Kötet, fezejet

 1     I,  I    |           tolta a fiókot, rázárta a nehéz almáriumajtót, aztán a két
 2     I,  I    |      pántlika könnyű ruha: A főkötő nehéz ruha!” – De bizony ne énekelj
 3     I,  III  |             torkát, vagy mintha egy nehéz felhő feküdnék a mellén:
 4     I,  III  |             szemeiből egyszerre két nehéz könnycsepp gördül végig
 5     I,  V    |             nyelvét mind ismerem.~– Nehéz azt megtanulni?~– Az a tanítvány
 6     I,  V    |        módon megkerülve a kegyetlen nehéz kérdést.~… – Mégiscsak legszebb
 7     I,  VI   |         öcséd; hóhérod leszek én!~E nehéz szavakra azzal felelt Ocskay
 8     I,  VII  |         érezni is tudom, hogy vajmi nehéz elhagyni az embernek az
 9     I,  VIII |        toporzékoltatta a lovát, úgy nehéz volt őt célbavenni.~Egyszer
10     I,  IX   |          fejszével széthasogatva; a nehéz almáriomok erőszakkal felfeszítve,
11     I,  X    | összeszedték a császári várban levő nehéz vasasokat, s azokat indíták
12     I,  XI   |        szabályos felvonulása, ágyúk nehéz gördülése. A kurucok itt
13     I,  XI   |        szabályos felvonulása, ágyúk nehéz gördülése. A kurucok itt
14     I,  XIII |           itt kell engem hagynod.~– Nehéz lesz az.~– De még a hegedűdet
15     I,  XIV  |     csatározásokkal feltartóztatni.~Nehéz volt Ocskaynak az engedelmeskedés:
16     I,  XVII |         amibe az elvesztett ütközet nehéz tapasztalatait jegyezgeté,
17     I,  XVIII|            hát vele!~Mikor Csajághy nehéz léptei elhangzottak a folyosón,
18     I,  XVIII|         titkot ez a Bramarbas tőlem nehéz tortúrákkal akar kicsikarni,
19     I,  XX   |           jogosult volt: s a talány nehéz.~Az idő pedig telt: a nagy
20     I,  XX   |            Ocskay, útnak öltözve. A nehéz, combig érő saruk, a farkasbőr
21     I,  XXI  | gyermeksokaság közé; biz a Gáborkát nehéz volt kikeresni a többiek
22     I,  XXII |          innen is, túl is. Csak egy nehéz akadály van. Rákóczi el
23     I,  XXII |       épületet; jobbra is, balra is nehéz vasajtók nyíltak.~– Ez itt
24     I,  XXII |              Ezalatt felnyitották a nehéz lakatokat, a vasajtó feltárult,
25     I,  XXII |            és hivatalból – de az is nehéz. Vajon kiállja-e?~– No,
26     I,  XXII |       nemsokára messzire elhagyta a nehéz hintót, ami lassan döcögött
27     I,  XXII |          fejedelemnő, arcában annyi nehéz vád, oly terhelő ítélet
28     I,  XXIII|    pompájával voltak elkényeztetve, nehéz volt magukkal elhitetni,
29     I,  XXIII|          lett, de az értelmét ma is nehéz megmagyarázni. Olyankor
30     I,  XXIII|             Bercsényi uramat valami nehéz kór bántja: a cselédnép
31     I,  XXIII|       szeretném agyonütni.~S ütötte nehéz öklével a szívét, aminek
32     I,  XXIV |          azt, akit szeretünk: ez is nehéz csapás; de visszanyerni,
33     I,  XXIV |    kegyelmed? – mondá Jávorka. – Ez nehéz dolog lesz, mikor minden
34     I,  XXIV |           hogy mi az alapnyelv, azt nehéz kitalálni.~Ez az egész búcsújáró
35     I,  XXVI |        egész honszerelmi ábránd egy nehéz golyó volna ennek a láncnak
36     I,  XXVI |       táborba, azt a láncot azzal a nehéz golyósúllyal ugyan még mindig
37     I,  XXVI |             kazamátákkal körülvéve, nehéz ágyúkkal ellátva. Nagy megszálló
38     I,  XXVI |         hanem azért azt a láncot, a nehéz golyót most is érezte a
39     I,  XXVI |     országgyűlés hírei vártak rá. – Nehéz esetek hírei. – Turóc vármegye
40     I,  XXVI |            ott vesztek: a fejedelem nehéz sebbe esett, úgy vitték
41     I,  XXVI |            a fejedelem? Lehetetlen! Nehéz sebbe esett! De hát ki volt
42     I,  XXVI |   tüneményes álomkáprázatok. A feje nehéz volt, s a szívét egy világ
43    II,  I    |         tökéletesen. A fejedelem is nehéz sebbe esett. Az ő menekülését
44    II,  II   |         Ocskay összerázkódott. Minő nehéz gyónástitok ez!~– A fejedelemnek
45    II,  II   |     trencséni ütközet nagy kudarcát nehéz szívvel viselik. Gyanakosznak
46    II,  II   |            meg nem tenni már nagyon nehéz; a harmadikat meg nem tenni
47    II,  III  |           egypár fegyveres egy nagy nehéz vasládát hozott fel a lépcsőn.~–
48    II,  III  |        závárokat; aztán felemelte a nehéz vasajtót.~– Hűh! Mennyi
49    II,  VII  |   ellentáborba: ez a tudomány, ez a nehéz feladat! Sikerült.~Csajághynak
50    II,  IX   |        olyan kedve lett volna azt a nehéz almáriumot az ajtó elé tolni,
51    II,  XII  |       Ocskay borzadozva hallgatta a nehéz ütéseket a kapun, s a népdüh
52    II,  XIII |            mellszalagon kívül azt a nehéz aranyláncot is, a császár
53    II,  XIII |             megnyugvással hajthatta nehéz fejét álomra, három éjszakai
54    II,  XIV  |            fog visszariadni attól a nehéz feladattól, amit kegyelmed
55    II,  XV   |             a levele, még csak az a nehéz kérdés állt előtte, hogy
56    II,  XV   |       Lászlóval, fogadására készen.~Nehéz volt ráismerni Ocskay arcára.
57    II,  XVI  |         nagyságos asszonyom! Milyen nehéz dolgot kíván kegyelmed!
58    II,  XVI  |        járhatatlan utak – hadvezéri nehéz kötelesség és a többi –,
59    II,  XVIII|           búcsúáldomásozást.~Ocskay nehéz fővel tért a szobájába.
60    II,  XVIII|             jól hallá, mikor Ocskay nehéz léptei döngtek végig a folyosón
61    II,  XIX  |            Ocskay Sándor.~Két ilyen nehéz ütésre, ha vér nem eredt
62    II,  XX   |        ellenfelének összekuszálása. Nehéz sóhajjal jövünk ki a történetíró
63    II,  XX   |          volt Ritschánt is elfogta, nehéz sebekkel elborítva. Hajdani
64    II,  XX   |          csak nemrég gyógyult fel a nehéz sebéből, amit a mocsonoki