bold = Main text
     Kötet, fezejet                                         grey = Comment text

1001    II,  IX   |           mindig csak adtam. Az ő dolga volt elfogadni azt, amit neki
1002    II,  IX   |                  Miért?~(Különös kérdés volt.)~– Hogy elfogadjam, amit
1003    II,  X    |           faliórára nézett: késő reggel volt már; sietni kellett az öltözködéssel,
1004    II,  X    |              már el nem tévedhetett. Az volt a főregistratura.~A német,
1005    II,  X    |                 kicsiny, köpcös emberke volt; kerek hassal, kerek fejjel,
1006    II,  X    |         hivatalszobán kívül igen nyájas volt ez a derék úr. Megkínálta
1007    II,  X    |           valakit odabenn?~– Kicsi híja volt.~– No, mármost siessünk
1008    II,  X    |   bejegyezhessem az audienciás könyvbe.~Volt ott az asztalon kilenc nagy
1009    II,  X    |                jön meg.~Mégiscsak igaza volt annak a registrátornak.~–
1010    II,  X    |                abg’lőst). – A kapus nem volt a bejárat alatt. – Ocskay
1011    II,  X    |             közös jó barátunk senki sem volt más, mint a politzeiregistratura
1012    II,  X    |           csakugyan fidélis egy cimbora volt – tányérok és poharak között;
1013    II,  X    |          amiknek némelyike csintalan is volt; de azért szabad volt azokon
1014    II,  X    |                is volt; de azért szabad volt azokon Ozmonda grófnőnek
1015    II,  X    |            tokaji boros átalagokból. Az volt Federreiter úrnak a gyönge
1016    II,  X    |             mikor minden ember kétségbe volt esve: s csak úgy hullottak
1017    II,  X    |                utánacsinálni! Hogyan is volt csak?~De már másodszor nem
1018    II,  X    |              csak?~De már másodszor nem volt kedve Ozmondának magát produkálni.
1019    II,  X    |               napnak egyéb eseménye nem volt.~Másnap korán reggel azonban
1020    II,  X    |        ajánlólevelei voltak; aki otthon volt, vagy beteg volt, vagy úgy
1021    II,  X    |                 otthon volt, vagy beteg volt, vagy úgy le volt foglalva
1022    II,  X    |                 beteg volt, vagy úgy le volt foglalva államügyekkel,
1023    II,  X    |               jól lehetett mulatni. Ott volt a „Paradicsomkert”, a bécsi
1024    II,  X    |              kétszer: az is jó mulatság volt. Megnézte a törpék lakodalmát
1025    II,  X    |              akkor valami nyolc törpéje volt, azok között egy kitanult
1026    II,  X    |            Mindenekfelett való mulatság volt azonban a fürdőkben, ahol
1027    II,  X    |           hölgyek közé, s nagy mulatság volt, amint azok azt elkapták,
1028    II,  X    |             népénekes már akkor vén sas volt. Csak hetenként egyszer
1029    II,  X    |                a házát a feje fölül: az volt az ő anyja, dajkája, gondviselője:
1030    II,  X    |              mulatni rajta. Ozmonda nem volt ott. Nők nem jártak ilyen
1031    II,  X    |            Alles ist weg!~De már ez nem volt tréfa.~– Oda a fül, oda
1032    II,  X    |                  Egy hajrá alatt tiszta volt a kocsma. Ocskay egymaga
1033    II,  X    |               az egész kompániát. – Nem volt az valami nagy hőstett:
1034    II,  XI   |                    XI. A két kereszt~Ez volt az utolsó hőstette Ocskay
1035    II,  XI   |              fel olyan nagy hírre, hogy volt egy hentesmester vendége,
1036    II,  XI   |           vitézkedésért.~Ocskay bosszús volt; felment a szobájába.~Ott
1037    II,  XI   |                A tilinkós már akkor nem volt a Verestorony-kapunál.~Ezt
