bold = Main text
      Kötet, fezejet                                              grey = Comment text

 3001     I,  XI     |               együtt az ablakhoz futnak, s a leeresztett függönyök mögül
 3002     I,  XI     |                   mögül lesik: terjed-e az a tűz, jön-e már közelebb?~…
 3003     I,  XI     |                    jön-e már közelebb?~…Az a nő II. Rákóczi Ferenc hitvese,
 3004     I,  XI     |             hitvese, Eleonóra hercegnő, az a két fiúcska az ő két gyermeke,
 3005     I,  XI     |              fiúcska az ő két gyermeke, az a sima arcú képmás az ő ábrázolatja,
 3006     I,  XI     |                   képmás az ő ábrázolatja, a gyermekek, a feleség sohasem
 3007     I,  XI     |                  ábrázolatja, a gyermekek, a feleség sohasem látták még
 3008     I,  XI     |                    őt másformának.~Ők mind a hárman Bécs foglyai.~Azt
 3009     I,  XI     |                   vívják.~Hiába örültek. – A tűz kialudt reggelre, a
 3010     I,  XI     |                    A tűz kialudt reggelre, a zűrzavaros lármát az utcákon
 3011     I,  XI     |                 lármát az utcákon felváltá a rendes hadcsapatok szabályos
 3012     I,  XI     |                     ágyúk nehéz gördülése. A kurucok itt voltak, visszaverettek.~–
 3013     I,  XI     |                 sóhajtá Eleonóra hercegnő. A fiúcskák az ágyba vándoroltak,
 3014     I,  XI     |                ágyba vándoroltak, álruháik a rejtett fiókba vissza; az
 3015     I,  XI     |                  az apa arcképét eltakarta a szent férfiú képmása. Vége
 3016     I,  XI     |                  férfiú képmása. Vége volt a reménynek.~A hajnali harangszónál
 3017     I,  XI     |                     Vége volt a reménynek.~A hajnali harangszónál már
 3018     I,  XI     |                harangszónál már együtt van a két hölgy a kis házikápolnában.
 3019     I,  XI     |                 már együtt van a két hölgy a kis házikápolnában. Ozmonda
 3020     I,  XI     |             uszályos öltönyt visel, miként a hercegnő. A fekete fátyol,
 3021     I,  XI     |                  visel, miként a hercegnő. A fekete fátyol, mely arcát
 3022     I,  XI     |                   szentkép.~Pater Renatus, a gyóntatóatya, a hajnali
 3023     I,  XI     |                   Renatus, a gyóntatóatya, a hajnali misét jön tartani.
 3024     I,  XI     |                 elfogadóterembe mennek át.~A hercegnő igen szépen játszik
 3025     I,  XI     |                   hozzá. Hálazsolozsma ez; a múlt éjszakai csodálatos
 3026     I,  XI     |                    megszabadulásért. Aztán a gyóntató elmondja, mi történt.~–
 3027     I,  XI     |              történt.~– Rémséges gondolat! A pokol ördögei, kikre a kuruc
 3028     I,  XI     |                     A pokol ördögei, kikre a kuruc név méltatlan hízelkedés;
 3029     I,  XI     |             szövetkezve, megrohanták magát a metropolist. Számuk annyi
 3030     I,  XI     |                    Számuk annyi volt, mint a prücsköké a mezőn. A szent
 3031     I,  XI     |               annyi volt, mint a prücsköké a mezőn. A szent szüzeket
 3032     I,  XI     |                  mint a prücsköké a mezőn. A szent szüzeket akarták elrabolni!
 3033     I,  XI     |               küldte őket. Vezérük fölírta a nevét az égő kolostor falára: „
 3034     I,  XI     |                 kolostor falára: „Ocskay”; a gyehenna kürtőjébe is így
 3035     I,  XI     |                      Méltó az egész alakja a pokol dandárához. Arca csupa
 3036     I,  XI     |           agyarakkal, fülei hegyesek, mint a vadkané; hangja hasonlít
 3037     I,  XI     |                   vadkané; hangja hasonlít a tevék nyerítéséhez. Asszony,
 3038     I,  XI     |              levágták. Dicsérjük Istent és a védszenteket, hogy megszabadítottak
 3039     I,  XI     |               megszabadítottak tőle.~Mikor a gyóntató eltávozott, azt
 3040     I,  XI     |           csakugyan oly szörnyalak Ocskay?~A szőke hölgy mosolyogva tette
 3041     I,  XI     |             térdeihez borulni törekvőn. De a hercegnő odaölelte őt a
 3042     I,  XI     |                    a hercegnő odaölelte őt a keblére, s arcát és homlokát
 3043     I,  XI     |                hercegnő, hogy úgy lesz! Ez a férfi – én ismerem őt jól –
 3044     I,  XI     |              Eleonóra hófehér orcáját.~Ah! A női Judás!~Nem igaz semmi
 3045     I,  XI     |               Judás!~Nem igaz semmi benne! A körme hegyétől, ami festve
 3046     I,  XI     |            hegyétől, ami festve van, egész a szíve közepéig, minden csalfaság
 3047     I,  XI     |                     Csalfaság az arcszíne, a mosolygás bűbája, az áhítat,
 3048     I,  XI     |              ártatlanság fohászkodásai!~Ez a nő – kém Eleonóra mellett.~
 3049     I,  XI     |                    Eleonóra mellett.~Ez az a nő, akinek a két átkozott
 3050     I,  XI     |                mellett.~Ez az a nő, akinek a két átkozott szép szeme
 3051     I,  XI     |                 talán sok nemes szív vére.~A neve Szunyoghy Ozmonda grófnő.~
 3052     I,  XIII   |                 Achillesnek volt Briseise, a mi Ocskaynknak is volt Cinka
 3053     I,  XIII   |                   el Sopronból, mikor azon a tájon táborozott.~Emiatt
 3054     I,  XIII   |                    is nagy belháború folyt a vezérek között.~Eszterházy
 3055     I,  XIII   |                   Panna az ő nagybátyjának a jobbágya, az is tartotta
 3056     I,  XIII   |                    jobbágya senkinek, mert a cigány nincs a hanthoz kötve,
 3057     I,  XIII   |              senkinek, mert a cigány nincs a hanthoz kötve, az szabadon
 3058     I,  XIII   |                  kötve, az szabadon viheti a sátorát odább.~Bercsényi,
 3059     I,  XIII   |                  sátorát odább.~Bercsényi, a fővezér apprehendálta, hogy
 3060     I,  XIII   |                 Pannának ott kellene lenni a fejedelem főhadiszállásán:
 3061     I,  XIII   |               sátorban alszik. Mit szól rá a világ?~Erre Ocskay megint
