Kötet, fezejet
1 I, I | régiségbúvárok ismerik: azok pedig nagyon fogják a fejüket
2 I, I | kézen-közön forgott: többek között azok a drága étekfogások sem,
3 I, I | kákabélű ivadéknak valók azok. Most, ha csak foghegyen
4 I, I | nagyobbtól a legkisebbig. Azok mind a Gábor fiú ünneplő
5 I, I | esztendős asszonynak valók azok már!” – „Hiszen hetvenesek
6 I, I | több lovag is megérkezett, azok is leszálltak a nyeregből,
7 I, I | körmönfont átkot küld utána: azok ott a bástyán üdvlövéssel
8 I, II | rohamot a hídfő ellen, hanem azok az első két ágyúlövésre
9 I, II | töltve, hanem a kardjaik, azok már igazán mustrának valók,
10 I, II | meg visszafordulok, mikor azok ágyúzni kezdenek felénk.
11 I, II | az ellenséget. – Hogyne? Azok is magyarok voltak. Labancok.
12 I, II | jöttek segítségükre; mert azok azt hitték, hogy a fejedelem
13 I, III | leánynép. A férfiak óvatosak: azok még otthon maradnak, amíg
14 I, III | első üdvözléstétel végett. Azok odahátul ihogtak-vihogtak,
15 I, III | ezek kényesek voltak.~Maguk azok a nóták is, amiket a trombitásaik
16 I, III | kezébe estek: s talán éppen azok, akik szegény Kovách Istvánt (
17 I, III | vezeti a „tatár csapatomat”. Azok azt hiszik, hogy dervis,
18 I, III | azokat elolvasás végett. Azok részben eredetiek, részben
19 I, III | akik hűségesek az ügyhöz, azok előtt nincsen titok.~Voltak
20 I, III | előtt nincsen titok.~Voltak azok között örvendetes és kevésbé
21 I, III | nézte. Meg sem rándultak azok. Még csak a szemöldöke sem
22 I, IV | kiforgatta a sarkaiból. Azok az eddigelé oly komoly,
23 I, V | könyveket sorba nyitogatja, de azok mind diákul, németül meg
24 I, V | megmagyarázza; pedig mindig azok között szeretne járni. Szegény
25 I, VII | pézsmakacsák tenyésznek. Azok mind ismerik őt már. Hát
26 I, VIII | megszorítani a labancokat, hanem azok nyomják el az ő kurucait.~
27 I, IX | egyik vezér a másikra, azok meg az alvezérekre, utoljára
28 I, IX | tesznek egyebet, csakhogy azok ezüst- meg aranylibertasban
29 I, IX | liliomait táplálja, pedig azok is kardot viselnek!~Már
30 I, IX | borban.~De hát kik voltak azok?~Ocskay csak leroskadt,
31 I, IX | forgácsai között ott hevertek azok a lapok, amiket Ocskay néhanapján
32 I, X | azt a szép szót. Mennek azok vele, ha kívánja, a felkelő
33 I, X | veszedelmes fegyver. Bizonyítják azok a harcok, amiket afrikai
34 I, X | közelében fölgyújtatta, azok mind összetörték, elégették
35 I, XIII | hegedűje, aminek a húrjaiból azok az ő sovány kezei oly csodaszép
36 I, XIII | bevisznek az apácákhoz. Azok közt van az én feleségem.~–
37 I, XIV | származott népek voltak azok. Félő volt, nehogy útközben
38 I, XIV | keresztül, a Tirna és Parna, de azok most be vannak fagyva, nem
39 I, XIV | Tiszán inneni borsodi hajdúk, azok között Ocskay gyalogcsapatjának
40 I, XIV | Deák Ferencet, Srétert, azok is bevágtak parancsszó nélkül
41 I, XIV | érték már az ágyúkat, hogy azok nem tehettek bennük kárt.
42 I, XIV | itt vagy a kezem közt!”~Azok amoda át észre sem is vették;
43 I, XV | Indulj! Fordulj! Előre!~Azok csak bámultak rá egy ideig,
44 I, XV | fületeket? Ki népei vagytok?~Azok csak nem feleltek neki semmit.
45 I, XV | bámulták.~Nem kurucok voltak azok, hanem a császári sereghez
