Kötet, fezejet

  1     I,  I    |          legalsóig. Egész addig a kis főkötőig meg a patyolat
  2     I,  I    |         világon. – „Milyen bolond kis lyuk! – Aztán elég arra,
  3     I,  I    |         leány a haját befonni. „A kis élhetetlenke! Hogy lesz
  4     I,  I    |        nekem hites uram.~– Óh, te kis élhetetlenke! Mit tudod
  5     I,  I    |         került elő rövid időn egy kis imádságoskönyvvel, aminek
  6     I,  I    |  iniciálékon akadt meg, hanem egy kis, göndör, aranyszínű hajtincsen,
  7     I,  II   |      rajta. S ha akkorra még ez a kis zivatar is megérkezik, hát
  8     I,  III  |            pro appetitorio, ezt a kis kupicányi várat itten, a
  9     I,  III  |        közelségről.~Léva vára egy kis dombtetőn fekszik (mai napság
 10     I,  III  |           A vár be van véve. Az a kis kupica, amit ebéd előtt
 11     I,  III  |          való leülésnél aztán egy kis vita támadt, hogy ki foglalja
 12     I,  IV   |           a keresztanyaságot. Egy kis asztalt hoztak elő hevenyében,
 13     I,  VII  |      gondolt vala ki. Tartott egy kis ébénumfa ládikót, s amint
 14     I,  VII  |          Ilonka megcsókolta azt a kis szentképet. Csajághy Márton
 15     I,  VIII |      háború, hogy nagy tömegekben kis csapatokat megrohant, gondatlanul
 16     I,  VIII |   közületek megmérkőzni velem egy kis vitézi bajvívásban, szívesen
 17     I,  X    |      Schlossdorf vára, egy csinos kis tubákos pikszis: annak a
 18     I,  X    |     elbicsaklott egy igen csekély kis dolgon. – Egy maroknyi embernek
 19     I,  X    |       lovaik. Azoknak is kell egy kis pihenés. Biz ők lenyergelnek,
 20     I,  XI   |      Hálószobája mellett volt egy kis benyíló. Ott aludt egy ágyban
 21     I,  XI   |         gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik hatéves,
 22     I,  XI   |           Mire készen vannak, két kis savoyard fiú áll ottan,
 23     I,  XI   |  hamiskásan van felvetve, még egy kis rögtönzött bajusz hamva
 24     I,  XI   |           mondá neki a nagyobbik.~Kis idő múlva megint pisszegett
 25     I,  XI   |         múlva megint pisszegett a kis öcs.~– Mikor jön hát már
 26     I,  XI   |      feküdjetek ágyatokba vissza, kis gyermekeim – sóhajtá Eleonóra
 27     I,  XI   |          együtt van a két hölgy a kis házikápolnában. Ozmonda
 28     I,  XI   |      Hálószobája mellett volt egy kis benyíló. Ott aludt egy ágyban
 29     I,  XI   |         gyermek. Szépek, mint két kis kerubin; az egyik hatéves,
 30     I,  XI   |           Mire készen vannak, két kis savoyard fiú áll ottan,
 31     I,  XI   |  hamiskásan van felvetve, még egy kis rögtönzött bajusz hamva
 32     I,  XI   |           mondá neki a nagyobbik.~Kis idő múlva megint pisszegett
 33     I,  XI   |         múlva megint pisszegett a kis öcs.~– Mikor jön hát már
 34     I,  XI   |      feküdjetek ágyatokba vissza, kis gyermekeim – sóhajtá Eleonóra
 35     I,  XI   |          együtt van a két hölgy a kis házikápolnában. Ozmonda
 36     I,  XIII |           Volt pedig ennek a csúf kis szörnyeteg cigányleánynak
 37     I,  XIII |     kétkerekű laptikájával, amibe kis tatár lova van fogva. A
 38     I,  XIV  |       fára kötve kettéhasították, kis csecsemő fiam felszúrták
 39     I,  XIV  |    köttetted, kettéhasíttattad –, kis porontyocskáimat dárdára
 40     I,  XVI  |          amit a hajdani világban „Kis Rómá”-nak neveztek kilenc
 41     I,  XVII |            XVII. Két karácsonfa~A kis Krisztus a bécsi Küszdenpfennig-palotába
