1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2050
Kötet, fezejet
1 I, I | földabroszon, sok minden nem kerül már az asztalra, ami
2 I, I | násznépet meg szokta vendégelni. Nem a mai kákabélű ivadéknak
3 I, I | ilyen traktát, hat doktor nem támasztana fel, úgy ágynak
4 I, I | nagyon óhajtotta; de csak nem jöve meg. Mármost hát nála
5 I, I | nélkül derék lakodalom meg nem eshetik a környékben: tortátát,
6 I, I | szóló recipe abból a korból nem lehet annál cifrább és változatosabb.
7 I, I | Uccu ne! Apafi Miskáék nem is ismertek mást, csak a
8 I, I | amibe neki jobb lesz bele nem ártani magát, szétnéz a
9 I, I | torkos, pákosztos had, aki nem ide való.~S rögtön sietett
10 I, I | alakot.~– Hát te is itten? Nem lódulsz ki mindjárt? Neked
11 I, I | határozottan kifejezve, hogy nem kíván belőle. A haragos
12 I, I | szól hozzá:~– Nini! Hát nem a Marci ez? A Gábor fiamnak
13 I, I | vagy az, Marci? Hát mért nem mondod senkinek, hogy megjöttél?~–
14 I, I | senkinek, hogy megjöttél?~– Ha nem keerdezte tőlem senki –
15 I, I | legényt a mellékszobába: nem bánta már, ha fenekestül
16 I, I | hírrel, biz een.~– Hát a fiam nem jön el?~– Jönne biz az,
17 I, I | jön el?~– Jönne biz az, de nem jöhet.~– Valami baja van
18 I, I | Valami baja van talán?~– Nem fáj biz annak semmije se.~–
19 I, I | eedes meezem.~– Hát miért nem jöhet? Miért küldött téged?~–
20 I, I | fordítá szemeit az ég felé: de nem zokogott.~– De ne búsuljon
21 I, I | Kinek a fülét, te!~– Hát nem is az úrfiét; hanem azét
22 I, I | gyilkosa?~– Hát tudom een azt? Nem kötötteek azt az een aóromra.
23 I, I | volt a Pállfy-regementből. Nem eerjük már azt utol; mert
24 I, I | szarácsit csináltak belőle.~– Nem beszélted még ezt el senkinek?~–
25 I, I | felőle, amíg a mai nap el nem múlik.~– Nem szólneek een
26 I, I | mai nap el nem múlik.~– Nem szólneek een meeg a maókusmadárnak
27 I, I | aztán feküdjél le, amíg rád nem nyitom az ajtót, fel ne
28 I, I | Letörülte hevenyén. „Nem! Te rossz szem! Ma nem szabad
29 I, I | Nem! Te rossz szem! Ma nem szabad sírnod. Ma lakodalom
30 I, I | Szemrehányásokat tett neki.~– „Ha már nem jöttél vele együtt, minek
31 I, I | jöttél meg éppen mára? Ma nem a te napod van. Ma a leánynak
32 I, I | De a hímzett mellény csak nem akart elalunni, csak nem
33 I, I | nem akart elalunni, csak nem eresztette őt el.~– „No,
34 I, I | Hanem az az engedetlen szív nem akart ám szót fogadni. Valami
35 I, I | elárulja fiatalságát. Akkoriban nem a gyöngyös vállfűzőt viselték,
36 I, I | A menyasszonyt még akkor nem öltöztették fehérbe: úgy
37 I, I | volt kifejezve, mint aki nem is sejti még, hogy mi oka
38 I, I | pillájú, nagy szemeinek ki nem találhatni a színét, csigametszésű,
39 I, I | gyönge piros hajadon arca még nem tanulta meg, hogy miért
40 I, I | beszélhet előtte akármiről, nem gyújtja azt tűzlángra: el
41 I, I | idegen embernek.~– Hát hiszen nem lesz az idegen ember; hanem
42 I, I | idegen fraj tépi a hajadat. Nem így fésült engemet az anyám.~–
43 I, I | tudnám? Hát a Gábor bátyám nem ez? Van annál szelídebb
44 I, I | igen szelíd fiú volt.~– Én nem is tudom, minek ment az
45 I, I | csendesen, mikor én beszélek. – Nem minden ember olyan engedelmes,
46 I, I | szemeit.~– Óh, azt bizonnyal nem teszi! – szeleskedék bele
47 I, I | éri is a kezednek – még nem ettem vicispánhúst; de téged
48 I, I | imakönyvet.~De a leány szeme nem a szép miniatűr festményű
49 I, I | lehetetlen volt a leánynak észre nem venni.~– Anyám! Tán valami
50 I, I | rokolyákat adassa magára: „Nem negyvenöt esztendős asszonynak
51 I, I | strázsáló őr után, hogy nem lát-e még valamit.~Végre,
52 I, I | mindenkinek, hogy semmi muzsikaszó nem hangzik előre, ami pedig
53 I, I | megdöbben a láttára.~Ez nem a vőfély, a bokrétás fokossal
54 I, I | a kérő násznagy, akinek nem kellene lóháton érkezni:
55 I, I | lóháton érkezni: sem a kezében nem kellene kivont kardnak lenni.
56 I, I | asszonynépet. Maga is menjen innen: nem asszonynak való látvány
57 I, I | asszonynak való látvány ez!~– Nem, nem! Akarom tudni: mi történt.~–
58 I, I | való látvány ez!~– Nem, nem! Akarom tudni: mi történt.~–
59 I, I | békés, lakodalmazó násznép, nem is voltunk ellenállásra
60 I, I | Mi történt?~– Az alispán nem engedte, hogy kardcsapás
61 I, I | ideérnek vele, aligha ki nem adja lelkét.~Erre a szóra
62 I, I | dőlve, s elbámuló szemeivel nem látja, csak nézi, felnyílt
63 I, I | ajkaival némán kérdi, de nem szólítja a rémjelenetet,
