Kötet, fezejet
1 I, I | hangon. – Megölték a fiamat. Jól van, katona volt, fegyver
2 I, II | oldalán a sűrű rekettyésben jól elhelyezve két-két darab
3 I, II | állnak készen, a füzestől jól megvédve; míg a közeledőt
4 I, II | túlsó partról; a császáriak jól elláttak minden pontot,
5 I, II | szólt a hadnagy.~– Nagyon jól van, vitéz ezredeskapitány
6 I, III | munka előtt, óh, be nagyon jól illett a nyalka kurucnak!
7 I, III | vár egyik tornyát. Ilonka jól láthatta, hogy porlanak
8 I, III | asztalnál ülend. S ahhoz jól ki kell válogatni a virágokat;
9 I, IV | lakomában részesülhetek…~(Ez jól indokolja a zászlócserélést:
10 I, VI | theatrumdirector is vagy. Jól van. Bravó! A kurtina le
11 I, VII | Ocskay birtoka eddig is igen jól volt berendezve. (Igaz,
12 I, VII | Versailles-ba – ők ketten. Igen jól halad a tanulás. Már a gyakorlatokig
13 I, VII | Hát micsoda?~– Tudtam jól, hogy mit írnak benne. Azt,
14 I, VII | át. Hidegvérrel mondá:~– Jól van. Hát a fejedelemnek
15 I, VII | mindhiába várják! – Én ugyan jól értem, s érezni is tudom,
16 I, VIII | ellenkezőt rendelte el. Nagyon jól akarta csinálni a dolgot.
17 I, VIII | az öntudat. Tudta ő azt jól, hogy Vak Bottyán is páncélinget
18 I, VIII | ostromra nem mehetünk, mert jól védve vannak. Ha azonban
19 I, VIII | senki fia számára), hallotta jól az elvonuló lovasságának
20 I, X | java voltak a hadseregnek; jól fegyverezve, derék vezetők
21 I, X | császári parancsnok, tudva jól, hogy a kuruc sereg nem
22 I, XI | Lehet benne bízni?~– Olyan jól, mint az angyalokban.~–
23 I, XI | az angyalokban.~– Olyan jól, mint tebenned magadban?~–
24 I, XI | a férfi – én ismerem őt jól – csodákat fog elkövetni,
25 I, XI | Lehet benne bízni?~– Olyan jól, mint az angyalokban.~–
26 I, XI | az angyalokban.~– Olyan jól, mint tebenned magadban?~–
27 I, XI | a férfi – én ismerem őt jól – csodákat fog elkövetni,
28 I, XIV | neki könnyűvé tenni. Még jól ki sem áldotta magát, amidőn
29 I, XIV | kuruc seregnek. A hajdúság jól felfegyverkezve, puskával
30 I, XIV | már akkor meg nem nézte jól, amikor a feleségét kettéhasíttatta,
31 I, XIV | császáriak közé; a vakmerőség jól ütött ki; áttörték az első
32 I, XV | aki őt szereti. Milyen jól jártunk volna mind a hárman.~
33 I, XVI | tapasztalt hadvezér, magában jól számot vetett az iránt,
34 I, XVI | haraggal rivallt rá. – Nagyon jól illett neki, mikor tréfából
35 I, XVI | Már, tábornok úr, vagy jól van találva ez a kép, vagy
36 I, XVI | a kép, vagy rosszul. Ha jól van, akkor nincs ok a neheztelésre:
37 I, XVI | csúf volt. Ha pedig nincs jól találva a kép, akkor ez
38 I, XVI | Ő csak büntetni tudott jól, jutalmazni sehogy.~– Folytathatjuk
39 I, XVIII| éjszakát, támadók és védők jól láthatták egymást. Elkeseredett
40 I, XVIII| csatában zászlót változtatott, jól tudhatta, hogy nem számíthat
41 I, XVIII| hogy ez a halottja olyan jól el van temetve! Miként egy
42 I, XVIII| vettünk! Tudom! Emlékezel rá. Jól van. Beszélj hát vele!~Mikor
43 I, XVIII| félre, drága hősöm. Tudom én jól, hogy ez a perc, ez az alkalom
44 I, XVIII| világnak. – Sejtetted te azt jól, mikor ezt az alkalmatlan
45 I, XVIII| be magát Ocskay szívébe. Jól mondta ez az asszony: veszedelem
46 I, XVIII| tagadta, hogy azok igazak.~– Jól van – mondá Csajághy. –
47 I, XVIII| nőmet elküldik a cserére, jól gondját viseljék a méltóságos
48 I, XIX | udvariaskodás.~– Nagyon jól van, vitézlő főstrázsamester
49 I, XIX | zseníroz: nem tudom magamat jól kifejezni rajta.~– Gehorsamer
50 I, XIX | odafenn Bécsben vígan mulat, s jól éli világát.~Ocskay erre