 42     I,  XVII |        melyiket hozta a számára a kis Krisztus? Hát még aztán
 43     I,  XVII |          a csecse játszótáblát.~A kis fejedelmi poronty megrázta
 44     I,  XVII |     töltöttek, s abba Ozmonda egy kis fiolából valami zöld nedvet
 45     I,  XVII |  Küszdenpfennig-ház egy valóságos kis erősség.~– S hogyan akarsz
 46     I,  XVIII|     mondja: „Tüzelj!” Nevess hát, kis bolondom.~– Asszonyom! Ez
 47     I,  XIX  |          egész a Csallóközig. Egy kis ideig tartó békességet parancsolt
 48     I,  XIX  |       hogy itt a közelben van egy kis helyecske, ahol kölcsönös
 49     I,  XIX  |        Egy nő meg egy kisfiú.~Egy kis piros pofás angyalka, göndör
 50     I,  XIX  |          ő nyúl a gyermek felé.~A kis angyalka haragos képet csinál;
 51     I,  XIX  |   megöntözni könnyekkel. Azokat a kis kezeket egészen a szájába
 52     I,  XIX  |    százszoros viváttal fogadják a kis ezredesüket. Ocskay odaülteti
 53     I,  XIX  |           nyeregbe. Másfél éves a kis kuruc, hogyne tudna már
 54     I,  XX   |           bölcsőben – nem, nem! A kis paripa hátán. – Anyánk is
 55     I,  XXI  |       dajka is azzal altatta el a kis Gáborkát.~Reggelre szépen
 56     I,  XXI  |          kért ő egyebet, csak egy kis avas szalonnát, meg valami
 57     I,  XXI  |        mégsem megyek el, amíg egy kis szerencsét nem mondok az
 58     I,  XXI  |      térdeltében megcsókolgatta a kis Gáborka lábacskáit, aki
 59     I,  XXI  |    rotyogó bográcsban, amialatt a kis Gáborka a parasztgyerekekkel
 60     I,  XXI  |       felsikoltásában volt valami kis ijedség is, s azt Csajághy
 61     I,  XXI  |       megnézni, hogy mit csinál a kis keresztfiam.~– Hamis kegyelmednek
 62     I,  XXI  |         én kedves eledelem. Hát a kis aranyos poronty hol van?~–
 63     I,  XXII |           akadt fenn.~– Hát maga, kis grófné, micsoda benső viszonyban
 64     I,  XXII |             No, hát azt értettem, kis grófné, hogy a bemutatásnál
 65     I,  XXII |     boltozott ablakfülke maga egy kis szobának látszott, melyből
 66     I,  XXIII|        valamennyien a városban: a kis földszinti házacskákban
 67     I,  XXIII|          tanyáznak. – Az egyszerű kis franciskánus kolostorban,
 68     I,  XXIII|    elhagyjalak valaha – hanem egy kis neheztelésért, nem mondom,
 69     I,  XXIV |      téglagyárakon kívül csak egy kis csoport ódon épület látható
 70     I,  XXV  |          kapubejárat alatt függ a kis lélekvesztő, amelyen a Pálffyak
 71     I,  XXV  |     jutalmat.~Az apáca odahúzta a kis asztalkát az írószerekkel
 72     I,  XXVI |           beszorítá egy ausztriai kis várba: Bruckba. Ott körülzáratta:
 73     I,  XXVI |     harcolt ezredei, és csak igen kis rész „mezei tábor” Pekry
 74     I,  XXVI |      Leány vagy, vagy asszony! Te kis szelídecske!~– Hahahaaaj –
 75     I,  XXVI |     tollait~      Felborzolgatja.~Kis kertedben, ligetedben~     
 76    II,  I    |            Hogy de már mégis! Egy kis próbát csak illett volna
 77    II,  II   |          útjokban állok, hogy két kis pénzért eladnának az ördögnek! –
 78    II,  II   |        írja, hogy Ocskay Lászlót „kis Istenének” tartja.) Ő most
 79    II,  III  |         rosszul.~Csak egyetlenegy kis baj volt Lietava várával:
 80    II,  III  |          Itt is jól lehet lakni a kis szobában, csak legyen mivel.~–
 81    II,  III  |      tűzhelytől jött; igazi derék kis falusi menyecske: amilyennek
 82    II,  III  |              Látja kegyelmed. Egy kis zálogügy az apósával.~–
