bold = Main text
     Kötet, fezejet                                             grey = Comment text

1001    II,  IX   |                     abban is benne a kulcs, egy szép magyar menyecske –
1002    II,  IX   |                    a kegyelemdöfést.~Ocskay egy szót sem tudott szólni.~
1003    II,  IX   |                 bükkfataplót, letört belőle egy darabot, kicsiholt az Ocskay
1004    II,  IX   |                    a szobában.~Ozmonda itt!~Egy nappal előbb érkezett, mint
1005    II,  IX   |                 vendégnőé mellett van. Csak egy ajtó választja el, és abban
1006    II,  IX   |                   budetini várban, ahol még egy kalitkában levő madár szemei
1007    II,  IX   |                    annak a látszatára. Csak egy kis botrány kell, s ennél
1008    II,  IX   |                világon nincs olyan szüksége egy igazan hű baráti szívre,
1009    II,  X    |                      Nincsenek már!~Ott jön egy sánc, megrakva muskétásokkal.~
1010    II,  X    |                    pontosan. – A német csak egy helyen rettenetes, a hivatalszobában.
1011    II,  X    |                    az irodafőnök hátraszólt egy másik írnoknak nagy flegmával: „
1012    II,  X    |                    fogva itt tartózkodhatik egy egész hétig Bécsben, a Fehér
1013    II,  X    |                   azt újra bejelentse, s az egy hét leteltével új certifikátért
1014    II,  X    |                     apád – mondta Ocskay –, egy hét múlva én már ott viszem
1015    II,  X    |                derék úr. Megkínálta Ocskayt egy szippanat burnóttal is a
1016    II,  X    |                  meginvitáltam, s aztán még egy közös jó barátunk lesz jelen,
1017    II,  X    |                jelen, igen fidélis cimbora, egy igazi bécsi vér.~Ocskay
1018    II,  X    |                    is fogadták, leültették. Egy koszperdes, parókás és bársonykabátos
1019    II,  X    |                bársonykabátos úri ember ült egy nagy, oroszlánlábú asztalnál,
1020    II,  X    |         Laxenburgban van vadászaton, s csak egy hét múlva jön meg.~Mégiscsak
1021    II,  X    |                     Ocskay háta mögött jött egy mezítlábos, facipős szerzetes.~–
1022    II,  X    |                    Az ottakringi schweitzer egy tál savanyúkáposztás gölődény
1023    II,  X    |            Federreiter úr csakugyan fidélis egy cimbora volt – tányérok
1024    II,  X    |              complottba nem ártják magukat. Egy szabadkőműves sincs közöttük.
1025    II,  X    |                     oldala. „Már csak ez az egy is megérdemli, hogy soha
1026    II,  X    |               megtette Federreiter úr, hogy egy „schnadahüpfert” közrebocsásson
1027    II,  X    |                     Nálunk is szokás az. Ha egy táncra való nóta megzendül,
1028    II,  X    |                     Pillangós cipőhöz”, még egy fordulatra magát az éneklőt
1029    II,  X    |            kiráncigálta Ocskayt az ágyból – egy rendőrszolga. Azonnal siessen
1030    II,  X    |                    hogy Wratislaw kapusának egy tallért csúsztatva a markába,
1031    II,  X    |                 éppen előtte eresztettek be egy cifra ruhás úrhölgyet, aki
1032    II,  X    |               inasnak is kellett volna adni egy tallért. No, majd holnap.~
1033    II,  X    |                   törpéje volt, azok között egy kitanult orvosdoktor. Mindenekfelett
1034    II,  X    |                   csak úgy összeesett, mint egy táncbáb (gliederpuppe).
1035    II,  X    |                   hangot. – Akkor aztán még egy pohár borókaszesz; s az