64 I, I | nézi; de egy irgalmas könny nem jön a szemébe, eltakarni
65 I, I | jegyesedet, vőlegényedet! Nem volt elég egy napra az átkozottaknak,
66 I, I | kétségbeesett jajgatásra fakadt!~– Nem csoda az, öcsém: a vőlegényét
67 I, I | dolorist, s a pataki diákok nem az ablak alatt, hanem a
68 I, I | szomorú zsolozsmáját. Nem menyasszonyt költeni; de
69 I, I | de holtat virrasztani.~Nem fekszik le ezen az éjszakán
70 I, I | morzsolgatják a bort, akik már nem ütögetik ököllel az asztalt,
71 I, I | kócsagtoll a kalpagján. Nem igaz, hogy megölték, csak
72 I, I | férfiak dolga ez most már; nem asszonyoké. S ha a mi tüzünk
73 I, I | asszonyoké. S ha a mi tüzünk el nem emészti ezt a rossz világot,
74 I, I | az én házamba doktor be nem tette a lábát az életben:
75 I, I | tette a lábát az életben: nem is teszi. Van nekem magamnak
76 I, I | medicináját az én famíliám ugyan nem vette be soha. Aki ránk
77 I, I | Aztán, asszonyhúgom! Ez nem lesz ám mese! Két esztendő;
78 I, I | mese! Két esztendő; három; nem adok nagy időt; de előteremtem
79 I, I | De ennél a szónál már nem állhatta meg, hogy övébe
80 I, I | tüneményes leventéről, akiről nem tudhatja az ember, hogy
81 I, II | akinek a derekát még akkor nem szorongatták vállfűző közé.~
82 I, II | lehet seperni. Akinek ez nem elég, annak a számára van
83 I, II | azoknak gyorsan segítségükre nem siet, holnap a szolnoki
84 I, II | ezt ott a Kárpátokon túl nem ismeritek; de nálunk sokszor
85 I, II | előjön. A száraz vihar. – Nem hoz ez egyebet, mint homokot.
86 I, II | feselve a bekecs, ami nyilván nem az ő termetére volt szabva
87 I, II | úgy áll szét a fején, ahol nem takarja a kétfelé vásott
88 I, II | katona volt; tudja, hogy nem szokás a vezér parancsára
89 I, II | belőle.~– Meglesz, komám.~Nem folyt több beszéd.~A rongyos
90 I, II | gárda toalettet csinált. Nem tartott meg egyebet, mint
91 I, II | bakacsin kárpittal. Eső nem esett abból; csak egy-egy
92 I, II | ember kezére, arcára, amiről nem tudják, mitől jön; azt mondják,
93 I, II | de úgy látszott, mintha nem nagy kedvük volna nagyon
94 I, II | belőle a világon, hogy ember nem látja benne egymást.~Ezalatt
95 I, II | megbénítja izmát és eszét, nem tudja, mihez kapjon. A puska
96 I, II | tudja, mihez kapjon. A puska nem fegyver ilyenkor, a páncél
97 I, II | beszorultak már a mocsárba, nem is gondolhattak többé a
98 I, II | A többi császári hadak nem jöttek segítségükre; mert
99 I, II | egész csapatból egy ember nem menekült meg élve, maga
100 I, III | elébb látni. Száz tallér nem a világ. Hanem az mind a
101 I, III | hozzája postának, ugyan nem hágy neki nyugtot. – Napról
102 I, III | mint az édesanyjától; az nem győzi magasztalni a bosszúálló
103 I, III | a libertast.~Amit a hír nem nagyított, megnövelte, felékesítette
104 I, III | látni. Ugyancsak ügettek. Nem zakatoltak most a kapun
105 I, III | várkapun belül lehessenek. Nem volt velük se tiszt, se
106 I, III | meg.~– Megteszi Ocskay! Nem hágy az maga után eleven
107 I, III | máshová, mint ehhez a házhoz?~Nem az ő számára nevelnek-e
108 I, III | az asszonynép vakmerő – nem bánják ezek, ha tüzes golyóbisokkal
109 I, III | komendáns, ők azért eljöttek, s nem maradt otthon kerti virág,
110 I, III | Erdélyből kapták fel (miért nem hagyták ottan?), hogy a
111 I, III | mint a macska farka. – De nem is engedtem meg soha a lelkem
112 I, III | divatot kövesse, az ő feje nem volt leborotválva soha.~–
113 I, III | lakossága általánosságban nem szerette a háborús időket.
114 I, III | A kuruc név pedig éppen nem volt jó hangzású. Ennek
115 I, III | körül; de ami fényből ő nem lát mást, mint azt a hódítóan
116 I, III | feküdnék a mellén: egy szónak nem volt asszonya ebben a pillanatban.
117 I, III | beszél, de a szája csukva, nem hallja azt senki – úgyhogy
118 I, III | ha a hős más fordulatot nem ád az egésznek azzal, hogy
119 I, III | keblére az üdvözlő lovagot, s nem tartotta vissza sűrű könnyhullatását,
120 I, III | aminél ékesen szólóbb beszéd nem volt soha, nem is lesz soha
121 I, III | szólóbb beszéd nem volt soha, nem is lesz soha ezen a világon.~
122 I, III | az üdvözletre. – De csak nem fognak talán most mindjárt
123 I, III | talán maguk a vezérek csak nem mennek olyan közel, ahol
124 I, III | törülgette a szemeit.~– Dejszen nem kell őkelmét félteni. Nem
125 I, III | nem kell őkelmét félteni. Nem fogja annak a testét se
126 I, III | szóra Ilonka elszaladt, és nem is jött elő többet.~– No,