 3062     I,  XIII   |               megint azt felelte, hogy van a fejedelemnek úgyis elég
 3063     I,  XIII   |                    úgyis elég sok léhűtője a főhadiszálláson; neki pedig
 3064     I,  XIII   |                    van; azt ő nem adja oda a Herkópáternek sem. Egyébiránt
 3065     I,  XIII   |                  Egyébiránt söpörjön ki-ki a maga sátora előtt.~Utoljára
 3066     I,  XIII   |                    maradni Ocskaynál, vagy a régi patrónusához, Eszterházyhoz
 3067     I,  XIII   |       Eszterházyhoz akar visszamenni, vagy a fejedelem udvarába van vágyódása?
 3068     I,  XIII   |              nagyon szerette Cinka Pannát.~A cigányleány remeke volt
 3069     I,  XIII   |                    lehetett megtudni, hogy a harminc esztendőt gázolja-e
 3070     I,  XIII   |              esztendőt gázolja-e már, vagy a negyvenet, az olyan ráncos,
 3071     I,  XIII   |                   ripacsos volt és fekete. A szája széles volt, s az
 3072     I,  XIII   |                 szeme oldalt kancsalított. A termete sovány volt, a karjain
 3073     I,  XIII   |                     A termete sovány volt, a karjain ráncot vetett a
 3074     I,  XIII   |                    a karjain ráncot vetett a bőr. A haja sűrű volt, és
 3075     I,  XIII   |               karjain ráncot vetett a bőr. A haja sűrű volt, és annálfogva
 3076     I,  XIII   |                   gubancos: jaj volt annak a fésűnek, aki abba rendet
 3077     I,  XIII   |                beletévedt, mert beletörtek a fogai; annálfogva csak ünnepnapra
 3078     I,  XIII   |                  addig nem is tűrhette azt a testén, amíg rongyos nem
 3079     I,  XIII   |                  amíg rongyos nem volt. Az a rongy olyan a gúnyán, mint
 3080     I,  XIII   |                 nem volt. Az a rongy olyan a gúnyán, mint az ablak a
 3081     I,  XIII   |                    a gúnyán, mint az ablak a házon: hogy szabadon járhassa
 3082     I,  XIII   |                     hogy szabadon járhassa a lég. Aztán a piros szoknyát
 3083     I,  XIII   |             szabadon járhassa a lég. Aztán a piros szoknyát kifoldozni
 3084     I,  XIII   |                  barátnéja volt, amiből az a drágább, ami nagyobb (karátszámra
 3085     I,  XIII   |              karátszámra megy). Abból volt a nyakában hét sor, a szivárvány
 3086     I,  XIII   |                   volt a nyakában hét sor, a szivárvány hét színeivel.
 3087     I,  XIII   |              csizmája is; de azt többnyire a hátára akasztva viselte,
 3088     I,  XIII   |                   ártott az ő talpának sem a tarló, sem az élesre fagyott
 3089     I,  XIII   |                  sár.~Ez volt Ocskaynak az a kedvence, akit a másik két
 3090     I,  XIII   |              Ocskaynak az a kedvence, akit a másik két vezér mindenféle
 3091     I,  XIII   |                  rabolni.~Volt pedig ennek a csúf kis szörnyeteg cigányleánynak
 3092     I,  XIII   |        cigányleánynak egy hegedűje, aminek a húrjaiból azok az ő sovány
 3093     I,  XIII   |               dalokat tudtak előcsalogatni a nyirettyűvel, hogy azokon
 3094     I,  XIII   |         nyirettyűvel, hogy azokon megesett a szíve annak, aki hallgatta.
 3095     I,  XIII   |                 azokat. Lángész volt.~Csak a neveiket ismerjük már a
 3096     I,  XIII   |                    a neveiket ismerjük már a legtöbb dalának. A „halott-tánc”,
 3097     I,  XIII   |            ismerjük már a legtöbb dalának. A „halott-tánc”, a „háromszáz
 3098     I,  XIII   |                  dalának. A „halott-tánc”, a „háromszáz özvegy nótája”, „
 3099     I,  XIII   |                  kard összepengett ezeknek a hallatára!~Hosszú, unalmas
 3100     I,  XIII   |                tábori pihenés alatt ezeket a nótákat húzta Cinka Panna
 3101     I,  XIII   |              Ocskaynak, s húzta addig, míg a vezér leborult a fekhelyére
 3102     I,  XIII   |                addig, míg a vezér leborult a fekhelyére zokogni, s majd
 3103     I,  XIII   |                   majd megint felugrott, s a lábaival tombolt, és a karjaival
 3104     I,  XIII   |                   s a lábaival tombolt, és a karjaival hadonázott a levegőben.
 3105     I,  XIII   |                  és a karjaival hadonázott a levegőben. Jaj, de érti
 3106     I,  XIII   |                 levegőben. Jaj, de érti az a cigány: kicsalni a lelket
 3107     I,  XIII   |                 érti az a cigány: kicsalni a lelket a magyar ember szívéből!
 3108     I,  XIII   |                  cigány: kicsalni a lelket a magyar ember szívéből! Ez
 3109     I,  XIII   |                  magyar ember szívéből! Ez a cigányleány jobban értette,
 3110     I,  XIII   |                 megfogni; olyan volt, mint a vadmadár. Erdő, szabad erdő
 3111     I,  XIII   |                 hogy daloljon. Aztán olyan a cigány: pénzedet adod neki,
 3112     I,  XIII   |                  pénzedet adod neki, húzza a hegedűből – de ha a lelkedet
 3113     I,  XIII   |                  húzza a hegedűből – de ha a lelkedet adod neki, akkor
 3114     I,  XIII   |                   mert tudta, hogy amint ő a hegedűjét megszólaltatja,
 3115     I,  XIII   |            hegedűjét megszólaltatja, annak a lelke már ott rezeg az ő
 3116     I,  XIII   |             húrjain, s azt viszi ő magával a maga ábrándos pusztájába
 3117     I,  XIII   |             hegedűjével. Az ilyent szereti a cigány!~Aztán meg tetszett
 3118     I,  XIII   |                  sátor alatt mindig, ahogy a cigányok. Egyszer „hopp”,
 3119     I,  XIII   |                    kopp”! – Egy nap úsznak a jó borban, másnap a pocsóta
 3120     I,  XIII   |                 úsznak a jó borban, másnap a pocsóta víz is drága. Senki
 3121     I,  XIII   |                  is drága. Senki se gondol a holnapra. Mindennap új vidéken
 3122     I,  XIII   |                  ragadnak meg. Ő mindenütt a tábor közepén, kétkerekű
 3123     I,  XIII   |                  kis tatár lova van fogva. A laptikán tokaji boros átalagok,
 3124     I,  XIII   |                Panna el-eltűnik, ha üresek a hordók; nem kell őt félteni:
