Kötet, fezejet

 1     I,  I    |          öcsém: a vőlegényét alig látta háromszor az életben: tisztelte,
 2     I,  III  |          nagyasszony szükségesnek látta beleszólni a dologba.~–
 3     I,  III  |           férfit, amikor ittasnak látta.~Ocskayra az első poharak
 4     I,  III  |   becsületet.”~Ennél a szónál azt látta Ilonka, hogy a hős szemeiből
 5     I,  III  |        Ilonka a szentek glóriáját látta Ocskay feje körül derengeni.~
 6     I,  IV   |       mintha soha Csehországot se látta volna, éles arcéllel, egyenes
 7     I,  IV   |     keresett kés, villa; senki se látta, honnan került elő, s azzal
 8     I,  V    |       azelől elbújt, ha már jönni látta. Nem tudom én, mi kell ennek.
 9     I,  VIII |        sorsát.~Vak Bottyán, mikor látta, hogy nem tud megegyezni
10     I,  VIII |        futott, amerre tágasabbnak látta a világot, egyre üldöztetve,
11     I,  IX   |         ablakából nézett utána, s látta, amint a nyergébe ugrik;
12     I,  XIV  |   karikatúráját, hogy aki egyszer látta, rögtön ráismert róla: ott
13     I,  XIV  |      szemem láttára.~– S annál se látta meg a képét Balahó uram?~–
14     I,  XIV  |          Most Feirville eljöttnek látta az időt, hogy a derékhaddal
15     I,  XV   |       szerteszét csatangolt, s ha látta is valaki közülök ezt a
16     I,  XV   |    lovasnak az élén ő saját magát látta lovagolni. Ugyanazon arc,
17     I,  XVIII|   ezermester vagy!” Heister jónak látta a nagyszombati ütközet után
18     I,  XVIII|          tieitekkel.”~Virradatkor látta Ocskay, hogy az ellenségnek
19     I,  XVIII|           is volt egy, de azt nem látta, azután meg az arcán, de
20     I,  XVIII|     belőle?~Mikor újra maga előtt látta, azzal a skarlát palásttal
21     I,  XIX  |     Ocskay – Tiszáné nagyasszonyt látta leszállni a hintóból.~–
22     I,  XX   |           okát kitalálni. Sohasem látta őt még ilyennek. Mikor Csajághytól
23     I,  XX   |         elbámult aztán, mikor azt látta, hogy ez is lóra kap, s
24     I,  XX   |      elszorult a szíve, mikor azt látta, hogy a távozó alakot mindjobban
25     I,  XX   |           mikor ő maga is bámulva látta saját magát második alakban
26     I,  XXII |       Ocskay álmai megvalósulását látta maga előtt.~Soha jobban
27     I,  XXII |           gallyakkal kirakva; ott látta maga előtt tisztelegni parádéra
28     I,  XXII |         szoktak az ő közeledtére; látta fellobogózva azt a hidat,
29     I,  XXII |       forró képzelete ábrándképét látta maga előtt, semmi mást.
30     I,  XXII |          valakinek vinni. S mikor látta, hogy megkerítik, összetépte
31     I,  XXII |  ráismer-e a neje? Hat év óta nem látta őt. Mikor elragadták az
32     I,  XXII |          allonge-paróka. Ilyennek látta őt Eleonóra az elválás pillanatában,
33     I,  XXII |      Ozmonda grófnőnek! Ő sohasem látta a fejedelmet.~Ilonka erre
34     I,  XXII | elfordította az arcát. Ha sohasem látta volna, jobban megnézte volna.
35     I,  XXII |            jobban megnézte volna. Látta őt már valamikor?~Most itt
36     I,  XXII |      melege lett egyszerre!~– Nem látta, nem ismeri ezt a lovagot?~–
37     I,  XXIII|         francia segélypénz?~– Nem látta kegyelmed, hogy koccintott
38     I,  XXV  |        Nem ismert rá, pedig talán látta is valamikor.~– A fejedelemtől
39     I,  XXV  |     hősének rangjából leszállítva látta magát a közönséges halandók
40     I,  XXV  |          asztalon, s mellette ott látta ülni kísértetét, az apácát,
41     I,  XXV  |         beszélt.~Azokat a képeket látta iszonytató változatokban
42     I,  XXV  |        magához tért.~Ágya mellett látta ülni akkor is az apácát,
43     I,  XXVI |          Csajághy puritán alakját látta maga előtt ülni az asztalnál.~
44     I,  XXVI |         amint a fejedelem elestét látta; így futott meg. Magától
45     I,  XXVI |         megleptek odaát?~Csajághy látta, hogy Bercsényi most ismét
46     I,  XXVI |   visszaverni a tromfot.~Csajághy látta, hogy ebből most mindjárt
47     I,  XXVI |          ezt a leányt már egyszer látta volna. Hol? Mikor? Talán
48     I,  XXVI |          ajtót.~S akkor aztán ott látta maga előtt a szélesre nyitott
49     I,  XXVI |      ettől a naptól fogva sohasem látta többet. Sem ő, sem más.
50    II,  II   |         stb.”~Ha valaki e percben látta volna Ocskay arcát, a sápadt
51    II,  III  |   kellemetes szép hangjáról.~– Ki látta ilyen későn alkalmatlankodni!
52    II,  IV   |         semmi. Meglehet, hogy nem látta előre, mily végtelen keserűség
53    II,  IV   |          legkisebbet csak egyszer látta még, amióta világra jött.
54    II,  IV   |  megállítá lépteit. – Ilonkát ott látta térdepelni az imazsámolyon
55    II,  IV   |         Ezt az asszonyt ő még nem látta soha! Őtet, Ocskayt, meg
56    II,  IV   |          többet soha.~Ocskay most látta, hogy mi lakik ebben a szívben!
57    II,  IX   |      tekintetre annak, aki valaha látta azt az egyenes, hosszú orrt,
58    II,  X    |     kitekintett az ablakon, akkor látta, hogy Bécs városában van:
59    II,  X    |       felocsúdott Augustin, akkor látta eliszonyodva, hogy micsoda
60    II,  XII  |       kijött Ocskay a templomból, látta, hogy a ponyvasátor alatt
61    II,  XIII |           kuruc hadvezért sokszor látta arcképben, jól is találva,
62    II,  XIV  |      Pálffy bánnal összeölelkezni látta, hogy meggyalázó, fenyegető
63    II,  XVI  |       lett gyűjtve!~Pestvármegyei látta, hogy itt nem használ semmi
64    II,  XVI  |     hajlékát! Akárcsak maga előtt látta volna, hogy a kuruc lelkületű
65    II,  XVI  |         meg – még eddig senki sem látta Ocskayt igazán harcolni.
66    II,  XVII |      hintaja mellett. Még így nem látta őt harcolni senki. – S aztán
67    II,  XX   |  szándékom. Van Isten: ő tanúm: ő látta ezt a gondolatot a szívemben. –
68    II,  XXI  |   zavarodva, hogy titkát elárulva látta.~– Neki is megírtam ezt.