127 I, III | többet.~– No, hát kegyelmed nem jő be hozzánk egy pohár
128 I, III | asszonyhúgom.~– No, én csak nem nézem ezt a szörnyű dolgot
129 I, III | hozzáérteni, amiknek a golyóbisai nem voltak olyan kegyetlenek,
130 I, III | kedvesükért. Azon az egy napon nem vette azt körül sem az anya,
131 I, III | akkor vette észre, hogy nem maga van a háznál. Természetes,
132 I, III | szerencse, ha minden étel kozmát nem kap ma; a konyhában egyedül
133 I, III | ád, akit jobb szeret, ha nem lát. Furóné asszonyom ennek
134 I, III | Ilonka a koszorúból. Ejh, nem illik az! „Engemszagolj”, „
135 I, III | Nagyon szerette volna, ha azt nem tenné meg.~– De ugyan gyere
136 I, III | Hol mélázol annyit? Hiszen nem lőnek már! – zsörtölődött
137 I, III | parancsokat osztott; addig nem is üdvözlé a hölgyeket.
138 I, III | árát a számadótisztem.~– Nem kívánunk érte semmit.~–
139 I, III | érte semmit.~– Mi pedig nem élünk ingyennel. Nem vagyunk
140 I, III | pedig nem élünk ingyennel. Nem vagyunk zsebrákhad. Fizetünk
141 I, III | zsebrákhad. Fizetünk pengővel, nem is kongóval. Semmi szó!
142 I, III | hazámnak vissza, s nekem csak nem fizet azért se pengővel,
143 I, III | labancokéról! Átkozott rablók! Nem várhatnak a maguk sorára?
144 I, III | Köszönjék meg, hogy mind le nem vágták őket!~– Amíg ellentáll
145 I, III | amint megadja magát, akkor nem ellenség többé, hanem vendégünk.
146 I, III | kötve a derekára, s arról nem az olvasó, hanem a rezes
147 I, III | azon erősen Ocskay, mert nem őneki magának kellett az
148 I, III | házaknál a hajadon leány nem foglalt helyet az asztalnál.
149 I, III | asztal végén szokott ülni, nem az első helyen, hanem az
150 I, III | megnyerte; ebbe én csak nem ülök bele.~– Akkor meg éppen
151 I, III | kegyelmed nyerte meg. Egész nap nem evett, nem ivott a hadam:
152 I, III | meg. Egész nap nem evett, nem ivott a hadam: ki voltunk
153 I, III | A nagyasszonynak akarva nem akarva el kellett foglalnia
154 I, III | már tábori titkok, amiket nem szabad idegen füleknek meghallani;
155 I, III | szítták magukba. A nagyasszony nem ivott azokból, mégis ittasabb
156 I, III | zsarolásaikkal, diszciplína nem tartásával elriasztják a
157 I, III | veszekednek, a parancsszót nem fogadják… et cetera, et
158 I, III | szomja a vér után! Mind nem olyan pokolégés az, mint
159 I, III | neki adta volna donációba, nem tette volna olyan boldoggá
160 I, III | felemelte a poharát, de nem tudott szólni. Azért elértették
161 I, IV | lakoma, ha valami közbe nem jön, ami a kedélyeket megint
162 I, IV | urak. Ez, tudom, hogy még nem ebédelt. Vezesd ide!~A labanc
163 I, IV | még akkoriban nálunk így nem köszöntöttek: „szolga! alázatos!”)~–
164 I, IV | lakománkban.~– Hát bizony, nem is vagyok bolond – szól
165 I, IV | névvel ugyan énmellém le nem ülsz! S újra visszahúzta
166 I, IV | keresztelés formuláréját, odáig nem jutott, hogy a keresztszülőktől
167 I, IV | visszacserélgette.~Csak Ocskay nem nevetett ezen.~– Hagyjátok
168 I, IV | szólt parancshangon. – Nem szeretem, ha a vallás dolgaiból
169 I, IV | Tormássy.~– Fogadom, hogy nem olyan hűséggel fogom szolgálni
170 I, IV | ollója volt a tenyerében, nem más.~– Az én ollóm! – kiáltá
171 I, IV | Keresték azt mindenütt nála, de nem volt sehol.~A kapitány oly
172 I, IV | úrral komázni. – Csak Ilonka nem mulatott rajta, s jólesett
173 I, IV | kapitánynak. – Ha énnekem elő nem adod az én szép gyöngyház
174 I, IV | késemet, amit elnyeltél, én nem adatok másikat; pedig itt
175 I, IV | mazsolaszőlőt.~– Jaj, a pokolravaló! Nem igaz! Nem is volt több hat
176 I, IV | a pokolravaló! Nem igaz! Nem is volt több hat szemnél
177 I, IV | elbűvölt malacfejet, úgyhogy az nem beszélhetett ki többé semmit.~–
178 I, IV | Tormássy László Ocskaynak. – Nem tetszik nekem ez az új szövetséges
179 I, IV | mindennapi dolog.~– Tán csak nem lesz valami nagy eset?~–
180 I, IV | a katonaság ellen, mert nem mind ilyen gavallér az.~
181 I, IV | volt. A napba nézett, s nem pislogott tőle a szeme.~
182 I, IV | mondva.~Tiszáné nagyasszony nem akarta elhinni, hogy ez
183 I, IV | akarta elhinni, hogy ez nem tréfa.~– Uramöcsém! Ezredes
184 I, IV | ez csak ijesztgetés? Csak nem ölnek agyon egy embert egy
185 I, IV | malacával helyette. Csak nem teszik azt, hogy egy embert
186 I, IV | ne oltsák ki az életét.~– Nem mi tesszük: a törvény teszi.
187 I, IV | De biz azt a kézcsókot nem várták be. Ilonka vígan
188 I, V | vőlegényt a leányom számára nem választok, hanem őrá bízom,