46 I, XV | kiugratott a csoport közül, azok hasztalan keresték őt a
47 I, XV | pataknak.~A Parna vize pedig azok közé tartozik, amik télen
48 I, XV | szembe támadhatták meg. De azok mégis háromszázan voltak,
49 I, XV | a verekedő kedve; pedig azok csak kétszázan voltak, másfél
50 I, XV | Kérdéseket intéz hozzájuk. Azok nem értik a kérdést, ő meg
51 I, XV | előjönni. Nem ismer rájuk, mert azok minden jelvényt letéptek
52 I, XVI | tudósításokat a harcmezőről, s azok csupa diadalhírek voltak.~
53 I, XVII | Krisztus? Hát még aztán azok a ragyogó arcok, amik ebben
54 I, XVII | bizonnyal a fejedelem.~– Mik azok a piros csíkok, amik utána
55 I, XVII | csíkok, amik utána úsznak?~– Azok a zászlók.~– Most a zöldek
56 I, XVII | veresek áttörnek rajtuk.~– Hát azok a gömbök, amik a fenékre
57 I, XVII | a fenékre leszállnak?~– Azok a halottak.~– Mikor a fenékre
58 I, XVIII| hogy elkészüljön, amíg azok ott feküsznek; mert, ha
59 I, XVIII| fel ezzel a vakmerőséggel. Azok odafenn, akármilyen kevesen
60 I, XVIII| lesznek, jobban szétverik azok a kuruc tábort, mint a császári
61 I, XVIII| inkvizítori hivatalod tartja: kik azok a kuruc táborban, akik hajlandók
62 I, XVIII| Ő magában tagadta, hogy azok igazak.~– Jól van – mondá
63 I, XIX | elküldé Zayugrócba, ahol azok a Zay grófok kies fekvésű
64 I, XIX | magas hegyhátról vezet alá: azok sem voltak többen kétszáznál.~
65 I, XIX | hintók jöttek előre, s az azok mellett léptető vezérlovagok
66 I, XX | nevetésre.~– Mert héj, bizony azok az apácák nagy mesterek
67 I, XXI | jóslata jutott az eszébe. – Azok között, akik a veres zászlót
68 I, XXII | csak ragyog, de nem üt; azok között sok szép szem is
69 I, XXII | mindig hajlott a magyarokhoz. Azok között is vannak igen sokan,
70 I, XXII | honfitársaktól való tartózkodás. Ha azok, akik hozzá legközelebb
71 I, XXII | életet.~Ilona elhitte, hogy azok igazi könnyek, amik e szavaknál
72 I, XXII | hintajával a várba felérkezett. Azok a gyönyörű kilátást bámulták
73 I, XXII | rendes hadifoglyok számára, azok szabadon járnak a város
74 I, XXII | megfizethetetlen drágakövek azok közt, miket a krónika „paragon”
75 I, XXII | az arcvonásaidnak, hogy azok se meglepetéssel, se elpirulással,
76 I, XXII | tarkálló csoportjai. Ő maga azok közt a legfényesebb alak;
77 I, XXIII| emberek, mégpedig nemcsak azok, akik a falakat lakják,
78 I, XXIII| árván maradt hét fia.~– Hát azok hogy éltek?~– Úgy, hogy
79 I, XXIII| Ilonka. – Nem ilyen jelek azok. Kegyelmedet szívgörcs bántja.
80 I, XXIII| az ideges rángatózások. Azok helyett valami lázszerű
81 I, XXIV | küldetett a kísérettel. Azok jó előre mentek, hogy hamarább
82 I, XXIV | ordítanak és harapni akarnak. – Azok ott, a lerongyolt török
83 I, XXIV | járó-kelő nép útjába kiülnek, azok a „zikiss”-ek: a szegény
84 I, XXIV | mindegyik szem egy-egy dió. Azok a diók pedig ólommal vannak
85 I, XXIV | lehetett rajta átkelni, azok felett tornyok voltak, rendes
86 I, XXIV | körül álló hívekhez, mire azok egyszerre mind letérdepeltek,
87 I, XXIV | ismerem az egész nemzetséget, azok ott a Spinnerin am Kreuznál
88 I, XXIV | kalandorcsapat üldözésére, azok már akkor árkon-bokron,
89 I, XXV | feltartóztatni volnának itten; mintha azok a sötét üregek, amik a sziklába
