Kötet, fezejet

 1     I,  I    | ártatlanságát.~Rátekintve, csupa gyermek volt még a menyasszonyka,
 2     I,  IV   |         e tréfák mellé, mint egy gyermek. Az egész társaság kedélyét
 3     I,  VI   |    megalázva, megverve, mint egy gyermek! Egyetlen ember által.~–
 4     I,  XI   |         Ott aludt egy ágyban két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin;
 5     I,  XI   |         övezte arcképe.~A kisebb gyermek nyafogott, hogy ő ez előtt
 6     I,  XI   |        apa!~Akkor aztán tudott a gyermek imádkozni – kinyitott szemmel.~
 7     I,  XI   | tűzlángja volt az.~A nő és a két gyermek felugrottak az imazsámolyról,
 8     I,  XI   |         gyönge nő és két kicsiny gyermek, akik örülnek, mikor a vésztüzet
 9     I,  XI   |         Ott aludt egy ágyban két gyermek. Szépek, mint két kis kerubin;
10     I,  XI   |         övezte arcképe.~A kisebb gyermek nyafogott, hogy ő ez előtt
11     I,  XI   |        apa!~Akkor aztán tudott a gyermek imádkozni – kinyitott szemmel.~
12     I,  XI   | tűzlángja volt az.~A nő és a két gyermek felugrottak az imazsámolyról,
13     I,  XI   |         gyönge nő és két kicsiny gyermek, akik örülnek, mikor a vésztüzet
14     I,  XVII |     Legelső, ami az „enyim.” – A gyermek nem tud tettetni. Nem takargatja,
15     I,  XVII |          nyájasan megcirógatva a gyermek piros orcáját.~– Apa nincs
16     I,  XVII |      amit idehozott a számára.~A gyermek durcásan vállat von, s pityeredésre
17     I,  XVII |      foghatom, honnan veszi ez a gyermek ezeket a gondolatokat –
18     I,  XVIII|       hangosan – mint egy pajkos gyermek, aki meghunyászkodik addig,
19     I,  XIX  |          is lehet látni. Csaknem gyermek voltam még. Ki tanított
20     I,  XIX  |      tréfálhat.~S elébb ő nyúl a gyermek felé.~A kis angyalka haragos
21     I,  XX   |      együtt kiment a szobából.~A gyermek álmos volt, azt elvitte
22     I,  XX   |       kalickában. – Dehogy az! A gyermek a bölcsőben – nem, nem!
23     I,  XXII |       Hahaha! Maga egy zseniális gyermek! Igazán mondom! Csókolni
24     I,  XXIII|     fiatalember, aki még csaknem gyermek volt, amikor a zászlója
25     I,  XXIV |    nyakára, s úgy sírt, mint egy gyermek. Mikor letörülte a könnyeit,
26     I,  XXV  |    öltözetű alakot maga előtt. A gyermek nem szereti, ha valami letakart
27     I,  XXVI |     leheveredett, mellette a két gyermek a medvebőrön, akkor úgy
28    II,  IV   |       bűbájt elkövetni, amitől a gyermek elcsendesül: kigömbölyödik
29    II,  IV   |      most valami küteget kapna a gyermek.~Ilonka aztán nagyot bámult
30    II,  IV   |          Nagy baj lenne, ha ez a gyermek most valami küteget kapna.”
31    II,  IV   |     Kínos nevetés volt. Mintha a gyermek szavára tenné.~– Bolondság!
32    II,  IV   |      bűntől, mint a ma született gyermek; és mégis annyira ellenem
33    II,  V    |     gyermekükre: „Ejnye, de szép gyermek!” – Félnek a „megverés”-
34    II,  VI   |       kisfiától, amint éjszaka a gyermek az ágyban felsikoltott,
35    II,  XIV  |          előtte, sírva, mint egy gyermek „Óh uram, ne küldj engem
36    II,  XVI  |         Ő meg úgy sírt, mint egy gyermek. A nagyanya átka jutott