Kötet, fezejet

 1     I,  I    | előkészüléseinél elég sűrű alkalom van. Ma van a vőlegény megérkezésének
 2     I,  I    |          hevenyén. „Nem! Te rossz szem! Ma nem szabad sírnod. Ma lakodalom
 3     I,  I    |             szem! Ma nem szabad sírnod. Ma lakodalom napja van. Majd
 4     I,  I    |            minek jöttél meg éppen mára? Ma nem a te napod van. Ma a
 5     I,  I    |                  Ma nem a te napod van. Ma a leánynak a jussát kell
 6     I,  I    |             juttatja még csak eszembe a ma éjjeli álmomat. Úgy volt,
 7     I,  I    |                 azt a fehér virágfüzért ma a fejemre, inkább fűzzem
 8     I,  I    |             sorakozik a templomajtónál, ma pénzt fognak osztani közöttük.
 9     I,  II   |                a réven által kell menni ma a fejedelemnek. Még ma –
10     I,  II   |            menni ma a fejedelemnek. Még ma – mert a Tiszán túl a hívek
11     I,  III  |          országban, mint az égi villám; ma itt csap le, holnap amott;
12     I,  III  |              minden étel kozmát nem kap ma; a konyhában egyedül maradt
13     I,  IV   |             Itten csak egy mérték van: „Ma neked, holnap nekem!”~–
14     I,  V    |             adnám hozzá a lányomat, még ma, nem is holnap. Hanem én
15     I,  VI   |                elmondjak neked – itt és ma – csaknem szökve jöttem
16     I,  VI   |             derült egyszerre.~– De nem! Ma nem átkozódom. És sohasem
17     I,  XI   |                Szegény fiúknak öltözünk ma – suttogja nevetve a kicsike,
18     I,  XI   |                Szegény fiúknak öltözünk ma – suttogja nevetve a kicsike,
19     I,  XIII |                 Ocskay táborában dívik. Ma itt, holnap ott, sátor alatt
20     I,  XVI  |      köszönhetek! Az ő segítsége nélkül ma szépen járhattunk volna. –
21     I,  XVIII|       Kiszámítható, hogy Viard tábornok ma, akárhogyan igyekszik is,
22     I,  XVIII|             meggyaláztatást, amit velem ma elkövettek, valaha el fogom
23     I,  XIX  |            előtte, s aki meglehet, hogy ma reggel annak a puskának
24     I,  XIX  |                 Én küldtem el a levelét ma kilenc napja.~Ez csak olyan
25     I,  XXI  |            asszonyoktól, hogy: „Mi lesz ma ebédre, van-e szükség vendégre?”~
26     I,  XXII |                  hogy milyen jól néz ki ma a fejedelemasszony, s baronesse
27     I,  XXII |                még olyan halavány volt, ma meg olyan színben van, mint
28     I,  XXIII|               vagy megfordítva utaztak.~Ma már nyoma sincsen a várnak.~
29     I,  XXIII|            mondata lett, de az értelmét ma is nehéz megmagyarázni.
30     I,  XXIII|            udvari dámát láttam suttogni ma reggel Forgáchcsal. Aligha
31     I,  XXVI |         szökevényt, a hízelkedő kutyát. Ma „hízelkedő kutyá”-nak nevezte,
32     I,  XXVI |          kegyelmetek!~– Dög legyen, aki ma nyugodt! – recsegteté Bercsényi.~
33     I,  XXVI |                csatázásokban kifáradva, ma először tart egy pihenő
34     I,  XXVI |                 te lakolsz meg érte! Én ma ki akarok rúgni! Pörbe szálltam
35    II,  I    |               volt nekik ellenségnek, s ma elég a rácok veres köpenyege,
36    II,  I    |                szívesen nem látnám. Még ma mind az én vendégem lenne.
37    II,  III  |              vártornyok meredeznek elő (ma már romok); azt kell hinni
38    II,  III  |       mindennapi rendes állapot”. Hanem ma már volt oka rá, hogy elfogadja
39    II,  III  |                 írás róla. Hanyadik van ma? Ötödik szeptember. Húsz
40    II,  III  |               Korhelylevessel traktálsz ma bennünket? Azt gondolod,
41    II,  IV   |              kisember nagyon rossz volt ma, egyre sírt, s olyankor
42    II,  IV   |           minden árulási bűntől, mint a ma született gyermek; és mégis
43    II,  IV   |      rendeleteidet foganatba venni. Még ma összemálháztatok minden
44    II,  VI   |              ígérted, hogy megjössz: és ma már Szent Mihály napja van.~–
45    II,  VII  |                lovára: nem ütközet lesz ma, hanem lakodalmas menet.~
46    II,  VIII |             tartani.~– Nem is esküszünk ma azokra, akiktől eddig segítséget
47    II,  VIII |                 onnan olvassuk le, amit ma egymásnak fogadtunk. Ki
48    II,  VIII |                 holdra, hogy annak, aki ma elárulta a hazáját – nevét
49    II,  IX   |                 többi korcsmárosok csak ma éjjel kapnak meg, (a lap
50    II,  X    |              akkor minden ember ebédel. Ma az én privát vendégem fogsz
51    II,  X    |                 fél gálába vágta magát: ma csak bejelentési látogatásokat
52    II,  XII  |            harangszót, hogy lefeküdjék. Ma hiába telik meg vendéggel
53    II,  XII  |          ismerni: azt én ölöm meg. – Te ma csak asszony légy. Én leszek
54    II,  XIII |                 ezt elmulasztották. Még ma kívánja Ocskayt elfogadni,
55    II,  XIII |               csillagokat el nem éri!~– Ma estére pedig a kegyelmed
56    II,  XVI  |                 Menni akarok innen. Még ma! Ebben a nyomban.~– Hová?~–
57    II,  XVI  |          társzekerek felpakolásánál: ha ma megindulnak, még tán elvergődnek
58    II,  XVI  |             világot nekem adják is. Még ma kimegyek innen. Oda megyek,
59    II,  XVI  |             maga elé, hogy „a feleségem ma megérkezik”.~– Úgy? – monda
60    II,  XVII |               bekeverve vérrel, sárral. Ma nagyon ráfér a mosdás.~Ilonka
61    II,  XVII |              rákerül a sor!~Ezt a tusát ma végig kell küzdeni. Egyiknek
62    II,  XVII |              estebéd után elmondá, hogy ma vigadnak itt utószor. Ez
63    II,  XVII |                minden szép asszonyában. Ma egy szép grófné, holnap
64    II,  XXII |               be van kerítve sánccal, s ma már sűrű erdő, bozót nőtte