölében volt, Ilonka meg a férje ölében, Ocskay a fogaival
 1951     I,  VII    |                 meg a férje ölében, Ocskay a fogaival törögette a mogyorót,
 1952     I,  VII    |                Ocskay a fogaival törögette a mogyorót, a mókus furcsálkodott,
 1953     I,  VII    |             fogaival törögette a mogyorót, a mókus furcsálkodott, a menyecske
 1954     I,  VII    |                     a mókus furcsálkodott, a menyecske pedig nevetett
 1955     I,  VII    |               bejelentés nélkül toppant be a pitvarba. A menyecske aztán
 1956     I,  VII    |              nélkül toppant be a pitvarba. A menyecske aztán nagy szégyenkedve
 1957     I,  VII    |                nagy szégyenkedve futott be a szobájába, otthagyva a mókust
 1958     I,  VII    |                  be a szobájába, otthagyva a mókust kalickástól a férje
 1959     I,  VII    |             otthagyva a mókust kalickástól a férje kezében.~A vas ember
 1960     I,  VII    |               kalickástól a férje kezében.~A vas ember arca semmivel
 1961     I,  VII    |                    megfogadtam. Boldogítom a feleségemet.~– Hat hét óta
 1962     I,  VII    |                 már.~– S tenni fogom, amíg a hosszú életben tart.~– De
 1963     I,  VII    |                    De azalatt, amíg te itt a feleségeddel csókolózol,
 1964     I,  VII    |                     velünk meg csókolóznak a vallon dragonyosok kardjai.~–
 1965     I,  VII    |                  őket vissza!~– Nem kaptad a táborból a leveleket?~–
 1966     I,  VII    |                      Nem kaptad a táborból a leveleket?~– Kaptam. De
 1967     I,  VII    |                    üljek lóra, hagyjam itt a feleségemet, s menjek ide
 1968     I,  VII    |                semmi imádkozásra egy ember a másvilágról, aki már ott
 1969     I,  VII    |            idvességnek részese lehet, hogy a ti bajaitokban részt vegyen.~–
 1970     I,  VII    |                    veled? Kilopták belőled a lelket?~– Úgy van. Kilopták.
 1971     I,  VII    |               egyik az volt, hogy tedd ezt a nőt olyan boldoggá, ahogy
 1972     I,  VII    |            boldoggá, ahogy azt megérdemli, a másik az, hogy vezesd azt
 1973     I,  VII    |                  másik az, hogy vezesd azt a zászlót, amit kezedbe ragadtál,
 1974     I,  VII    |                 dolgot tudjak teljesíteni? A nő boldogságát nem adhatja
 1975     I,  VII    |               adhatja más meg, mint magam; a zászló diadalához vagytok
 1976     I,  VII    |                   magányosságodba, nemcsak a megkezdett diadalút akadt
 1977     I,  VII    |                    visszafelé megy minden. A hősök, akik vészbe-viharba
 1978     I,  VII    |           ordítanak, ha jön az ellenség, s a hátaikat mutogatják neki.
 1979     I,  VII    |    összemérkőzésnél Vak Bottyán, hogy mind a világba szaladt a kurucság.~–
 1980     I,  VII    |                hogy mind a világba szaladt a kurucság.~– Szedje őket
 1981     I,  VII    |                   az ellenség, éppen azzal a csellel, amivel te megvetted.
 1982     I,  VII    |                   megvetted. Foglyul esett a bátyád, Tormássy László
 1983     I,  VII    |                   Mért nem tartotta nyitva a két szemét? Neki nem volt
 1984     I,  VII    |                 aki befogja.~– De cimbora! A szép feleség miatt odavész
 1985     I,  VII    |                    asszonyom keblén.~– Hát a kötelesség? Te a fejedelem
 1986     I,  VII    |                       Hát a kötelesség? Te a fejedelem ezredeskapitánya
 1987     I,  VII    |           fejedelem ezredeskapitánya vagy. A kötelességmulasztás gyalázat.~–
 1988     I,  VII    |                 gyalázat.~– Ha nem tetszem a fejedelemnek, csapjon el
 1989     I,  VII    |                   fejedelemnek, csapjon el a hivatalomból, tegyen helyembe
 1990     I,  VII    |              helyembe mást. Mit törődöm én a gyalázattal! Arcul ütnek?
 1991     I,  VII    |                     Arcul ütnek? leköpnek? A feleség letörli, megcsókolja
 1992     I,  VII    |               feleség letörli, megcsókolja a helyét – s nem fáj többet.
 1993     I,  VII    |                Bajtárs. – Ilyen nagyon még a hitvest sem szabad szeretni.
 1994     I,  VII    |              sugaraimból. Elém tartottátok a tükröt, hogy lássam, milyen
 1995     I,  VII    |                bennem. Elmondtátok előttem a curriculum vitae-t, amit
 1996     I,  VII    |                    Kiszakítottátok belőlem a lelket. Nem a feleségemnél
 1997     I,  VII    |      Kiszakítottátok belőlem a lelket. Nem a feleségemnél van az kalitkába
 1998     I,  VII    |                   tinálatok. Van két ember a földön, aki gyanakodik rám,
 1999     I,  VII    |                   is gyanakodom! Undorodom a kardom markolatjától, mint
 2000     I,  VII    |                 kardom markolatjától, mint a veszett ember a tükörtől,