 3125     I,  XIII   |                 visszakerül, s teli vannak a hordók. El nem maradna az
 3126     I,  XIII   |                  szemére, ha rájuk olvassa a varázsmondatot.~… A szomolyáni
 3127     I,  XIII   |                olvassa a varázsmondatot.~… A szomolyáni diadalnap után
 3128     I,  XIII   |                   Aki legelsőnek megjelent a kapitányok közül, Csajághy
 3129     I,  XIII   |                    Ocskay eléje sietett, s a nyakába borult.~– Cimborám! –
 3130     I,  XIII   |                    megtudtam, hogy hol van a feleségem!~Abból a melegségből,
 3131     I,  XIII   |                 hol van a feleségem!~Abból a melegségből, amivel az mondva
 3132     I,  XIII   |                 már az egekre fogadja, nem a poklokra”, gondolá a puritán
 3133     I,  XIII   |                   nem a poklokra”, gondolá a puritán alvezér, s azt hitte,
 3134     I,  XIII   |                 már jobban fog sikerülni.)~A többi alvezérek is egymás
 3135     I,  XIII   |                   Mátyás.~– Halljátok csak a tervemet! – sietett kirukkolni
 3136     I,  XIII   |                   hogy ne beszéljen, mikor a cigányleány is itt van.~–
 3137     I,  XIII   |                    Különben is része leend a tervünkben, s neki kell
 3138     I,  XIII   |                 hallgass rám, Cinka Panna.~A cigányleány, megtudva, hogy
 3139     I,  XIII   |        tanácskozásban lesz része, előhúzta a tarsolyából a kurta szárú
 3140     I,  XIII   |                     előhúzta a tarsolyából a kurta szárú cseréppipáját,
 3141     I,  XIII   |                   kicsiholt, rágyújtott, s a pipát az agyarára vágva,
 3142     I,  XIII   |                 agyarára vágva, odaguggolt a többi uraságokkal egy körbe,
 3143     I,  XIII   |                uraságokkal egy körbe, csak a földre; nem szokott ő széken
 3144     I,  XIII   |                    Nehéz lesz az.~– De még a hegedűdet is.~– Az még nehezebb
 3145     I,  XIII   |                 Izenetet kell vinned tőlem a feleségemhez.~– Már akkor
 3146     I,  XIII   |            kórságost életemben.~– Csakhogy a tettető nyavalyatörősre
 3147     I,  XIII   |                   könnyen.~– Tudom. Hogyha a markába beszorított hüvelykujját
 3148     I,  XIII   |       erőhatalommal ki nem lehet feszíteni a hüvelyket a markából, akkor
 3149     I,  XIII   |                lehet feszíteni a hüvelyket a markából, akkor igazi kórságos,
 3150     I,  XIII   |                    meg rajtam!~Cinka Panna a borzalomig híven tudta az
 3151     I,  XIII   |                  férfiak ketten sem bírták a hüvelykujját kifeszíteni.~–
 3152     I,  XIII   |                 Jobban otthon vagyok, mint a pusztán. A vén herceg idejében
 3153     I,  XIII   |                    vagyok, mint a pusztán. A vén herceg idejében mindig
 3154     I,  XIII   |                    farsangoltam.~– Ismered a Krisztus töviséről nevezett
 3155     I,  XIII   |                    amiért kártyát vetettem a kapusnénak.~– Annak a háznak
 3156     I,  XIII   |             vetettem a kapusnénak.~– Annak a háznak a kapuja előtt kell
 3157     I,  XIII   |               kapusnénak.~– Annak a háznak a kapuja előtt kell összerogynod,
 3158     I,  XIII   |                előtt kell összerogynod, és a nyavalyatörőst mutatnod.
 3159     I,  XIII   |                      S miről ismerek én rá a te feleségedre?~– Bolond!
 3160     I,  XIII   |                   ismernél rá? Hát hisz az a legszebb asszony a világon.~–
 3161     I,  XIII   |                 hisz az a legszebb asszony a világon.~– Vagy úgy? Hát
 3162     I,  XIII   |                 nem én vagyok az? De hátha a szemem megcsal?~– Akkor
 3163     I,  XIII   |                    szemem megcsal?~– Akkor a füled majd eligazít. Te
 3164     I,  XIII   |                csak cigányul meg magyarul. A bécsi apácák között pedig
 3165     I,  XIII   |                    bolondot; de súgva csak a nevemet mondd neki. Akkor
 3166     I,  XIII   |                 Bercsényi nekem engedte át a Ritschántól elfoglalt ágyúkat,
 3167     I,  XIII   |              dolgában is összemérkőzhetnek a császári hadakkal. Ágyúinkkal,
 3168     I,  XIII   |                   Carnuntum diadalkapujára a minap felírtuk: „Morgen
 3169     I,  XIII   |            Beváltjuk az ígéretet.~Tetszett a vállalat mindenkinek.~Csajághy
 3170     I,  XIII   |                  megint összeverekedhetünk a helyőrséggel; hanem azt
 3171     I,  XIII   |                   is hiszem, hogy amire mi a Favorita-vonalt felverjük,
 3172     I,  XIII   |         Favorita-vonalt felverjük, akkorra a te nődet rég elvitették
 3173     I,  XIII   |                    te nődet rég elvitették a kolostorból, s biztosabb
 3174     I,  XIII   |                   Még nem mondtam el végig a tervemet. Most Balahó uramhoz
 3175     I,  XIII   |              uramhoz fordulok.~Balahó uram a csendes idők alatt révészmester
 3176     I,  XIII   |                    alatt révészmester volt a Tiszán. A harci idők őt
 3177     I,  XIII   |                révészmester volt a Tiszán. A harci idők őt is elszólították
 3178     I,  XIII   |               nevezetes szolgálatokat tett a vizeken átkelésnél, meg
 3179     I,  XIII   |              elrontani. S még azonkívül az a rendkívüli jó tulajdona
 3180     I,  XIII   |                megvolt, hogy nagyon tudott a közönséges emberek nyelvén
 3181     I,  XIII   |                   az átkelésnél térítgette a régi hiten levőket az új
 3182     I,  XIII   |                    begyűrt tetejű süveggel a fején, hájjal kenve a hosszú
 3183     I,  XIII   |             süveggel a fején, hájjal kenve a hosszú haja, borostás az
 3184     I,  XIII   |                     napsütéstől barnapiros a bőre, a szemei kicsinyre
 3185     I,  XIII   |             napsütéstől barnapiros a bőre, a szemei kicsinyre összehúzva,
 3186     I,  XIII   |                 szoktak lenni, akik mindig a vizet nézik.~– Hallom a
 3187     I,  XIII   |                    a vizet nézik.~– Hallom a szép szót – monda Balahó