51 I, XIX | Veres-hegyre húzat fel ágyúkat, s jól célzott lövéseivel elhallgattatja
52 I, XIX | szoktak itt.~– Keveset, de jól. Az itteni élet ellen nem
53 I, XX | percig késtetek volna, milyen jól jártunk volna mind a hárman!” –
54 I, XXI | szobába beeresztik; de Ilonka jól ismerte már, mint férje
55 I, XXI | fehér cipóval; hadd lakjék jól egyszer kedvére, s hadd
56 I, XXI | még meg is tépázta, ha nem jól fútta a tilinkót. Csajághynak
57 I, XXI | tréfálni is tud. S olyan jól illik neki, éppen azért,
58 I, XXI | telelt ki a rozs, milyen jól kelt az árpa; a gyümölcsfák
59 I, XXI | az árpa; a gyümölcsfák is jól kötöttek; a méhek meg most
60 I, XXI | No mármost, édes híveim, jól ebédeltünk. „Aki enni-inni
61 I, XXII | is elmondta, hogy milyen jól néz ki ma a fejedelemasszony,
62 I, XXII | Ozmonda letörlé azokat, pedig jól illettek neki.~– Most már
63 I, XXIII| szobából Jávorka, hidegvérét jól megőrzött arcán könnyű gúnymosoly
64 I, XXIII| szigorú voltam hozzád. Tudod jól, hogy mindenekfelett szeretlek
65 I, XXIII| is elszökhetném valahová. Jól van, jól. Ok nélkül ment
66 I, XXIII| elszökhetném valahová. Jól van, jól. Ok nélkül ment a fejembe
67 I, XXIV | mosolyogjon. Pedig tudta jól, hogy ami ott abban a porfellegben
68 I, XXIV | idő szerint nevezetes a jól organizált koldustestületéről.
69 I, XXIV | elé tartva.~A fokos nagyon jól ismert különlegessége volt
70 I, XXV | bán mutogatott meg. A bán jól értesült kémei által afelől,
71 I, XXV | ezt a vár védői is nagyon jól tudják.~S annálfogva maga
72 I, XXV | Miután kastélyomban igen jól berendezett patika van,
73 I, XXV | vérveszteségtől; nem látok jól, a szemem káprázik, amint
74 I, XXV | Kegyelmetek előtt még, jól tudom, titkolják. Mert sejtik
75 I, XXV | titkolják. Mert sejtik jól, hogy sokan vannak még nagy
76 I, XXV | visszatérőbe elviheti. Ismerem jól a jámbor fiút, Marcinak
77 I, XXV | elimádkozék. Ocskay tudta jól, hogy ezek az ő eltérítésére
78 I, XXV | messziről nézte. Én tudom jól, hogy milyen híve ő most
79 I, XXVI | sokaság!~– Te nagyon is jól tudsz gyűlölni.~– Nemcsak
80 I, XXVI | kitaláltad, hogy mit gondolok? Jól van. Én sem hiszem. De lehetetlen
81 I, XXVI | Okolicsányi nem halt meg elég jól a színhelyén, annak még
82 I, XXVI | törzsöke: ágyú tömérdek, mind jól felszerelve, kitanult pattantyúsokkal.
83 I, XXVI | László.~Azokat különösen jól tudták.~– Hát énekeljétek
84 I, XXVI | amit most mondani akar.~– Jól van no! Most nincs idő a
85 I, XXVI | elég táncom volt. Eddig, ha jól futottak a fejedelemmel,
86 I, XXVI | Ocskay hidegen. Tudta ő azt jól, hogy nem bolondult meg
87 I, XXVI | sem próbáltam még. – Talán jól is esik? – Lódulj, hozz
88 II, I | találja meg a lábát, amíg jól nem lakott.~Egyszer aztán
89 II, I | a közepére érve, ahonnan jól meghallhatták a hangját,
90 II, I | elhozhattuk volna! Olyan jól kezünkben volt most, hogy
91 II, II | előőrsi szolgálatot.~– No, hát jól van. Vigye el kegyelmed
92 II, III | áldott földjük volt, s azt jól mívelték, adósságot nem
93 II, III | ne támadhassa senki, igen jól volt választva, hanem arra,
94 II, III | mindezeket a várakat élelemmel jól ellátni, amely tudósításokban
95 II, III | válaszoltak a leveleire, hogy jól van hát, csak biztosítsa
96 II, III | még nincs megvédve elég jól az ellenség betörésétől.~
97 II, III | címezésért).~– De nagyon jól van. Én vérségi rokona vagyok
98 II, III | Legközelebb a hadi diszpozíciókat jól ismervén, tudomásom lett
99 II, III | köszönteni.~Ismerte ezt a helyet jól Ocskay.~Mikor a bezárt vasajtóhoz
