Kötet, fezejet

 1     I,  I    |           nagyasszony szíve. Furóné asszonyom meg a fehércselédek körülvették:
 2     I,  III  |           felékesítette azt Tiszáné asszonyom. Mint egy mesebeli hősről,
 3     I,  III  |     konyhában egyedül maradt Furóné asszonyom. De még azt is elviszi magával
 4     I,  III  |          szeret, ha nem lát. Furóné asszonyom ennek nagy tudósa, minden
 5     I,  IV   |            szükség, itt lesz Furóné asszonyom. Azonnal behívjuk. Aztán
 6     I,  IV   |     négyszegletű papsüveget, Furóné asszonyom is feltette a táritoppos
 7     I,  IV   |             barát fején volt Furóné asszonyom táritoppos főkötője, a négyszegletű
 8     I,  IV   |          Mért öntözött téged Furóné asszonyom forró zsírral a tűz mellett?~
 9     I,  IV   |         egész! – sikoltozott Furóné asszonyom.~De még aztán sorba vette
10     I,  VII  |            olyan édesen, mint az én asszonyom keblén.~– Hát a kötelesség?
11     I,  XVIII|        együtt, s megint nevetett.~– Asszonyom – monda Ocskay hidegen. –
12     I,  XVIII|        arcán.~– Figyelmeztetem önt, asszonyom, hogy önnek nagyon kevés
13     I,  XVIII|         Nevess hát, kis bolondom.~– Asszonyom! Ez rémségesen komoly pillanat! –
14     I,  XIX  |           jobban.~– Nem fájt semmi, asszonyom. Én nőmet szeretem – és
15     I,  XXI  |             fog menni, brigadérosné asszonyom, és kegyelmed fog legelöl
16     I,  XXII | udvariassággal viszonzá:~– Felséges asszonyom! Nekem a fejedelem által
17     I,  XXII |             Kegyelmed, brigadérosné asszonyom (a fejedelemnő előtt az
18     I,  XXII |   fejedelemnő volna, hanem Ocskayné asszonyom.”~– Vigyázzunk! – suttogá
19     I,  XXIII|           Hát nincs ott Bercsényiné asszonyom?~– Baj, hogy ott van. Nemhogy
20     I,  XXIII|         csoporthoz. Ocskay Lászlóné asszonyom. A fejedelemnő szobáiból
21     I,  XXIII|            rejtve.~– Óh, édes szent asszonyom; nem osztana kegyelmed énnekem
22     I,  XXIII|           kapok. Ha jót akar velem, asszonyom, hajigálja ki a medicinákat
23     I,  XXIII|           Tehát kegyelmed azt véli, asszonyom, hogy valami fürdő kigyógyítja
24     I,  XXIII|      átsuhant csendesen Bercsényiné asszonyom szobájába is; s ott is rendet
25     I,  XXIII|        Kegyelmed csodakúrát mívelt, asszonyom; ha híre futamodik, úgy
26    II,  III  |             énnekem legkegyelmesebb asszonyom és rokonom”, s úgy írva
27    II,  XVI  |           keményíté meg vonásait.~– Asszonyom! – lihegé. – Ő énnekem azért
28    II,  XVI  |         csinál kegyelmed, nagyságos asszonyom? Mi baj van? Mi történt?~–
29    II,  XVI  |        bolondulnom.~– Óh, nagyságos asszonyom! Milyen nehéz dolgot kíván
30    II,  XVIII|           mondá: „Óh, te édes szent asszonyom! Hát ide jutottál? Világgá
31    II,  XVIII|              hová vigyem, kegyelmes asszonyom?~– Én nem tudom. Nekem senkim
32    II,  XVIII|           Ocskay László, édes szent asszonyom; de egyet meghagyott mégis,
33    II,  XX   |          Holtig tisztelt édes szent asszonyom.~Ígéretem szerint tudatom
34    II,  XXI  |        sietett és megszólítá:~– Óh, asszonyom. Elfogták Ocskay Lászlót.~
35    II,  XXI  |       kevély elutasítással mondá:~– Asszonyom, ilyesmit nem szokás egy