Kötet, fezejet

 1     I,  I    |        minden ember. Hajdan az ő férje is alispánja volt a megyének:
 2     I,  VI   |     tőled mi ketten: semmi mást. Férje vagy a legszebb, s ami több
 3     I,  VI   |     volna, hogy a testvére sír a férje miatt, a sírból is fölkelt
 4     I,  VI   |       Ilonka egészen odaborult a férje keblére, mintha féltené
 5     I,  VII  |         fiatal menyecske, hogy a férje naphosszant vadászni jár,
 6     I,  VII  |        ölében volt, Ilonka meg a férje ölében, Ocskay a fogaival
 7     I,  VII  | otthagyva a mókust kalickástól a férje kezében.~A vas ember arca
 8     I,  VII  |          olyan hűségesen szerető férje lőn. Áldja meg kegyelmedet
 9     I,  XX   |    vissza, s ott találja magát a férje karjai között.~Ocskay László
10     I,  XX   |      fejét ingatta, s odatapadva férje keblére, mondá:~– De énnekem
11     I,  XXI  |     Ilonka jól ismerte már, mint férje izenethozóját, s Ocskay
12     I,  XXII |        átadja a fejedelemnőnek a férje által küldött pompás briliántos
13     I,  XXII |         még ő sohasem hallott. A férje sohasem mondta neki azt,
14     I,  XXII |          kell tapasztalnia, hogy férje idegen hölgyeknek udvarol.
15     I,  XXII |         Vajon elmondott-e neki a férje őfelőle valamit?~– Halljam
16     I,  XXII |       hogy zokogva ne boruljon a férje vállára. Bizony azt tette
17     I,  XXII |       tartotta magát szilárdul a férje utasításához, s ha néha-néha
18     I,  XXII |        nagyon kerülni látszott a férje szemeit.~Innen aztán cum
19     I,  XXV  |         most tudná szegény, hogy férje itt fekszik sebesülten!~
20     I,  XXV  |   Fejedelemséget cserélt.~– És a férje.~– Nem vágyik hozzá többet.~–
21    II,  IV   |         Ilonkát egészen meglepte férje hazaérkezése: különösen
22    II,  IV   |      imádkozol?~Ilonka odaborult férje keblére, s nagyot fohászkodott.~–
23    II,  IV   |    indulatkitörésével ragadá meg férje kezét.~– Ocskay! Mit akarsz
24    II,  IV   |          el. Odafekteté az arcát férje keblére; s ismét azon az
25    II,  V    |      Magdolna asszonynak, hogy a férje éppen oda ment most.~Este
26    II,  X    |      ágon.~– Hisz az grófnő.~– A férje után.~– Eszerint beírom,
27    II,  XIII |        fog is egy kicsit, hogy a férje mit járt Bécsben, de mégis
28    II,  XVI  |         a rettentő sorokat, amik férje árulását bizonyítják.~Ezalatt
29    II,  XVII |        az a varázslónő, aki az ő férje szívét úgy el tudta változtatni,
30    II,  XVII |         hogy mint szabadítá ki a férje. De az elbeszélés minden
31    II,  XVII | elregélte beszédessé lett ajkkal férje hősi tusáját.~Óh, minden
32    II,  XVII |       ezt az asszonyt ő kínozza, férje hős harcának elbeszélésével!
33    II,  XVII |        Válaszul megcsókolta a nő férje kezét.~Azzal Ocskay az igazgyöngy
34    II,  XVII |     leszakított virágnál, amit a férje a vitézkötése mellé tűz. –
35    II,  XVIII|          ő űzte el az asszonyt a férje mellől, összeforrhatlanul
36    II,  XVIII|         egy félelme volt, hogy a férje utoléri.~– Óh, jó emberek! –
37    II,  XXI  |        Ilonka megkapta a rémhírt férje elfogatása felől, azonnal