189 I, V | odatalál az indulatja, én nem keresem, csak hogy becsületes
190 I, V | teteje legyen az, egyébiránt, nem bánom, ha tíz testvérrel
191 I, V | csak a vallására sem nézek, nem bánom, ha pápista is; ámbátor
192 I, V | mint a Tiszáéké. Hogy a bor nem árt meg neki, azt megmutatta
193 I, V | megosztozott. Ocskói kastélyában nem lesz más asszony, aki parancsoljon,
194 I, V | Tormássy a nagyasszonynak.~– Nem tudom, mivel örvendeztetett
195 I, V | hallottam eddig emlegetni. Nem volt erre szükség, hogy
196 I, V | hozzá a lányomat, még ma, nem is holnap. Hanem én már
197 I, V | Hanem én már ebbe bele nem szólok többet. Egyszer tettem,
198 I, V | a leány, édes uramöcsém; nem tartom üveg alatt, beszélhetsz
199 I, V | Ha kérdezem tőle: mért nem tetszik neked ez az egyik,
200 I, V | ez az egyik, az a másik? Nem derék ember-e? Milyen jó
201 I, V | hát ő valami mást keres. Nem tudom én, hogy mit. Talán
202 I, V | elbújt, ha már jönni látta. Nem tudom én, mi kell ennek.
203 I, V | franciául vannak. Azt pedig ő nem érti. Honnan tanulta volna
204 I, V | volna meg? A leányt csak nem lehet cserébe küldeni Nagyszombatba,
205 I, V | németül, könyvből pedig azt nem tanítják. Aztán az úrfiak
206 I, V | megismerte a „Kost”, de a földön nem tudta megkülönböztetni a
207 I, V | Horatiust; hanem a cselédet nem tudta összeszidni, ha valami
208 I, V | magyarul?~– Ha megmondom, akkor nem fogja kegyed megtanulni.~–
209 I, V | kegyed megtanulni.~– De ha nem mondja meg, akkor éppen
210 I, V | mondja meg, akkor éppen nem tanulhatom meg. Hát mi az?
211 I, V | mi az? Valami rossz?~– Óh nem.~– Hát akkor mondja, mit
212 I, V | megtanulta. Egész éjjel nem tudott attól aludni. Mind
213 I, V | de ahová mások elvinni nem tudták soha.~Másnap reggel
214 I, VI | VI. A vas ember~Nem sok időhaladékot adának
215 I, VI | Sándor kimentette magát, hogy nem jelenhetik meg ez örvendetes
216 I, VI | a lábát kificamította; nem nagy a baj, de veszteg kell
217 I, VI | válaszolta, hogy ha a napjára el nem jöhet is az esküvőnek, mert
218 I, VI | kifizetnie a katonáknak, s ebre nem bízhatja a hájat; de másodnapra
219 I, VI | tisztek is hivatalosak voltak. Nem olyan szomorú lakodalom
220 I, VI | jócskán ráért az ember. Nem mentek az emberek akkor
221 I, VI | kezét. Ocskaynak a száján nem jött ki ez a szó: „Isten
222 I, VI | Meghívtál: eljöttem. Nem akartam a napjára érkezni:
223 I, VI | megvan. – Ezt a titkot nem tudja más, mint az öcséd,
224 I, VI | utolsó emberig. Egy lelket nem hagytál megmenekülni azokból,
225 I, VI | lealkudhatatlan árt. Kettőt, nem egyet. Követeljük tőled,
226 I, VI | Ne fogadj! Az téged meg nem tart. – Ha te rendes, mindennapi
227 I, VI | hős hazafi lehet! De téged nem egyforma sárból gyúrt a
228 I, VI | sárból gyúrt a teremtő. – Te nem maradsz sokáig magadhoz
229 I, VI | vitae-t nálad?~Jó, hogy nem volt egy tükör sem abban
230 I, VI | tükör sem abban a szobában, nem láthatta benne magát Ocskay
231 I, VI | saját édes öcséd, Sándor…~– Nem tudtam ezt – rebegé Ocskay;
232 I, VI | rebegé Ocskay; de szemeit nem bírta fölemelni.~Csajághy
233 I, VI | különben is szkeptikus vagyok: nem hiszek a sors véletleneiben.
234 I, VI | fogom magamat, és húzlak. Nem állok be annak az officiózus
235 I, VI | lovagja, akinek a testét nem fogja se kard, se golyó;
236 I, VI | és az öcséd! Testedet nem fogja fegyver? Ám a testvér
237 I, VI | a legkedvesebb barátja. Nem is tudott vele a nagyasszony
238 I, VI | át mosolyogni kezdett.~– Nem téged, nem, édes. Nyughatik
239 I, VI | mosolyogni kezdett.~– Nem téged, nem, édes. Nyughatik már jó
240 I, VI | mosolyra derült egyszerre.~– De nem! Ma nem átkozódom. És sohasem
241 I, VI | egyszerre.~– De nem! Ma nem átkozódom. És sohasem többet.
242 I, VI | amit ilyen nedv patakja nem szokott öntözni soha. Most
243 I, VI | szokott öntözni soha. Most nem bírt magával.~– Utoljára
244 I, VI | azt mondta, hogy siet. Nem maradhat tovább. Csak szökve
245 I, VI | Csajághy egyedül, senkitől nem kísérve lement az udvarra,
246 I, VI | a láttára.~– Te, legény! Nem Marci a neved?~– A vaóna,
247 I, VI | A vaóna, ha más nincs.~– Nem te voltál Gábor úrfinak
248 I, VI | Reegen vaót a: talán nem is igaz.~– Hát téged nem
249 I, VI | nem is igaz.~– Hát téged nem vágtak le a többivel együtt
250 I, VI | együtt Tiszabecsnél?~– Ím, nem valeek ottan.~– Hát azt
251 I, VII | mindenütt „mi ketten”.~Nem jár az egyik vadászni, unatkozásra
252 I, VII | unatkozásra hagyva a másikat, nem hívogat jókedvű cimborákat