100 II, III | őriztünk volna disznókat.~– Jól van öregem. Hát eressz bennünket
101 II, III | fürdőház; azt mondom.~– No jól van. Hanem mármost hát nekem
102 II, III | rendetlenség lehet. Itt is jól lehet lakni a kis szobában,
103 II, III | megmaradt volna elköltetlenül.~– Jól van, öreg, jól. Tudom én
104 II, III | elköltetlenül.~– Jól van, öreg, jól. Tudom én azt, hogy minden
105 II, IV | Wolffius nemcsak hogy igen jól tudja, hogy se Ocskay, se
106 II, IV | A lőporos zsákon igen jól lehet aludni – amíg az ember
107 II, V | sok magasztalás sem esett jól. Egy asszony sem szereti
108 II, V | István volt a neve. Olyan jól emlékezem rá, mintha tegnap
109 II, V | sokat az órára! A gyerekek jól alusznak, nem kell azoknak
110 II, VII | Megszámláltad te is? Annyi-e?~– Jól van, jól, öreg, csak söpörd
111 II, VII | is? Annyi-e?~– Jól van, jól, öreg, csak söpörd össze!~–
112 II, VII | söpörd össze!~– De nem „Jól van, jól, öreg”, hanem mielőtt
113 II, VII | össze!~– De nem „Jól van, jól, öreg”, hanem mielőtt besepernéd
114 II, VII | betegen fekszik, magával is jól tehetetlen. Döntő ütközettel
115 II, VII | hatalmas egy stratagéma, s igen jól van kifundálva. Csak egy
116 II, VII | Ismerem én ezt az írást nagyon jól – mondá a bán –, hiszen
117 II, IX | vadaskertek mind ismerik őt jól, minden ház, minden emberi
118 II, IX | monda röhögve Scharodi. – S jól érzem magam mellette.~Egy
119 II, IX | Tudom én minden dolgodat jól. Ha nem tudnám, hogy jössz,
120 II, IX | énhozzám az enyéim. Tudom jól, hogy el is akartak már
121 II, X | főudvarmesteri hivatalra, jól is fogadták, leültették.
122 II, X | kétnapi áristomra.~– Nono! (Ez jól kezdődik!) Mi oknál fogva?~–
123 II, X | porzótartó mellett.~– Nagyon jól tette ön, hogy a Fehér Angyalba
124 II, X | féltse ön azt a grófnőt!~– Jól van, el lehet menni.~Délután
125 II, X | kedélyes Bécsben mindig jól lehetett mulatni. Ott volt
126 II, X | azt látni, hogy milyen jól tud mulatni a bécsi közönség.
127 II, XI | megveszik az ilyen gaudét.~– Jól van, jól. (Azért csak mégis
128 II, XI | ilyen gaudét.~– Jól van, jól. (Azért csak mégis jobb
129 II, XII | az Ocskay: ő ismeri azt jól!~Ekkor egy éles asszonyhang,
130 II, XII | elbolondíttatni magatokat. Ismerem én jól ezt a gauklert! Hasból tud
131 II, XII | tizenkét tagú deputáció.~– Jól van! Menjünk be tizenketten.
132 II, XII | legjobban futással. Ismerte már jól ezt a tempót. Addig hátra
133 II, XIII | voltak előtte, s még csak jól meg sem nézte őket.~A szíve
134 II, XIII | sokszor látta arcképben, jól is találva, el is torzítva;
135 II, XIII | ez a legnagyobb áldozat.~Jól mondta azt Federreiter!
136 II, XIV | Ocskay László tábornok urat jól – folytatá a pártfogói védelmet
137 II, XV | nem temette el még elég jól ezt a titkot?~Az anya két
138 II, XVI | tüzes vasat a szívébe? No, jól van, hát olvasd akkor ezt
139 II, XVI | utol Beleznayékat.~Beleznay jól tudta azt, hogy Ocskay maga
140 II, XVII | által egy másik felebarátját jól belemárthatta.~– No ugyan
141 II, XVII | szobájába.~Tudta, sejtette jól, hogy mi lesz a beszéd.~
142 II, XVII | ellenségemébe.~– Tehát azt is tudtad jól, mikor énnekem azt a hősregét
143 II, XVII | minden élet. Ez az orgyilok jól odatalált lelkébe. Azt törte
144 II, XVIII| Átrohant Ozmondához. Tudta jól, hol van annak a szobája,
145 II, XVIII| csendesen suhant el.~Hanem azt jól hallá, mikor Ocskay nehéz
146 II, XVIII| érte. Ott kegyelmedet igen jól fogadják; meg is értik,
147 II, XX | falu, se szállás. Jávorka jól ismerte azt a vidéket. Ez
|