1036    II,  X    |                   akkor. Ő csak egyedül ült egy asztalnál. Az éneken is
1037    II,  X    |                  inkább a publikumon. Az is egy mulatság, azt látni, hogy
1038    II,  X    |            szakadnak le a gombok.~Különösen egy válogatott pofákból álló
1039    II,  X    |            puskáztok ki?”~Augustinnak elébb egy kicsit gyantázni kellett –
1040    II,  X    |                 erre a versre. Minden torok egy kráter lett, amiből a röhej
1041    II,  X    |                    akart konstatálni, s még egy kancsó gumpoldskirchenit
1042    II,  X    |                   habár százan énekelnek is egy ellen.~– Silentium! – kiálták
1043    II,  X    |                    átkozott rossz szerszám. Egy hajrá alatt tiszta volt
1044    II,  XI   |                 olyan nagy hírre, hogy volt egy hentesmester vendége, aki
1045    II,  XI   |                    egyszerre megüti a fülét egy nóta. Ráismert a ritmusáról,
1046    II,  XI   |             Verestorony-kapu táján hangzott egy tilinkó, ami azt a nótát
1047    II,  XI   |                      akárki legyen is. Csak egy pisztolylövésnyire beérhesse!
1048    II,  XI   |          pisztolylövésnyire beérhesse! Csak egy pillanatra megálljon előtte!
1049    II,  XI   |             utcakanyarulatnál; de egyszerre egy éles sípfüttyentésre szétrebbent
1050    II,  XI   |                   ami fekete, még feketébb.~Egy útféli domb tetején két
1051    II,  XI   |                  mint valami emberi szózat.~Egy rémgondolat járta szívét
1052    II,  XI   |                 csak eléje találna toppanni egy sötét alak, s ezt kiáltaná
1053    II,  XI   |              árnyékától megijedve, mikor az egy puszta falra vetődött!~Lélekszakadva
1054    II,  XII  |                  évvel e történet előtt még egy egész városnegyedet bírtak
1055    II,  XII  |                  vérét használják, találtak egy holt kezét az utcán, s a
1056    II,  XII  |                    konspiráltak: Tökölyivel egy követ fújnak, majd meg a
1057    II,  XII  |               kellettek senkinek. Ottmaradt egy egész városnegyed üresen:
1058    II,  XII  |          kéményseprőlegények felbőszítették egy vasárnap délután a bécsi
1059    II,  XII  |                  palota kiülő ablakvasaira: egy füstfaragót meg egy kardfényesítőt.~
1060    II,  XII  |           ablakvasaira: egy füstfaragót meg egy kardfényesítőt.~Elfelejtette
1061    II,  XII  |                     azt mind ki tudná vinni egy targoncán. A fellázadt asszonyok
1062    II,  XII  |                   van az Úrnak, aki Saulust egy szavával átváltoztatja Paulusra!
1063    II,  XII  |             elhagyott zsidóvárost, főzte ki egy sötétben lappangó csoport
1064    II,  XII  |                   Kézre került Oppenheimnak egy levele, amit Eszterházy
1065    II,  XII  |     Oppenheim-palota vassal bélelt kapuját. Egy nagy szál füstfaragólegény,
1066    II,  XII  |                  nagy hirtelen ott terem, s egy kis kardlapozás után megtisztul
1067    II,  XII  |                     a zsidóüldözés. Ez csak egy népszerű nyitány volt valami
1068    II,  XII  |             napirenden; a direktor hirtelen egy puttonyba hányta az egész
1069    II,  XII  |              Scharodi uram, hogy mire képes egy katonaviselt kocsmáros a
1070    II,  XII  |                   kocsma kapuja fölött volt egy szűk kőerkély, éppen csak
1071    II,  XII  |                   szűk kőerkély, éppen csak egy embernek való. Scharodi
1072    II,  XII  |                  gördült. A két talpa alatt egy kis hordót hengerített maga
