Kötet, fezejet
1 I, III | egész levélolvasás alatt Ocskaynak az arcvonásait nézte. Meg
2 I, IV | alig vonul el egy mosolyra. Ocskaynak se tetszik e tréfa.~– No
3 I, IV | súgá oda Tormássy László Ocskaynak. – Nem tetszik nekem ez
4 I, V | legkívánatosabbnak.~ ~Ocskaynak a táborában sok mindenféle
5 I, V | szelíd mosolygással felelt Ocskaynak, szemérmetes módon megkerülve
6 I, VI | nyújtotta a másik elé kezét. Ocskaynak a száján nem jött ki ez
7 I, VI | meg csak visszatért rá.~S Ocskaynak mindezt ott kellett hallgatnia.~(–
8 I, X | bársonyt szolgáltattak ki Ocskaynak, hogy azzal az egész hadseregét
9 I, X | császár kedvenc vadászóhelye.~Ocskaynak jó helyismerete volt ezen
10 I, XIII | élesre fagyott sár.~Ez volt Ocskaynak az a kedvence, akit a másik
11 I, XIII | nótákat húzta Cinka Panna Ocskaynak, s húzta addig, míg a vezér
12 I, XIV | feltartóztatni.~Nehéz volt Ocskaynak az engedelmeskedés: eddigi
13 I, XIV | tökéletes munka ez! – mondá Ocskaynak. – Majd én hadd beszélek
14 I, XIV | ütni az orrát. Kár volt ezt Ocskaynak idehozni közénk. Nem hiszek
15 I, XVIII| a varosból jön, jelenti Ocskaynak, hogy a belváros is be van
16 I, XVIII| küldönce visszatért. Azalatt Ocskaynak a figyelmét mind a túlparton
17 I, XVIII| a nevet jólesett hallani Ocskaynak: mindig neheztelt amiatt,
18 I, XVIII| amiket mondott.~Ez volt rá Ocskaynak a válasza. S ez nem volt
19 I, XVIII| kardot, s nyakába borult Ocskaynak.~– Vezérem vagy, bálványom
20 I, XIX | akkor keletkezett ez a nóta.~Ocskaynak volt módja a pihenésben.~
21 I, XIX | semmit abból, amit Ozmonda Ocskaynak Ritschánról besúgott.~Csajághy
22 I, XIX | napokban – mondá nyugodtan Ocskaynak –, itt volt Pöstyénen, felépülés
23 I, XIX | szünetet tartottak, azt mondá Ocskaynak:~– Látod, hogy van eset,
24 I, XXI | könnyű volt kitalálni, hogy Ocskaynak bizony jár a fejében olyasmi,
25 I, XXI | Pozsonyba. Ez a parancsolat.~Ocskaynak egyszerre kevélyen emelkedett
26 I, XXI | küldöttet idejöttével. – Ocskaynak Ozmonda fatális jóslata
27 I, XXII | torkába rekedt volna; de Ocskaynak ez volt a régi álma. Csak
28 I, XXII | s aközben halkan mondja Ocskaynak:~– Mi nagyon sokat beszéltünk
29 I, XXII | átadta a kísérés tisztjét Ocskaynak. A várfokról huszonegy lövésre
30 I, XXII | uram! – mondá Wratislaw Ocskaynak. – A fejedelemnő nagyon
31 I, XXIII| elégtételt venni. Ez tetszett Ocskaynak Jávorkában leginkább, hogy
32 I, XXIII| Aztán fülbe súgva mondá meg Ocskaynak a mai parolát.~– „Magad
33 I, XXIII| Ugyan, édes jó uram – monda Ocskaynak, szépen körülcirógatva az
34 I, XXIV | Jávorka kísérte tovább.~Ocskaynak az volt az utasítása, hogy
35 I, XXV | pozsonyi vár boltozata alatt Ocskaynak maga a bán mutogatott meg.
36 I, XXV | gondolkozott.~Ekkor kellett Ocskaynak takarodót fúvatni; a hajdúságát
37 I, XXV | fölnyitá a levelet, s odanyújtá Ocskaynak.~A beteg sokáig nézett a
38 I, XXV | bizonyosra játszott, amikor Ocskaynak azt mondta, hogy a fejedelemnő
39 I, XXV | fejedelemnő többé – mondá Ocskaynak.~– Tehát csak fogságot cserélt.~–
40 I, XXV | önkorbácsolásnál.~Azzal kezébe adta Ocskaynak a tollat, hogy írja a nevét
41 I, XXV | vagdalkozás oka fülébe talál menni Ocskaynak, nem tudom, mi lesz belőle.
42 I, XXVI | megfordul, kudarc lesz belőle. Ocskaynak is menekülni kell az elfoglalt
43 I, XXVI | erre következő napokban Ocskaynak egyik legkedvesebb hadnagya,
44 I, XXVI | Nem előttem mondta ezeket.~Ocskaynak eszébe jutott a Parna patak
45 I, XXVI | tábornok, Viard, küldött Ocskaynak egy elbocsátott kuruc fogoly
46 I, XXVI | befejezetlen része. Azt Ocskaynak hírül hozták a kémei. Ezt
47 I, XXVI | legbiztosabb menedékbe. Ocskaynak a szerencséjét e diadal
48 I, XXVI | lesz azt most összeszedni.~Ocskaynak csak Jávorka maradt a tisztek
49 I, XXVI | most olyan csúf nem volnál!~Ocskaynak a szemei keresztbe álltak
50 I, XXVI | megszomorít,~Meg is vigasztal még…~Ocskaynak úgy rémlett, mintha a hegedű
51 I, XXVI | hüvelykujjára szorította fel.~Ocskaynak eszébe jutott, hogy az a
52 I, XXVI | nótát. Azt a nótát, ami Ocskaynak legkedvesebb volt. – Nem
53 II, I | jött valaki a segítségére Ocskaynak, aki csodákat tudott mívelni.
