Kötet, fezejet
1 I, I | a bársony.~– Mi történt vele? Mondd hamar!~– Hát egy
2 I, I | neki.~– „Ha már nem jöttél vele együtt, minek jöttél meg
3 I, I | Megtanulok magam bánni vele.~– Majd jólesnék még az
4 I, I | Ilonkához, tanácsot ült vele, hogy milyen öltözetet vegyen
5 I, I | történt valami veszedelem?~– Vele a legnagyobb. Azért vágtattam
6 I, I | vőlegény korában!~– Mi történt vele? Mi történt?~– Az alispán
7 I, I | Az bizony, mire ideérnek vele, aligha ki nem adja lelkét.~
8 I, I | rántsa, s nagyot fenyegessen vele arra nyugat felé, megrázott
9 I, I | kötözni, és egy sem bírt vele, az anyját mégis megismerte:
10 I, II | s úszó szigetet majmol vele. – Nagy messzeségben puszta,
11 I, II | hátunkba jönne, mert akkor vele együtt megrohanhatnók a
12 I, II | a mezőn fektéből fölkelt vele; bozontos, sűrű, szőke haja
13 I, III | mikor legelőször találkozik vele az életben.)~Aminek aztán
14 I, III | szakadni, felderült a kedve, s vele együtt a beszélőkedve is
15 I, IV | ezt az aranyat, fizesd ki vele, akit megkárosítottál. Annak
16 I, V | üveg alatt, beszélhetsz vele egyedül; úgy neveltem, hogy
17 I, VI | de veszteg kell maradnia vele vagy egy hétig. Csajághy
18 I, VI | hogy egy táborbeli úr akar vele egyedül beszélni, aki most
19 I, VI | legkedvesebb barátja. Nem is tudott vele a nagyasszony egyébről beszélni,
20 I, VIII | felőle, ami a háború alatt vele történt. Szörnyen le is
21 I, VIII | tudta többé, mi történik vele.~Mikor magához tért, a sátorában
22 I, VIII | vitték el a csatatérről, s vele aztán fejét veszté az egész
23 I, IX | juttatott a véletlen, az szökik vele haza. A pápisták civakodnak
24 I, X | futótűz, terjedt mindenfelé; s vele együtt futott a nép is,
25 I, X | a szép szót. Mennek azok vele, ha kívánja, a felkelő holdat
26 I, X | jajordítását, jóllakott vele; talán nem is bánta már,
27 I, XIII | egész táborozásában, aki vele egy sátorban alszik. Mit
28 I, XIII | az Ilonkáját! – Meg volt vele elégedve.~– Most már elhozom
29 I, XIII | hallja.~– Madárnyelven fogok vele beszélni. Hát aztán mit
30 I, XIV | attól fogva mindennap volt vele csatározása; rendetlen csikóscsapatjai
31 I, XIV | s aztán együtt énekelték vele, hogy: „Da schliefen alle
32 I, XIV | S egyátaljában lehetett vele beszélni, mert tudott franciául;
33 I, XIV | rá, hogy ki birkózik meg vele.~– Magam leszek az a legény! –
34 I, XIV | tartalékját, verje vissza vele Ocskay rohamát. A tábornok
35 I, XIV | ha látták, mit törődtek vele? Egy öregember, rongyos
36 I, XV | szétzilált ellenséget kiveri vele a helyéből.~Nem vette észre,
37 I, XV | az, a szabadcsapatvezér; vele jött Csajághy Márton. Az
38 I, XVI | haza – keresztüllőve.~S vele együtt jött a rémhír, hogy
39 I, XVI | azt felkeresni, és tudatni vele a magas kitüntetést, hogy
40 I, XVI | Kurta vasat neki, s le vele a kaszamátába.~Scharodi
41 I, XVI | szökevényekkel; mert elvesszük vele a kedvét másoknak az áttéréstől.~
42 I, XVII | férjemet szeretem, hogy vele együtt lenni akarok? Nem
43 I, XVIII| akarja venni, úgy igyekezzék vele, hogy elkészüljön, amíg