1073    II,  XII  |                     a sokaság meglepetve, s egy percig tréfásra csapott
1074    II,  XII  |             odadobta közéjök, amiből megint egy kis tréfa támadt. A pisztolyokat
1075    II,  XII  |                  fel a puskaport – visított egy csizmadiainas, aki egy kéményseprőlétrának
1076    II,  XII  |             visított egy csizmadiainas, aki egy kéményseprőlétrának a legfelső
1077    II,  XII  |                    bekötött állal.~Az pedig egy jámbor cseh mészáros volt,
1078    II,  XII  |                   megnyílt, s azon kinézett egy kövér asszonyság, aki nagyon
1079    II,  XII  |                     ő ismeri azt jól!~Ekkor egy éles asszonyhang, mintha
1080    II,  XII  |                        S azzal porba ejtesz egy dicső, nagy hivatást, mit
1081    II,  XII  |                       Hallgassatok meg csak egy pillanatig, minek előtte
1082    II,  XII  |                  megmondtam. Az én házamban egy férfinemen levő cseléd vagy
1083    II,  XII  |                egész hadsereget, hanem csak egy kiválasztott Vehmgerichtet.
1084    II,  XII  |                 kiválasztott Vehmgerichtet. Egy tizenkét tagból álló deputációt,
1085    II,  XII  |                     kuruc ember. Jöjjön fel egy tizenkét tagú deputáció.~–
1086    II,  XII  |                   tizenketten. Elég lesz az egy kurucnak!~– Legyen ebben
1087    II,  XII  |             osztálya képviselve. Legelőször egy pék! A dicső pék céh tagja,
1088    II,  XII  |                    megszabadította. Hol van egy pék?~– Itt van egy pék!~–
1089    II,  XII  |                  Hol van egy pék?~– Itt van egy pék!~– Azután egy kéményseprő.~–
1090    II,  XII  |                   Itt van egy pék!~– Azután egy kéményseprő.~– Nem! Elébb
1091    II,  XII  |                   kéményseprő.~– Nem! Elébb egy kardtisztító.~– Kötélverő!
1092    II,  XII  |                    Az kell a kurucnak!~– De egy szabó!~– Hát egy suszter!~–
1093    II,  XII  |             kurucnak!~– De egy szabó!~– Hát egy suszter!~– Meg egy gombkötő!~–
1094    II,  XII  |                      Hát egy suszter!~– Meg egy gombkötő!~– Hátrább az agarakkal!
1095    II,  XII  |                     kakastollas. – Hét sváb egy nyúl ellen. Bemegyek én
1096    II,  XIII |                     lázadók a zsidóvárosban egy házat meggyújtottak, s azzal
1097    II,  XIII |                     lázadók a zsidóvárosban egy házat meggyújtottak, s azzal
1098    II,  XIII |                     látszott, hogy mindenki egy eléje írt formulare szavait
1099    II,  XIII |                akkora orrokat osztott, mint egy rinocerosznak! Képzelem,
1100    II,  XIII |                 urat még ott érte Ocskaynál egy új látogató. A kancellár
1101    II,  XIII |               minden formaszerű megerősítés egy nap alatt be lesz végezve,
1102    II,  XIII |                     Ez az Ocskay!” Alig jut egy kis figyelme a vele szemközt
1103    II,  XIII |               levetni magát valahol a mezőn egy árokba; s ott kisírni megbánt
1104    II,  XIII |                   oda betérve, kiválasztott egy szép négysoros gyöngy nyakfüzért,
1105    II,  XIII |          asszonyember, ha búslakodni fog is egy kicsit, hogy a férje mit
1106    II,  XIII |                    a kegyelmed tiszteletére egy kis barátságos búcsúlakoma
1107    II,  XIII |            meggyőződésre jutottam, hogy itt egy idegen kezek által szított
1108    II,  XIII |              bizonnyal – mondá Wratislaw. – Egy zászlóalj dragonyost fog
1109    II,  XIII |                    az őrt álló katonaságnak egy héti lénungot, s azzal mindjárt
