Kötet, fezejet

 1     I,  II   |      mocsárba, nem is gondolhattak többé a védelemre. A többi császári
 2     I,  III  |          magát, akkor nem ellenség többé, hanem vendégünk. Nálam
 3     I,  IV   |     úgyhogy az nem beszélhetett ki többé semmit.~– Kedves druszám! –
 4     I,  VII  |            Nem szeretem a kardomat többé. S ha rá tudna bírni valami,
 5     I,  VIII |       elsötétült előtte, nem tudta többé, mi történik vele.~Mikor
 6     I,  VIII |            az ő kurucait.~Nem volt többé nyugta. Lehányta magáról
 7     I,  XIV  |           dandárt. Nem hallatszott többé se vezényszó, se „rajta,
 8     I,  XIV  |       abban az ütközetben nem tett többé emberszámot.~Héj, nem így
 9     I,  XV   |           egyiknek a hada sem volt többé sereg.~És Ocskay László
10     I,  XVIII|             ha sohase néztél volna többé ezekbe a szép szemekbe. –
11     I,  XX   | kastélyával együtt. Nem vagyok hát többé hajléktalan földönfutó,
12     I,  XX   |         palotájáért a fejedelemnek többé; hanem ott akarok lenni,
13     I,  XXV  |        egyszer csak nem hull rájuk többé a kristálytiszta vízsugár!
14     I,  XXV  |      sebesült combjával nem tudott többé lóra ülni, azt parancsolá,
15     I,  XXV  |             Nem sérthetetlen lovag többé: nem csodatevő táltos.~Vezértársai
16     I,  XXV  |         fizetést.~– Nem jönnek ide többé a pokolfajzatok?~– Kik azok?~–
17     I,  XXV  |       Ocskay fél lábbal nem Ocskay többé. S ki tanította kegyelmednek
18     I,  XXV  |         kívánkozik a földre vissza többé.~Mikor e másodszori ájulásából
19     I,  XXV  |   örömeiről, vigalmáról: nem hevít többé semmi szenvedély. Hogy a
20     I,  XXV  |          fogoly és nem fejedelemnő többé – mondá Ocskaynak.~– Tehát
21     I,  XXV  |            most támadó új világban többé. – Beszéljünk másról! Beszéljünk
22     I,  XXV  |       magam szenvedéseit nem érzem többé, csupán a másokét. Nincs,
23     I,  XXVI |    elvégzett. Wsetin vára nem volt többé.~Ocskay dicsősége tetőpontjára
24     I,  XXVI |           köztudomássá lett. Nincs többé semmi alku, kibékülés a
25     I,  XXVI |           az ő dicsőségükért senki többé egy fületlen gombot. Kapituláció
26    II,  II   |        sakramentum nem kényszeríti többé az ő gyónástitkának zár
27    II,  IV   |        semmi se válasszon el tőlem többé. Óh, milyen nagy lelke tud
28    II,  IV   |       arcát cirógatá.~Nem hangzott többé Ocskay fülébe a nóta: „Három
29    II,  IV   |            ki, mint aki nem gondol többé arra, hogy ezt a birtokot
30    II,  VI   |           mikor se előre, se hátra többé nincsen menekülés, előáll
31    II,  VI   |       mondá Ocskay, s nem nevetett többé; hagyott magának hízelkedni,
32    II,  XI   |            nyomára sem akadt volna többé senki.~Nem gondolt ő most
33    II,  XI   |        helyen volt, ahol nem tudta többé tájékozni magát. Emberölő
34    II,  XV   |           golyó miatt nem mehetett többé a háborúba.~A nagyasszony
35    II,  XVII |        vagy Ocskay László felesége többé.~– Óh, akkor áldalak, boldogságos
36    II,  XVII |        soha eggyé nem varázsolható többé: a hitet. S hogy ennek még
37    II,  XVIII|             annak azt nem szeretni többé nem lehet. Én is úgy szeretem.
38    II,  XIX  |           lelkéből. Nem volt vitéz többé. – Kerülte a harcot. – Nem
39    II,  XX   |        meggyógyít – semmid sem fáj többé.~A lakomázó asztalt azonnal
40    II,  XXI  |           pillanatra sem hagyta el többé.~Mikor készen volt a végrendeletével,