Kötet, fezejet
1 I, I | mezőn, ami be volt terítve fehér virággal; s aztán ahányat
2 I, I | könyörgött, hogy ne tegyem azt a fehér virágfüzért ma a fejemre,
3 I, I | fel benne egy dió nagyságú fehér terpentit, s öntsd a többi
4 I, I | arcára ráismerni attól a fehér kendőtől, ami a homlokán
5 I, I | piktor és legényei festik fehér tafotára a Visontai Kovách
6 I, I | ott jön az az erdő felől; fehér paripán, skarlátpiros dolmányban,
7 I, I | fordul be az erdő felől – fehér lesz a lova, piros a sörénye,
8 I, I | hogy bátya-e vagy vőlegény? Fehér a paripája, piros a sörénye;
9 I, II | kavarintott fel a sötét égig egy fehér oszlopot; ha egyszer azt
10 I, II | portölcsért szétszórja, olyan fehér sötétséget csinál belőle
11 I, II | kiáltának a labancok, s fehér kendőket lobogtattak dzsidáikra
12 I, II | nehány csepp eső. Az is fehér volt, mint a tej. Ki tudja,
13 I, III | ezüstlibertas ritka, mint a fehér holló. Százával csak az
14 I, III | szép bokrétát, piros és fehér dupla szegfüvekből, átkötve
15 I, III | csojtárját hányja a fejével. Fehér a mén, de a sörénye s a
16 I, III | kacagányáról, skarlát dolmányáról, fehér paripájáról el sem veszthette
17 I, III | ellenség csak kitűzte a fehér zászlót a lövetett torony
18 I, III | annyiszor lebegtette felé fehér kendőjét a leány onnan a
19 I, VIII | elfoglalt zászlót, ami éppen fehér volt. Jó lesz sebkötőnek!~
20 I, X | Mintha csak az én Ilonkám fehér kezeit látnám – mondá kegyetlen
21 I, XI | egyszerre élni kezdett, a fehér fény ragyogássá magasztosult
22 I, XI | egyszerre élni kezdett, a fehér fény ragyogássá magasztosult
23 I, XIV | egymásnak a viselt dolgait.~Fehér karácsonra virradt az éjszaka. –
24 I, XV | puskákat, felrántatta a fehér lobogót a kuruc zászló helyébe,
25 I, XVII | csak a cukorangyalkák, a fehér galambok himbálóztak még
26 I, XVIII| homlok ne volna.~S a szép fehér bársonykezével félresimította
27 I, XIX | angyala fekete, az ördöge fehér. – Mit tett önnel az angyal?
28 I, XIX | angyala fekete, s az ördöge fehér.~Ocskay az ajkait harapta.
29 I, XIX | el kell ruhának, cípőnek, fehér gúnyának készülni; mert
30 I, XXI | kért alomnak és érett túrót fehér cipóval; hadd lakjék jól
31 I, XXIV | megunták már a kardjukat. Az a fehér ing (Ozmonda albuma), amire
32 I, XXIV | neveik fel vannak írva, az a fehér zászló, mely a megadásra
33 I, XXV | a kagylóból kilépő Vénus fehér márvány szobra. Szerte az
34 I, XXV | elfoglalható. Télidő volt, a fehér hómezőn a fekete alakok
35 I, XXV | lovag vágtat Ocskay felé, fehér kendőt lobogtatva kezében.~
36 I, XXV | azután meg egy apáca, hosszú fehér köpenyben, fekete fátyollal
37 I, XXV | akit a delíriumában látott, fehér köpenyben, veres kereszttel
38 I, XXVI | szívünkben, ha mindenütt csupa fehér ártatlanságot találunk is,
39 I, XXVI | csak úgy villogott a két fehér fogsor.~– Hát hiszen, ha
40 I, XXVI | akármelyik a kettőből?~Három fehér kendőt veszek;~Ha fölteszem,
41 I, XXVI | kendőt veszek;~Ha fölteszem, fehér leszek:~Fehér leszek, mint
42 I, XXVI | fölteszem, fehér leszek:~Fehér leszek, mint a hattyú:~Nem
43 I, XXVI | ha visszatér, csakugyan „fehér lesz-e, mint a hattyú”.
44 I, XXVI | magadról, a hetedikben olyan fehér lehetsz, mint – „Ozmonda!”~
45 II, II | II. A fehér barát~A fővezér egyik levelében
46 II, II | kétszáz embere volt) egy fehér barát, a praemonstratensisek
47 II, II | akkor azt mondá neki a fehér barát:~– Mármost én gyónok
48 II, II | Hallgasd tovább – mondá a fehér barát. – Confiteor. Én,
49 II, II | az absolutiót – szólt a fehér barát, ájtatosan letérdelve
50 II, II | világon „credo”!~ ~A fehér barát továbbment. De otthagyta
51 II, III | Volt kegyelmednél megint a fehér barát? – kérdé Ozmonda.~–
