Kötet, fezejet
1 I, I | anyaszívnek előérzete van. Hirtelen betuszkolta a poros legényt
2 I, I | kiálta fel Tiszáné, s hirtelen visszafojtotta hangját.~–
3 I, I | kálnai révnél általkeltünk, hirtelen lesből orozva megrohant
4 I, III | virágesővel fogadták; ő maga csak hirtelen kivált a kísérete közül,
5 I, VI | diadalra vezetted.~Ocskay hirtelen fölemelte kezét, mintha
6 I, VIII | Ezt a hibát ugyan nagy hirtelen helyrehozta Ocskay, Léva
7 I, VIII | fordította feléje, Ocskay hirtelen összeszedte magát, felemelte
8 I, X | kolostort a szemük láttára! Hirtelen összeszedték a császári
9 I, XI | gróf Altenburg-palotában hirtelen felnyílt egy ablak, s azon
10 I, XI | módra vonagolva, s aztán hirtelen asszonyi kíváncsisággal
11 I, XI | gróf Altenburg-palotában hirtelen felnyílt egy ablak, s azon
12 I, XI | módra vonagolva, s aztán hirtelen asszonyi kíváncsisággal
13 I, XIV | torzkép-rajzoló volt. Nehány vonással hirtelen úgy odaveté a papírra Heisternek
14 I, XIV | parancsolt, nehogy az ellenség hirtelen körülfogja: időt akart engedni
15 I, XIV | hadsegéde, Czobor Márk, hirtelen kirántotta a pisztolyát,
16 I, XVI | jezsuita atyák kolostorában hirtelen levették a pörkölt tortáról
17 I, XVIII| készülni.~Este indult meg a hirtelen összegyűjtött dandárával
18 I, XVIII| elől, hogy előrehulló haját hirtelen hátravesse, s aztán a nyújtott
19 I, XXII | be sem várva a választ, hirtelen kihajolt a hintó ablakán,
20 I, XXIII| szóváltás hallatszott volna ki, hirtelen feltárul az ajtó, s kilép
21 I, XXIV | csirkefogó”, hanem „kötekedő”) hirtelen odarohant a császári vadászkíséret
22 I, XXIV | hiúsítva. A császári kíséret hirtelen megfordult, s vágtatott
23 I, XXV | különös politikát gondolt ki. Hirtelen nekifordult Vöröskő várának (
24 I, XXV | hogy meggyőződjék róla: de hirtelen visszakapta azt. Pedig nem
25 I, XXV | kiálta föl a sebesült, hirtelen könyökére emelkedve.~– Ne
26 I, XXVI | felerőltette az Ocskay kisujjára, s hirtelen lerántotta annak az ujjáról
27 II, IV | kálvinista asszony.”~Milyen hirtelen kezük van az odafenn levőknek!~
28 II, V | szerelmese. Forgách nagy hirtelen otthagyott ám törököt, németet,
29 II, IX | helyzetéből azonban nagy hirtelen kiszabadította egy vámtiszt,
30 II, XI | felforralta vérét!~Két pisztolyát hirtelen övébe dugta, s fokosát kezébe
31 II, XII | várbeli palotaőrség nagy hirtelen ott terem, s egy kis kardlapozás
32 II, XII | Fehér Angyal vendégei nagy hirtelen elszaladtak; éppen a törpeszínház
33 II, XII | voltak napirenden; a direktor hirtelen egy puttonyba hányta az
34 II, XII | csókolgatta, amíg egyszer csak hirtelen, orozva, a markába rejtett
35 II, XII | ráillettek az alakjára. Hirtelen előszedte Ozmonda a kendőzőszereit;
36 II, XII | ilyenkor hátul maradni: hirtelen ledobta magáról a kéményseprő
37 II, XV | állt.~Megértette a gúnyt.~Hirtelen haraggal fordult oda a harámbasához.~–
38 II, XVI | mordályégetőt!~E sértő szavakra hirtelen térdre emelkedék fektéből
39 II, XIX | be a ravelinba. Ott aztán hirtelen nekifordítják az elfoglalt
|