90 I, XXV | lefekhetel. – Vétettek neked azok a Pálffy grófok? A magad
91 I, XXV | valamennyit a szobából: azok meghunyászkodnak, és szót
92 I, XXV | akarat, szeretet, remények; azok mind egy idegen szellem
93 I, XXV | többé a pokolfajzatok?~– Kik azok?~– Akik meg akartak kínozni;
94 I, XXVI | hogy a várat bevehesse. Azok már útban voltak. Ez lesz
95 I, XXVI | Csajághy és az öccse, Sándor. Azok két külön ezredet vezényeltek
96 I, XXVI | kérte fel a várvédőket, amin azok nagyot nevetének. Az igaz,
97 I, XXVI | harcosa volt egy tömegben, azok között a kuruc had színe
98 I, XXVI | körülzárolt várőrségek nyomoráról. Azok már a bivalybőr páncélaikat
99 I, XXVI | el, fiúk! – mondá Ocskay.~Azok rákezdték a gyönyörű siralmat,
100 I, XXVI | el az elővigyázatot, nem azok, akiket megleptek odaát?~
101 I, XXVI | vezérhez fordulva, amire azok aztán kezeiket nyújták;
102 I, XXVI | agyát szokták meglepni: azok a felforralt vér lávájából
103 II, I | felvonulók elé tartott.~„Azok” voltak biz azok: a rongyos
104 II, I | tartott.~„Azok” voltak biz azok: a rongyos gárda. Ahány,
105 II, I | Nem az „oroszlánt keresték azok, csak a nyomát”. Ocskay
106 II, I | ezredei.~– Nincsenek biz azok, brigadéros uram, mert azokat
107 II, I | brigadéros uramnak. Ibi, ubi.”~Azok között volt Bercsényinek
108 II, I | lovast küldött a védelmére: azok megvédik a Nyitra hídját.~
109 II, I | gondolatait ellenőrizték, azok lettek tőle messze elszakítva.~
110 II, II | hozott a számára. Egyre azok közül ez volt írva: Cito,
111 II, II | német őrség volt benne; azok az első ágyúszóra megint
112 II, III | ellenséget talál, nem szaladnak azok a várak el.~– Mindjárt,
113 II, III | akit magammal hoztam.~– Hát azok kinek a rovására esznek?~–
114 II, III | közelébe: Ozmonda szemei voltak azok.~Óh, milyen szédítő mélység
115 II, IV | mikor megvadultak, s mármost azok aztán viszik!~Otthon éppen
116 II, IV | csapatok a megriadt hadból: de azok mind kurucok; nem lehet
117 II, IV | asztalnál a vár urával, azok már ott voltak az étteremben.~
118 II, IV | gyermekeit, akkor jobb, ha azok előbb meghalnak.~Ocskay
119 II, V | mindenikben fordul elő, hogy azok közül, akik egymást szeretni
120 II, V | Ilonka, s azt hitte, hogy azok költött dolgok. Most aztán,
121 II, V | az alacsony kertek közül. Azok Budetin és Zsolna tornyai.~
122 II, V | diákoktól, ugye? Csakhogy azok nem tudták ám a történetnek
123 II, V | hogy álljanak ellent, mert azok is jobban szerették a kisasszonyukat,
124 II, V | csapat fegyveres gyülevész, azok meg oroszlánkői Jakusich
125 II, VI | halináját elvitted magaddal? Azok a falusi parasztok, akiknek
126 II, VII | hópénzét.~Ocskay elsápadt, s azok a nagy szemei úgy villogtak
127 II, VII | Érsekújváron kellett maradniok, azok onnan ki nem jöhettek Heister
128 II, VII | három lovasezrede volt, azok között derékhad az éppen
129 II, VII | elmaradoznak mind a két szárnyon, s azok helyett a császári lovasság
130 II, VII | jelezte a felvert porfelleg: azok a Fehér-hegyek felé tartottak.~
131 II, VII | várait. Lesz gondom rá, hogy azok mint igen nevezetes hőstettek
132 II, IX | célt is ért jobbadára, mert azok a gebéikkel el-elmaradoztak,