1038    II,  XI   |               pozdorjátul, amivel végig volt hintve; itt kendertilolók
1039    II,  XI   |              Olyan kietlen, zord helyen volt, ahol nem tudta többé tájékozni
1040    II,  XI   |            fényével a várost; ami fehér volt, még fehérebb lett, ami
1041    II,  XI   |             keresett.~Az a két magas kő volt „a két veszekedő testvérek
1042    II,  XI   |           emléke”.~Egy-egy nagy kereszt volt mind a kettőre felvésve,
1043    II,  XI   |              balhír-mondó kőpárhoz?~Nem volt bátorsága a tilinkóhangot
1044    II,  XI   |       tilinkóhangot tovább üldözni. Meg volt rémülve. Nem tudott felkelni
1045    II,  XI   |              messze a kettős emlékkőtől volt az a szép jegenyefasétány,
1046    II,  XI   |                 utcán. Ruhája csupa sár volt, haja csupa veríték, izzadság,
1047    II,  XII  |                elhagyott „zsidófertály” volt.~Harminc évvel e történet
1048    II,  XII  |                 gazdagabb fajtából való volt, aki privilégiumokat kívánt
1049    II,  XII  |             biztosíttatni; s egynek sem volt kedve az elhagyott zsidófertályban
1050    II,  XII  |          magának a Szent Péter téren, ő volt a birodalmi financiák rendezője,
1051    II,  XII  |          audiencianapon kívül is szabad volt a császári Burgba behajtani
1052    II,  XII  |        zsidóváros még mindig olyan üres volt; házai egymásra düledeztek;
1053    II,  XII  |              végezni. A templomban nagy volt a néptolongás. Abraham a
1054    II,  XII  |              hogy azt csupa gyönyörűség volt hallgatni.~Ez alkalommal
1055    II,  XII  |              éjjel nem aludt: kábult is volt; alig várta az esteli harangszót,
1056    II,  XII  |                Valaki”, aki maga is ott volt, mikor József császárt a
1057    II,  XII  |              hírvivői, s maga Oppenheim volt az, aki a merénylet tervét
1058    II,  XII  |         tábornokhoz írt; zsidó írás, de volt, aki el tudta olvasni, s
1059    II,  XII  |          vasárnap délután a legjobb idő volt rá, hogy kitörjön. Mesterlegénység,
1060    II,  XII  |                zsivajgás vezetőinek nem volt egyenes célja a zsidóüldözés.
1061    II,  XII  |               csak egy népszerű nyitány volt valami más operához. A Szent
1062    II,  XII  |                akkor tökéletes sötétség volt: minden lámpást összetörtek.
1063    II,  XII  |             cimboraságért.~Időnyerésről volt szó, hogy a katonaság megérkezhessék,
1064    II,  XII  |                  A kocsma kapuja fölött volt egy szűk kőerkély, éppen
1065    II,  XII  |             Hajdani katonai egyenruhája volt rajta, s a tollas kalapja
1066    II,  XII  |        hallották azt, mert olyan hangja volt, mint a penicilus, hasította
1067    II,  XII  |                egy jámbor cseh mészáros volt, aki járatlan lévén az idegen
1068    II,  XII  |               utcára. Két pisztolya oda volt téve eléje az ablak hídjára.~
1069    II,  XII  |         vitézség. Csak az asszonynépnek volt erős szíve az ittmaradásra:
1070    II,  XII  |          Holofernesre!~– Holofernes nem volt szent! – protestált a kakastollas.~–
1071    II,  XII  |         protestált a kakastollas.~– Nem volt szent? Te persze ismerted?
1072    II,  XII  |                Ez veszedelmes szónoklat volt. A sokaság egyszerre ráállt,
1073    II,  XII  |               recsegése.~Egyszerre vége volt a vitézségnek.~A gyülevész
1074    II,  XII  |               rohant, amerre még nyitva volt az út.~Jávorka sem szokott
1075    II,  XII  |              Ocskayt; majd másutt! Azon volt, hogy magát meg ne fogják.~
