Kötet, fezejet
1 I, I | anyja egymás után félrerakta őket. Most aztán előszedegette
2 I, I | Azután megint visszarakta őket egymás után. Mindegyikhez
3 I, II | félsziget felé. Senki sem vette őket észre. Minden figyelem a
4 I, II | kettőt vágnak, halomra vágják őket, s diadalordításuk áthangzik
5 I, II | Ocskay elébb szétverte őket, azután útjokat állta, hogy
6 I, II | Pálffy-huszárezred, Kende alatt.~– Lövesd őket, aztán öljed, vágjad, amíg
7 I, III | A nagyasszony kifizeti őket sorba aprópénzzel. – Igazán
8 I, III | előtt. A tornácból lehetett őket látni. Ugyancsak ügettek.
9 I, III | ennyit tudni.~Várni fogják őket gazdag lakomával. Mentől
10 I, III | nagyasszony oktatva feddi meg őket.~– Ne vihogjatok ti azon.
11 I, III | asztaltól, mind „meghozza őket a púpos kenyér”!~Ez a hetyke
12 I, III | ahol a golyóbis elérhetné őket?~– De biz úgy igyekeznek
13 I, III | Hátha csak oda akarják őket csalogatni, s akkor fürtgolyókkal,
14 I, III | hogy mind le nem vágták őket!~– Amíg ellentáll a labanc,
15 I, III | legyenek azt a férfit, aki őket érdekli, olyankor megfigyelni,
16 I, VI | illik, hogy magukra hagyja őket mindenki. Ocskay pedig egy
17 I, VI | ti is!~Azzal odavezette őket ahhoz a nagy szekrényhez,
18 I, VII | naponkint háromszor kell őket fejetni; a birkák pedig
19 I, VII | dragonyosok kardjai.~– Csókoljátok őket vissza!~– Nem kaptad a táborból
20 I, VII | szaladt a kurucság.~– Szedje őket össze, aki akarja!~– Harmadnapja
21 I, VIII | csak egy kérdéssel lehetett őket összekapaszkodtatni, hogy: „
22 I, VIII | nagy hamar kiéheztetjük őket, de hevenyében ostromra
23 I, X | városba bevinni nem volt őket tanácsos), mikor alkonyattájon
24 I, X | oldalon éppen nem várták őket.~A pokol hányta-e fel méhéből,
25 I, X | tatárokat.~– Ha nem hozhatom őket ki, vesszenek odabenn!~Óh,
26 I, XI | elrabolni! Lucifer küldte őket. Vezérük fölírta a nevét
27 I, XI | elrabolni! Lucifer küldte őket. Vezérük fölírta a nevét
28 I, XIV | Mielőtt útnak indította volna őket, összegyűjté valamennyit.
29 I, XIV | fáról nem szedtem volna őket.~– Hát az öreganyja?~– Húsz
30 I, XIV | hanem vért. Majd meg kell őket nézni, hogyan rohannak ezek
31 I, XIV | jegén keresztül megindítá őket a fejedelem táborhelye felé.~
32 I, XIV | megfutamodókhoz, s elkezdte őket hangosan szidni, s kergette
33 I, XV | s odavágtatva, elkezdé őket szidni keményen, hogy mit
34 I, XV | zászlóaljához, s otthagyta őket poggyászfedezetnek.~Ocskayt
35 I, XV | megkeríteni. Ocskay csak szidta őket, hisz utol nem érik. Egyszer
36 I, XV | felkelő sereg? Föld nyelte el őket? Nem is látták az ellenséget!
37 I, XVII | Néhol a termekbe is behívják őket; másutt csak az udvaron
38 I, XVIII| Bálványimádással vádolták őket. A külföldről elűzött templáriusok
39 I, XIX | lovasaival, majd visszaveri őket. – Mikor a hegyoldalra följutnak
40 I, XXI | váratlan vendég lepi meg őket a nagy munka közben, aki
41 I, XXII | előtt, mikor kicserélték őket egymásért. A női szemeknek
42 I, XXII | elfogva.~– Szabad lenne őket meglátni? – kérdezé Ilonka.~–
43 I, XXII | aludni mennek, ez békíti ki őket, ha összecivódnak. Mondja
44 I, XXIV | társuk a láncnál fogva vezeti őket, s korbáccsal fenyegeti,
45 I, XXIV | kutyájuk nem volna, aki vezesse őket, talán ide se találtak volna
46 I, XXIV | Jávorka.~Senki sem veheti őket így gyanúba: hisz mind gyalog
47 I, XXIV | egész ezrednek hihették őket.~A harschier gárda lovagjai
48 I, XXIV | se mondták, hol keresse őket valaki!~
49 I, XXV | kifejezésekben biztosítva őket, hogy semmi gorombaság nincs
50 I, XXV | várukat akarja elfoglalni, és őket a fejedelmi udvar vendégszeretetével
51 I, XXV | A magad bajáért jöttél őket háborgatni? És most azokat
52 I, XXV | akartak darabolni.~– Én kértem őket, hogy bízzák énreám a kegyelmed
53 I, XXV | hátha egyenesen bevádolja őket e levél nyomán?)~„Hanem
54 I, XXVI | Most Ocskay László behívta őket magához a táborkarába.~–
55 I, XXVI | asztalnál.~Nagyon kérte őket, hogy maradjanak mindig
56 I, XXVI | előtte valamit.~Beeresztette őket. Vándorló supplikáns diákok
57 I, XXVI | megeshetett? És ki verte őket széjjel, ki söpörte el a