 3188     I,  XIII   |                    Átkelünk Hainburg alatt a szigeteknél tombácokon,
 3189     I,  XIII   |                sáncokat megszállva tartják a császáriak, s ágyúkkal megrakták.
 3190     I,  XIII   |                Meglehet, hogy nagyobb lesz a füstje, mint a lángja, de
 3191     I,  XIII   |                nagyobb lesz a füstje, mint a lángja, de hűbelebalázs
 3192     I,  XIII   |                    nem megyünk neki fejjel a falnak. A megérkezés napjának
 3193     I,  XIII   |              megyünk neki fejjel a falnak. A megérkezés napjának az éjszakáján
 3194     I,  XIII   |                    s víz ellenében felevez a Duna keskenyebbik ágán egész
 3195     I,  XIII   |        keskenyebbik ágán egész odáig, ahol a császári vadaskert és az
 3196     I,  XIII   |               apácakolostor kőfalai között a szigetekre átjáró rév van.
 3197     I,  XIII   |                  éjfél után két órakor, ha a magam ladikjával mehetek.~–
 3198     I,  XIII   |                   ott marad és vár sorára. A révnél van egy márványrondella,
 3199     I,  XIII   |            szomorúfűzfák takarnak. Ezeknek a közelében fog maradni. –
 3200     I,  XIII   |                    Most hallgasd te tovább a magadét, Cinka Panna. Amint
 3201     I,  XIII   |                 fogjátok láthatni, az lesz a jeladás, hogy én megérkeztem
 3202     I,  XIII   |                    meggyógyulsz, s kikéred a bizonyítványodat, hogy felépülve
 3203     I,  XIII   |                   ottan töltöd; mert éjjel a kolostor ajtaját nem nyitják
 3204     I,  XIII   |                    az éjszakán az ápolónőd a feleségem, arcát (magaddal
 3205     I,  XIII   |                     befested olyanra, mint a magadé.~– Hogy még szebb
 3206     I,  XIII   |                   visszajöjjön! Ő felveszi a te gúnyádat, s reggel, korán
 3207     I,  XIII   |                 hajnalban, mikor kinyitják a kaput, a te bizonyítványoddal
 3208     I,  XIII   |                   mikor kinyitják a kaput, a te bizonyítványoddal kibocsáttatja
 3209     I,  XIII   |                magát. Terajtad ismét kitör a nehézkórság: semminek tudója,
 3210     I,  XIII   |                 tudója, részese nem vagy – a nőm pedig siet a Duna-parton
 3211     I,  XIII   |                    vagy – a nőm pedig siet a Duna-parton megtalálni Balahó
 3212     I,  XIII   |                     erek! Mire észreveszik a szökését, azt sem tudják,
 3213     I,  XIII   |                     hogy tetszik nektek ez a terv?~– Veled megyünk, ahová
 3214     I,  XIII   |               vezetsz! – monda Csajághy, s a többi kapitányok, hadnagyok
 3215     I,  XIII   |                   De úgy gondját viseld ám a hegedűmnek, mint én a te
 3216     I,  XIII   |                   ám a hegedűmnek, mint én a te asszonyodnak!~– Hát Balahó
 3217     I,  XIII   |                   belőlem, ha el nem hozom a kegyelmed asszonyát! Megteszem
 3218     I,  XIII   |                   asszonyát! Megteszem ezt a tempót!~És azután az egész
 3219     I,  XIII   |                 ittak áldomást, mint ennek a tervnek a sikerültére.~Cinka
 3220     I,  XIII   |             áldomást, mint ennek a tervnek a sikerültére.~Cinka Panna
 3221     I,  XIII   |             sohasem húzta még olyan szépen a búsméla magyar dalokat,
 3222     I,  XIII   |                   soha nincsen fölébredés; a fél világot kihívó kérkedés;
 3223     I,  XIII   |                   sem! Vágy, gyönyör, kín, a szem kicsordul a könnytől. –
 3224     I,  XIII   |             gyönyör, kín, a szem kicsordul a könnytől. – Mi az?~És még
 3225     I,  XIII   |                 odaadja Ocskay, azért hogy a feleségét visszaszerezze!~
 3226     I,  XIV    |                   XIV. Balahó uram tempója~A második betörésnél Ausztriába
 3227     I,  XIV    |               betörésnél Ausztriába Ocskay a Duna jobb partját választotta
 3228     I,  XIV    |                     utoléri egy gyorsfutár a fővezértől, hogy forduljon
 3229     I,  XIV    |                   azonnal vissza, Heister, a császári fővezér, egész
 3230     I,  XIV    |                  vívja. Siessen, ha lehet, a fejedelemmel egyesülni;
 3231     I,  XIV    |                gyors diadalból állt; hanem a jó sors segített azt neki
 3232     I,  XIV    |                   megjárta Bécset.~– Nincs a feleséged a kolostorban.~–
 3233     I,  XIV    |                Bécset.~– Nincs a feleséged a kolostorban.~– Hát hová
 3234     I,  XIV    |                    hová tették?~– Bevitték a belsővárosba, s ott bezárták.
 3235     I,  XIV    |                  ott bezárták. Strázsa áll a kapuja előtt.~Ezzel aztán
 3236     I,  XIV    |                miért fölevezni csónakjával a Dunán.~Lehetett visszamenni.~
 3237     I,  XIV    |            visszamenni.~Az egész eredménye a regényes vállalkozásnak
 3238     I,  XIV    |               késleltethette velük, eladta a pozsonyi mészárosoknak készpénzért.
 3239     I,  XIV    |                 mészárosoknak készpénzért. A pénz jó volt az ő hadainak
 3240     I,  XIV    |                   ausztriai marhákat pedig a pozsonyiak levágták az osztrák
 3241     I,  XIV    |                 mindenki nyert benne.~Íme, a „közös hadügyi büdzsé”!
 3242     I,  XIV    |              hadügyi büdzsé”! Semmi sem új a nap alatt!~Ocskay a maga
 3243     I,  XIV    |                 sem új a nap alatt!~Ocskay a maga dandárából a bocskoros
 3244     I,  XIV    |                   Ocskay a maga dandárából a bocskoros hadakat hazaküldé
 3245     I,  XIV    |                bocskoros hadakat hazaküldé a Fehér-hegyek közé, hogy
 3246     I,  XIV    |                   arrafelé akarna átkelni, a lovasságával és a hajdúival
 3247     I,  XIV    |                 átkelni, a lovasságával és a hajdúival pedig átment a
 3248     I,  XIV    |                   a hajdúival pedig átment a Csallóközbe, úgy került
 3249     I,  XIV    |                 Csallóközbe, úgy került el a császári derékhad háta mögött. –
