Kötet, fezejet

 1     I,  I    |     ellenséggel, képes neki azt mondani: inkább te lőj meg engem,
 2     I,  I    |         Micsoda mesét tudjak én mondani?~– Hát mondjad el, édes
 3     I,  III  |     mindig úgy látszott, mintha mondani akarna valamit, s aztán
 4     I,  V    |    megboldogult uram azt szokta mondani, hogy „clara pacta, boni
 5     I,  VI   |     Most vedd eszedbe azt, amit mondani fogok, s amit, hogy elmondjak
 6     I,  VI   |          ha ez most átkot talál mondani a gyilkos fejére! – Ocskay
 7     I,  IX   |     nézett élesen.~– Azt akarod mondani ezzel a tekintettel, ugyebár –
 8     I,  IX   |      hitvesétől itt maradt hírt mondani. Semmi, semmi. Úgy eltűnt,
 9     I,  XIV  |          Sárody előre meg tudta mondani, hogy minő erőt kell azzal
10     I,  XV   |      visszavonulás szót ki meri mondani. Hisz ez az ütközet meg
11     I,  XVII |           amiből jövendőt lehet mondani. Azt kérdezzük meg.~Egy
12     I,  XVIII|      nem az igazi neveket fogja mondani.~– Hozzá lesz téve mindenik
13     I,  XIX  |         Ezt csak magában akarta mondani Csajághy, de biz az kiszaladt
14     I,  XXI  | babonában. Ha szerencsét tudnál mondani, mondanál bizony magadnak.~–
15     I,  XXI  |     háborúba az urát.~– Ki meri mondani az Isten nevét?~– Bizony
16     I,  XXII |        Az pedig, amit neki kell mondani, bizony a torkába rekedt
17     I,  XXII |       más meg hogy merne ilyent mondani?~Aztán Ocskay nincs mellette,
18     I,  XXII | bámulatra; hát szabad ilyeneket mondani itten?~– Et garderait la
19     I,  XXII |       nem fogok valami bêtise-t mondani a felesége jelenlétében,
20     I,  XXII |       itt lett volna a feladat: mondani valamit, ami az igazságot –
21     I,  XXII |       megkerüli!~Hiszen ha csak mondani kellene, az még valahogy
22     I,  XXIII|      mikor valakinek fel akarja mondani az engedelmességet, amikor
23     I,  XXIV |        az igazat. Ki sem szabad mondani azt a szót, hogy eltörött
24     I,  XXIV |       is tetszett csak az elébb mondani?”~– Visszahozzuk a fejedelemnőt.
25     I,  XXV  |   csókjaikkal fogadták. Ezeknek mondani azt: „Most én következem
26     I,  XXV  |        kegyelmednek most többet mondani. Majd ha felgyógyul, s a
27     I,  XXV  |        ő írta-e. S ha azt fogja mondani: „nem!”, akkor írja ön fel
28     I,  XXVI |         későbbre azt, amit most mondani akar.~– Jól van no! Most
29     I,  XXVI |       idő a feleselésre, akarom mondani, a vizsgálatra. Mert ebben
30     I,  XXVI |       hát legelőbb is azt fogja mondani, hogy „A kutyámat tegye
31    II,  III  |           Hm. Tudnék én valamit mondani.~– Mondd el!~– Mikor a temesvári
32    II,  IV   |        a férjére mit akar ezzel mondani: „Nagy baj lenne, ha ez
33    II,  V    |        hazugság remekelése. Úgy mondani el egy történetet, hogy
34    II,  VII  |   állati dühtől.~– Ki mer ilyet mondani?~– Hát az egész világ. Árvában,
35    II,  XV   |   sorsot, hogy hallja meg, amit mondani fog, s akkor fájdalomtól
36    II,  XXI  |        egy úrhölgynek a szemébe mondani! Mi közöm hozzá? Ki nekem