 83    II,  III  |        váramban van nekem még egy kis ezüstmarhám is, amit szintén
 84    II,  IV   |      Ilonka odavezette a férjét a kis betegéhez, akit még mindig
 85    II,  IV   |          most csókolja meg, mikor kis angyalka lett belőle. Nem
 86    II,  IV   |          tartotta a nyakát gyönge kis karjaival, amikor elaludt
 87    II,  IV   |           jobban odabújt mellé, s kis kezével az arcát cirógatá.~
 88    II,  IV   |         Az anyja által feltartott kis poronty úgy nyújtotta feléje
 89    II,  IV   |        akivel közöljem, mint ez a kis ártatlan csecsemő ott a
 90    II,  IV   | verítékező kínos óráimban: óh, te kis néma lélek, súgd meg nekem,
 91    II,  IV   |   ellenség földére. Itt van az én kis tót impériumom, ahol én
 92    II,  V    |          a hegyek nyugat felé egy kis nyílást engednek, ott találni
 93    II,  V    |         engednek, ott találni egy kis darab külvilágot, kéklő
 94    II,  V    |           a szép vigályosokban: a kis Gáborka bátran elmehetett
 95    II,  V    |     merengve elbámulhatott arra a kis völgynyílásra, ahonnan várostornyok
 96    II,  V    |  Jakusichhoz, hát akkor még azt a kis rést is befalaztatja rá,
 97    II,  VII  | tarsolyodba, előbb csináljunk egy kis computust.~– Hisz az útiköltségedet
 98    II,  VII  |   fejedelem feleségét, mégpedig a kis fejedelemfiúkkal együtt,
 99    II,  VII  |          van kifundálva. Csak egy kis sorkamorkája van a dolognak.
100    II,  IX   |         érzem magam mellette.~Egy kis kidomborodó pocakra is tett
101    II,  IX   |      annak a látszatára. Csak egy kis botrány kell, s ennél a
102    II,  XI   |       bírságot. Ennyi jár azért a kis vitézkedésért.~Ocskay bosszús
103    II,  XII  |         hirtelen ott terem, s egy kis kardlapozás után megtisztul
104    II,  XII  |    gördült. A két talpa alatt egy kis hordót hengerített maga
105    II,  XII  |         elő Scharodi, hogy azon a kis erkélyen körös-körül forgott,
106    II,  XII  |        közéjök, amiből megint egy kis tréfa támadt. A pisztolyokat
107    II,  XII  |         orozva, a markába rejtett kis acélollóval lecsikkentette
108    II,  XIII |          az Ocskay!” Alig jut egy kis figyelme a vele szemközt
109    II,  XIII |        kegyelmed tiszteletére egy kis barátságos búcsúlakoma lesz
110    II,  XIV  |           megérkezett Ocskay, egy kis Hiób-hírecske fogadta.~Annak
111    II,  XIV  |      itthon, Magyarországon: ez a kis különbség!~Azért csak ugyanegy
112    II,  XIV  |        hogy most csak egy kicsiny kis nyomás kellene annak a ravaszára,
113    II,  XVI  |     hiszen nem veszik ám az ilyen kis egzekúciót olyan tragikusan,
114    II,  XVI  |          haszna volt, hogy azon a kis lietavai patakon most tutajjal
115    II,  XVII |     ezüstmarha?~– Hát azokkal egy kis baj történt. A kurucok kétfelé
116    II,  XVII |   elbeszélés minden szava, minden kis részlete egy méregkehely
117    II,  XVII |         az asztalához, s azon egy kis ébenfa szekrénykét felnyitva,
118    II,  XVIII|    Vegyetek fel a szekeretekbe, a kis gyermekeimmel, nem bírnak
119    II,  XVIII|          tagadá Ilonka; eltakarva kis subája alá a nagyobbik fia
120    II,  XVIII|    könyörgött Ilonka. – Ha valami kis jó emlékezettel van még
121    II,  XVIII|   fátyolos recefice főkötő. A két kis úrficskának sárga volt a
122    II,  XVIII|       érte.~– Csókolom a lábaujja kis körmét a fölséges excellenciás
123    II,  XX   |             Erre a névre, még ami kis esze volt, azt is elveszté.~