Kötet, fezejet

 1     I,  XVII |         Azóta még jobban őrzik a fejedelemnő lakását. Ez a Küszdenpfennig-ház
 2     I,  XXII |  udvariassághoz tartozik. Maga a fejedelemnő pompás hímzésű fekete öltönyt
 3     I,  XXII |         üdvözletét hozzá, mire a fejedelemnő egy pergamentlapról szintén
 4     I,  XXII |         a már bemutatott hölgy a fejedelemnő jobbjára lépett át, s itt
 5     I,  XXII |         a franciát félretolva, a fejedelemnő körül. Az is elmondta, hogy
 6     I,  XXII |    éjféli utolsó menüett után, a fejedelemnő bevégezve a cercle-t, a
 7     I,  XXII |   alkudni. – Az a kérdés, hogy a fejedelemnő könnyei megolvasztják-e
 8     I,  XXII |           ő is, én is. – De ha a fejedelemnő könyörgése kárba veszett
 9     I,  XXII |       azt a tizediket se hidd!~A fejedelemnő kíséretével együtt a primatialis
10     I,  XXII |     harang, annak jeléül, hogy a fejedelemnő a reggeli misére indul:
11     I,  XXII |          órakor már útban volt a fejedelemnő. A bán egész a város határáig
12     I,  XXII |   Azalatt, amíg Ocskay László, a fejedelemnő kívánatát tudatva Ilonával,
13     I,  XXII |   megfelelő fogalmat nem.~– Te a fejedelemnő hintajában fogsz ülni, vele
14     I,  XXII |          úrnak” címezned; s ha a fejedelemnő kérdeni találja: nem ismered-e
15     I,  XXII |  századosi egyenruhában.~Mikor a fejedelemnő hintajához ért, odalovagolt
16     I,  XXII |      azokat németül. És azután a fejedelemnő válaszát is viszont ő tolmácsolá
17     I,  XXII |    beszélt magyarul a nejéhez, a fejedelemnő felelt a férjének németül,
18     I,  XXII |          százados illetőségén.~A fejedelemnő nagyon rá is nézett érte.~–
19     I,  XXII |     magyarra.~– És a kisebbik?~A fejedelemnő mosolygott. Milyen furcsa
20     I,  XXII |       hogy el ne árulja magát.~A fejedelemnő azt hitte, hogy ennek így
21     I,  XXII |          Jöjjön vissza, kérem. A fejedelemnő meg akarja önt jutalmazni.~
22     I,  XXII |        míg Ilonka állhatatosan a fejedelemnő arcára nézett, sőt néha
23     I,  XXII |        brigadérosné asszonyom (a fejedelemnő előtt az udvarhölgyeknek
24     I,  XXII |     fájtak volna Ilonkának, ha a fejedelemnő arcán nem kellett volna
25     I,  XXII |       békét Ilonkának! – mondá a fejedelemnő.~– Hisz én nem kérem semmi
26     I,  XXII |          őt!~Amikor ezt mondta a fejedelemnő, arcában annyi nehéz vád,
27     I,  XXII |    örülne a sikerült tréfának.~A fejedelemnő pedig egész gyermekké lett
28     I,  XXII |         azon csodálkozva, hogy a fejedelemnő hogy nem ismert rá legalább
29     I,  XXII |          akarnék tenni, az nem a fejedelemnő volna, hanem Ocskayné asszonyom.”~–
30     I,  XXII |   színe-java mind csatlakozott a fejedelemnő kíséretéhez; úgyhogy a határvendéglátónál
31     I,  XXII |         szekérvár gyűlt össze.~A fejedelemnő nem bírta jókedvét eltitkolni.
32     I,  XXII |         Wratislaw Ocskaynak. – A fejedelemnő nagyon jó pirosítót használ.
33     I,  XXII |    margaranthusvirág is.~Mikor a fejedelemnő hintaja megérkezett a domb
34     I,  XXIII|       udvar. Itt gyűltek össze a fejedelemnő megérkezésekor a külhatalmak
35     I,  XXIII|          akkor.~Másnap reggel, a fejedelemnő megérkezése után, bemutatta
36     I,  XXIII| megszólja.~A színielőadás után a fejedelemnő a hölgyekkel visszavonult
37     I,  XXIII|     Ocskay Lászlóné asszonyom. A fejedelemnő szobáiból jött elő, s a
38     I,  XXIII|     engedj meg nekem valamit – a fejedelemnő már beleegyezett.~– Mire
39     I,  XXIII|         még a placetumomat, ha a fejedelemnő beleegyezett, drága kincsem?~–
40     I,  XXIII| idegeinek urává tette magát.~– A fejedelemnő küldött ide kegyelmességedhez! –
41     I,  XXIII|         az ágya mellett, ahogy a fejedelemnő kívánja – szólt a türelmetlen
42     I,  XXIV |           hideg lemondással. – A fejedelemnő zárdába vonul, és én vele
43     I,  XXIV |          újabb instrukciókért. A fejedelemnő nem azért megy el innen,
44     I,  XXIV |        hogy amely napon Eleonóra fejedelemnő elutazik, kegyelmed a maga
45     I,  XXIV |  mindenkinek azt mondták, hogy a fejedelemnő fürdőre megy. Karlsbad már
46     I,  XXIV |       kísérni fogja Eleonórát.~A fejedelemnő mindenkitől vidám arccal
47     I,  XXIV |   felnyergelt paripát.~Jávorka a fejedelemnő poggyászos szekereire felügyelni
48     I,  XXIV |         meg az arcáról.~Ocskay a fejedelemnő hintaja mellett lovagolva
49     I,  XXIV |      erőszakhoz nyúlni, amikor a fejedelemnő maga jószántából utazik
50     I,  XXIV |         ennek?~– Nem ám. Amint a fejedelemnő megérkezett Karlsbadba,
51     I,  XXIV |     mintha hinnék, hogy Eleonóra fejedelemnő egy második Libussa vagy
52     I,  XXIV |         van nehezítve a dolog. A fejedelemnő Karlsbadban, a fiai meg
53     I,  XXV  |       hírét.~– Új rend. Eleonóra fejedelemnő alapította.~– A mi fejedelemasszonyunk?~–
54     I,  XXV  |       volt azt üldözőbe venni. A fejedelemnő elszökésének hírét szándékosan
55     I,  XXV  |     Ocskaynak azt mondta, hogy a fejedelemnő zárdába vonult vissza, amit
56     I,  XXV  |       Eleonóra nem fogoly és nem fejedelemnő többé – mondá Ocskaynak.~–
57    II,  VII  |     múltkor is Ocskayt küldték a fejedelemnő elfogadására, mégpedig akkor