Kötet, fezejet

 1     I,  I    |             Addig élem világomat, Míg szél fújja pántlikámat!
 2     I,  II   |          a füzestől jól megvédve; míg a közeledőt de még csak
 3     I,  II   |    szökellve, mint az indiánusok, míg az ellenfél egyet gondol,
 4     I,  III  |          foglalnia a prezídiumot, míg Ocskay az asztal ellenkező
 5     I,  IV   |       Elültetem, s addig öntözöm, míg kihajt, szép fa lesz belőle.~
 6     I,  V    |        húgom, megtanítom azalatt, míg itt időzünk.~– Óh, az nagyon
 7     I,  VI   |     ragadtad, szolgáld hűségesen, míg végső diadalra vezetted.~
 8     I,  VIII |     egymással farkasszemet nézni, míg ellenben kölcsönösen nem
 9     I,  VIII |    fellelkesítéd a mi táborunkat, míg viszont a labancokét oly
10     I,  VIII |     labanc, hányjunk neki ellent, míg a többi seregek körülfogják
11     I,  X    |          érte a kurucok utóhadát, míg a gyalogsága hadtudományi
12     I,  XIII |         Ocskaynak, s húzta addig, míg a vezér leborult a fekhelyére
13     I,  XIV  |            mert tudott franciául; míg a magyar urak csak diákul
14     I,  XIV  |          az ütközetet Heisterrel, míg a két portyázó dandárvezér,
15     I,  XVII |       hiszi, kívülről osontam be, míg ő bóbiskolt, s kikerget
16     I,  XVIII|       akik aztán lódultak kifelé, míg Ocskay maga úgy állt a nőalak
17     I,  XVIII|         Aki áruló, az haljon meg, míg másokat meg nem rontott.
18     I,  XVIII|       hadvezéri rangot foglal el, míg ő csak dandárvezető: arra
19     I,  XVIII|           hordott vízzel öntözöm, míg megéled, fa lesz belőle!”
20     I,  XVIII|      kémet addig kell tortúrázni, míg a rábízott titkokat kivallja.
21     I,  XIX  |           fölöttem az ezredes úr, míg ön odajár – nem azért, hogy
22     I,  XIX  |       haját a szivaccsal kimossa, míg az az alkoholtól ismét olyan
23     I,  XIX  |       hozzá, hogy őt újra lássam; míg az angyal odafenn Bécsben
24     I,  XIX  |         lehet innen tovább menni, míg a fogoly úrnő számára a
25     I,  XIX  |      pufándli mind el nem készül; míg a haja szép tornyosan fel
26     I,  XIX  |          fölösleges ember vagyok, míg otthon meglehet, hogy hiányomat
27     I,  XX   |             S ez így fog tartani, míg a világ világ lesz!”~Mindenkinek
28     I,  XXI  |        kell forgatni nagy sietve, míg kedvez az idő, hogy megszáradjon.~
29     I,  XXII |           László ürített poharat, míg a fejedelemre a prímás mondott
30     I,  XXII |           a kalpagot a fejéről, s míg Eleonóra az orgonavirágot
31     I,  XXII |        pillantásokat Ilonka felé, míg Ilonka állhatatosan a fejedelemnő
32     I,  XXIII|     szalasztották ki az ajkaikon, míg végre Bercsényi maga fel
33     I,  XXIII|      László maradt ott, megvárva, míg Jávorka visszatér.~Az nagyon
34     I,  XXIII|           megvirrad. Ott maradok, míg a fegyverszünet tart. Mikor
35     I,  XXIV |    rágogatott.~Két nap telt bele, míg Szakolcáig feljutottak.
36     I,  XXV  |           a homlokzatába eljutni, míg messze kimagasló bástyái
37     I,  XXV  |        ami az ő bajában használt, míg a páciens mind valamennyit
38     I,  XXV  |          sokáig nézett a levélbe, míg rájött, hogy nem bír olvasni.
39     I,  XXVI |        hang a két éneklő diáknak, míg a vendégek ijedten ugrálnak
40     I,  XXVI |          elpihentette haragját, s míg Csajághy szavainál Ocskay
41     I,  XXVI |  fejedelmet keresni!~– Nem elébb, míg egy bokályt kiürítene kegyelmed.
42     I,  XXVI |              Ocskay László iszik, míg mi futunk!” – Na, hát iszom!
43     I,  XXVI |          a hegedűjét, s addig is, míg kiment a teremből, végighangzott
44     I,  XXVI |     csábító szerelemgödröcskéket, míg kacér szemérmetességgel
45    II,  II   |   előnyomulásában föltartóztatni, míg ugyanakkor Eszterházy kuruc
46    II,  II   | táncoltunk együtt, ittunk együtt, míg a bor és a józan ész el
47    II,  III  |           szolga nyitotta előtte, míg végre a pompás elfogadóterembe
48    II,  III  |       asztalt tartotta beszéddel. Míg ezelőtt nemrég rá nem lehetett
49    II,  III  |           kellett azt ismételnie, míg onnan belülről megszólalt
50    II,  III  |         csak folytatta a nótákat, míg arra került a sor, hogy: „
51    II,  IV   |       pedig csak addig csillagok, míg odafenn vannak; ha ide leestek,
52    II,  IV   |         feléje kezeit, esdekelve, míg a nagyobbik, átnyalábolva
53    II,  V    |           békében, drága kincsem, míg vissza nem jövök hozzád!
54    II,  VII  |      rajta légy, hogy idekaphasd, míg más okos rá nem teszi a
55    II,  IX   |     korcsmáros úr majd itt marad, míg a társzekeret megvizsgáljuk:
56    II,  X    |          alatt. – Ocskay kereste, míg rátalált az odújában. Az
57    II,  X    |         kezet csókolt Ozmondának, míg a grófnő csakugyan rá hagyta
58    II,  XI   |            Hanem mármost ne várd, míg a politzeira citálnak, hanem
59    II,  XI   |  párviadalban addig ölék egymást, míg mind a ketten nyomorultul
60    II,  XIII |       alól sandít fel Ocskayra; s míg ajkai kényszeredett mosolyra
61    II,  XIII |        nevét suttogná: „Ocskay!”, míg a kisebbik nagyot dobbant
62    II,  XV   |        futok el belőle, megvárom, míg rám szakad a tető. Ha kiszabta
63    II,  XV   |        telepedni a varoson kívül, míg a munka bevégződik, s utoljára
64    II,  XV   |       ölébe.~Végig kellett várni, míg a gyászmenet elvonul.~És
65    II,  XVI  |         mondogatá magában Ocskay, míg arcáról leolvashatatlan
66    II,  XVI  |  targallyat szokás a tűzre rakni, míg izzóvá lett.~– Ez az ember
67    II,  XVI  |       csak addig várna kegyelmed, míg izenetet küldenék a tábornok
68    II,  XVII |      Szeretlek, hű leszek Hozzád, míg csak élek; de, hogy Veled