1076    II,  XII  |           Plethit: a „Fehér Angyal” fel volt szabadítva az ostrom alól.~
1077    II,  XII  |           mögött. A kacagó hang ismerős volt. – Ozmonda fizette vissza
1078    II,  XIII |              császár előtt~Ez az éj nem volt nyugalomra rendeltetve.
1079    II,  XIII |                 vagy sem. Mind jó barát volt.~Ocskaynak a szemére különben
1080    II,  XIII |           tábornoki mellszalagja is fel volt téve, tehát egészen hivatalos
1081    II,  XIII |            egészen hivatalos természetű volt a látogatás.~– „Kegyelmes
1082    II,  XIII |     cseltámadást intéztek. A Bierglocke volt a hibás. Nem történik meg
1083    II,  XIII |              fértek be tőlük? Hát ilyen volt rád nézve az a nagy bolond
1084    II,  XIII |           látogató. A kancellár titkára volt az. Wratislaw kéreti a tábornok
1085    II,  XIII |                hétkor fogad.~Ocskay ott volt pontban hétkor a kancellár
1086    II,  XIII |        akcidenst. A katonaság tévedésbe volt ejtve a cseltámadás által,
1087    II,  XIII |                  Ocskaynak mondhatnékja volt, hogy de bizony egynehányszor
1088    II,  XIII |         lakosztályába, ahol három szoba volt számára minden pompával
1089    II,  XIII |             öltöztették, s mikor készen volt, jelentették neki, hogy
1090    II,  XIII |            császár és Ocskay között. Ez volt a közvetítő idióma azokban
1091    II,  XIII |       zászlóinak diadalt szerezzen.~Meg volt már láncolva: odaláncolta
1092    II,  XIII |           elhagyta a tróntermet, már el volt mosva az emlékéből az, hogy
1093    II,  XIII |                az utcákat. – Nagy dolog volt, hogy mindenütt „querauz”-
1094    II,  XIII |                 tallérokból fizette ki. Volt még az aranypénzéből, amit
1095    II,  XIII |               vaskézzel vette el! Tudva volt előtte, hogy Ilonka mindazon
1096    II,  XIII |              már pénzen vásárolt ékszer volt: ezt talán viselni fogja.
1097    II,  XIII |               vendégét. Vége-hossza nem volt a hízelkedésnek és magasztalásnak,
1098    II,  XIII |                  Őfelsége különösen meg volt vele elégedve. Több ízben
1099    II,  XIII |                által szított forradalom volt egyenesen a kegyelmed személye
1100    II,  XIII |               meg magának, hogy a saját volt hívei kullognak a háta mögött,
1101    II,  XIII |                csak dac és nagyravágyás volt indulatainak méregerjesztője,
1102    II,  XIII |            beszélgetett a lelkével.~Nem volt elég, hogy az az aranylánc
1103    II,  XIII |              jövendőhöz; egy másik lánc volt a lelkén eddig, ami hozzákötötte
1104    II,  XIII |              megtapogatta a keblét. Ott volt a bekecszsebben a négy sor
1105    II,  XIII |              eleget tett.~Hiszen úgy is volt; hanem megfordítva talán
1106    II,  XIV  |               átadója pedig Tököli uram volt.~Ez a Tököli uram nem valami
1107    II,  XIV  |                fér a lánc a nyakába.~Ez volt az első üdvözlet, amivel
1108    II,  XIV  |       Ausztriában, még most is feketére volt mázolva a pofájuk, mint
1109    II,  XIV  |          tartozott valaha, csak azoknak volt kurta piros puliderjük (
1110    II,  XIV  |           lógatott. Ocskay ráismert.~Ez volt az a bizonyos „Marci”.~A
1111    II,  XIV  |                 oly gyilkos méregkeverő volt, hogy Ocskay nem bírt ura
1112    II,  XIV  |      aranyláncra!~Ocskaynak szerencséje volt, hogy magával hozta a két
1113    II,  XIV  |            akkor Pálffy bánnak, hogy ez volt az a fickó, aki közénk lőtt,
1114    II,  XIV  |             egész dolog.~Hanem az a baj volt ezúttal, hogy Pálffy bán