 3250     I,  XIV    |                   Híd volt akkor mindenütt a Dunán: be volt fagyva keményen.
 3251     I,  XIV    |                   kellett hagynia, mert ha a csallóközi sár megfagy,
 3252     I,  XIV    |                vontat keresztül egy ágyút.~A Csallóközben aztán megtudta,
 3253     I,  XIV    |               aztán megtudta, hogy Heister a Fehér-hegyek keleti oldalán
 3254     I,  XIV    |             oldalán vonul előre, elkerülve a nyugoti szorosokat. Sajnálta
 3255     I,  XIV    |                    Sajnálta most már, hogy a „talpas”-ainak az ezreit
 3256     I,  XIV    |              ezreit oda küldte strázsálni.~A hajdúságát most már előre
 3257     I,  XIV    |                   már előre akarta küldeni a fejedelem derékhadához:
 3258     I,  XIV    |                görög. Annak dobszó mellett a hadirendbe felállított fegyveres
 3259     I,  XIV    |                  drága igazságot elmondott a haza szenvedéseiről, az
 3260     I,  XIV    |                    ősök dicső példájáról s a szent szabadságról. Remek
 3261     I,  XIV    |                  előadása lévén, párosulva a legcsengőbb orgánummal,
 3262     I,  XIV    |              bizonyára nagy hatást keltett a harcosok szívében. Siettek
 3263     I,  XIV    |                alvezérei gratulálni hozzá; a közkatonaság pedig háromszor
 3264     I,  XIV    |           nemzetségemnek!~Azzal előkereste a rongyosabbik dolmányát a
 3265     I,  XIV    |                   a rongyosabbik dolmányát a szeredásából, még jobban
 3266     I,  XIV    |          szeredásából, még jobban begyűrte a kalapját, fogott magának,
 3267     I,  XIV    |                    állával támaszkodhatott a markolatjára, ha maga elé
 3268     I,  XIV    |                    s azzal felkapaszkodott a Cinka Panna kordéjának a
 3269     I,  XIV    |                   a Cinka Panna kordéjának a kasába, s onnan kezdte meg
 3270     I,  XIV    |                 kasába, s onnan kezdte meg a szónoklatot.~– Én édes véreim!
 3271     I,  XIV    |                 egész ország! Én vagyok az a hírhedett Balahó Mátyás,
 3272     I,  XIV    |                 Mátyás, aki egész életében a nemzetet szolgálta, és semmi
 3273     I,  XIV    |                 ezer embert segíték hajdan a kívánt révpartra! (Igaz
 3274     I,  XIV    |              azokban. Most mindennek vége! A gonosz labancok gazdag vetéseimet
 3275     I,  XIV    |                erdőim kivágták, kastélyaim a fekete földig leégették.
 3276     I,  XIV    |                   meg, ahogy itten láttok, a gúnyám csupa rongy, testemen
 3277     I,  XIV    |             testemen annyi seb, ahány lyuk a köntösömön: megfogtak, megkínoztak,
 3278     I,  XIV    |                    parázson sütöttek, hogy a hazámat eláruljam; de mégsem
 3279     I,  XIV    |                      De mit panaszkodom én a magam bajáról? Ezt mind
 3280     I,  XIV    |                     hogy meg ne gyalázzák, a szemem láttára a kútba ugrott:
 3281     I,  XIV    |                gyalázzák, a szemem láttára a kútba ugrott: öreg nagyanyámat
 3282     I,  XIV    |                    ki tette mind ezt? Maga a „nagyfejű”, az a gonosz
 3283     I,  XIV    |                 ezt? Maga a „nagyfejű”, az a gonosz Heister. Az ő parancsára,
 3284     I,  XIV    |             véreinket! (Átok reá! – ordítá a fegyveres had.) Nem maradt
 3285     I,  XIV    |                 felemelte erős öklében azt a hosszú pallost.) De fogadom
 3286     I,  XIV    |                    élét csorbára nem verem a gyilkos koponyáján! Mindnyájunknak
 3287     I,  XIV    |               koponyáján! Mindnyájunknak ő a gyilkosa, hóhéra. Mindnyájatoknak
 3288     I,  XIV    |                otthon mit keresnünk; hanem a gyilkost, a gyújtogatót
 3289     I,  XIV    |               keresnünk; hanem a gyilkost, a gyújtogatót kell keresnünk
 3290     I,  XIV    |                 gyújtogatót kell keresnünk a csatatéren; s ahogy ő fizetett
 3291     I,  XIV    |                    villogni, ott villogjon a tietek is, ottan ordítsátok: „
 3292     I,  XIV    |                   ottan ordítsátok: „Halál a nagyfejűre!”~Balahó uram
 3293     I,  XIV    |                 hangja túlrecsegte még azt a riadalt is, amit a hajdúságnál
 3294     I,  XIV    |                 még azt a riadalt is, amit a hajdúságnál keltett. Ez
 3295     I,  XIV    |                   keltett. Ez aztán nem az a taktusra adott vivátszó
 3296     I,  XIV    |                  vivátszó vala már, amivel a vezér szónoklatára feleltek,
 3297     I,  XIV    |              csörömpölésétől; alig bírt ez a vihar lassankint elcsendesülni,
 3298     I,  XIV    |                 csillapult alá, mint mikor a Balaton szélvész múlta után
 3299     I,  XIV    |                Balahó uram pedig – megtéve a tempót – megelégült szívvel
 3300     I,  XIV    |               megelégült szívvel szálla le a kordéról, s rágyújtott a
 3301     I,  XIV    |                   a kordéról, s rágyújtott a makrapipára.~– Mi a tatár,
 3302     I,  XIV    |             rágyújtott a makrapipára.~– Mi a tatár, Balahó uram! – monda
 3303     I,  XIV    |                       Hogyan égethették le a labancok a kelmed vetését?
 3304     I,  XIV    |                   égethették le a labancok a kelmed vetését? Hisz a kelmed
 3305     I,  XIV    |            labancok a kelmed vetését? Hisz a kelmed egész domíniuma a
 3306     I,  XIV    |                   a kelmed egész domíniuma a Tisza háta volt.~– Hát biz
 3307     I,  XIV    |                    sehogy sem.~– Talán hát a feleségét sem hasították
 3308     I,  XIV    |                volt nekem feleségem.~– Hát a kisfia, akit lándzsára szúrtak,
 3309     I,  XIV    |                akit lándzsára szúrtak, meg a kútba ugrott leánya, hol
 3310     I,  XIV    |               Bizony sehol sem én, ha csak a fáról nem szedtem volna
 3311     I,  XIV    |                 megtették mással. Így kell a sokaságnak beszélni, vitéz
 3312     I,  XIV    |                    cselekedte. Ha az ember a hazáról beszél a hadinépnek,