1110    II,  XIII |                  hozzákötözte a jövendőhöz; egy másik lánc volt a lelkén
1111    II,  XIV  |                     alá megérkezett Ocskay, egy kis Hiób-hírecske fogadta.~
1112    II,  XIV  |                 Bécs városát vívatta, hanem egy rác knéz, aki Szerbiából
1113    II,  XIV  |                   Éppen most kergettünk meg egy csoport kurucot, aki odabenn
1114    II,  XIV  |                      Ahol hozzák, ni! Elébb egy kicsit megmosdatták a Dunánál,
1115    II,  XIV  |                   taszigálva tereltek előre egy fogoly kuruc legényt, akinek
1116    II,  XIV  |                   mellől, s a nevető alakot egy lövéssel halottá tette.~
1117    II,  XIV  |             Disznóság! Pogányság! Agyonlőni egy hadifoglyot. Megölni egy
1118    II,  XIV  |                    egy hadifoglyot. Megölni egy embert, akinek a keze meg
1119    II,  XIV  |                     Olybá vette azt, mintha egy dühödt farkast lőtt volna
1120    II,  XIV  |             benyitott a haditanács termébe, egy hosszú asztalt látott maga
1121    II,  XIV  |                     az ember ismerkedni. De egy ismerős mégis volt közöttük:
1122    II,  XIV  |               látott éppen Ritschán mellett egy üres széket, annak megfogta
1123    II,  XIV  |                     rá:~– Én olyan emberrel egy asztalnál nem ülök, aki
1124    II,  XIV  |                     gyilkolt meg!~– Mi sem! Egy becsületes katona sem! –
1125    II,  XIV  |                    ember, akit én megöltem, egy olyan veszedelmes titoknak
1126    II,  XIV  |                     nagyobb veszedelem lesz egy vesztett ütközetnél. Én
1127    II,  XIV  |                     veszélyt hárított el, s egy gonosz titkot némított el
1128    II,  XIV  |                  nem hagytak körülöttem sem egy harapás kenyeret, sem egy
1129    II,  XIV  |                   egy harapás kenyeret, sem egy ép háztetőt. Most aztán
1130    II,  XIV  |                  azalatt szép csendességben egy új hadsereget gyűjt össze
1131    II,  XIV  |                 végre is hajtandja. Evégből egy egész kombinált dandár fog
1132    II,  XIV  |                    porig leégeti kegyelmed. Egy kunyhót, egy kastélyt épen
1133    II,  XIV  |                     kegyelmed. Egy kunyhót, egy kastélyt épen nem hágy,
1134    II,  XIV  |             könyörögjön előtte, sírva, mint egy gyermek „Óh uram, ne küldj
1135    II,  XIV  |                      Óh, be nyomorult volt!~Egy szónak, egy mozdulatnak
1136    II,  XIV  |                 nyomorult volt!~Egy szónak, egy mozdulatnak nem volt ura,
1137    II,  XIV  |                  tehetetlen volt, mint akit egy rossz álomlátás lidérce
1138    II,  XIV  |                   valami körülötte. Ha csak egy felsóhajtása, ha egy szemében
1139    II,  XIV  |                   csak egy felsóhajtása, ha egy szemében megjelenő könnycsepp
1140    II,  XIV  |              visszatartá Heister.~És azután egy teljes óráig közölte vele
1141    II,  XIV  |                     Ahogy szokta. – Vezetni egy egész dandárt, ellenség
1142    II,  XIV  |                 szállta meg, hogy most csak egy kicsiny kis nyomás kellene
1143    II,  XV   |            feladaton. – Ugyan nagy dolog. – Egy csoport szalmás viskót fölégetni.
1144    II,  XV   |          veszedelmet: a levél vételétől még egy egész heti ideje marad a
1145    II,  XV   |                Akadt olyan. Volt a rácoknál egy macedó eredetű görög, aki
1146    II,  XV   |                   vinni Ocskaytól; mert már egy másik levél is volt a tarsolyában