1115    II,  XIV  |            ezúttal, hogy Pálffy bán nem volt Pozsonyban: az túl a Vágon
1116    II,  XIV  |        ismerkedni. De egy ismerős mégis volt közöttük: Ritschán. Annak
1117    II,  XIV  |       odadörmögé a szakállába (neki még volt!): „Funkelnagelneuer General!”
1118    II,  XIV  |           rajtuk. Az ő szíve nagyon meg volt már keményedve: még akkor
1119    II,  XIV  |            Pedig háromszorosan félelmes volt rá nézve minden ember, aki
1120    II,  XIV  |              olyan veszedelmes titoknak volt birtokában, ami ha kipattan,
1121    II,  XIV  |          részéről. Heister különben nem volt az az ember, aki a haditörvényszék
1122    II,  XIV  |               eddig nagyon kevés érdeme volt arra, hogy a magas úr rokonszenvét
1123    II,  XIV  |            László tábornok úr?~Ez annyi volt, mint a kevélység démonának
1124    II,  XIV  |              nézett e szavak alatt; – ő volt az a válogatós katona, akinek
1125    II,  XIV  |          környékén tíz mérföldnyire!~Ez volt az a feladat, amit visszautasított
1126    II,  XIV  |              fölé emelte! Ez a küldetés volt neki szánva!~Mit szóljon
1127    II,  XIV  |   haditörvényszéket? – Óh, be nyomorult volt!~Egy szónak, egy mozdulatnak
1128    II,  XIV  |             szónak, egy mozdulatnak nem volt ura, ezek a ránéző arcok
1129    II,  XIV  |      álomhalottá tették: oly tehetetlen volt, mint akit egy rossz álomlátás
1130    II,  XIV  |                S mikor mindazzal készen volt, akkor megszorítá a kezét,
1131    II,  XIV  |              sem tudja. Künn tiszta idő volt, de a lelkében volt a köd.~
1132    II,  XIV  |                 idő volt, de a lelkében volt a köd.~Gépileg végezte a
1133    II,  XIV  |           kezére. Az egyik pisztolya ki volt lőve; azt újra kellett tölteni;
1134    II,  XIV  |                újra kellett tölteni; ez volt az a végzetes cső, mely
1135    II,  XV   |             epistolájában.~Mikor készen volt a levele, még csak az a
1136    II,  XV   |            nagyon kockáztatott kísérlet volt. Amellett még nemcsak attól
1137    II,  XV   |              kiszemelni. – Akadt olyan. Volt a rácoknál egy macedó eredetű
1138    II,  XV   |            görög, aki ha akarta, magyar volt. Ezt használták izenethordásra.
1139    II,  XV   |             mert már egy másik levél is volt a tarsolyában ugyanoda címezve.~
1140    II,  XV   |            küldé, mindenképpen végzetes volt reá nézve. Mikor a rácok
1141    II,  XV   |             levelet, amire kívülről ezt volt írva: „Aki ezen levelemet
1142    II,  XV   |                 Gábornak, Ocskay László volt a megölő gyilkosa! Már hogy
1143    II,  XV   |             elévelődött a két öreg. Nem volt már a nagyasszonynak más
1144    II,  XV   |                ami abban a két levélben volt írva. – Azt már tudta, hogy
1145    II,  XV   |           önteni, hogy ami egyszer édes volt, keresztül ne érezzék rajta.~
1146    II,  XV   |               rábízott, aminthogy az is volt a szándéka Ocskaynak. –
1147    II,  XV   |      toldogatnám? Bevárom halálom. Elég volt az élet.~S nem mozdult a
1148    II,  XV   |                fogadására készen.~Nehéz volt ráismerni Ocskay arcára.
1149    II,  XV   |              kérdé Tiszánétól. – (Még ő volt a neheztelő fél!)~– De igenis
1150    II,  XV   |                    Tetőtől talpig ércbe volt öltözve teste-lelke: ez
1151    II,  XV   |                 ez az egy sebhető része volt: és ezt találták el!~Rohant,
1152    II,  XV   |                 Tisza-kastély. Ő háttal volt fordulva felé.~Most oda