44 I, XVIII| zöldül már.~– Mit akarsz vele tenni? – kérdé Ocskay rekedtes
45 I, XVIII| célhoz vezet. Magadra hagylak vele. Beszélj vele egyedül. Ámbár
46 I, XVIII| Magadra hagylak vele. Beszélj vele egyedül. Ámbár én jobb szeretném,
47 I, XVIII| rá. Jól van. Beszélj hát vele!~Mikor Csajághy nehéz léptei
48 I, XVIII| ráncokat is elsimította vele együtt, s megint nevetett.~–
49 I, XVIII| Úgy van.~– S mit akar vele kegyelmed?~– Szabadon fogom
50 I, XIX | festő diófaolajat kimossam vele a hajamból. Aztán ugyanott
51 I, XIX | s rögtön szolgálhatott vele a grófnőnek; aki azt köszönettel
52 I, XIX | engedem!” „Mit akarsz hát vele tenni?” – „Szabadon bocsátom.”
53 I, XIX | rettenetes jó mulatsága volt vele; amíg a meister mértéket
54 I, XIX | cserét ajánl, ami fölér vele. Kérem, járjon el ez ügyben
55 I, XIX | Csajághynak is írt, tudatva vele, hogy már kiépült a sebeiből,
56 I, XIX | Ritschánnak, s kezet szorított vele.~– Elhoztad nőmet?~– Rend
57 I, XIX | feleségedet. Azóta mindig vele vagyok. Együtt fogtak el
58 I, XIX | szemű szörny egyszerre! Hisz vele volt a nővel az anya! És
59 I, XIX | kacagányába; úgy lovagol vele ki a harcosai közé, akik
60 I, XX | nagyasszony azt is híven megosztá vele, még a böjtös eledelt is
61 I, XX | fiam uram, hogy én mindig vele voltam, s vigyáztam a kegyelmed
62 I, XXI | Ocskay meg éppen nagyra volt vele.~– Hát te, Cinka Panna,
63 I, XXI | Csajághynak egész mulatsága volt vele. Utoljára neki is énekelni
64 I, XXI | ha az uram elmegy, én is vele megyek. Nem bánom, már megmondtam,
65 I, XXI | nem maradok tőle, megyek vele minden háborúba, de én el
66 I, XXI | mogorván. – Kegyelmed is vele fog menni, brigadérosné
67 I, XXI | Pozsonyba. Kegyelmed is vele megy Ocskayval, komámasszony,
68 I, XXII | pedig az volt: éreztetni vele, hogy ő „férj”, és lehet,
69 I, XXII | személyesítőhöz illik. A vele jött társak méltán irigykedhetnek
70 I, XXII | az övéhez van láncolva, vele megyek, s megosztom vele,
71 I, XXII | vele megyek, s megosztom vele, ahogy eddig megosztottam,
72 I, XXII | s egyszerre szembefordul vele, odatekint a rejtélyes végzet
73 I, XXII | ülést, a kísérő hölgyek vele szemközt szoktak ülni.~Azalatt,
74 I, XXII | egy érdekes titkot közölt vele.~– Kedvesem. Tudsz-e te
75 I, XXII | fejedelemnő hintajában fogsz ülni, vele szemközt, és azalatt úgy
76 I, XXII | egynehányszor, beszéltél is vele. Ő a legszebb magyar férfi
77 I, XXIII| aki különben mindig tudott vele bánni: most arra sem ismert
78 I, XXIII| lépett, hogy majd közli vele. Erre Forgách konokul hátralépett,
79 I, XXIII| cselédnép nem tud mit tenni vele, s Bercsényiné maga is elájult.
80 I, XXIII| üvegeit, hogy ha összejön vele, igazán mondhassa neki,
81 I, XXIV | fejedelemnő zárdába vonul, és én vele megyek. A mi kettőnk küldetése
82 I, XXIV | azért, hogy megtiszteljék vele, hanem hogy senkit se bocsássanak
83 I, XXIV | kegyetlen megkínzatás után a vele szemközt álló alabárdosra
84 I, XXIV | az olvasót, olyat ütött vele az előtte álló alabárdos