1147    II,  XV   |           eltemették, a ruhái közt találtak egy bepecsételt levelet, amire
1148    II,  XV   |                    fél!)~– De igenis kaptam egy levelet, egy csalótól, aki
1149    II,  XV   |                  igenis kaptam egy levelet, egy csalótól, aki a te nevedben,
1150    II,  XV   |                  öltözve teste-lelke: ez az egy sebhető része volt: és ezt
1151    II,  XV   |                nézett.~Mit is látott volna? Egy összeroskadó nőt, aki érzi,
1152    II,  XV   |                  csendes háztömeg közepéből egy gomolyó füstoszlop tolakodott
1153    II,  XV   |                   az ég világolt: boltozata egy égő város lángját verte
1154    II,  XV   |                 közepéből fel-felgomolygott egy újabb tűzittas füstoszlop. –
1155    II,  XV   |                   Olyan az égő tornya, mint egy égre tartott fáklya! – Most
1156    II,  XV   |                    oda tekinte.~– Az utolsó egy! Ez volt az. Még éppen állt.~
1157    II,  XV   |                  Mert bolondok. A tornácban egy halott fekszik kiterítve;
1158    II,  XV   |                     kincs a világon, amiért egy házat felgyújtsanak, amelyikben
1159    II,  XV   |                Mitől?~– Kísértet van ott.~– Egy halott?~– Nem! Egy élő!~–
1160    II,  XV   |                   ott.~– Egy halott?~– Nem! Egy élő!~– Miféle kísértet?~–
1161    II,  XV   |                     Ocskay László; de az az egy futó pillantás is örökre
1162    II,  XV   |                   égette azt a képet: ahogy egy dicsőült arcú halott ott
1163    II,  XV   |                     arcú halott ott fekszik egy durva deszkakoporsóban,
1164    II,  XV   |              összetéve keblén, s azok alatt egy hímzett bársonymellény.~
1165    II,  XV   |              Lászlóval, a pribékkel!~… Csak egy festett kép az: egy vászonra
1166    II,  XV   |                    Csak egy festett kép az: egy vászonra kent alak. Maga
1167    II,  XV   |                      azt a festett képet –: egy rongyot nem hagyott meg
1168    II,  XV   |                testén e szörnyű torna után. Egy élő párharca saját rémképével.~–
1169    II,  XV   |                    egyedül, magára maradva, egy egész felgyújtott világot,
1170    II,  XVI  |                     mint ahogy le van írva. Egy leégett város nem a világ!
1171    II,  XVI  |                     a füstje látszik. Aztán egy csepp vér sem folyt el;
1172    II,  XVI  |                 neki Bercsényitől! Előadja. Egy hét óta a zsebében volt
1173    II,  XVI  |               dragonyosok őrnagya, Ebermont egy zárt levelet a fővezértől,
1174    II,  XVI  |                   megnádaltatásra.~Déltájon egy erős zápor, fellegszakadással
1175    II,  XVI  |               csonka tornyok mutatták, hogy egy leégett város áll ott a
1176    II,  XVI  |                     hetekig havadzott, soha egy nap meg nem szűnt a hóesés.
1177    II,  XVI  |                  volt; ha nem, koplaltak. – Egy napot nem engedett a pihenésre:
1178    II,  XVI  |                  azt az órát, amelyen veled egy úton elindultam!~            ~
1179    II,  XVI  |              jósolta.~A nagy árvíznek az az egy haszna volt, hogy azon a
1180    II,  XVI  |             kasznárja a tutajos tótok által egy egész táska levelet küldhetett,
1181    II,  XVI  |                   Érdemes is volna meghalni egy ilyen emberért! De megölni!
1182    II,  XVI  |                     vitte el Bécsbe, ott is egy kvártélyon voltak. Most
1183    II,  XVI  |               folyók közepett nem halljátok egy kiáltásomat, de ha itt maradok,