 3313     I,  XIV    |                  az ember a hazáról beszél a hadinépnek, elbúsulja magát,
 3314     I,  XIV    |                 magát, elszomorodik rajta. A búsulástól pedig az embernek
 3315     I,  XIV    |                 ivókedve jön meg. Nem kell a katonát a hazával szomorítani,
 3316     I,  XIV    |                    meg. Nem kell a katonát a hazával szomorítani, mert
 3317     I,  XIV    |                 rohannak ezek csoportostól a nagyfejűre, csak egyszer
 3318     I,  XIV    |               Azzal benyomta az égő taplót a pipájába, s a nagy bolond
 3319     I,  XIV    |                   égő taplót a pipájába, s a nagy bolond kardot a vállára
 3320     I,  XIV    |                     s a nagy bolond kardot a vállára vetve, visszaballagott
 3321     I,  XIV    |             vállára vetve, visszaballagott a maga csapatjához, otthagyva
 3322     I,  XIV    |                maga csapatjához, otthagyva a tanult uraságokat, hogy
 3323     I,  XIV    |                   hogy csinálják utána ezt a tempót, ha értenek hozzá!~
 3324     I,  XIV    |                   rögtön szekerekre ülteté a hajdúságát, s a Duna jegén
 3325     I,  XIV    |          szekerekre ülteté a hajdúságát, s a Duna jegén keresztül megindítá
 3326     I,  XIV    |                   keresztül megindítá őket a fejedelem táborhelye felé.~
 3327     I,  XIV    |              találtak, szépen visszatértek a vezérükhöz. Ezektől megtudá,
 3328     I,  XIV    |                    labanc sereg indult meg a hadjáratra, amit kétharmadában
 3329     I,  XIV    |                  képeznek: könnyű ellenfél a kuruc lovasságnak; hanem
 3330     I,  XIV    |               előre, taktikai hadirendben; a színe-java a hős Eugén herceg
 3331     I,  XIV    |                  hadirendben; a színe-java a hős Eugén herceg seregének,
 3332     I,  XIV    |                    Eugén herceg seregének, a zentai diadal veteránjai,
 3333     I,  XIV    |                    trombitaharsogása előtt a hatalmas szultán seregei
 3334     I,  XIV    |                   hatalmas szultán seregei a Dunába rohantak. Itt most
 3335     I,  XIV    |                  nehézlovasság van együtt, a legkitűnőbb ezredekből;
 3336     I,  XIV    |                   eleve értesítette Ocskay a fejedelmet, s Rákóczi úgy
 3337     I,  XIV    |         ellenfelére. Ha ennek erősebb volt a gyalogsága, őnála a lovasság
 3338     I,  XIV    |                   volt a gyalogsága, őnála a lovasság volt számosabb.
 3339     I,  XIV    |                   Tizenhárom-ezerre teszik a számát. Hanem ágyút csak
 3340     I,  XIV    |               azokra nagyobb szükség, vagy a régi magyar harci szokás
 3341     I,  XIV    |                    Majd csinál elég lármát a maga ágyúival az ellenség!~
 3342     I,  XIV    |                igen szép és rendezett volt a kuruc seregnek. A hajdúság
 3343     I,  XIV    |           rendezett volt a kuruc seregnek. A hajdúság jól felfegyverkezve,
 3344     I,  XIV    |      felfegyverkezve, puskával és karddal. A kurucok nem hordtak már
 3345     I,  XIV    |                    kurucok nem hordtak már a háborúba dárdát, hanem kardot.
 3346     I,  XIV    |               dárdát, hanem kardot. Kiment a használatból az a híres
 3347     I,  XIV    |                   Kiment a használatból az a híres jelszó, amivel Kinizsi
 3348     I,  XIV    |                     amivel Kinizsi buzdítá a kenyérmezei ütközetben a
 3349     I,  XIV    |                   a kenyérmezei ütközetben a maga seregét: „Előre, dárdások!
 3350     I,  XIV    |                    Ahol fáj, szúrjátok!” – A magyar most karddal harcolt.
 3351     I,  XIV    |                 próbatét volt, hogy melyik a jobb kézbeli szerszám. Bizonyos,
 3352     I,  XIV    |                    el fog válni, mert mind a két félen olyan legénység
 3353     I,  XIV    |                    jő szemközt, amelyiknek a kezében szikrát szokott
 3354     I,  XIV    |               kezében szikrát szokott adni a vas.~Egészen francia mintára
 3355     I,  XIV    |             felszerelve Rákóczi palotásai, a testőr muskétások, sáfránszín
 3356     I,  XIV    |            dolmányban, kék paszománttal; s a francia granátos zászlóalj
 3357     I,  XIV    |            hatalmas medvebőr kalpagjaival, a szálas legénységből válogatva,
 3358     I,  XIV    |                     betanítva, hogyan kell a tarsolyban hordott granát
 3359     I,  XIV    |                 sáncot védelmez. Ami pedig a szabályos hadmozdulatokat
 3360     I,  XIV    |                   azokban legkitűnőbb volt a fejedelem seregében Sárody
 3361     I,  XIV    |                amilyen tréfás cimbora volt a jó társaságban, olyan jó
 3362     I,  XIV    |                 katonának ismerte mindenki a táborban. Néha egyesítve
 3363     I,  XIV    |                  egyesítve produkálta mind a kettőt: a jó katonát meg
 3364     I,  XIV    |                  produkálta mind a kettőt: a jó katonát meg a víg cimborát.
 3365     I,  XIV    |                   kettőt: a jó katonát meg a víg cimborát. Mikor Lipótvárát
 3366     I,  XIV    |                szokott kurucság húzódozott a víárkok ásásától, a várbeliek
 3367     I,  XIV    |             húzódozott a víárkok ásásától, a várbeliek bombáitól rettegve,
 3368     I,  XIV    |                    egy hordót, tele borral a két sánc közé, s a hordó
 3369     I,  XIV    |                  borral a két sánc közé, s a hordó fenekére ülve áldomásozott,
 3370     I,  XIV    |                   áldomásozott, s gitárral a kezében dalolta a várbeliek
 3371     I,  XIV    |                 gitárral a kezében dalolta a várbeliek bosszantására
 3372     I,  XIV    |                várbeliek bosszantására azt a víg nótát, hogy: „Als die
 3373     I,  XIV    |               hatten, da waren alle froh!” A kurucság kedvet kapott tőle,
 3374     I,  XIV    |      odagyülekeztek melléje, mind megitták a hordó bort, s aztán együtt
 3375     I,  XIV    |                  értették, hogy mit tesz), a várbeliek nagy bosszúságára,
