Kötet, fezejet

 1     I,  I    |         Meghalt a vőm?~– Az bizony, mire ideérnek vele, aligha ki
 2     I,  III  |           izente a lévaiaknak, hogy mire az új must kiforr, itt terem
 3     I,  III  |           lövetett torony ablakába, mire rögtön megszűnt az ágyúzás,
 4     I,  III  |    élek-é-halok-é” inkább beválnak. Mire a nagy karszék meg lesz
 5     I,  IV   |          szerinti dobütés hangzott, mire a három küldött közül a
 6     I,  VIII |             önkénytesekkel, úgyhogy mire Zólyomnál táborba kellett
 7     I,  VIII |         attól függ, hogy a labancok mire határozzák el magukat. Ha
 8     I,  XI   |             a nagyobbik fiú fülébe, mire annak egyszerre kimegy az
 9     I,  XI   |         magát a kecskebőr nadrágba. Mire készen vannak, két kis savoyard
10     I,  XI   |             megnyomott az arcképen, mire az elfordult sarkain, s
11     I,  XI   |             a nagyobbik fiú fülébe, mire annak egyszerre kimegy az
12     I,  XI   |         magát a kecskebőr nadrágba. Mire készen vannak, két kis savoyard
13     I,  XI   |             megnyomott az arcképen, mire az elfordult sarkain, s
14     I,  XIII |            illa berek, nádak, erek! Mire észreveszik a szökését,
15     I,  XVI  |             a gyönge szívű sokaság.~Mire bealkonyodik, Nagyszombat
16     I,  XVIII|         bevenni.~Egész reggel lett, mire ez a küldönce visszatért.
17     I,  XXII |       nyelven írt üdvözletét hozzá, mire a fejedelemnő egy pergamentlapról
18     I,  XXII |              Rájött nagyhamar, hogy mire jó másoknak az az arcfesték.
19     I,  XXII |          Valamit súgott Ozmondának, mire a grófnő, kihajolva a hintó
20     I,  XXII |          hogy küldetését bevégezte. Mire a fejedelem inte neki, hogy
21     I,  XXIII|     fejedelemnő már beleegyezett.~– Mire adjam én még a placetumomat,
22     I,  XXIV |              alul pénz van benne. S mire való az az eldugott pénz?
23     I,  XXIV |      álbarát a körül álló hívekhez, mire azok egyszerre mind letérdepeltek,
24     I,  XXIV |        Duna-parti bozót közel volt; mire a fellármázott bécsi helyőrség
25     I,  XXV  |            megsérteni a bánt”.~– És mire vár most kegyelmed?~– Arra,
26     I,  XXV  |             kapott seb elmérgesült. Mire Modorig jutott vele, utolérték
27     I,  XXV  |        egymás után: mit érté ő azt, mire valók az ilyen megszólítások?~„
28     I,  XXV  |            Késő délest volt másnap, mire ismét magához tért.~Ágya
29     I,  XXVI |         farkasvermei közé.~Csakhogy mire ők negyednapra visszatértek,
30     I,  XXVI |         lett: első volt a várfalon. Mire behajnalodott, a várőrség
31     I,  XXVI |       Propter bonum pacis!~– Azután mire igyam? A nagy szaladásra?
32     I,  XXVI |           Eressz, hadd mosdjam meg. Mire visszajövök, olyan leszek,
33    II,  I    |   összeterelni, rendbe állítani; de mire hátat fordított nekik, már
34    II,  IV   |         kálvinista puritanizmusnak. Mire való ez? Felkelt, és utánament
35    II,  VI   |            nem tudta gondolni, hogy mire kell Ozmondának az a hegyes,
36    II,  VIII |         Jávorka társainak.~– De hát mire esküszünk? – szólt Beleznay. –
37    II,  XI   |         szobából, le a grádicsokon.~Mire az utcára leért, már nem
38    II,  XII  |          mintegy összebeszélésre, s mire a rendőrség hírt vesz a
39    II,  XII  |      megmutatta Scharodi uram, hogy mire képes egy katonaviselt kocsmáros
40    II,  XVII |                XVII. Életre halálra~Mire Ocskay a felesége hintaját
41    II,  XVII |     vakarlak többet!” Beviszik azt, mire te odaérsz, Lietava várába,
42    II,  XIX  | lovasságával, s összecsetepatéznak, mire a hadnagyok visszavonulnak
43    II,  XIX  |             ágyúkat a várbelieknek; mire azokat Heister és Pálffy
44    II,  XX   |        kábultan rogyott le lováról.~Mire magához tért, a sebei be