1153    II,  XV   |            tekinte.~– Az utolsó egy! Ez volt az. Még éppen állt.~Megértette
1154    II,  XV   |                 Kókány Laci az az ember volt, aki sok ilyen parancsot
1155    II,  XV   |              lépcsőkön.~A tornácban ott volt a koporsóba fektetve a megholt
1156    II,  XV   |               aminek még szemfedője sem volt: azt be kellett várni. Halottvivő
1157    II,  XV   |              állni, mikor már senki sem volt körülötte, és látni egyedül,
1158    II,  XVI  |        kapitányt, micsoda parancsolatja volt neki Bercsényitől! Előadja.
1159    II,  XVI  |                  Egy hét óta a zsebében volt már a rendelet a kuruc táborbul,
1160    II,  XVI  |                 arcáról leolvashatatlan volt, amit most gondol. – Majd
1161    II,  XVI  |              fel. Ez azonban csak próba volt Ocskay „új hűségére” nézve.
1162    II,  XVI  |                 a küldetést gyönyörűség volt elfogadni Ocskay Lászlónak.~
1163    II,  XVI  |                 a földabroszon, határos volt a lehetetlenséggel azok
1164    II,  XVI  |                 ment át, s estére fehér volt a tájék: a kormos falak,
1165    II,  XVI  |                  mint ez az utolsó tele volt a Rákóczi hadjáratnak. A
1166    II,  XVI  |       hadműveletet. Ez az emberek harca volt az istenek ellen, a hó,
1167    II,  XVI  |              János ellen. Francia védmű volt az, faltörő ágyúkkal is
1168    II,  XVI  |              kerülnie, minden folyam be volt fagyva; s szekeret, ágyút
1169    II,  XVI  |               találtak valamit enni, jó volt; ha nem, koplaltak. – Egy
1170    II,  XVI  |            engedett a pihenésre: sietős volt az út. Ő maga a huszárezredével
1171    II,  XVI  |                rác gyalogsága; a hátvéd volt a dragonyoslovasság.~Eleget
1172    II,  XVI  |                számára; ahol lehetetlen volt a völgyben előrehatolni,
1173    II,  XVI  |            pihenőt nem adott; mégis ott volt napjára a végponton, ahova
1174    II,  XVI  |              Árva várát.~Ocskay Lászlóé volt az oroszlánrész ebben a
1175    II,  XVI  |              Hanem a győzelem tökéletes volt.~Itt került még egyszer
1176    II,  XVI  |             áldomását itták. – Vegyítve volt az édes bor közé a nagy
1177    II,  XVI  |               róla, ami csak lehetséges volt; csak azt nem, ami valóság.~
1178    II,  XVI  |              Ekkor meg aztán éppen vége volt minden közlekedésnek az
1179    II,  XVI  |               árvíznek az az egy haszna volt, hogy azon a kis lietavai
1180    II,  XVI  |          kitalálta, hogy mi történt. Ez volt az ő rettegéseinek állandó
1181    II,  XVI  |            kútfeje: ettől a gondolattól volt ő régóta beteg, Ocskay bizonyosan
1182    II,  XVI  |               aminek a hegye izzó veres volt már.~Ilonka hátrakapta a
1183    II,  XVI  |           koporsóját! Ocskay László ott volt, és maga osztotta a parancsokat.~
1184    II,  XVI  |                 a feleség, s még nedves volt az arca könnyeitől; de a
1185    II,  XVI  |                 az urához: nagyon rövid volt az. „Kedves uram. Én Lietava
1186    II,  XVI  |                többet!~            ~Úgy volt biz az. Egészen igaza volt
1187    II,  XVI  |              volt biz az. Egészen igaza volt annak a levélnek, amelyik
1188    II,  XVI  |            császári zászlók alá, ez sem volt egyéb, mint „titulus bibendi”.~
1189    II,  XVI  |              rövid levelével. Csakugyan volt szerencséje, hogy nem ették
1190    II,  XVI  |         izenetre a hadnagyától. – Minek volt azoknak most Lietavát odahagyni?
