Kötet, fezejet
1 I, I | semmi muzsikaszó nem hangzik előre, ami pedig ugyancsak szokás;
2 I, I | pisztolyokkal sem durrogatnak.~Jó előre, a szekérsort megelőzve,
3 I, I | legnagyobb. Azért vágtattam előre, hogy hírül adjam. Küldje
4 I, I | nagyasszony csak úgy támolygott előre, mint az alvajáró: a két
5 I, II | teljesíteni kell.~– No, hát előre, rongyos gárda!~A két hadnagy
6 I, III | sereget; s a sarkában nyomul előre.~Ott bandukolt el a vert
7 I, III | vajon elveszi-e?~Ahogy előre megizente, a déli harangszóra
8 I, III | egyre két lábon ágaskodott előre, úgy ment ki a nép közül,
9 I, IV | kecskeszakálla merészen előre szoktatva. Kiegészíti az
10 I, IV | küldöttség, a sentenciával.~– Előre tudtam – mondá Ocskay. –
11 I, VI | nyergeltetett.~Ocskay tudta előre, hogy ki az. – Keresztet
12 I, VI | bozontosan hegyezte a végét előre a villogó szemek fölött.
13 I, VI | megkegyelmezési jelenet is előre volt scénázva. Hiszen te
14 I, VIII | a száját a vér, s ő maga előre, a lova nyakára borult:
15 I, IX | alig ismerte fel, merre van előre, merre hátra. A mellvédek
16 I, X | rendeld a társzekereket előre: magad a legbiztosabb lovasezredünkkel
17 I, X | amit elébb a társzekerekkel előre indított a magyar határ
18 I, X | erősített haladásban indítá előre, s még az éj homályában
19 I, X | fiúk! – monda Ocskay. – „Előre!”~– A bal partra át? – kérdé
20 I, XI | lakosság lélekvesztve rohant előre hátra az utcákon, nem tudva,
21 I, XI | fel- és lejárni.~Ozmonda előre lehajítva a görcsös botját
22 I, XI | lakosság lélekvesztve rohant előre hátra az utcákon, nem tudva,
23 I, XI | fel- és lejárni.~Ozmonda előre lehajítva a görcsös botját
24 I, XIV | Fehér-hegyek keleti oldalán vonul előre, elkerülve a nyugoti szorosokat.
25 I, XIV | strázsálni.~A hajdúságát most már előre akarta küldeni a fejedelem
26 I, XIV | valóságos osztrák hadsereg vonul előre, taktikai hadirendben; a
27 I, XIV | ütközetben a maga seregét: „Előre, dárdások! Utána, kopjások!
28 I, XIV | parancsnoksága alatt, Sárody előre meg tudta mondani, hogy
29 I, XIV | mivelhogy a hebehurgyán előre felbuggyanó gombóc ezt a
30 I, XIV | találomra foglalták el az előre meghatározott helyeiket
31 I, XIV | nagyon is gyorsan rohant előre, s „megállj”-t parancsolt,
32 I, XIV | megsokallja.~De az csak dobogott előre, s mondogatta egyre magában: „
33 I, XV | tartalék lovasezred rohanjon előre, s ahol a kuruc tábor jobbszárnya
34 I, XV | Sárody tervét még azon éjjel előre megküldé Heisternek egy
35 I, XV | vonulhattak, kapták magukat, „előre hátráltak”; keresztültörték
36 I, XV | kellene?~– Indulj! Fordulj! Előre!~Azok csak bámultak rá egy
37 I, XV | rábámuló engedetlenség.~– Előre, legények! Utánam, aki magyar!
38 I, XV | László, öccsét és Pongráczot előre bocsátva, maga Csajághyval
39 I, XVI | sem tudja, hogy merre van előre, merre hátra. – Még hozzá
40 I, XVII | Egész Fischamendig nyomult előre, s azt fel is gyújtotta.~–
41 I, XVIII| tetszik. Te érezted azt előre, sejtelmed megsúgta, hogy
42 I, XIX | puskának az agyával taszítá előre. Lenn az utcán vár reá az
43 I, XIX | felállítva, csak a hintók jöttek előre, s az azok mellett léptető
