Kötet, fezejet

 1     I,  VII  |    éretlen suhanc hóbortjaiból; s rám olvastátok belőle, hogy
 2     I,  VII  |          a földön, aki gyanakodik rám, hogy áruló lehetek valaha.
 3     I,  XIII |       Jöjj ide közénk, s hallgass rám, Cinka Panna.~A cigányleány,
 4     I,  XVI  |          kezébe adtad, hogy erről rám ismerjen az ütközetben.
 5     I,  XVIII|           szép viszontlátás volt! Rám ismertél? Te bolondom! –
 6     I,  XVIII|            Mindent, amit Scharodi rám bízott: a rejtelmes tapasztalatokat.
 7     I,  XIX  |        sebekkel látni kegyelmedet rám nézve nagyon kellemetlen.~
 8     I,  XX   |   pestis-lazarétumot bíztál volna rám, mint ezt a némbert.~– Vége
 9     I,  XXII |           a fejedelemasszony, aki rám nézve több, mint az édesanyám.
10     I,  XXII |              Ha veszedelmes, csak rám nézve az.~– És Ocskayra
11     I,  XXIII|       vagyok az! – Orvost! Láncot rám! – Lőjetek agyon! – Ne jöjjön
12     I,  XXV  |       vagyok elhagyatva. Istentől rám szabott nyomorúságomban
13     I,  XXVI |       Piros leszek, mint a rózsa; rám illik a babám csókja.”~De
14    II,  I    |      feleségem üdvözletét. Nagyon rám kötötte, hogy ha találkozom
15    II,  II   |           mily penitenciát szabsz rám?~– Penitenciát? Terád? –
16    II,  III  |          kedves házigazdát.~– Hát rám sem akart ismerni, kedves
17    II,  III  |         vendégét Ozmonda.~– Talán rám sem ismer?~– Bizony csak
18    II,  III  |       Piros leszek, mint a rózsa, Rám illik a babám csókja.”~Ocskay
19    II,  III  |        elbújtál előlem?~– De most rám találtál?~– Óh nem! Az az
20    II,  IV   |      Csengett eközben az a nóta: „Rám illik a babám csókja.”)~
21    II,  IV   |        szólt hozzá:~– Ne haragudj rám, hogy ezt felhoztam.~– Ezt
22    II,  VII  |         és a kegyelmességed által rám bízandó még egy ezred német
23    II,  IX   |         valami hiba történt, mind rám kenték; s ha magam követtem
24    II,  IX   |        Angyal”-t, a nagybátyámat, rám maradt a vendéglője: nosza
25    II,  IX   |         amiket ön nekem fölajánl, rám nézve megbecsülhetlen haszonnal
26    II,  IX   |        Hozza utolsó nap! Mit ront rám vele?~– Bocsánatot kérek,
27    II,  XII  |         loptam el valamijét, hogy rám törtök? Mennydörgős zivatar!
28    II,  XV   |      halljam, mit beszél! Gyújtsa rám a házat, nem futok el belőle,
29    II,  XV   |          el belőle, megvárom, míg rám szakad a tető. Ha kiszabta
30    II,  XV   |      akarsz? Ne közelegj! Ne nézz rám! Minden halottja a fekete
31    II,  XV   | fegyvereik elé; csak te ne támadj rám! Távozz! Távozz! Távozz!~
32    II,  XVI  |         rettenetes útban!~– Nincs rám nézve rettenetes hely, csak
33    II,  XVII |         meglássalak, azt ne mérje rám többet az Isten, aki legyen
34    II,  XVIII|    hegyorom felett? Hogy vigyorog rám a ferde pofájával! Az az