Kötet, fezejet

 1     I,  I    |              mert még valami kárt tesz magában. Az anyjára legjobban hallgat
 2     I,  III  |              Én Istenem! – fohászkodék magában Ilonka –, ha az én szegény
 3     I,  VIII |               a várból kifelé szöknek. Magában számítgatta, hogy mi fog
 4     I,  IX   |             mind a kettőhöz! – dörmögé magában a vas ember.~
 5     I,  X    |             fáradt, célnál volt.~Benn, magában Bécs külvárosában elfoglalni
 6     I,  XIV  |              előre, s mondogatta egyre magában: „Szegény feleségemet két
 7     I,  XV   |              az én vágásom! – motyogja magában Ocskay László. – De hát
 8     I,  XVI  |              Mint tapasztalt hadvezér, magában jól számot vetett az iránt,
 9     I,  XVIII|             takarva tartotta. Csajághy magában nevetett; a vizes spongyával
10     I,  XVIII|                apodycticus hazugság. Ő magában tagadta, hogy azok igazak.~–
11     I,  XIX  |               ajkait harapta. Föltette magában, hogy nem fog neki ellentmondani.~
12     I,  XIX  |            elhiszi szépen. – Nem kérdi magában: ugyan mi szörnyű indok
13     I,  XIX  |                  Hát még én! (Ezt csak magában akarta mondani Csajághy,
14     I,  XXI  |               micsoda tréfát fundál ki magában?~Csak Ocskay komolyodott
15     I,  XXII |           szerint kicserélve.~Föltette magában, hogy tehát majd ő fogja
16     I,  XXII |                  mondá a bán; gondolva magában, hogy ezt az asszonyt bizonyosan
17     I,  XXII |            ember, mikor hallgat, akkor magában beszél; sőt mikor beszél
18     I,  XXII |           beszél is, akkor is mondogat magában valamit; de mást. „Te vagy
19     I,  XXII |    megőrzésével bízták meg, s föltette magában, hogy annak meg fog felelni
20     I,  XXIII|               nőnek.~Ozmonda azt mondá magában: „No, most már szabad a
21     I,  XXV  |               versengése; az út és mód magában a magyar nemzetben egy királypárti
22     I,  XXVI |                aztán csak azt gondolta magában, hogy majd vissza lehet
23    II,  III  |               ember nem ereszthet útra magában egy asszonyembert két gyermekkel,
24    II,  III  | visszalépdegéltek, azt mondá Gáspár úr magában:~„A cudar zsivány.”~Azután
25    II,  IV   |                tudja hagyni; még mikor magában imádkozik is, erre a nótára
26    II,  V    |          özvegyélet, a világtól elzárt magában létel túltengette a kedélyét
27    II,  VI   |               gonosz lelkek elkapják a magában kóborlót.~Mikor Ilonkának
28    II,  VI   |         nevetni való! Ocskay azt mondá magában:~– No, ha rossznak kell
29    II,  VII  |              megy föl Bécsbe… egyedül, magában… üveges hintóban…~
30    II,  IX   |           döngött bele a ház.~Scharodi magában kacagott, befelé.~– Pedig
31    II,  X    |         szétszalad a világba – gondola magában Ocskay.)~– Az én ügyem azonban
32    II,  X    |             maradt, megvárta. Gondolta magában: „Bolondok! Ágyúval sem
33    II,  X    |         ellenségét.~Ocskay megvallotta magában, hogy ez a föld alatti aknafelrobbantás
34    II,  XII  |       celebritás lesz belőle.~Feltette magában, hogy mai nap otthon marad.
35    II,  XIII |              Elmehettek már! – gondolá magában Ocskay. – A ti elkéséstek
36    II,  XV   |            anyai ház~Csigavér! – mondá magában Ocskay, mikor hideg ésszel
37    II,  XVI  |               Megállj csak – mondogatá magában Ocskay, míg arcáról leolvashatatlan
38    II,  XVI  |            Ocskay László. Azért mondta magában, hogy majd megválik, melyikünknek
39    II,  XVI  |          Ozmonda pedig azon imádkozott magában, hogy bárcsak rajtuk ütnének
40    II,  XVII |              az arkangyaltól Luciferig magában egyesíthet, mindent megtaláltam
41    II,  XXI  |              ez a sötét jel? – kérdezé magában borzadva a kétségbeesett