Kötet, fezejet
1 I, I | Segédszemélyzetül pedig annyi szakácsné, hetesné, kukta
2 I, I | tekergő kígyó. Igaz a, hogy annyi asszonynép közül, aki körüle
3 I, III | levélben izenet, amiben csak annyi állt, hogy „decima sexta
4 I, III | vegyest; Benjamin diáknak volt annyi emberségtudása, hogy a rossz
5 I, VI | táborban és a várbeli ágyúkkal annyi victoriát lőttek, hogy egy
6 I, VI | leggazdagabb leányát, akiért annyi levente epedezett, de senki
7 I, VI | kapitány uram, van eennekem annyi eszem, amennyi egy embernek,
8 I, VII | őseink, és tesznek mai napság annyi ezeren, akik elhagynak szerető
9 I, VIII | katonájának nevezte Ocskayt, ami annyi, mint a német szimándli,
10 I, VIII | kardjával az ellenségben, annyi kárt tett a nyelvével otthon
11 I, VIII | rögtön receptet; volt abban annyi mindenféle életre hozó szer,
12 I, VIII | Ocskay ezredétől, akinek volt annyi esze, hogy nagyon mélyen
13 I, X | csupa posztógyárosok voltak. Annyi purgomál posztót, szameth
14 I, X | Tombolt dühében. – Ő, aki annyi erősséget bevett, most egy
15 I, XI | magát a metropolist. Számuk annyi volt, mint a prücsköké a
16 I, XI | magát a metropolist. Számuk annyi volt, mint a prücsköké a
17 I, XIII | magyar dalokat, amikben annyi titok van elmesélve: századok
18 I, XIII | vigasztaló reményadás; és annyi név nélküli érzésnek harmóniává
19 I, XIV | gúnyám csupa rongy, testemen annyi seb, ahány lyuk a köntösömön:
20 I, XVI | diadalhírek voltak.~Soha annyi áldomást nem ittak még karácsony
21 I, XVI | a vén kuruc a tábornokot annyi katonatiszt közül, holott
22 I, XVIII| végig valaki. Ahány név, annyi sebet üt, s ezeken a sebeken
23 I, XIX | ragasztasson kegyelmed az arcára annyi angol flastromot, amennyi
24 I, XXII | kancellár volt. Ilonkának volt annyi természetes esze, hogy a „
25 I, XXII | ha meg akar szólalni: ő annyi babért szerzett már a fejére,
26 I, XXII | mondta a fejedelemnő, arcában annyi nehéz vád, oly terhelő ítélet
27 I, XXIV | az olvasóval ahány ütés, annyi betörött fej.~S aztán, mintha
28 I, XXV | útjába, akkor meg nem volt annyi rábeszélő ereje sem a szilaj
29 I, XXV | talán egy golyónak lesz annyi esze, hogy nem a fülembe
30 I, XXVI | kivált ahol a jó borhoz még annyi jó titulus bibendi is van,
31 I, XXVI | Pannóniát, mint az árvíz, hanem annyi hatalma nincs a Pálffy bánnak,
32 II, II | hadvezéreket Kölesd mellett: annyi császári ágyút, zászlót
33 II, II | volt sértve büszkesége, annyi hőstett után most keresve
34 II, III | Valahány diadalhír jött felőle, annyi koszorút raktak a képe körül,
35 II, IV | semmi árulást elkövetni. De annyi eszem van, hogy megkötözött
36 II, IV | ezüst angyalkáim, amiket annyi mások szeretnének feleségül
37 II, V | fogoly volna.~Aztán Sztropkón annyi mindenféle tenni-vennivaló
38 II, V | Megtörni a hitvesi esküt annyi nekik, mint egy diót megtörni.
39 II, V | ez az egy ember a kivétel annyi ezerek közül, az egyetlen
40 II, VI | teletszaka nem égetnek el annyi gyertyát.~Így várták Ocskayt
41 II, VI | kinek a pénzéből telt ki! Annyi bizonyos, hogy Gáspár úr
42 II, VII | A cigánynak is dukálna annyi.~– Egyebed nem volt?~Ocskay
43 II, X | lövellt fel a boltozatig. Annyi éveken át elfojtott bosszúság,
44 II, XII | tüzeddel, vasaddal; aki annyi rémületet okoztál Bécs városának,
45 II, XIV | Ocskay László tábornok úr?~Ez annyi volt, mint a kevélység démonának
46 II, XIV | a jó teremtés, aki nekem annyi bűnömet megbocsátotta. Küldj
47 II, XV | asszonyszívbe nem lehet annyi özön keserűséget önteni,
48 II, XVI | arcába, ahányat szúrt vele, annyi szitkot kiálta rá: „Nesze
49 II, XXI | Ocskay László lábaihoz.~Csak annyi időt hagytak még neki, hogy
|