253 I, VII | Látogatásokat még eddig nem értek rá tenni a vidéken. (
254 I, VII | értek rá tenni a vidéken. (Nem értek rá? Ez is jó tünemény.)~
255 I, VII | pausánál egy ölelés.~(No, ez nem rossz metódusa az interpunkciók
256 I, VII | Ávékat mondék.~Most már nem bánta volna a nagyasszony,
257 I, VII | hitbuzgó volt.~Mai napság fel nem tudja ezt már fogni senki,
258 I, VII | aligha fontos parancsolatok nem foglaltattak Bercsényitől,
259 I, VII | hitet, hogy az ő testét nem fogja semmi fegyver. Volt
260 I, VII | felől Schlick tábornok, aki nem érti a tréfát. Hanem ennél
261 I, VII | Csókoljátok őket vissza!~– Nem kaptad a táborból a leveleket?~–
262 I, VII | Úgysem fogadtam volna meg.~– Nem fogadtad volna meg?~– Oly
263 I, VII | Oly kevéssé, mint ahogy nem jön vissza semmi imádkozásra
264 I, VII | lelket?~– Úgy van. Kilopták. Nem tartom magamnál. Bűvkör
265 I, VII | olyan boldog vagyok, hogy nem törődöm az egész világgal.~–
266 I, VII | törődöm az egész világgal.~– Nem úgy egyeztünk, bajtárs.
267 I, VII | teljesíteni? A nő boldogságát nem adhatja más meg, mint magam;
268 I, VII | Tormássy László is.~– Mért nem tartotta nyitva a két szemét?
269 I, VII | nyitva a két szemét? Neki nem volt fiatal felesége, aki
270 I, VII | azt! Egy petrence babéron nem nyugszom olyan édesen, mint
271 I, VII | kötelességmulasztás gyalázat.~– Ha nem tetszem a fejedelemnek,
272 I, VII | megcsókolja a helyét – s nem fáj többet. Hagyjatok engem
273 I, VII | Hagyjatok engem magamra!~– Nem! Bajtárs. – Ilyen nagyon
274 I, VII | aminek neked lenni kell; az nem mondhatja azt: Én nem vagyok!
275 I, VII | az nem mondhatja azt: Én nem vagyok! Ne keressetek!~–
276 I, VII | azt mondom nektek, hogy nem vagyok! Ne keressetek! Ti
277 I, VII | Kiszakítottátok belőlem a lelket. Nem a feleségemnél van az kalitkába
278 I, VII | soha senkit, soha semmit el nem árulok többet ebben az életben.
279 I, VII | vissza! Rossz katona leszek. Nem szeretem a kardomat többé.
280 I, VII | Hanem engem a heveskedés nem győz meg. Én küldve vagyok
281 I, VII | dölyfösen mondá:~– Ezt éppen úgy nem fogom felbontani, mint ahogy
282 I, VII | mint ahogy a többieket nem bontottam fel.~– Sajnálni
283 I, VII | Mert ha ezt a levelet el nem olvasod, akkor én, parancs
284 I, VII | magammal.~– Akkor meg éppen nem fogom ezt elolvasni! – kiálta
285 I, VII | levelét fel kellett bontania.~Nem volt az kalligrafikus írás,
286 I, VII | volt az kalligrafikus írás, nem is volt valami cikornyás
287 I, VII | hogy ha kegyelmedet rá nem veszem, hogy a pártjukra
288 I, VII | vádolni mindenki. És én nem akarom azt megérni, hogy
289 I, VII | Csajághynak.~– Mehetünk.~– Nem szólsz a feleségeddel?~–
290 I, VII | rossz néven venni neki?~Nem sírt. Dehogy sírt. Ragyogott
291 I, VII | boldogságot.~Egy könnyet nem ejtett. Ő maga sietett férjének
292 I, VII | siratták akkor, amikor már nem láthatott vissza.~Olyan
293 I, VIII | között, akiknek a testét nem fogja sem kard, sem golyóbis~
294 I, VIII | emiatt a háta mögött, szemébe nem mertek, s ő kiolvasta azt
295 I, VIII | magányos sátorban tölté, s nem vett részt a közös tiszti
296 I, VIII | nőstényétől megfosztott oroszlánt nem jó háborgatni.~Az mégis
297 I, VIII | Pál katonája is?” S még nem elég, hogy Anda Pál katonájának
298 I, VIII | amiben a kuruc vezérek. Nem tudtak egyetértésre jutni.
299 I, VIII | míg ellenben kölcsönösen nem mutatott kedvet egymást
300 I, VIII | Bottyán, mikor látta, hogy nem tud megegyezni a vezértársával,
301 I, VIII | hit, hogy annak a testét nem fogja se kard, se golyó:
302 I, VIII | azzal viaskodni!~De még nem volt ideje Bottyánnak a
303 I, VIII | acél sodronyingtől ugyan nem fúródhatott a golyó a testébe,
304 I, VIII | legyőzte.~Ocskayt azonban még nem hagyta el az öntudat. Tudta
305 I, VIII | a kengyel tartá, hogy le nem bukott a lováról.~Többet
306 I, VIII | világ elsötétült előtte, nem tudta többé, mi történik
307 I, VIII | amíg a gyorsfutár vissza nem cseréli az eltévesztett
308 I, VIII | a csodahatású gyógyszert nem lehet elkészíteni, sem az
309 I, VIII | olyannyira szükséges érvágásokat nem lehet foganatosítani a betegnél.
310 I, VIII | el magát.~– Hogy énnekem nem lehetett ebben részem –
311 I, VIII | de hevenyében ostromra nem mehetünk, mert jól védve
312 I, VIII | feküvék (mert biz a tábor nem hordott magával ágyat senki
313 I, VIII | történni. Kudarc lesz belőle. Nem az ő ezrede fogja megszorítani
314 I, VIII | nyomják el az ő kurucait.~Nem volt többé nyugta. Lehányta