44 I, XIX | kulcsa Ritschánnál volt. Neki előre kellett menni. Ekkor lehetett
45 I, XIX | arccal nyújt két kezével előre.~Lehet már másfél éves:
46 I, XXII | volna, melyik lábával lépjen előre, merre nézzen, kire hallgasson!
47 I, XXII | el ne áruljanak. A titkot előre megsúgom. – A fejedelem
48 I, XXII | Eleonóra kíváncsian hajolt előre, és rábámult a megszólítóra…~…
49 I, XXII | kellett kitörülnie.~Megint előre léptetett, s folytatá a
50 I, XXII | hintót, ami lassan döcögött előre a maga hatos fogatával.~
51 I, XXIV | küldetett a kísérettel. Azok jó előre mentek, hogy hamarább érkezzenek.~
52 I, XXIV | hátravetette, ha elölről fújt, előre húzta. – So had e gmacht!”~
53 I, XXIV | Jávorkának erre az esetre is volt előre kifundált stratagémája.~
54 I, XXV | figyelmét.~A grófnőknek előre levelet küldött be a várba,
55 I, XXV | még Ozmondával se tudassa előre. A grófnő csak akkor értesült
56 I, XXV | az alaktalan fátumot, aki előre kimondta, megírta mindenkire,
57 I, XXV | amiért Ocskayt nem léptetik előre. Máskülönben rég tábornokká
58 I, XXVI | hogy mindenütt maga tört előre a zászlóval kezében, s úgy
59 II, IV | Meglehet, hogy nem látta előre, mily végtelen keserűség
60 II, IV | Sokkal több lépés történt már előre, mint hogy vissza lehetne
61 II, VI | fogva. Akkor aztán, mikor se előre, se hátra többé nincsen
62 II, VII | Hisz az útiköltségedet előre kifizettem.~– Igen, húsz
63 II, VII | császári lovasság nyomul előre, félkörben átszorítva a
64 II, VII | s minden oldalról nyomul előre a császári lovasság, az
65 II, IX | a derék, élelmes polgár előre meg szokta tudni a lesbe
66 II, IX | grófnő ide utánam?~– Én előre jöttem.~– De azzal a szándékkal,
67 II, X | vicsorítja még?~S aztán előre, mint a szélvész!~A bánus
68 II, X | sorba állnak, úgy vonulnak előre.~Hajtsad, kuruc, hajtsad!~
69 II, X | asszonyosan. – „Orra alatt két előre meredő, paragrafus alakú
70 II, XII | hol a kéményseprő, menjen előre a tűzbe! No, hát itt az
71 II, XIII | dübörögtek falrázó zakatolással előre, csak úgy rengett bele a
72 II, XIII | vár tőle a jövőben. – Azt előre megsúghatja a kancellár
73 II, XIV | ököllel taszigálva tereltek előre egy fogoly kuruc legényt,
74 II, XIV | Ocskay László tábornok úr előre is paroláját adta, nem kételkedem
75 II, XIV | Ejh! Nincs visszatérés! Előre kell menni.~Leereszté a
76 II, XV | Tiszáné nagyasszonynak, amiben előre tudatja vele az elháríthatlan
77 II, XV | Heisternek a haditervét előre megjelenti Lévára a napának,
78 II, XV | rémalakot, mintha mozogna, előre jönne, orcái haragra gyulladva
79 II, XVI | varázslónőt, akiről megmondtam előre, hogy hozzá ne ereszd; mert
80 II, XVIII| szekér lassacskan döcögött előre. A hold már feljött a Fehér-hegyek
81 II, XVIII| Tudtam azt! Megmondtam előre! Hogy ez a szent asszony
82 II, XVIII| amikor már viszi a pokolba! Előre tudtam ezt! Dugjátok vissza
83 II, XIX | ütéstől a sisak hátulról előre bukva, leesett annak a fejéről.~
84 II, XX | irányában megint megkerülni a jó előre haladt áldozatot, s lesni
85 II, XX | Most aztán éjjel-nappal előre! Sűrű ködök ültek a tájon.
86 II, XX | a sötétben, úgy haladtak előre; puszta tájékozás után.
|