85 I, XXIV | ellenfele lovára, s úgy kelt vele nyalábra, birokra, maga
86 I, XXV | észnek, hogy elgázoltassa vele az útjában állót, lett légyen
87 I, XXV | az álmukat is elrontaná vele. S akkor aztán ismét kezében
88 I, XXV | sajoghatott, nem törődött vele. Csak az volt a gondja,
89 I, XXV | elmérgesült. Mire Modorig jutott vele, utolérték a nyilalló fájdalmak,
90 I, XXV | levő széket, s szétverni vele az egymással veszekedő fantomokat,
91 I, XXV | lázbetegnél.~Mit csinál vele, mikor egyedül marad?~Feltakarja
92 I, XXV | kellett ezt megtudni: mert ő vele volt a fejedelemnővel, s
93 I, XXV | indulatba! Még lázba hozza vele magát. – Higyje azt, hogy
94 I, XXV | végképp visszavonuljon, és vele együtt én is. Asszonyszív
95 I, XXV | hitt oldalamat kipróbálták vele. Mondhatom, hogy sehol sem
96 I, XXVI | által levelet. Abban tudatta vele, hogy Pongrácz alezredes
97 I, XXVI | leveled, bátya. Mit tegyek vele?~– Azt, ami rá van írva.
98 I, XXVI | Nagy szó volt az! Letették vele a koronás királyt.~Ocskay
99 I, XXVI | aztán tagadd el! Dicsekedj vele! Kend másra! – „Csak Ocskay
100 II, I | ellenkező rendelkezést tudatott vele. Találgathatta, hogy melyik
101 II, II | bűnét.~Mikor készen volt vele, s megkapta az absolutiót,
102 II, III | rövid processzust csináltak vele; ott mindjárt összevagdalták. –
103 II, III | rajta, ha úgy szembe akad vele.~Ocskay László szépen kezet
104 II, III | kegyelmed! Csak nem történt vele valami veszedelem?~– Még
105 II, III | eszik, ha szépen megkínálnak vele: „Egyetek, eb vendégi, ha
106 II, III | Ocskay.~– No hát mi bajod vele? Én meg te, az kettő – Bécsben
107 II, IV | karjára a kisbabát, s tudott vele mindenféle bűbájt elkövetni,
108 II, IV | Igen.~– S te ezért vesztél vele össze?~– Ezért.~– És nem
109 II, V | hogy még egyszer beszélt vele: ott van a tornácában egy
110 II, V | hozzá, nem is tanácskozott vele sokat, hanem rohantak csapatostól
111 II, V | valaha, hacsak magad is vele nem mégy; de még akkor is
112 II, V | lakta erdőbe, nem tett volna vele olyan keserves bántást,
113 II, V | meséket végighallgattatá vele.~Mennyit kellett szegény
114 II, VI | ezred, akkor megindulsz vele ellenséget látni. A bán
115 II, VII | tették elegen: mit nyertek vele? Az sem volt elég, hogy
116 II, VII | indult meg e város felé. Vele volt kilencszáz jó vitéz
117 II, VII | keresztültörte magát rajtuk, vele ment el kétszáz kuruc.~Ocskay
118 II, VIII | sarkához közel furakodni, vele menni, mint az árnyék, mint
119 II, VIII | valamennyien. Akár mind vele maradnak.~– Nekem nem kell
120 II, VIII | talán! Ne engedd neki, hogy vele összejöjjön! – Én magam
121 II, IX | kicsit akadékoskodni találnak vele.~Tudniillik, hogy Ocskay
122 II, IX | emberségnek tartotta, hogy aki vele ilyen szívességet tett,
123 II, IX | lá. Iszonyú guadét fogunk vele csinálni. Leverjük vele
124 II, IX | vele csinálni. Leverjük vele Bécs valamennyi vendégfogadóját
125 II, IX | a lábáról: úgy beveszünk vele egyik hotelt a másik után,
126 II, IX | utolsó nap! Mit ront rám vele?~– Bocsánatot kérek, de
