Kötet, fezejet

 1     I,  III  |     megcsókolja az özvegyasszonyság kezét.~(Bizonyára Ocskay Lászlónak
 2     I,  IV   |       nagyasszony összecsapta a két kezét: „De már ez nincs Isten
 3     I,  IV   |             a káplár előlépve egyik kezét a csákójához emelte, a másikkal
 4     I,  IV   |           valaki megfogta gyöngén a kezét. – Ilonka volt az.~Hol vette
 5     I,  V    |             a nagyasszonytól Ilonka kezét.~– No, édes leányom – monda
 6     I,  V    |             szó magyarul.~S azzal a kezét ottfelejté az ifjú kezében
 7     I,  VI   |           sem nyújtotta a másik elé kezét. Ocskaynak a száján nem
 8     I,  VI   |           Ocskay hirtelen fölemelte kezét, mintha esküdni akarna.
 9     I,  VI   |          Csajághy a vállára tette a kezét.~– Ne mondd ezt, kedves
10     I,  VI   |         Ocskay László, hogy mindkét kezét nyújtá Csajághy elé, s a
11     I,  VI   |             férfi megszorítá egymás kezét, s aztán megcsókolták egymás
12     I,  VI   |       voltak, Csajághy megragadta a kezét vas markával, s azt dörmögé
13     I,  VII  |          egyet; az meg is harapta a kezét, megcáfolva ezáltal azt
14     I,  IX   |            Csajághy megfogta Ocskay kezét, s a szemébe nézett élesen.~–
15     I,  IX   |         kiálta, megragadva Csajághy kezét.~– Látod azt? Ott a válasz. –
16     I,  IX   |            Azzal megszoríták egymás kezét.~– Fél nappal később indulj,
17     I,  XI   |             kapja meg a felébresztő kezét, azt súgva: „Igazán?”~A
18     I,  XI   |            mosolyogva tette keblére kezét.~– Éppen az ellenkezője
19     I,  XI   |         megragadá Eleonóra hercegnő kezét, és csókjaival halmozá el,
20     I,  XI   |             kapja meg a felébresztő kezét, azt súgva: „Igazán?”~A
21     I,  XI   |            mosolyogva tette keblére kezét.~– Éppen az ellenkezője
22     I,  XI   |         megragadá Eleonóra hercegnő kezét, és csókjaival halmozá el,
23     I,  XVII |           Ozmonda szája elé kapta a kezét, pater Renatus elmereszté
24     I,  XVIII|            hozzá, a vállára tette a kezét, s úgy suttogott hozzá:~–
25     I,  XVIII|        hatotta volna át e szavakra, kezét az indulat hevében Ocskay
26     I,  XIX  |      tisztelgésre eresztve le a két kezét.~– Ezredes úr: pardon, grácia,
27     I,  XIX  |        hölgy homlokara csapta a két kezét.~– Hat esztendő után viszontlátjuk
28     I,  XIX  |       Ritschán felnyitá az ajtót, s kezét nyújtá a bennülőnek.~Ocskay –
29     I,  XIX  |         Aztán Ocskay nyújtja felé a kezét. Akkor az angyalka nevetni
30     I,  XX   |        Ocskay megszorítá a jó barát kezét.~– Mennyivel vagyok én teneked
31     I,  XXII |            hatva.~Megszorítá Ocskay kezét.~– A kegyelmetek kívánatára;
32     I,  XXII |           kiálta, megragadva Ilonka kezét. S azzal be sem várva a
33     I,  XXII |          pedig el nem ereszté Ilona kezét a magáéból. S mikor már
34     I,  XXIII|        ember azt hitte, hogy csak a kezét kell kinyújtani, hogy leszedje
35     I,  XXIII|       asszony a homlokán tartotta a kezét, megszűntek a rángatózásai;
36     I,  XXV  | megdicsőülés mosolygása tündöklött. Kezét nyújtá a levél után. Nem
37     I,  XXVI |      küldesz – monda Ocskay Sándor, kezét nyújtva a bátyjának.~– Bizonyára
38     I,  XXVI |        megszorítá mind a kettőnek a kezét. – Most menjetek az ezredeitekhez
39    II,  III  |         fenekéig.~Megragadá a hölgy kezét.~– Ozmonda! Te egy kegyetlen
40    II,  III  |          rebegé Gáspár úr, s Ocskay kezét odavonta a keblére, s bedugta
41    II,  IV   | indulatkitörésével ragadá meg férje kezét.~– Ocskay! Mit akarsz tenni?~
42    II,  VI   |        odaszorítá a szívéhez Ocskay kezét mind a két kezével.~– Itthon
43    II,  VI   |         kengyelben, s amint a lovag kezét kezei közt tartá: nem is
44    II,  VI   |            Bercsényi tartja rajta a kezét. Szükséges, hogy azt minél
45    II,  IX   |        eléje a vámig; ott ráteszi a kezét, nem hagyja a többi belvárosi
46    II,  X    |            ezüstös táblájúra téve a kezét.~– Nem vagyok gróf.~– Tehát
47    II,  XII  |       használják, találtak egy holt kezét az utcán, s a zsidókra fogták
48    II,  XIII |           mellét előrefeszítve, fél kezét csípőjén tartja; a másikkal
49    II,  XIV  |          megragadta Ocskaynak azt a kezét, amit esküvésre akart felemelni,
50    II,  XIV  |              de Ocskay kirántotta a kezét, s magasra emelte azért
51    II,  XIV  |             a térdeit? Megragadja a kezét és csókjaival elhalmozza,
52    II,  XIV  |             s aztán odatartsa a két kezét, hogy verjék békóba, s tartsanak
53    II,  XIV  |            volt, akkor megszorítá a kezét, és elbocsátá maga elől,
54    II,  XV   |           égett az arca; kinyújtá a kezét Ocskay felé, úgy, hogy a
55    II,  XV   |   szikráznának, mintha megszólalna, kezét kinyújtaná, kardjával sújtana.~
56    II,  XVII |      kötözve, hogy nyújtotta maga a kezét a kedves vendégnek, s lesegítve
57    II,  XVII |            Ocskay megszorítá Ilonka kezét.~– No lásd, a négy sor igazgyöngy
58    II,  XVII |     Válaszul megcsókolta a nő férje kezét.~Azzal Ocskay az igazgyöngy
59    II,  XVII |    odadobbant eléje, s megragadta a kezét.~– Tudod-e, hogy kinek a
60    II,  XVIII|             oldaláról, s kinyújtá a kezét, hogy a Jávorkáét megragadja
61    II,  XX   |            el; egy második csapás a kezét sebesíté meg: akkor aztán
62    II,  XXI  |         Azzal hátrakapta mind a két kezét, nehogy megcsókolja valamelyiket
63    II,  XXI  |            Most az ragadta meg az ő kezét, s ezt suttogá a fülébe:~„