Kötet, fezejet

 1     I,  III  |  gyújtogatás jutott mindenkinek az eszébe. A hajdani kurucokra gondoltak (
 2     I,  III  |          életért!~A nagyasszonynak eszébe jutott szegény Gábor fia,
 3     I,  III  |          bele a pohárba. Az jutott eszébe a nagy diadalom közben.
 4     I,  IV   |         erre a szóra. Őneki jutott eszébe, hogy ő az, aki leányfővel
 5     I,  VIII |    vitézebb?”~Vak Bottyánnak ekkor eszébe ötlött az a török háborúkban
 6     I,  VIII |            lesiklik a golyó. Hanem eszébe jutott, hogy a páncélingnek
 7     I,  XVIII|  Faust-regék mesetündérei jutottak eszébe.~Pedig azt hitte már, hogy
 8     I,  XX   |            az urának.~Erről azután eszébe jut Lászlónak az, mikor
 9     I,  XXI  |          fatális jóslata jutott az eszébe. – Azok között, akik a veres
10     I,  XXII |           kísérője nem jutott neki eszébe.~– Blaskovich?~– Kegyelmed
11     I,  XXIII|     odamenni? – kiálta fel Ocskay. Eszébe jutott az a sok keserű megbántás,
12     I,  XXIII|           tudta felejteni. Nem jut eszébe az, hogy őt a fővezér megbántotta,
13     I,  XXV  |            az otthon maradottak is eszébe jutottak: feleségét áldott
14     I,  XXVI |           mondta ezeket.~Ocskaynak eszébe jutott a Parna patak melletti
15     I,  XXVI |        neve jutott mind a kettőnek eszébe. Azé az Uriásé, akit Dávid
16     I,  XXVI |        többi kialudt vagy füstölt. Eszébe jutott, hogy hiszen ő még
17     I,  XXVI |          szorította fel.~Ocskaynak eszébe jutott, hogy az a karikagyűrű
18     I,  XXVI |             S akkor a neve is majd eszébe jut. – Vagy marad csak Deliancsa. „
19     I,  XXVI |           Ozmonda!”~Most egyszerre eszébe jutott a név.~Vajon úgy
20    II,  I    |           Ocskay. Valami ötlött az eszébe. – Vágtassunk elébük – mondá
21    II,  I    |        erdővel szemközt.~Ocskaynak eszébe jutott, hogy éppen így állt
22    II,  I    |            a másik támadjon.~Az is eszébe jutott, hogy a zólyomi ütközetben
23    II,  II   | trombitaszavára az erdőnek szalad.~Eszébe jutottak lelkének terhei.
24    II,  III  |         Gáspár úrnak valami jutott eszébe. Nagyon okos világ van most.
25    II,  III  |   szomorkodj, légy víg!”~Ocskaynak eszébe jutottak róla az isztricei
26    II,  III  |          csókja.”~Ocskay Lászlónak eszébe jutott Cinka Pannának a
27    II,  III  |             mikor Ocskay Lászlónak eszébe jutott, hogy még egy Szunyoghy
28    II,  IV   |            belőle. Nem jutott neki eszébe. Csak annyit mondott, hogy
29    II,  X    |   beereszteni, mint engem.~Kimenet eszébe jutott Diogenesnek az az
30    II,  X    |         mikor lakomázik; meg az is eszébe jutott, hogy maga is ebédre
31    II,  X    |       kellett térnie. Későn jutott eszébe, hogy az inasnak is kellett
32    II,  X    |          otthon van. Minden nótája eszébe jut. Az a duda az ő kedvenc
33    II,  XIII |          számára vette. Nem jutott eszébe, hogy a gyöngyök könnyeket
34    II,  XIII |           állomáson, ott mégiscsak eszébe jutott neki, hogy ki az,
35    II,  XVI  |          keserűségét, s nem jutott eszébe, hogy eltaszítsa magától
36    II,  XVI  |             A nagyanya átka jutott eszébe: „Ne érjenek ők férfikort!”~
37    II,  XVII |           támadna saját kacajának, eszébe jutott az a rejtélyes nevetés,
38    II,  XVIII|            mielőtt lefeküdt volna, eszébe jutott, hogy egy jó éjt
39    II,  XVIII|  veszedelme lett volna.~Nem jutott eszébe, hogy a szekér belsejét
40    II,  XXI  |            asszony, csak az jutott eszébe, hogy ez most megmenthetné
41    II,  XXI  |          hitszegő – csak az jutott eszébe, hogy testvére.~Csajághy