58 I, XXVI | vezér közé furakodni, s őket valahogy elcsillapodásra
59 II, I | követelt.~Ocskay szidta őket, mint a jégeső.~– Hát koldusbíró
60 II, I | kísérlé meg, hogy eltoloncozza őket előbbre. Akkor meg nem bírta
61 II, I | előbbre. Akkor meg nem bírta őket a helyükből kimozdítani.
62 II, I | lovas. Nagyon megbámulták őket. Aki most török sípokat
63 II, I | volna, ha Ocskay vezeté őket. Azzal „rajta Miska, rajta”!~
64 II, I | Ocskay szerencsésen kivitte őket a faluból az országútra,
65 II, I | kurucok elé. Ocskay ismerte őket egyenruhájukról. A Schlick-vértesezred
66 II, II | Földönfutókká is teszik őket; mert hiszen az áruló vagyona
67 II, III | otthagyni védetlenül.~– Hozza őket ide kegyelmed! – szólt bele
68 II, III | kíséret mellett hozza el őket kegyelmed! Derék fegyveres
69 II, III | másunnan nem kapok.~– Eresztené őket szélnek.~– Ők nem eresztenének
70 II, III | hogy azóta le is fejezték őket?~– Bezerédyt?~– Meg a sógorát
71 II, III | Senki sem háboríthatta őket.~Az öregúr ott ült a kincsek
72 II, IV | hasztalan űzi, csapkodja őket, el nem maradnak tőle.~Néha
73 II, IV | az apát, még el is zárják őket. Bezerédy és társainak példája
74 II, IV | ember ellen! Ne öld meg őket örök életükre! Ne hagyj
75 II, IV | milyen magasak! Győzd le őket!~– A fejedelem maga ingerült
76 II, IV | ellenségeid közé, és hívd fel őket: „Ki vádol, mit tud ellenem?”
77 II, IV | Lengyel Magdolnához viszi őket Ocskay. Lengyel Magdolna
78 II, V | faluból, hogy visszakergesse őket erdeikbe. Itt a medvék vannak
79 II, VI | itt vannak.~– Nem szúrod őket ismét keresztül a török
80 II, VI | tette meg?~Ott tartotta őket a kezében.~Az egyik kezében
81 II, VI | zsoldját, s aztán küldje őket hozzád. A kuruc fővezért
82 II, VI | László pedig diadalra fogja őket vezetni, s az első győzelem
83 II, VIII | elfogod, mint magával hozza őket, mert az az egy félelmem
84 II, X | Federreiter – mutatá be őket egymásnak Scharodi.~Véghetetlenül
85 II, X | nóták: egész Bécs dalolja őket.~– Ezek mind az Augustin
86 II, X | Ocskaynak. – Sohasem láttam őket. Pedig minden vendégemet
87 II, XI | neki-nekiiramodik, hogy utolérje őket.~Így kicsalogatják lassankint
88 II, XII | complottban, mind megvette őket a gazdag zsidó. Lám, a rendőrfőnök
89 II, XII | akárki testvéreknek nézhette őket.~– Most már jöhetnek!~Ocskay
90 II, XIII | csak úgy futólag fitymálta őket végig tekintetével: „Hát
91 II, XIII | Ocskay László, s elviszi őket a fogságból, apjuk karjaiba!
92 II, XIII | még csak jól meg sem nézte őket.~A szíve úgy nekiindult
93 II, XIV | szobalevegőtől, azért nem vitték be őket a városba).~– De szép aranylánca
94 II, XV | papok; maga elé sem bocsátá őket. Menjenek, amerre látnak:
95 II, XVI | voltak annak: hisz elsősorban őket rémíté agyon az élethű arcképe
96 II, XVI | de a tótság oda hurcolta őket Vajda elé, s azt kiabálta: „
97 II, XVI | zosztál!” 1, s Vajda levágatta őket sorba. A szegény Vas András
98 II, XVI | strázsamesteredet. Te se sajnáld őket! Az a szép, mikor a magyar
99 II, XVI | Ocskayné. – Ne lepjük meg őket!~S aztán levelet írt az
100 II, XVI | mikor éppen nem keresné őket.~Ilonka bizonnyal elhagyta
101 II, XVI | Gyermekeim! Nem védtétek őket, nyomorultak?~– Azok kétszázan
102 II, XVI | paripát, hadnagy. Be kell őket érnünk, ha ördögökkel vannak
103 II, XVI | egeket vívni vezette volna is őket.~Amint a biccsei malomzúgóhoz
104 II, XVII | felejtkezett el. Hagyta őket veszni, csakhogy ezt visszavívhassa! –
105 II, XVII | Mindennapos imáimmal védelmezem őket az átka elől.~– Egész nemzete
106 II, XVII | növekedjenek fel: ölembe veszem őket, s elviszem magammal, felkeresem
107 II, XVIII| közé is elfutnál, csakhogy őket ne lásd?~– Nem. Nem! – tagadá
108 II, XVIII| apja szavára, ha az beéri őket.~Nemsoká beérte.~– Halljátok,
109 II, XVIII| herceg úr. De bizony láttuk őket. Kurta selyemsuba volt az
110 II, XVIII| révnél aligha viszik át őket előbb, mint hajnalban; kivált,
111 II, XX | torony iránya sem vezette őket. Folyamok mentéhez tartották
112 II, XX | egymás mellett ülve találta őket a féktelen orgia közepett.~
|