315 I, IX | múltak el, hogy Ocskay László nem kapott hazulról semmi izenetet.
316 I, IX | lehetett. Az otthon levők nem is tudhatták, hogy ő hol,
317 I, IX | azt titkolják előtte. Hogy nem felejtették el, afelől bizonyos.
318 I, IX | afelől bizonyos. A féltés nem bántotta még.~Maga nem akart
319 I, IX | féltés nem bántotta még.~Maga nem akart onnan a táborból senkit
320 I, IX | Ha felkötötte a kardot, nem gondolt az elhagyott örömeire.~
321 I, IX | maga – veszekedése.~Mikor nem verekedünk az ellenséggel,
322 I, IX | trombitás is előáll: ha ő ott nem lett volna! Ha pedig kudarc
323 I, IX | csapat kap zsoldot, a másik nem kap, az egyiknek egyenruhát
324 I, IX | egyenruhát adnak, a másiknak nem. Ezen mindjárt összevesznek.
325 I, IX | ortályoskodnak, hogy amelyik csapat nem kap zsoldot, annak a tarsolya
326 I, IX | egyenruhás sereg kopott, a nem egyenruhás pedig fényes.
327 I, IX | meg csicsókával: együtt nem ehetnek. Ha pedig semmi
328 I, IX | csak a földet, a szíveket nem. Övé a kerített városok
329 I, IX | városok sánca, a lakosok már nem. A Károlyiak, Andrássyak
330 I, IX | senki az én seregemből ágyba nem megy hálni, se födél alá
331 I, IX | assszonyembertől egy ital vizet nem kap; maga a vezér sem, habár
332 I, IX | tűzött. Az egész faluban nem volt egy ép háztető, csak
333 I, IX | Senki sem jött eléjük. Nem volt abban a faluban egy
334 I, IX | azt, ami a tied!”~Csajághy nem állhatta meg, hogy ezért
335 I, IX | szédült.~– Mondtam valamit? Nem… Tenni akarok valamit… Nem
336 I, IX | Nem… Tenni akarok valamit… Nem akartam Istent káromolni…
337 I, IX | kutyaugatás… Befogom a számat. Nem hallja szavamat senki. De
338 I, X | Csajághy között pediglen nem volt valami sympatheticus
339 I, X | a tervből valami! Tehát nem kellett azt egymásnak hosszasan
340 I, X | török-tatár hadát, akik még nem vették be a puska használatát,
341 I, X | Ocskay, hogy újra feltalálta. Nem szégyellte megölelgetni,
342 I, X | hogy ilyen rongyos. „Majd nem leszünk mi rongyosak, ha
343 I, X | visszajövünk!”~Egész Dévényig nem közölték a vezérek senkivel
344 I, X | megnyílt paradicsom: még csak nem is őrzik.~A szomszéd Morva,
345 I, X | nagy törökjárás óta háborút nem látott vidék, a nép fegyvert
346 I, X | látott vidék, a nép fegyvert nem forgatott; csűrök, pincék
347 I, X | napiparancsban:~„Ahol ellent nem állnak, ott senkit ne bántsatok.
348 I, X | bántsatok. Aki fegyvert nem visel, azt meg ne öljétek;
349 I, X | sarcot egész barátsággal.~Itt nem soká pihenének, felkerekedtek,
350 I, X | hadseregét felruházhatá. Ezért nem is háborgatá a városukat.
351 I, X | alatt. Azokkal a kuruc sereg nem mérkőzhetett.~Ezeknél Csajághy
352 I, X | derékhaddal.~– Bécsig már nem mehetünk – mondá a vezérnek. –
353 I, X | leggyengébb fegyver: a népünk nem szokta meg. Ideje lesz visszafordulnunk.~–
354 I, X | tanyázott (a városba bevinni nem volt őket tanácsos), mikor
355 I, X | Különösen volt fölszerelve. Nem az a pompás mente rajta,
356 I, X | az a pompás mente rajta, nem is az az arabs ló alatta,
357 I, X | alatt a Duna-áradás miatt. Nem lakik itt most élő ember.~
358 I, X | jól, hogy a kuruc sereg nem végezheti a visszavonulását
359 I, X | kérdé Borbély Balázs. Nem. A jobbra! Mi Bécs ellen
360 I, X | Ezen az oldalon éppen nem várták őket.~A pokol hányta-e
361 I, X | kitűzte a győzelmes zászlót.~Nem lehet ezt csak úgy egy kézcsapásra
362 I, X | erős kovácsolt vasból; nem engedett. A védők granátokat
363 I, X | lábaik alatt. A kurucnak ez nem tetszett; Ocskay csak azon
364 I, X | visszament a csapatjához, nem törődve az utána küldött
365 I, X | Eléhívatta a tatárokat.~– Ha nem hozhatom őket ki, vesszenek
366 I, X | odabenn!~Óh, a tatároknak nem kellett sokat magyaráznia,
367 I, X | azt.~– Hát az én Ilonkám nem így kiáltozott-e?~Egy ablakon
368 I, X | jajordítását, jóllakott vele; talán nem is bánta már, ha megszabadulnak
369 I, X | ha megszabadulnak is. Tán nem ég addig rájuk a tető, amíg
370 I, X | a sok nyíl.~A kurucoknak nem is igen látszott sietősnek
371 I, X | drága puszpángfából még nem rakott soha tüzet, aminél
372 I, X | is lelőtték és megették, nem mintha jó lett volna, de
373 I, X | a császári vadaserdőben, nem hihettek egyebet, mint hogy
374 I, X | volt.~Hanem ez alkalommal nem azon az úton tért vissza,
375 I, X | eső városokat, ahol még nem ismerték. Ott sokakat feltalált
376 I, X | a régiségeknek; de azért nem vitt el belőlük egyebet,