1184    II,  XVI  |                    a levelet aztán rábízták egy vadászlegényre, aki ismerte
1185    II,  XVI  |               árvízen átvigye, hát legalább egy nappal hamarább megérkezhetik
1186    II,  XVI  |                     maga Ocskay eléje jönne egy erős csapattal; mert a kuruc
1187    II,  XVI  |                     érkezik be a várudvarra egy lovas, lóhalálában.~De nem
1188    II,  XVI  |                  akkor sem lehetett nagyobb egy svadronynál. De ezek mind
1189    II,  XVI  |                      hogy nyomába sem akad.~Egy pillanatig sem tétovázott.~–
1190    II,  XVI  |                fogja osztani a csapatját, s egy részét a kincsei visszafoglalására
1191    II,  XVI  |               megénekelje. Nem is úgy, mint egy hős; de mint egy félisten
1192    II,  XVI  |                  úgy, mint egy hős; de mint egy félisten harcolt maga egész
1193    II,  XVI  |                   lakik, s az egész acélvár egy kardnak az éle; végre az
1194    II,  XVI  |                Ilonka úgy bámulta ezt, mint egy álomlátást. Hát ilyen Ocskaynál
1195    II,  XVI  |               gyermeket, aki úgy szól, mint egy férfi. Ő meg úgy sírt, mint
1196    II,  XVI  |                 férfi. Ő meg úgy sírt, mint egy gyermek. A nagyanya átka
1197    II,  XVII |                     és Ozmondát hogy hagyja egy házban?~Nem gondolta meg,
1198    II,  XVII |                   Hogy meg tudjanak maradni egy födél alatt, amíg ő távol
1199    II,  XVII |             homlokizzadásba került ám, mint egy csataterv! A fegyveres kíséret
1200    II,  XVII |                   ezüstmarha?~– Hát azokkal egy kis baj történt. A kurucok
1201    II,  XVII |                   is –, jó remény fejében – egy Deo gratiasért?~– Nem tartod
1202    II,  XVII |            vetélytársnéjával szemközt, mint egy kerub!~S ez érezte, az első
1203    II,  XVII |                  szava, minden kis részlete egy méregkehely volt annak a
1204    II,  XVII |                 feleségének, sohasem. Ez az egy igazi: ez az egy imádatra
1205    II,  XVII |                      Ez az egy igazi: ez az egy imádatra méltó! Mikor a
1206    II,  XVII |                   sárból – ha ugyanaz által egy másik felebarátját jól belemárthatta.~–
1207    II,  XVII |                    azt a hősregét elmeséled egy férjről, aki feleségeért
1208    II,  XVII |                      Nem kell rágondolni. – Egy katona, egy lovag, messze
1209    II,  XVII |                   rágondolni. – Egy katona, egy lovag, messze földön járó;
1210    II,  XVII |                  lovag, messze földön járó; egy hős, akit imádnak, megkoszorúznak,
1211    II,  XVII |                 minden szép asszonyában. Ma egy szép grófné, holnap egy
1212    II,  XVII |                     egy szép grófné, holnap egy szép cigányleány!~– Nem
1213    II,  XVII |                    még jobban lesújtá. Hogy egy ilyen vallomásért még arra
1214    II,  XVII |                   hogy nem becsülik feljebb egy leszakított virágnál, amit
1215    II,  XVII |             odarohant az asztalához, s azon egy kis ébenfa szekrénykét felnyitva,
1216    II,  XVII |                  felnyitva, kikapott belőle egy levelet, s odatartotta azt
1217    II,  XVII |                     felugrott a kerevetről, egy cifra faragványú, ódon almáriomhoz
1218    II,  XVII |                    annak az egyik szárnyát, egy hosszú, szűk nyakú üveget
1219    II,  XVII |           képzeleted sincs róla, ki ő. – Te egy hidegvérű, komoly, mértékletes