52 II, III | kérdé Ozmonda.~– Micsoda fehér barát?~– Az, akinek kegyelmed
53 II, VI | ijedt meg a lova. – Egy fehér hölgyalak támaszkodott az
54 II, VI | Ozmonda van-e itt? – suttogá a fehér alak. – Hát ugyan ki várna
55 II, VI | aztán hoznak nekik jó bort, fehér cipót, tele bográcsot; s
56 II, VII | izeneteket Blaskovichtól a fehér barát által. Az ezredét
57 II, IX | ami Bécsben nem kapható: fehér cipót, paprikás szalonnát,
58 II, IX | lehet az?~– Hát az biz az a „Fehér Angyal”.~Ocskay elnevette
59 II, IX | közt csak legtöbbet ér a „Fehér Angyal” a Görög utcában,
60 II, IX | tessék bízvást előremenni a „Fehér Angyal”-ba – nyugtatá meg
61 II, IX | a Görög utcát, abban a „Fehér Angyalt”-t, s ott kényelmesen
62 II, IX | szerencsémre elvitte az ördög a „Fehér Angyal”-t, a nagybátyámat,
63 II, IX | pokolnak, s beálltam magam „Fehér Angyal”-nak; mondhatom,
64 II, IX | világos mármost, hogy a „Fehér Angyal” kinek a szívességéből
65 II, IX | állig és körömhegyig érő fehér ruhát viselt. Abban az időben
66 II, IX | violaszín, úgy Bécsben a fehér szín volt a gyász. Ezt pedig
67 II, IX | Az arca is éppen olyan fehér volt hozzá: a tisztes főkötő
68 II, IX | volna választva a hely a „Fehér Angyal”-ban. Az ok, ami
69 II, IX | is hamarább elfogadnám a Fehér Angyal korcsmárosának az
70 II, X | egy egész hétig Bécsben, a Fehér Angyalban, ha más kocsmába
71 II, X | szerencsésen átestünk – monda a Fehér Angyal. – Nem vertél meg
72 II, X | várakoztassuk! Visszavitette magát a Fehér Angyalba.~Scharodi már nyugtalanul
73 II, X | Nagyon jól tette ön, hogy a Fehér Angyalba jött szállni! –
74 II, X | du lieber Augustin”-t a Fehér Angyalban. Mert ez a legkedvesebb
75 II, X | meg Ocskay összekerültek a Fehér Angyalban a kneipolásra,
76 II, X | az Augustin produkciója a Fehér Angyalban.~A hírhedett népénekes
77 II, X | régi kedvenc kocsmájában, a Fehér Angyalban gyönyörködtesse
78 II, XI | halott fényével a várost; ami fehér volt, még fehérebb lett,
79 II, XI | veríték, izzadság, mikor a Fehér Angyalhoz hajnaltájban visszajutott.
80 II, XII | hiába telik meg vendéggel a Fehér Angyal: nem lesz ott az
81 II, XII | termett a Görög utcában a Fehér Angyal előtt.~Ha nem kaphatják
82 II, XII | fejedre!~A közelgő lármára a Fehér Angyal vendégei nagy hirtelen
83 II, XII | katonaság megérkezhessék, a „Fehér Angyal”-t az ostrom alól
84 II, XII | kalapja a fején.~– Hahhó! A „Fehér Angyal!” – üvölté a sokaság
85 II, XII | haragosból. – Halljuk a Fehér Angyalt!~Meg is hallották
86 II, XII | felakasztva, hogy ha a „Fehér Angyal”-t megrohanjátok,
87 II, XII | vivátozta a sokaság.~Bravó, „Fehér Angyal”!~– No, hát mit akartok
88 II, XII | No, hát mit akartok a „Fehér Angyal”-tól?~– Ocskayt!
89 II, XII | jószántából.~– No, hát halljuk! A „Fehér Angyal” kapitulál! Beereszt
90 II, XII | társa, Ocskayt keresni, a „Fehér Angyal”-ba.~Azok Jávorkáék
91 II, XII | lázongó Krethit és Plethit: a „Fehér Angyal” fel volt szabadítva
92 II, XIII | elmúlt minden lázadás. A „Fehér Angyal” előtt felállított
93 II, XIII | miért is szállt kegyelmed a „Fehér Angyal”-ba? Hiszen mikor
94 II, XIII | Rendelkeztem, hogy a málháit a „Fehér Angyal”-ból ide szállítsák.
95 II, XIII | császári várba, elöl két inas a fehér parókás kocsis mellett a
96 II, XVI | hóesésbe ment át, s estére fehér volt a tájék: a kormos falak,
97 II, XVIII| mint egy kőszoboré.~Ozmonda fehér hálóköntösében, mint egy
98 II, XVIII| elültek a völgyben, mintha fehér tavak volnának a sötétzöld
99 II, XVIII| fogta; piros süvege volt fehér menyétprémmel.~– Igen! Azok
100 II, XX | asztalt azonnal elhordták, fehér abrosz helyett fekete posztóval
|