133 II, IX | török késével felszegezte. Azok az erdők, azok a vadaskertek
134 II, IX | felszegezte. Azok az erdők, azok a vadaskertek mind ismerik
135 II, IX | vitézség, bátorság nem segít, azok nem vezetnek győzelemre;
136 II, IX | a nagy kapukat látja, s azok a labirintba vezetnek. Én
137 II, IX | meg vagyok győződve, hogy azok a szolgálatok, amiket ön
138 II, IX | elutasítva, kicsúfolva, azok által, akik híva hívtak,
139 II, X | kezdte elpanaszolni a baját. Azok talán inkább meghallgatják.~
140 II, X | szállnak a magyar urak; azok az én legjobb kundsaftjaim.
141 II, X | valami nyolc törpéje volt, azok között egy kitanult orvosdoktor.
142 II, X | nagy mulatság volt, amint azok azt elkapták, vagy a víz
143 II, XI | messzire. Azt hitte, hogy azok útjelzők, s odament, abban
144 II, XI | abban a hitben, hogy majd azok útbaigazítják.~Talán meg
145 II, XI | Ocskaynak úgy tetszék, mintha azok a kövek mozognának, mikor
146 II, XII | zsidókra fogták róla, hogy azok törik fel a sírokat; a császárt
147 II, XII | vevő. Azt beszélték, hogy azok megvannak átkozva. Potom
148 II, XII | éjjel meg nem értett, hogy azok a sunnyogó alakok, akik
149 II, XII | kaput és kocsmaajtót; s azok mind vassal voltak bélelve,
150 II, XII | keresni, a „Fehér Angyal”-ba.~Azok Jávorkáék voltak. Ő maga
151 II, XII | öltönyeit kérte kölcsön, s azok éppen ráillettek az alakjára.
152 II, XIII | hercegi fiúcska számára. Azok közül a nagyobbik lehet
153 II, XIII | itt, az idegen földön! Hát azok csináltak belőle utcai csúfalakot,
154 II, XIII | belőle utcai csúfalakot, azok kezdték ellene a gúnydalt!
155 II, XIII | kezdték ellene a gúnydalt! Azok bujtogatták ellene az odúk
156 II, XIII | hogy meghurcolják a sárban! Azok elől bújt ő asszonyi ruhákba!
157 II, XV | nagyon viszketett a tenyere azok után az ötven tallérok után.
158 II, XV | vitézei felvilágosodottabbak. Azok megtehetik. – Parancsolja
159 II, XV | keze összetéve keblén, s azok alatt egy hímzett bársonymellény.~
160 II, XVI | volt a lehetetlenséggel azok előtt, akik azt a vidéket
161 II, XVI | keményen, mind kidől a rácság, azok nincsenek szokva ilyen irgalmatlan
162 II, XVI | talán az ő számára is lesz azok között valami levél a kedves
163 II, XVI | védtétek őket, nyomorultak?~– Azok kétszázan voltak, mi csak
164 II, XVI | beszélnek velük többet, mert azok a hidast odaát tartják,
165 II, XVII | ahol a kincseit várják, s ő azok helyett a feleségét hozza
166 II, XVII | a kurucoktól, amit csak azok elvettek.~Megerősíté ebben
167 II, XVII | Megijedt bizonyosan. Óh, azok az átkozott kurucok! Csak
168 II, XVII | rohant a kardok közé, s azok diadalhoz szokott kardok
169 II, XVII | nem akarom hagyni, hogy azok a kárhozat számára növekedjenek
170 II, XVIII| erős székely kabalák voltak azok, csak a kinézésük volt cigányos.
171 II, XVIII| fehér menyétprémmel.~– Igen! Azok voltak! Merre mentek?~–
172 II, XIX | mint a harc és a tivornya.~Azok se váltak már be nála, a
173 II, XX | nem bírt elképzelni.~Hogy azok után, amik e férfi és e
174 II, XXI | hiába menne könyörögni; azok őtet is elfognák: hisz ő
175 II, XXI | csináljon.~– No, hát – ha azok odaát Ocskay Lászlónak levágják
176 II, XXII | fogoly osztrák vezértisztet, azok között Ritschánt.~ ~
|