 3376     I,  XIV    |              hasztalan röpítgették feléjük a „pumáikat”, egy sem talált
 3377     I,  XIV    |                     Az ilyen tréfákért még a magyarok is nagyon szerették
 3378     I,  XIV    |                    is nagyon szerették ezt a renegátot. Volt ott több
 3379     I,  XIV    |               német tiszt is. Átaljában az a jó regula volt, hogy hadifogoly
 3380     I,  XIV    |             különösen kedvence volt Sárody a kuruc sereg francia táborkari
 3381     I,  XIV    |           tudományával pótolja ki azt, ami a magyar tapasztalatlan főúri
 3382     I,  XIV    |            hadvezéreknél hiányzik, akiknél a személyes vitézségből állt
 3383     I,  XIV    |              stratégia.~Sárodyval lehetett a franciának magasabb hadműveletekről
 3384     I,  XIV    |                 mert tudott franciául; míg a magyar urak csak diákul
 3385     I,  XIV    |                 hadászati értekezésre nem; a nagy Róma idejében nem lőttek
 3386     I,  XIV    |                vezetőit, s aszerint, ahogy a kémek és portyázók hírül
 3387     I,  XIV    |                  és portyázók hírül hozták a kuruc táborba, mely csapatok
 3388     I,  XIV    |                     Úgyhogy az ő jelenléte a haditanácsban, mikor az
 3389     I,  XIV    |                   tréfálóznak, ropogtatják a kártyán nyert diót.~„De
 3390     I,  XIV    |                volna Heisternek engedni át a támadást, s a nagyszombati
 3391     I,  XIV    |                   engedni át a támadást, s a nagyszombati halmokon védelmi
 3392     I,  XIV    |              állást foglalni.~Elhatározták a haditanácsban, hogy leszállnak
 3393     I,  XIV    |             haditanácsban, hogy leszállnak a síkra, ahol előnyösebb a
 3394     I,  XIV    |                   a síkra, ahol előnyösebb a harc a túlnyomó magyar lovasságra
 3395     I,  XIV    |                     ahol előnyösebb a harc a túlnyomó magyar lovasságra
 3396     I,  XIV    |               lovasságra nézve. Igaz, hogy a sík tért két patak szeli
 3397     I,  XIV    |                 két patak szeli keresztül, a Tirna és Parna, de azok
 3398     I,  XIV    |                   fagyva, nem akadályozzák a lovasságot.~A fejedelem,
 3399     I,  XIV    |                 akadályozzák a lovasságot.~A fejedelem, derékhadával
 3400     I,  XIV    |                    fejedelem, derékhadával a Tirna partján fekvő Nagyszombatnak
 3401     I,  XIV    |                   Nagyszombatnak támasztva a hátát, elfogadja az ütközetet
 3402     I,  XIV    |                  ütközetet Heisterrel, míg a két portyázó dandárvezér,
 3403     I,  XIV    |              portyázó dandárvezér, Ebeczky a jobb, Ocskay a bal oldalon
 3404     I,  XIV    |                     Ebeczky a jobb, Ocskay a bal oldalon fogja azt közre,
 3405     I,  XIV    |                 oldalon fogja azt közre, s a hátába kerülve, négy tűz
 3406     I,  XIV    |                 terv volt ez! Csalhatatlan a sikerülése. A csapatok égtek
 3407     I,  XIV    |                 Csalhatatlan a sikerülése. A csapatok égtek a harcvágytól.
 3408     I,  XIV    |               sikerülése. A csapatok égtek a harcvágytól. A csapatvezérek
 3409     I,  XIV    |              csapatok égtek a harcvágytól. A csapatvezérek együtt maradtak
 3410     I,  XIV    |                    karácsonyi víg lakomára a tirnai hétkerekű malomban,
 3411     I,  XIV    |               Gombócokat főzött, amiben az a tréfa, hogy a forró víz
 3412     I,  XIV    |                    amiben az a tréfa, hogy a forró víz melyik gombócot
 3413     I,  XIV    |                   van valami névvel. Mikor a leánykák csinálják ezt a
 3414     I,  XIV    |                   a leánykák csinálják ezt a karácsonyi tréfát, akkor
 3415     I,  XIV    |                karácsonyi tréfát, akkor az a jelszó, hogy amely nevet
 3416     I,  XIV    |                   jelszó, hogy amely nevet a legelső gombóc felhoz a
 3417     I,  XIV    |                    a legelső gombóc felhoz a víz színére, az megy férjhez
 3418     I,  XIV    |                   színére, az megy férjhez a jövő farsangon. Sárody gombócaiba
 3419     I,  XIV    |          gombócaiba egy-egy csapatvezérnek a neve volt elrejtve, s az
 3420     I,  XIV    |                   volt elrejtve, s az volt a tréfa jelszava, hogy akinek
 3421     I,  XIV    |                tréfa jelszava, hogy akinek a gombóca legelébb felvetődik:
 3422     I,  XIV    |            legelébb felvetődik: az hal meg a holnapi ütközetben. A fejedelem
 3423     I,  XIV    |                  meg a holnapi ütközetben. A fejedelem nevét azonban
 3424     I,  XIV    |                 nevét azonban nem engedték a tréfába belekevertetni.
 3425     I,  XIV    |                    tréfába belekevertetni. A tréfa azonban annál tökéletesebb
 3426     I,  XIV    |               tökéletesebb lett, mivelhogy a hebehurgyán előre felbuggyanó
 3427     I,  XIV    |               előre felbuggyanó gombóc ezt a nevet rejté: „Balahó kapitány!”~
 3428     I,  XIV    |                Mindenki hahotával nevetett a tréfán. Mivelhogy Balahó
 3429     I,  XIV    |           nagyszájú embert, aki rettenetes a fenyegetőzésben, utolérhetetlen
 3430     I,  XIV    |            fenyegetőzésben, utolérhetetlen a mások felbuzdításában; ellenben
 3431     I,  XIV    |                ökleivel ütve az asztalt és a mellét, fogadkozott, hogy
 3432     I,  XIV    |                 kaphassam csak egyszer azt a gyilkos Heistert magát a
 3433     I,  XIV    |                   a gyilkos Heistert magát a kezem ügyére, aki a feleségemet
 3434     I,  XIV    |                  magát a kezem ügyére, aki a feleségemet kettéhasíttatta,
 3435     I,  XIV    |                    fogják mutogatni holnap a vásáron dobszó mellett.
 3436     I,  XIV    |                    vele.~– Magam leszek az a legény! – monda Balahó uram. –
 3437     I,  XIV    |              vonással hirtelen úgy odaveté a papírra Heisternek a karikatúráját,