1220    II,  XVII |                  ragyogásában. Előtted csak egy közönséges ember ő, előttem
1221    II,  XVII |                 közönséges ember ő, előttem egy király! Amit egy ember az
1222    II,  XVII |                    előttem egy király! Amit egy ember az arkangyaltól Luciferig
1223    II,  XVII |             megtaláltam benne. Neked ő csak egy mindennapi megszokás: nekem
1224    II,  XVII |                 szóval.~– Lásd, teneked van egy régi imádód, régibb, mint
1225    II,  XVII |                 kiegészítő fele: hisz az is egy Ocskay: a jobbik, a szebbik,
1226    II,  XVII |          engedelmeskedem.~De most megtudtam egy rettenetes titkot. Te voltál
1227    II,  XVIII|                  volna, eszébe jutott, hogy egy jó éjt kívánjon a mellette
1228    II,  XVIII|                 vonásait: sápadt volt, mint egy halálra váló. A szemei mereven
1229    II,  XVIII|                 szemei mereven néztek, mint egy kőszoboré.~Ozmonda fehér
1230    II,  XVIII|                  fehér hálóköntösében, mint egy bűnbánó állt előtte, s kétkedve
1231    II,  XVIII|                  Nem messze az országúttól, egy vályogvető agyagverméből
1232    II,  XVIII|                    valami tűz lobogott fel. Egy férfialak állt előtte, akinek
1233    II,  XVIII|                 csak nemrég olvadt le a hó, egy ponyvával fedett szekerük
1234    II,  XVIII|                     tűznél sütött fanyárson egy malacot. Kettő a szekér
1235    II,  XVIII|                  alatt heverészett pipázva: egy a lovakat őrizte.~Az, amelyik
1236    II,  XVIII|                     futott? Neki csak az az egy félelme volt, hogy a férje
1237    II,  XVIII|                      boldog Ocskay Lászlóné egy cigánykordéban!~Jávorka
1238    II,  XVIII|                  hogy mi hozta oda. S ez az egy hely az a világon, ahol
1239    II,  XVIII|                csillámlott. – A holdfénynél egy magányos lovag volt észrevehető,
1240    II,  XVIII|               csinált, hogy a jót a rosszal egy szívbe gyúrta össze!~– Óh
1241    II,  XVIII|                     lattatok-e az utatokban egy úriasszonyt két kicsiny
1242    II,  XVIII|                    a kocsinkra is felvettük egy darabig, odáig, ahol eltér
1243    II,  XVIII|                 Ocskayt. Hogy tudná mindezt egy cigány?~– Itt van a két
1244    II,  XVIII|                    fejében! – monda Ocskay, egy tallért hajítva Jávorka
1245    II,  XIX  |                 hadi tudományát.~Még ez az „egy” nemesebb érzés ébren maradt
1246    II,  XIX  |                  sikerül a ravelinba, akkor egy rohammal el van foglalva
1247    II,  XIX  |                    van foglalva Érsekújvár.~Egy ilyen fényes sikerre nagy
1248    II,  XIX  |                      hogy őt élve elfogják. Egy népballada maradt abból
1249    II,  XIX  |                   egyszerre szemberohant rá egy kuruc csapat. Ráismert messziről
1250    II,  XIX  |                  rugaszkodott; jobb kezében egy összegöngyölt pányvát tartva;
1251    II,  XIX  |                   mikor az közel ért hozzá, egy pisztolylövéssel úgy főbe
1252    II,  XIX  |                vezényszóra bontakozó sereg; egy ezredes vezénylete alatt. –
1253    II,  XIX  |                     nyakvédővel, elöl pedig egy, az ernyőről harántul lenyúló
1254    II,  XIX  |                     a lova valahol elbukott egy árokban. Ha az nem történik,
1255    II,  XIX  |                       Úgy bántak vele, mint egy leszámolt emberrel.~
1256    II,  XX   |                     harcolt), Vajda levágta egy egész századát Ocskaynak,