54 II, I | hadirendben, az erdővel szemközt.~Ocskaynak eszébe jutott, hogy éppen
55 II, II | levelében az is meg volt hagyva Ocskaynak, hogy a dandárához tartozó
56 II, II | várok jobb időkre… stb.”~Ocskaynak zsibbasztó félelem állta
57 II, III | Lietava várával: az, hogy Ocskaynak ehhez a várhoz éppen semmi
58 II, III | többi várakhoz sem volt Ocskaynak semmi köze, mégis elfoglalta
59 II, III | maga lefestette az arcképét Ocskaynak életnagyságban, csak úgy
60 II, III | hősi dicsőségén túl ez volt Ocskaynak a legfényesebb érdeme Lengyel
61 II, III | elhistorizálták a víg cimborák Ocskaynak, s annálfogva ő nagyon hamar
62 II, III | valaki azt mondta volna Ocskaynak, hogy hitvesi hűségeért
63 II, III | gyűrűben?~Más ételt hoztak: Ocskaynak az sem ízlett.~– Megkapta
64 II, III | Ne szomorkodj, légy víg!”~Ocskaynak eszébe jutottak róla az
65 II, VI | fűzfa korhadt derekához.~Ocskaynak nagyot dobbant a szíve –
66 II, VI | a vár is, a domínium is.~Ocskaynak nem kellett szólni, elég
67 II, VII | legelégedetlenebb: benne volt Ocskaynak legtöbb bizalma. Nem ismerte
68 II, VII | kezdet rosszul indult meg. Ocskaynak nem maradt több hétszáz
69 II, VII | bevonulásról beszéltek egykor Ocskaynak az ő álmai.)~– A császár
70 II, IX | tanácsolá a fullajtár Ocskaynak –, mert majd a vámnál egy
71 II, IX | szájszeglet.~Egy percig úgy jön Ocskaynak, mintha torkon kellene ragadnia
72 II, IX | pipáját. Háttal volt fordulva Ocskaynak, s csak az egyik félrehúzott
73 II, IX | abban is benne a kulcs.~Ocskaynak olyan kedve lett volna azt
74 II, IX | legkevésbbé sincs eszében Ocskaynak, itten idillt játszani. –
75 II, X | diktálta a kancellistának.~Ocskaynak végig kellett hallgatni
76 II, X | föltenni a mellszalagját.~Ocskaynak csak most jött világosság
77 II, X | tegnap együtt mulatott?~Ocskaynak majd a feje tetején ugrott
78 II, X | Akkor aztán leültek inni.~Ocskaynak a dolga ezen a napon csak
79 II, X | pofák! – mondá Scharodi Ocskaynak. – Sohasem láttam őket.
80 II, XI | irgalmazzon szegény lelkeiknek.”~Ocskaynak úgy tetszék, mintha azok
81 II, XII | kendőzőszereit; az arcát Ocskaynak kifestette veresre, az orrát
82 II, XIII | sem. Mind jó barát volt.~Ocskaynak a szemére különben sem engedett
83 II, XIII | Wratislaw eléje sietett Ocskaynak, s barátságos öleléssel
84 II, XIII | az én palotámba szálljon.~Ocskaynak mondhatnékja volt, hogy
85 II, XIII | A császárnak megtetszett Ocskaynak a külső megjelenése.~Ezt
86 II, XIII | megsúghatja a kancellár titokban Ocskaynak, hogy amint a legelső diadalmas
87 II, XIII | szívébe marta magát ez a méreg Ocskaynak, hogy egész este nem jött
88 II, XIV | a fejét előtte, s amint Ocskaynak bajusztalan arcát meglátta,
89 II, XIV | oda arra az aranyláncra!~Ocskaynak szerencséje volt, hogy magával
90 II, XIV | kisegítse a hínárból; s Ocskaynak még eddig nagyon kevés érdeme
91 II, XIV | visszatarthatatlan ösztönével megragadta Ocskaynak azt a kezét, amit esküvésre
92 II, XIV | ezredéhez toborzani fog.~Ocskaynak még most is egyre büszkeségtől
93 II, XV | motozzák meg, s ha megértik Ocskaynak a leveléből, hogy ő Heisternek
94 II, XV | aminthogy az is volt a szándéka Ocskaynak. – És amellett folyvást
95 II, XVI | szabódott most már Tököli uram Ocskaynak, hogy ne fogja a dolgot
96 II, XVI | gyűlt még össze ötven lovas; Ocskaynak nem volt türelme várni;
97 II, XVII | kém volt a fejedelemnőnél, Ocskaynak édes mérge, a feleségének
98 II, XVII | Olvasd el ezt!”~Ez volt Ocskaynak az a schwechati levele,
99 II, XVII | méregharapásra.~Bosszúsan tépte szét Ocskaynak a levelét száz darabra,
100 II, XVIII| Megsérté ott a homlokát Ocskaynak a gyűrűje. Erről tért öntudatához.~–
101 II, XIX | Heisternek, de még nagyobb Ocskaynak.~Hogy a merész csapás annál
102 II, XIX | amiben ezt megéneklik, s azt Ocskaynak is meghozták nyomtatásban.~
103 II, XIX | Rácz Miskára.~Az egyenesen Ocskaynak rugaszkodott; jobb kezében
104 II, XX | levágta egy egész századát Ocskaynak, s az akkor éppen ott volt
105 II, XX | megtelepedni látja, ismerve Ocskaynak azt a szokását, hogy onnan
106 II, XX | a levéllel útnak indítá Ocskaynak egyik foglyul esett lovászát
|