1191    II,  XVI  |                 meglesz; mint amíg benn volt a várban a saját őrsége! –
1192    II,  XVI  |               együtt! Ez rossz gondolat volt! (Aztán meg félbeszakítani
1193    II,  XVI  |               éles eszével, hogy mi oka volt Ilonkának ily hevenyében
1194    II,  XVI  |                 De igen. Beleznay János volt.~– Hadnagyom volt. Egyik
1195    II,  XVI  |                 János volt.~– Hadnagyom volt. Egyik a szökevényekből.
1196    II,  XVI  |                  ezt megkeserülöd!~Nagy volt a grófi családnál is a rémület.
1197    II,  XVI  |              ötven lovas; Ocskaynak nem volt türelme várni; nyeregbe
1198    II,  XVI  |                  úgyhogy semmi rend nem volt a rohanásban.~Valahol a
1199    II,  XVI  |                 felé. Itt maga Beleznay volt a vezér.~Világos a veszedelem!
1200    II,  XVI  |               kocsikerék vágánya nem is volt látható, mint azé a hintóé,
1201    II,  XVI  |                Neki a viadal csak játék volt mindig: nevetve szokott
1202    II,  XVII |               Lengyel Magdolnakint, kém volt a fejedelemnőnél, Ocskaynak
1203    II,  XVII |                  amikkel a redőnybőr le volt kötözve, hogy nyújtotta
1204    II,  XVII |               amint egymásra nézett, ki volt fejezve mindkettőnek az
1205    II,  XVII |                részlete egy méregkehely volt annak a másiknak. Hogy harcolt
1206    II,  XVII |               dühében. Nem az az Ocskay volt, aki szorultában asszonymaskarába
1207    II,  XVII |                  Akkor csak a szeretője volt ott: akkor nem találta meg
1208    II,  XVII |                Aztán mikor a kincseiről volt szó, meg arról, akit szeret –
1209    II,  XVII |              válogatott kínpadi tortúra volt Ozmonda szívének. Őneki
1210    II,  XVII |         tornában Ozmonda nyomorultul le volt győzve.~De még nem volt
1211    II,  XVII |                 volt győzve.~De még nem volt vége a tusának.~Neki is
1212    II,  XVII |              kell veszni! – Mindenre el volt szánva.~A vacsora felett
1213    II,  XVII |                Ilonkának.~Nagy társaság volt együtt: kettőjükön kívül
1214    II,  XVII |             Ilonka elmondott; mind igaz volt: nem az ő képzelete festette
1215    II,  XVII |            arcról! – Szemben vele olyan volt annak a másik nőnek az arca,
1216    II,  XVII |                Gáspár úr olyan jó ember volt, hogy szerette a felebarátját
1217    II,  XVII |                a kocsis, aki a hintaján volt. Minden klenodiumát elrabolták
1218    II,  XVII |               szólt Ilonka könnyedén. – Volt: nincs. Nem kell miatta
1219    II,  XVII |              fiát, aki mindekkorig fenn volt, s az asztalnál hallgatta
1220    II,  XVII |            fogják gyilkolni. – Kíváncsi volt a nyerendő sebekre. – Azt
1221    II,  XVII |                 e vakmerő vallomásra az volt Ilonkának a válasza, hogy
1222    II,  XVII |                elé. „Olvasd el ezt!”~Ez volt Ocskaynak az a schwechati
1223    II,  XVII |                 Ez aztán buzogánycsapás volt!~Ozmonda úgy érzé, hogy
1224    II,  XVII |                meg magát. Óh, még hátra volt az utolsó fegyvere: a méregbe
1225    II,  XVII |             erősebb, mert régibb. Enyim volt, mikor még téged sohase
1226    II,  XVII |                 nem igaz.~– Olyan enyim volt, hogy lelkét, testét elveszté
1227    II,  XVII |                megölt? – Az a te bátyád volt: a jó Tisza Gábor!~Ilonka
1228    II,  XVII |           amiben a levágott ereklye meg volt tartogatva.~Ilonka szótlanul
1229    II,  XVII |           megtörő szívére szorítva. – Ő volt a halálra sebesített…~Szobájába