1257    II,  XX   |                     a tivornyát.~Eltékozolt egy esztendőt; alászállva minden
1258    II,  XX   |                    Losoncon volt ezredével.~Egy decemberi napon szabadságot
1259    II,  XX   |                    megszállott vármegyében, egy maroknyi kuruc csapattal,
1260    II,  XX   |                  nesztelen elsurranni, mint egy farkasfalka, aztán a befagyott
1261    II,  XX   |                 leskődött rá, s hogy azután egy hétig sem tudott felőle
1262    II,  XX   |               Érsekújvárra.~Volt Jávorkának egy cigány kéme, akinek legnagyobb
1263    II,  XX   |                    ne veszítse. S ha azután egy helyen megtelepedni látja,
1264    II,  XX   |                 üssék a fejüket. – Majd meg egy végeszakadatlan hosszú,
1265    II,  XX   |                 kellett volna menni: kapott egy levelet Verbóról Ocskay,
1266    II,  XX   |                tenni, ha a meghívó után még egy pár sor női kézzel oda nem
1267    II,  XX   |                 mondá Ocskay, odadobva neki egy tallért a hízelkedő jövendőmondásért,
1268    II,  XX   |                saját harci paripája helyett egy egészen tanulatlan mént
1269    II,  XX   |                 Aztán még lóhátról is ittak egy búcsúpoharat, még a nyeregből
1270    II,  XX   |                    a nyeregből is váltottak egy búcsúcsókot.~– No, mármost
1271    II,  XX   |              búcsúcsókot.~– No, mármost még egy üdvlövést a szép Deliancsa
1272    II,  XX   |           mámorködtől fátyolozott szemeivel egy ismerős arcú lovagot látott
1273    II,  XX   |                  volna, csak ágaskodott, és egy helyben forogva toporzékolt.~
1274    II,  XX   |                   érte, s vérrel borítá el; egy második csapás a kezét sebesíté
1275    II,  XX   |                    voltak kötözve, s ő maga egy ló hátára szíjjal odakötve.
1276    II,  XX   |                    Jávorka az őrtűz mellett egy levelet írt Ilonkához.~„
1277    II,  XX   |                   irgalmazok neki: elviszem egy kolostorba, oda bezáratom;
1278    II,  XX   |                     s bűneidet, ne lopd meg egy szentnek az imádságait!”
1279    II,  XX   |                   száz neve van; de előttem egy sincs. Nem hittem a mások
1280    II,  XXI  |                  szívdobogások közt.~Elmúlt egy óra, kettő, három; mégsem
1281    II,  XXI  |                    nyílik az ajtó, s Ilonka egy selyemtől suhogó divathölgyet
1282    II,  XXI  |              Asszonyom, ilyesmit nem szokás egy úrhölgynek a szemébe mondani!
1283    II,  XXI  |                   ér annyit együtt, mint az egy Ocskay László.~A szemei
1284    II,  XXI  |                      Kit próbáljon még meg?~Egy vakmerő gondolatja támadt. –
1285    II,  XXI  |                     Ha kegyelmed levágat az egy Ocskay Lászlóért három kuruc
1286    II,  XXI  |                   nyugalomra.~Öccse, Sándor egy pillanatra sem hagyta el
1287    II,  XXI  |               Sándor bátyja börtönét, midőn egy porlepte lovas jött vágtatva
1288    II,  XXI  |                 Azon sánchatáron meredt föl egy magas árbocfa. S ennek a
1289    II,  XXI  |                  Mielőtt odaérkezett volna, egy lovag jött vágtatva eléje.
1290    II,  XXII |                  fogja azt látogatni senki.~Egy reggel a cirkáló őrjárat
1291    II,  XXII |                    reggel a cirkáló őrjárat egy női alakot látott meg e
1292    II,  XXII |                      Költötték: nem ébredt.~Egy török kés volt nyelével
1293    II,  XXII |                    Ilonát. Ocskay Lászlónak egy gyermeke sem ért emberkort.