127 II, X | Másutt mindenütt ki lehet vele jönni valahogy; de a hivatalszobában
128 II, X | megijedt volna, hogy felökleli vele.~Aztán következett a vallatás,
129 II, X | császárhoz jött.~Mi dolga van vele?~Azt is megmondta.~Van-e
130 II, X | rendelt magának; tüntetve vele, hogy nincs szándéka megfutni
131 II, XII | hátára kapva, eliramodott vele: Scharodi pedig bezárta
132 II, XII | kakastollas –, hanem rukkolj ki vele, hogy mi van a zsákban!~–
133 II, XIII | Alig jut egy kis figyelme a vele szemközt álló két hercegi
134 II, XIII | főemberek, akik nyíltan dacoltak vele; maga Wratislaw kimondta,
135 II, XIII | cassa, de ugyan pórul járt vele! Mert Ocskay, most már dicsősége
136 II, XIII | Őfelsége különösen meg volt vele elégedve. Több ízben visszatért
137 II, XIII | maradt volna. Nem tudott vele tisztába jönni.~A düh és
138 II, XIV | közülök; a lova elesett vele, a többi elszelelt, usgye,
139 II, XIV | hinnie.~– Vagy megverekedni vele, ha el nem hiszi – vágott
140 II, XIV | rettenetes játékot űzött vele Heister, mikor pártját fogta,
141 II, XIV | egy teljes óráig közölte vele az utasításokat, hol kezdje,
142 II, XV | nagyasszonynak, amiben előre tudatja vele az elháríthatlan veszedelmet:
143 II, XV | sok méltatlanság történt vele a fejedelmi udvarnál: utoljára
144 II, XV | haditanácsnál, s azt nyerte vele, hogy annak a parancsolatjára
145 II, XV | meghalnom. Sietnem kell vele. Sietnem kell a szemeimet
146 II, XV | sírodból is, s lesújtod vele azt, aki a tieiddel kegyetlenül
147 II, XVI | szomolyáni dicsőség? – Hamuba vele! – No, wsetin-vári csodatett!
148 II, XVI | az arcába, ahányat szúrt vele, annyi szitkot kiálta rá: „
149 II, XVI | izenetet Ocskayhoz; tudatva vele, hogy a családját és a kincseit
150 II, XVI | feleségéhez, s mégsem igyekezik vele találkozni; hogy íme, szemével
151 II, XVI | grófnő. Mintha nem törődnék vele.~De Gáspár úr többet is
152 II, XVII | kettő el legyen áltatva vele? Hogy meg tudjanak maradni
153 II, XVII | erről az arcról! – Szemben vele olyan volt annak a másik
154 II, XVII | mosolygott hozzá.~– Nem törődöm vele. Azt hiszem, minden férfi
155 II, XVII | asszonyok, megelégszünk vele, ha a férjünk lelke a mienk.~–
156 II, XVII | szekrényéből és elolvastatá vele azt a levelet, amit Ocskay
157 II, XVII | engem is gyászba borítottál vele; de vigasztalásom volt az
158 II, XVIII| hogy a Jávorkáét megragadja vele.~– Óh, édes jó barátom,
159 II, XVIII| neki, s ha irgalmat tennék vele, én viseljek minden átkot,
160 II, XIX | Katonái szöktek tőle, s akik vele maradtak, azoknál is elmúlt
161 II, XIX | visszaveti, összekeveredik vele úgy, hogy kurucok és Ocskayék
162 II, XIX | dákos döfését elhárítsa vele.~Ocskay Sándor pedig nem
163 II, XIX | bízták reá. – Úgy bántak vele, mint egy leszámolt emberrel.~
164 II, XX | ezredére, s kudarcot vallattak vele. – Biccse alatt (hol ő maga
165 II, XX | arra ült fel. Legénykedett vele, hogy ő azt is meg bírja
166 II, XXII | megölni, s úgy egyesülni vele a halálban? Ő vitte-e imádott
|