1230    II,  XVII |       borítottál vele; de vigasztalásom volt az emlékezet, hogy elég
1231    II,  XVII |                 könnyet jelent, s nekem volt belőle elég, s marad holtig
1232    II,  XVIII|        mulatságot, mint különben szokás volt.~De mielőtt lefeküdt volna,
1233    II,  XVIII|               ahol mind a három számára volt megvetve az ágy, üresen
1234    II,  XVIII|               neki, hogy itt voltak. Ez volt a tanyájuk.~Akkor aztán
1235    II,  XVIII|              szobája, s szabad bejárata volt neki azon a tilalmas küszöbön.~
1236    II,  XVIII|          megrettent tekintetétől. Olyan volt az, mint az őrülteké. A
1237    II,  XVIII|                 minden vonásait: sápadt volt, mint egy halálra váló.
1238    II,  XVIII|              fel. Ah, a siker tökéletes volt! Végre-valahára ő maradt
1239    II,  XVIII|                tért Ozmonda, mély csend volt körülötte; a tartóban hagyott
1240    II,  XVIII|          gondolatjait. Valamitől nedves volt a homloka. Megtörlé kantusa
1241    II,  XVIII|                vinni?~Akárhová! Mindegy volt az neki. Délnek, északnak,
1242    II,  XVIII|         szekerük az agyagverem mélyében volt elrejtve, két férfi a törpefenyőből
1243    II,  XVIII|            eléje jött. Magas szál férfi volt, hosszú csigákban vállára
1244    II,  XVIII|             Neki csak az az egy félelme volt, hogy a férje utoléri.~–
1245    II,  XVIII|           voltak azok, csak a kinézésük volt cigányos. Ilonkát és két
1246    II,  XVIII|              neki sem hibája; mindig az volt, hitét megtartotta, becsülöm
1247    II,  XVIII|          holdfénynél egy magányos lovag volt észrevehető, amint az úton
1248    II,  XVIII|           lovára, még sisak, kalpag sem volt a fején: szétzilált hajfonatai
1249    II,  XVIII|           Ocskay László! Ha ugyan Isten volt, s nem a demiurgus, aki
1250    II,  XVIII|           láttuk őket. Kurta selyemsuba volt az asszonyságon, nyestprémmel,
1251    II,  XVIII|               két kis úrficskának sárga volt a haja; a kicsike az anyja
1252    II,  XVIII|          szoknyáját fogta; piros süvege volt fehér menyétprémmel.~– Igen!
1253    II,  XVIII|       leszálltak, odább mentek.~– Mikor volt ez?~– Hja bizony, még akkor
1254    II,  XVIII|               Hja bizony, még akkor nem volt fenn a hold. Még utolérheti
1255    II,  XVIII|                  kivált, hogy pénze sem volt az úriasszonynak, tőlünk
1256    II,  XVIII|                  Ez szerencsetallér.~Jó volt, hogy így tréfált: mert
1257    II,  XIX  |            fényes sikerre nagy szüksége volt Heisternek, de még nagyobb
1258    II,  XIX  |              másikhoz mind a kettő. Nem volt szokás a parírozgatás. A
1259    II,  XIX  |           Ráismert azután. – A testvére volt, Ocskay Sándor.~Két ilyen
1260    II,  XIX  |                 kengyelvasába tűzve ott volt jobb keze ügyében a dákos.
1261    II,  XIX  |            mikor a döfést megkapta. Nem volt az halálos, nem is volt
1262    II,  XIX  |                 volt az halálos, nem is volt nagyon mély, a páncél láncszemei
1263    II,  XIX  |                de mégis eltemető szúrás volt az. A testvér adta.~Ocskay
1264    II,  XIX  |                 tekinteni, olyan messze volt már a csatatértől, hogy
1265    II,  XIX  |                is elvette lelkéből. Nem volt vitéz többé. – Kerülte a
1266    II,  XX   |         Ocskaynak, s az akkor éppen ott volt Ritschánt is elfogta, nehéz
1267    II,  XX   |               úgyhogy vége felé nagyobb volt az Ocskay-ezred a kuruc
