Kötet, fezejet

 1     I,  XIII|                       XIII. Cinka Panna~Ha Achillesnek volt Briseise,
 2     I,  XIII|      valahogy az Iliásztól.~Cinka Panna cigányleány volt.~Ocskay
 3     I,  XIII|         azt allegálta, hogy Cinka Panna az ő nagybátyjának a jobbágya,
 4     I,  XIII|           azt vitatta, hogy Cinka Panna nem jobbágya senkinek, mert
 5     I,  XIII|     udvarába van vágyódása? Cinka Panna aztán azt felelte maga jószántából,
 6     I,  XIII|      ezeket a nótákat húzta Cinka Panna Ocskaynak, s húzta addig,
 7     I,  XIII|    egészen más! Valami más!~Cinka Panna azért ragaszkodott olyan
 8     I,  XIII|         megint teli vannak. Cinka Panna el-eltűnik, ha üresek a
 9     I,  XIII|  jabloncai kastélyba.~– No, Cinka Panna, most mutasd meg hát, hogy
10     I,  XIII|     közénk, s hallgass rám, Cinka Panna.~A cigányleány, megtudva,
11     I,  XIII|    szokott ő széken ülni.~– Cinka Panna, neked itt kell engem hagynod.~–
12     I,  XIII|     Próbáljátok meg rajtam!~Cinka Panna a borzalomig híven tudta
13     I,  XIII|           tovább a magadét, Cinka Panna. Amint ti meghalljátok az
14     I,  XIII|       legyen! – szólt közbe Cinka Panna.~– Mit bánom én, akármilyen
15     I,  XIII|       ahová küldesz – mondá Cinka Panna. – De úgy gondját viseld
16     I,  XIII|      tervnek a sikerültére.~Cinka Panna sohasem húzta még olyan
17     I,  XIV |           betoppan sátorába Cinka Panna. Ő már megjárta Bécset.~–
18     I,  XIV |           felkapaszkodott a Cinka Panna kordéjának a kasába, s onnan
19     I,  XXI |      kellett, csak betoppan Cinka Panna a sztropkói várba. Éppen
20     I,  XXI |        volt vele.~– Hát te, Cinka Panna, már megszöktél a fejedelemtől? –
21     I,  XXI |          szól mind a kettő.~Cinka Panna énekelt is, muzsikált is.
22     I,  XXI |        rakott az asztalra a Cinka Panna számára, úgy akarta megtraktálni.~
23     I,  XXI |  gyönyörűen kisütött a nap. Cinka Panna még ki sem rázta a szalmát
24     I,  XXI |          hogy megszáradjon.~Cinka Panna bement az urasághoz búcsút
25     I,  XXI |          a batyu.~– No hát, Cinka Panna, mi a tatár? – szólt neki
26     I,  XXI |          erre ráfér – szólt Cinka Panna, s kikeresve a szoknyája
27     I,  XXI |           babonákban hinni.~Cinka Panna összepakolta a kártyáit
28     I,  XXI |      megcsókolni.~– No hát, Cinka Panna – szólt Ocskay László –,
29     I,  XXI |         füledbe muzsikájon.~Cinka Panna ment a maga útjára.~A jövendőmondásával
30     I,  XXI |       sikerüljön. Ezt tehát Cinka Panna is tudhatta.~Csak az volt
31     I,  XXI |           nevet ejték ki:~– Cinka Panna!~– No, mi baj a Cinka Pannával?~–
32     I,  XXVI|          lenne a dicsősége!~Cinka Panna húzta a kedvenc nótákat,
33     I,  XXVI|        végig, s hiába húzta Cinka Panna a fülébe a kedvenc nótáit,
34     I,  XXVI|       volna itt más, mint a Cinka Panna? Én csak nem mehetek tárogatót
35     I,  XXVI|          miért ne nevetne a Cinka Panna? Az én hegedűmet nem törte
36     I,  XXVI|       Pálffy bánnak, hogy a Cinka Panna jó kedvét elrontsa.~Hahaha!~
37     I,  XXVI|      helyéből! – Hozz bort, Cinka Panna! – A legerősebb borodat
38     I,  XXVI| mindenféle hűséggel! – Héj, Cinka Panna, ha te most olyan csúf nem
39     I,  XXVI|        Változz át tündérré.~Cinka Panna kapta a hegedűjét, s addig
40     I,  XXVI|      húrja reszketne, ahogy Cinka Panna kezében nem szokott, s az
41     I,  XXVI|           a Cinka Pannát.~– Cinka Panna! – hörgé Ocskay.~– Az ám,
42     I,  XXVI|      hörgé Ocskay.~– Az ám, Cinka Panna. Látod, bolond, minek küldtél
43     I,  XXVI|     nagyanyja formájában.~A Cinka Panna ügyesen, mint az evetke,