377 I, X | kurucot kifordítsa a bőréből, nem talált maga előtt hidat.~
378 I, XI | előre hátra az utcákon, nem tudva, hogy honnan jönnek
379 I, XI | az ablakon kitekinteni: nem törődve a hideg éji levegővel.~–
380 I, XI | öltöztesse fel.~– Pszt! Pszt! Nem azt a ruhát – suttogja a
381 I, XI | Csitt! – mond a nagyobb. – Nem néni: bácsi!~Itt jön már.~
382 I, XI | tér vissza. – De most már nem hölgy. Hanem vándordiák;
383 I, XI | Senki sem mondaná, hogy nem valami pajkos tagja a bécsi
384 I, XI | kapaszkodóknak, akiknek a fejük nem szédül, könnyű azon fel-
385 I, XI | bevonta a kötélhágcsót.~– Mi nem megyünk utána? – kérdé a
386 I, XI | forgatja fel a szemeit, nem tud imádkozni.~– Hát hunyd
387 I, XI | orcáját.~Ah! A női Judás!~Nem igaz semmi benne! A körme
388 I, XI | előre hátra az utcákon, nem tudva, hogy honnan jönnek
389 I, XI | az ablakon kitekinteni: nem törődve a hideg éji levegővel.~–
390 I, XI | öltöztesse fel.~– Pszt! Pszt! Nem azt a ruhát – suttogja a
391 I, XI | Csitt! – mond a nagyobb. – Nem néni: bácsi!~Itt jön már.~
392 I, XI | tér vissza. – De most már nem hölgy. Hanem vándordiák;
393 I, XI | Senki sem mondaná, hogy nem valami pajkos tagja a bécsi
394 I, XI | kapaszkodóknak, akiknek a fejük nem szédül, könnyű azon fel-
395 I, XI | bevonta a kötélhágcsót.~– Mi nem megyünk utána? – kérdé a
396 I, XI | forgatja fel a szemeit, nem tud imádkozni.~– Hát hunyd
397 I, XI | orcáját.~Ah! A női Judás!~Nem igaz semmi benne! A körme
398 I, XIII | vitatta, hogy Cinka Panna nem jobbágya senkinek, mert
399 I, XIII | már egészen helyén volna. Nem is illik az, hogy egy ezredeskapitány
400 I, XIII | Cinka Pannája van; azt ő nem adja oda a Herkópáternek
401 I, XIII | asszonyi rútságnak.~Az arcáról nem lehetett megtudni, hogy
402 I, XIII | választékosabb volt. Az új ruhát nem szívelhette magán: addig
403 I, XIII | szívelhette magán: addig nem is tűrhette azt a testén,
404 I, XIII | azt a testén, amíg rongyos nem volt. Az a rongy olyan a
405 I, XIII | tehette, mezítláb járt; nem ártott az ő talpának sem
406 I, XIII | meghallotta hegedülni, soha el nem felejtette. Arannyal fizette
407 I, XIII | csak nála maradjon; de nem hagyta magát megfogni; olyan
408 I, XIII | el-eltűnik, ha üresek a hordók; nem kell őt félteni: megint
409 I, XIII | teli vannak a hordók. El nem maradna az Ocskaytól! –
410 I, XIII | Most már az egekre fogadja, nem a poklokra”, gondolá a puritán
411 I, XIII | egy körbe, csak a földre; nem szokott ő széken ülni.~–
412 I, XIII | akkor minden könnyű lesz.~– Nem olyan könnyű, mint gondolnád.
413 I, XIII | ha semmi erőhatalommal ki nem lehet feszíteni a hüvelyket
414 I, XIII | világon.~– Vagy úgy? Hát nem én vagyok az? De hátha a
415 I, XIII | füled majd eligazít. Te nem tudsz másként, csak cigányul
416 I, XIII | beszélhessen veled, amikor más nem hallja.~– Madárnyelven fogok
417 I, XIII | helyre rekesztették el.~– Még nem mondtam el végig a tervemet.
418 I, XIII | semmi lehetetlenséget el nem ismerő perversus ember volt
419 I, XIII | vessen érte, amit kap; de fel nem tartóztat. Komoly ellentállást
420 I, XIII | de hűbelebalázs módjára nem megyünk neki fejjel a falnak.
421 I, XIII | éjjel a kolostor ajtaját nem nyitják fel se ki-, se bemenőnek.
422 I, XIII | semminek tudója, részese nem vagy – a nőm pedig siet
423 I, XIII | barát legyen belőlem, ha el nem hozom a kegyelmed asszonyát!
424 I, XIV | fejedelemmel egyesülni; ha nem lehet, fogja oldalba Heister
425 I, XIV | Ocskay, minthogy az útját nem késleltethette velük, eladta
426 I, XIV | feladatában gyalognépre nem volt szükség. Mielőtt útnak
427 I, XIV | vivátokat.~Csak Balahó uram nem volt kielégítve egészen.~–
428 I, XIV | volt kielégítve egészen.~– Nem tökéletes munka ez! – mondá
429 I, XIV | fogott magának, hol, hol nem, egy olyan hosszú kardot,
430 I, XIV | semmi veszélytől soha meg nem rettent. De sok ezernyi
431 I, XIV | ordítá a fegyveres had.) Nem maradt egyebem, mint ez
432 I, XIV | igaz hitemre, hogy addig nem nyugszom, amíg ennek az
433 I, XIV | amíg ennek az élét csorbára nem verem a gyilkos koponyáján!
434 I, XIV | hajdúságnál keltett. Ez aztán nem az a taktusra adott vivátszó
435 I, XIV | sem én, ha csak a fáról nem szedtem volna őket.~– Hát
436 I, XIV | égették meg?~– Mindegy az. Ha nem tették velem, megtették
437 I, XIV | vitéz ezredeskapitány uram, nem úgy, ahogy kegyelmed cselekedte.
438 I, XIV | csak az ivókedve jön meg. Nem kell a katonát a hazával
439 I, XIV | áldomást ihassék. Ha itt nem kap bort, hazamegy, ott