 3438     I,  XIV    |               odaveté a papírra Heisternek a karikatúráját, hogy aki
 3439     I,  XIV    |                   bajusz makacsul fölfelé, a másik éppoly megátalkodottan
 3440     I,  XIV    |            megátalkodottan lefelé irányul, a homlokon, három egyenközű „
 3441     I,  XIV    |                     s” betű alakú barázda; a nagy előrerúgó, dupla áll,
 3442     I,  XIV    |                előrerúgó, dupla áll, hozzá a kurta nyak, a köpcös váll,
 3443     I,  XIV    |                   áll, hozzá a kurta nyak, a köpcös váll, ez a szakasztott
 3444     I,  XIV    |                    nyak, a köpcös váll, ez a szakasztott Heister tábornok!~
 3445     I,  XIV    |               kacagott rajta, s magasztalá a majszter remeklését. A sok
 3446     I,  XIV    |          magasztalá a majszter remeklését. A sok magasztalástól elvégre
 3447     I,  XIV    |                hogy még alá is firkantotta a képnek, hogy „pinxit Sárody”.~–
 3448     I,  XIV    |                  meg nem nézte jól, amikor a feleségét kettéhasíttatta,
 3449     I,  XIV    |               feleségét kettéhasíttatta, s a kastélyát felgyújtatta Heister.~–
 3450     I,  XIV    |                    akkor! – Hadd látom azt a képet! No iszen, nagyfejű!
 3451     I,  XIV    |                     Mármost hát búcsúzz el a fejedtől, mert elhozom én
 3452     I,  XIV    |              mártattad, úgy gyújtattad meg a szemem láttára.~– S annál
 3453     I,  XIV    |                       S annál se látta meg a képét Balahó uram?~– Vakapád
 3454     I,  XIV    |                   Vakapád németje! Hát ’sz a szurok fekete! De most már
 3455     I,  XIV    |                   De most már elteszem ezt a képet, ide a keblembe! S
 3456     I,  XIV    |                  elteszem ezt a képet, ide a keblembe! S esküszöm a szent
 3457     I,  XIV    |                 ide a keblembe! S esküszöm a szent herkópáterre, hogy
 3458     I,  XIV    |                   szent herkópáterre, hogy a holnapi szent keserves napon,
 3459     I,  XIV    |                    kardomat belemártogatom a gonosz vérébe!~S azzal végigfekteté
 3460     I,  XIV    |               vérébe!~S azzal végigfekteté a kihúzott kardját az asztalon,
 3461     I,  XIV    |               kardját az asztalon, hogy az a táblának az egyik végétől
 3462     I,  XIV    |             táblának az egyik végétől majd a másikig ért, a vezér uraknak
 3463     I,  XIV    |                végétől majd a másikig ért, a vezér uraknak általános
 3464     I,  XIV    |                komoly képet csinált.~Mikor a vezérek szétoszlának, az
 3465     I,  XIV    |                   dörmögé Tormássy László, a nyárádi hajdúk kapitánya
 3466     I,  XIV    |               tetszik az nekem, hogy ennek a Sárodynak mindenüvé oda
 3467     I,  XIV    |               olyannak teremtette az Isten a képét, hogy mindig mosolyogjon.
 3468     I,  XIV    |                 Meg is látták, mert másnap a hadirendben akként lettek
 3469     I,  XIV    |                    lettek felállítva, hogy a hadsereg zöménél Sárody
 3470     I,  XIV    |                ágyúfedezetet, ezt tartotta a legfegyelmezettebb csapatnak
 3471     I,  XIV    |                   Tormássy uram hajdúsága, a háta mögött, a második vonalban
 3472     I,  XIV    |                  hajdúsága, a háta mögött, a második vonalban pedig Esze
 3473     I,  XIV    |             jobbról Tormássy mellett pedig a Tiszán inneni borsodi hajdúk,
 3474     I,  XIV    |   gyalogcsapatjának az élén jó Balahó uram a hosszú pallosával. Tehát
 3475     I,  XIV    |                  tapasztalhatták egymásnak a viselt dolgait.~Fehér karácsonra
 3476     I,  XIV    |                  az éjszaka. – Egész addig a szent napig megbecsülte
 3477     I,  XIV    |                  időjárás, akkor egyszerre a holdújsággal megfordult,
 3478     I,  XIV    |                    elkezdett havazni, hogy a fejedelem seregei nem láttak
 3479     I,  XIV    |               fejedelem seregei nem láttak a förmetegtől húsz lépésnyire,
 3480     I,  XIV    |                    meghatározott helyeiket a Tirna nyugoti partján. Kémeik
 3481     I,  XIV    |                   Heister tábora is átkelt a Parna patakon, s hadirendben
 3482     I,  XIV    |                 patakon, s hadirendben áll a síkon. De a két tábor még
 3483     I,  XIV    |                hadirendben áll a síkon. De a két tábor még nem láthatta
 3484     I,  XIV    |                   még nem láthatta egymást a nagy hóeséstől. De azt már
 3485     I,  XIV    |                 hóeséstől. De azt már mind a két fél tudta, hogy a másik
 3486     I,  XIV    |                 mind a két fél tudta, hogy a másik is itt van. A vezényszó
 3487     I,  XIV    |                   hogy a másik is itt van. A vezényszó áthallatszott
 3488     I,  XIV    |               áthallatszott egyik táborból a másikba.~A fejedelem, kísérete
 3489     I,  XIV    |                  egyik táborból a másikba.~A fejedelem, kísérete élén,
 3490     I,  XIV    |            kísérete élén, maga járta sorba a hadcsapatokat, buzdító szavakat
 3491     I,  XIV    |           Nagyszombat valamennyi tornyában a harangok, szent karácson
 3492     I,  XIV    |                   karácson ünnepére. Talán a nagy harangszó tette: a
 3493     I,  XIV    |                    a nagy harangszó tette: a hófelhők felszakadoztak,
 3494     I,  XIV    |                   hófelhők felszakadoztak, a havazás elmúlt, s a két
 3495     I,  XIV    |        felszakadoztak, a havazás elmúlt, s a két tábor meglátta egymást,
 3496     I,  XIV    |          felállítva ágyúlövésnyi távolban. A magyar tábor mint egy nagy
 3497     I,  XIV    |                  betű látszott körülölelni a császári tábor négysoros
 3498     I,  XIV    |                 felállított tömegét.~Abban a pillanatban megkezdődött
 3499     I,  XIV    |                   megkezdődött az ütközet. A kuruc tüzérek, nem várva
 3500     I,  XIV    |                   kuruc tüzérek, nem várva a parancsszóra, kisüték az