1268    II,  XX   |                 kerülte a harcot. Olyan volt már a lelke, mint a gyűrű,
1269    II,  XX   |                 tértek.~Ocskay Losoncon volt ezredével.~Egy decemberi
1270    II,  XX   |              vannak!~Az pedig senki sem volt más, mint Jávorka.~Ocskay
1271    II,  XX   |              harminc lovas kuruc vitéze volt.~Jávorka maga is csak nemrég
1272    II,  XX   |                 elfogni.~Vakmerő kaland volt. Keresztül-kasul a császáriaktól
1273    II,  XX   |            pompával ellátva, mint régen volt, de férfi-anyának elég kényelemmel.~
1274    II,  XX   |      visszaügetett megint Érsekújvárra.~Volt Jávorkának egy cigány kéme,
1275    II,  XX   |               akinek legnagyobb virtusa volt a lábaiban. Ez versenyt
1276    II,  XX   |                  Itt már csak a compass volt az útirányzó, mint a sík
1277    II,  XX   |                 névre, még ami kis esze volt, azt is elveszté.~Nem ment
1278    II,  XX   |                 fel a kastélyba.~Reggel volt már, újesztendő napja. Ocskayéknál
1279    II,  XX   |          tivornya terme még gyertyákkal volt kivilágítva.~A hír igazat
1280    II,  XX   |              fejére.~Ocskay olyan ittas volt, hogy rá nem ismert Jávorkára.~–
1281    II,  XX   |           fülébe súgva.~Jávorkának elég volt, amit látott.~Sorba üdvözölve
1282    II,  XX   |               istállójából, ami még nem volt nyereg alatt; arra ült fel.
1283    II,  XX   |               csettent.~Jávorka már ott volt mellette, s a kardjával
1284    II,  XX   |            borulok le Isten előtt. – Az volt a szándékom, hogy ha elfoghatom
1285    II,  XX   |             szentnek az imádságait!” Ez volt a szándékom. Van Isten:
1286    II,  XX   |     főtisztekkel éppen ebédnél ült, ott volt Ocskay Sándor is közöttük,
1287    II,  XX   |                Álmodtam! Rettentő álmom volt. Most ébredtem fel. Utálom
1288    II,  XXI  |             útra indult Pozsonynak.~Ott volt Heister főhadiszállása.~
1289    II,  XXI  |                  Angyali jó szíve közel volt hozzá, hogy kiengesztelődjék
1290    II,  XXI  |               az árnyéktól még sötétebb volt az arca, mint egyébkor.~
1291    II,  XXI  |               megöljék.~Heister haragos volt.~– No, hát mit akartok?
1292    II,  XXI  |                 minden gondolatja össze volt kuszálva. Merre forduljon
1293    II,  XXI  |            szoktak kivégezni.~Hasztalan volt most már Ocskay Lászlónak
1294    II,  XXI  |           vétkét lerója hűségével! Késő volt már. Kimondták rá a halált,
1295    II,  XXI  |      palloshalálra. Az is nagy kegyelem volt!~De meg kell neki halni!~
1296    II,  XXI  |           hagyta el többé.~Mikor készen volt a végrendeletével, azt mondá
1297    II,  XXI  |             Bátyád: László.”~Sándor meg volt zavarodva, hogy titkát elárulva
1298    II,  XXI  |           gyászchamade-ot. A vérpad fel volt már állítva a piac közepén.~
1299    II,  XXI  |               árbocfa. S ennek a hegyén volt valami gömb. Az alkonyég
1300    II,  XXI  |                sápadásában oly rémletes volt ez az égre meredő sötét
1301    II,  XXI  |           vágtatva eléje. Ocskay Sándor volt.~– Vissza! vissza! – kiálta
1302    II,  XXI  |      legbálványozottabb férfinak a feje volt, árbochegyre tűzve.~
1303    II,  XXII |               nem ébredt.~Egy török kés volt nyelével lefelé a sírhalomba
1304    II,  XXII |               szerette-e őt, hogy képes volt megölni, s úgy egyesülni
1305    II,  XXII |                 törzse.~            ~Ez volt a története azoknak, akik
1306    II,  XXII |              szerettek, és aki szeretve volt mind a vérpadig.~