440 I, XIV | én kiraktam. Ettől aztán nem bort szomjazik, hanem vért.
441 I, XIV | Ezektől megtudá, hogy ezúttal nem egy szokott labanc sereg
442 I, XIV | puskával és karddal. A kurucok nem hordtak már a háborúba dárdát,
443 I, XIV | fegyelemtartásáról is híres volt: vezére nem tűrt el semmi kihágást,
444 I, XIV | mesterséges munkához még nem szokott kurucság húzódozott
445 I, XIV | einem halben Stroh!” (pedig nem is értették, hogy mit tesz),
446 I, XIV | hanem ha az ellenség el nem eresztette, beállt hozzá
447 I, XIV | csak hadászati értekezésre nem; a nagy Róma idejében nem
448 I, XIV | nem; a nagy Róma idejében nem lőttek pisztollyal; annálfogva
449 I, XIV | nyert diót.~„De mi most nem diót ropogtatni jöttünk
450 I, XIV | azok most be vannak fagyva, nem akadályozzák a lovasságot.~
451 I, XIV | fejedelem nevét azonban nem engedték a tréfába belekevertetni.
452 I, XIV | minden dibdáb labancnak nem adom bitangra az életemet.
453 I, XIV | Sárody. – Ha már akkor meg nem nézte jól, amikor a feleségét
454 I, XIV | Ocskaynak idehozni közénk. Nem hiszek én ennek, ha százszor
455 I, XIV | haragszik.~– De hát már arról ő nem tehet, hogy olyannak teremtette
456 I, XIV | hogy mindig mosolyogjon. Nem lehet minden ember Balahó
457 I, XIV | hogy a fejedelem seregei nem láttak a förmetegtől húsz
458 I, XIV | síkon. De a két tábor még nem láthatta egymást a nagy
459 I, XIV | ütközet. A kuruc tüzérek, nem várva a parancsszóra, kisüték
460 I, XIV | ágyúüteg felé, aminek emiatt nem lehetett hasznát venni.
461 I, XIV | a fedezetét is elverték. Nem tartóztatta fel az ádáz
462 I, XIV | összekuszálta a győzelmes dandárt. Nem hallatszott többé se vezényszó,
463 I, XIV | szárnya abban az ütközetben nem tett többé emberszámot.~
464 I, XIV | többé emberszámot.~Héj, nem így volt Ocskaynál! Ahol
465 I, XIV | Ocskaynál! Ahol ő bevágott, nem néztek ott másra, csak a
466 I, XIV | már az ágyúkat, hogy azok nem tehettek bennük kárt. Hanem
467 I, XIV | Hát azt gondoljátok, nem teszem meg?~– Elhiszem,
468 I, XIV | hasítja kétfelé. – De hát nem érhette. – A sors harmadperceken
469 I, XIV | volna.~Szegény jó Balahó! Nem mondta hiába: megtette a
470 I, XV | tábornok.~Az a „Bärenhäuter” nem késett már. Sárodyt értették
471 I, XV | Megragadták a lova kantárát, s nem eresztették a küzdelembe.
472 I, XV | keresztültörtek már, vissza már nem vonulhattak, kapták magukat, „
473 I, XV | balszárnyon, még egyre harcolt, s nem akarta elhinni, hogy vége
474 I, XV | kiveri vele a helyéből.~Nem vette észre, hogy sziszifuszi
475 I, XV | szeme közé.~– Nos? Hát? Nem értitek a magyar szót? –
476 I, XV | rivallt rájuk Ocskay. – Nem halljátok, hogy mit mondok?
477 I, XV | népei vagytok?~Azok csak nem feleltek neki semmit. Csak
478 I, XV | semmit. Csak egyre bámulták.~Nem kurucok voltak azok, hanem
479 I, XV | magával Dunántúlról. Heister nem bízott ezekhez úgy, mint
480 I, XV | mentéjében, a páncélingét nem járta a kardjuk; keresztülvágta
481 I, XV | csak szidta őket, hisz utol nem érik. Egyszer aztán megtudta,
482 I, XV | télen is melegek maradnak, nem fagynak be soha, sőt a körülöttük
483 I, XV | ingoványba: a friss hótól nem vehette azt elébb észre.
484 I, XV | várta be az üldözőit.~Körül nem foghatták, mert mögötte
485 I, XV | a rejtélyes alak, mintha nem lett volna testének-lelkének
486 I, XV | ámuldozva Csajághytól.~– Hát nem ismertél rá? – Ez a te öcséd,
487 I, XV | közöttük. Ocskay Sándor nem volt ugyan olyan szép férfi,
488 I, XV | forrón. Gyermekkoruk óta nem látták egymást színről színre.
489 I, XV | monda Csajághy.~– Hátha nem jókor – dörmögé Ocskay László.~–
490 I, XV | az imént azt, hogy „hátha nem jókor”? Másodperceken fordul
491 I, XV | gondolkoztam, hogy élve nem hagyom magam labanc kézre
492 I, XV | mind a hárman.~És Csajághy nem mondta neki erre azt, hogy „
493 I, XV | mondta neki erre azt, hogy „nem”.~*~Az éj alászállt, a harcnak
494 I, XV | erre-arra az esthomályban, nem keresve, hanem kerülgetve
495 I, XV | hanem kerülgetve egymást. Nem kellett már senkinek ellenség.
496 I, XV | stratégiai ismereteivel ki nem bírja okoskodni, hová lett
497 I, XV | sereg? Föld nyelte el őket? Nem is látták az ellenséget!
498 I, XV | Kérdéseket intéz hozzájuk. Azok nem értik a kérdést, ő meg a
499 I, XV | húzta meg magát, s onnan nem akaródzik előjönni. Nem
500 I, XV | nem akaródzik előjönni. Nem ismer rájuk, mert azok minden
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2050 |